Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-18 / 141. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. JÚNIUS 18. Meggyessy Ferenc Tóth Árpádról készült domborművének restaurálását Győrffy Sándor karcagi szobrászművészre bízta a debreceni Déryné Múzeum. A vandál mó­don megrongált bronzmunkát újra kellett önteni. A klasszikusoktól a fényszedésiq A szép könyvek mestere Beszélgetés Szántó Tiborral Az emberiség legszebb kalandja Új tévésorozat a hajózás történetéről Szombaton indul, Jövő vasárnap érkezik Tisza-túra Tokajtól Szolnokig Az Ifjúsági Magazin születésnapja alkalmából Az idén lép „felnőtt kor­ba”, azaz tizennyolcadik születésnapját ünnepli a ti­zenévesek kedvenc képes folyóirata az Ifjúsági Maga­zin. Ebből az alkalomból a Tisza Tokaj és Szolnok kö­zötti szakaszán június 19— 27-ig vízitúrát .szervez a (szerkesztőség. Az élimóny- dúsnaik ígérkező kirándulás­ra az IM az ország közép- iskolás újságírói közül húsz fiatalt hívott meg. A vízi barangolás kísérlet lesz, atmely során a részve­vők feltérképezik az ifjúsá­gi turizmus eddig még ke­vésbé ismert szakaszát. A következő nyárt szezonban már kempingek, kölcsönző- állomások fogadják Tiszado. bon, Tiszafüreden, Tisizasü- lyön a vízi utazást- kedvelő fiatalokat. Az Ifjúsági Magazin ha­sábjain a diákújságírók cik­kei helyet kainak. A Tisza- túra programjában a tollifor- gató középiskolások részére fetúdiólfoglalkozásolka.t tar­tanak, így a fiúk és a lá­nyok a táborozás napjai so­rán szakmai képzést ás kap­nak. A számos érdekes program nyitánya:, illetve záróak­kordja egy.egy juniálisi Az előzőit Tokajban, az utóbbit pedig a célállomáson, Szol­nokon rendezik meg. A programban ifjúsági fórum, a fiatalok körében népszerű rockegyüttesek koncertje, illetve popmuzsikusok kö­zönségtalálkozója szerepel. Megtalált album Jeney István fényképkiállítása A napokban nyílt meg Je­ney Istvánnak, a Szigligeti Színház színművészének egy- egy emlékezetes előadás je­leneteit, szereplőit megörö­kítő, fotókiállítása. A képe­ket még láthatják az érdek­lődők a színház előcsarno­kában. Jeney István azonban nemcsak a színházban fény­képez, hanem az életből el­lesett pillanatokat, tárgyakat tájakat is szívesen, s talán nem túlzás, hogy szenvedé­lyesen megörökíti. Ma este hét órakor a Me­gyei Művelődési és Ifjúsá­gi Központ bal oldali társal­gójában ez utóbbi témájú fényképeiből nyílik kiállítá­sa „Megtalált album” cím­mel. A több mint hetven képből álló kiállítás július 11-ig várja a látogatókat. SZOLNOKON Tiiles Ágnes eiőadóestfe Nemzedékünk címmel iro­dalmi estet rendez szomba­ton a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban a Fia­tal alkotó klubja. Az es­ten, Tilles Ágnes előadómű­vész kortárs költők Csordás Gábor, Szervác József, Tóth Erzsébet, Uitassy József, Va- dema József és Zalán Ti­bor verseiből mond el né­hányat. A klubesten Tóth Erzsébet és Csordás Gábor személyesein is jelen lesz. Szántó Tibor, a magyar könyvművészet hetvenéves mestere nemrég kapta meg Lipcsében a Gutemberg-dí- Jait. Életműve elválaszthatat­lan a magyar könyvéseet XX. századi fejlődésétől. Be­szélgetésünk témája mi is lehetne, mint a könyv. — A könyvnyomtatás több miint féllezer évig az ambéri kultúra és civilizáció értéke­inek legfőbb hordozója, a gondolatrögzítés elsőszámú eszköze volt. Néhány évtize­de azonban új vetélytársaik jelentkeztek: a film, a rádió és a televízió, végül az elek­tronikus információfeldolgo­zás, amely átformálta a gutenbergi világképet. Mi­lyennek látja a jövőt? — Lipcsébe, a könyv vi­lágkiállításira nyolcvankét nemzet nyomdászai, könyv­kiadói hozták el alkotásai­kat, így friss élmén3rek alap­ján számolhatok be a ta­pasztalataimról. A könyv nem veszíti el szerepét, csak feladatai átcsoportosufnak. A tudományok sohasem látott fejlődéséhez, „szétrobbanásá­hoz” igazodva ma a világ könyvtermésének zöme is­meretterjesztő jellegű. A szépirodalom, a líra, drámai, epikai könyvek háttérbe szo­rultak, mondjuk a kémia, a kibernetika, az elektronika egyes alá-gazataihoz viszo­nyítva. Mint Lipcsében el­hangzott, szinte egyedül a magyar könyvkiadásban, őrizte meg első helyét a szépirodalom. Mindenütt má­sutt puha fedelű, áruházi termékké vált, csekély szá­mú reprezentatív kiadványt kivéve. — Egyébként a könyv sem térhetett ki a képi gon­dolatközlés, a film, a televí­zió hatása elől. A külföldön megjelenő könyvek tartalma haittvan-hetven százalékban kép, méghozzá szines, még a tudományos könyveké is. Mint magyar nyomdász örü­lök, hogy a hazai könyvki­adás megőrizte erényeit, nemcsak a tartalmi igé­nyesség a jeilliemző, hanem a forma, a köntös ds. — A szép magyar könyv nemzetközi rangját az ön munkássága is öregbíti. Legutóbb hatalmas sikert aratott. az Arany János Kapcsoskönyvét idéző Weö­res Sándor kéziratos könyve. Miért éppen a könyvészet e területén kalandozik? — Tulajdonképpen színész szerettem volna lenni, nyom- dátsziiinaskémt tizenhét éves koromban a munkás szava­lókórusban ismerkedtem meg Illyés Gyulával. A kör veze­tője, Ascher Oszkár akkor még mérnök volt. Amikor színésznek „felvételiztem”, megkérdezték, mi a szak­mám? Megmondtam, hogy nyomdász vagyok. Tehetség­telennek tartottak, de meg­vigasztaltak, hogy a nyom­dászat szép szakma ... Kner Imire keze alatt, tanultam. A másik mesterem Bortnyik Sándor voilt, a festő. Jól is­mertem a Nyugat nagy nem­zedékét, és később egy lá­gerben élltem Radnóti Mik­lóssal Borban. Utolsó útja előtt mondtam neki, ne in­duljon el a transzporttal, de nagyon szerette volna látni Fannit. Én ott maradtam a bori táborban, és csak ké­sőbb a harmadik csapattal mentünk erdőkön, hegyeken át bujkálva az ellenséges csapatok és szerb partizánok harcai között. De térjünk vissza derűsebb témára. Bortnyik iskolájában amo­lyan kis Bauhaust alakítot­Szántó Tibor munkái tunk Halász Jánossal, az animációs film egyik leg­nagyobb mesterével (aki ma Angliában él) és Vásárhelyi Győzővel, azaz Victor Vasa- relyvel. Vonzódásom a költé­szet, az irodalom és a szín­házi világ iránt töretlenül megmaradt. Ezént is kértem meg most a Széchenyi Nyomda vezetőit, hogy a Devecseni Gábor munkáiból készülő kis kötet megvalósí­tásában vegyenek részt. Ez amolyan bánáti, családi ki­advány lenne,, nem árusí­tási célokra. Húsz, huszonöt élő és a közelmúltban eltá­vozott költő munkásságából, válogatunk hasonló módon. — A tizedik nyomdaipari mémöik-techniikus találkozón, Győrött, az ön előadásának témája a fényszedés tipográ­fiája volt. Miért éppen e technikainak tűnő tárgykör­rel foglalkozott az országos tapasztalatcserén, ? — Korunkban a civilizá­ció sokkal nagyobb léptekkel halad előre, mint a kultúra. Nem volt még elég idejük az embereknek feldolgozni a változásokat. Tizenöt évvel ezelőtt, amikor Veres Péter válaszolt arra a -kérdésre, hogy miért kell a szép könyv, még ezt, mondta: „Nem tu­dok erre válaszolni, de az a fontos, hogy sok könyv le­gyen, és mindenki olvasson”. Nos, tizenöt-huszonöt év az emberiség történetében egy pillanat, egy sóhaj. Ma már nagyon sok könyvet adunk ki, és a mennyiség, a technika mellett nem kö­zömbös a formai hátország sem. — ön a január elsejétől önálló Helikon Kiadó művé­szeti vezetője. Ma, amikor- a kultúra üzletszerűségéről fo­lyik vita, hogyan tudja igé­nyes elveit a közgazdasági, gyakoulattal egyeztetni ? — Jottányit sem szabad engedni ideáinkból az igény­telenség üzleti csábítására. Állami támogatás nélkül akarunk megélni, de külö­nösebb haszonra nem törek­szünk a kiadóban. Vallom, ha olyant produkálunk, ami fölkelti az érdeklődést, az jól eladható. A magas iro­dalmi színvonalú, szép könyvekért, áldoznak az em­berek. Ezért tervezzük a -magyar klasszikusok kiadá­sát bibliapapíron. Szívesen kiadnám például Az ember tragédiáját Paulay Ede ős­bemutatójának 1983. évi cen­tenáriumára, ha Markp Iván balettet készítene belőle. Hát ilyesmiken töröm a fejemet. Horváth Sándor Tulajdonképpen nincs abban semmi különös, hogy a vasút, a repülés története után az újságíróból tévé­sztárrá lett Dániel Costel le ezúttal a hajózás históriáját dolgozta fel. A meglepő sok­kal inkább az, hogy még előtte ez senkinek sem ju­tott eszébe. Pedig mintha még az Onedinék véget nem érő históriája is ezt sugallta volna. Nos, Dániel Costeíle most nálunk képernyőre ke­rülő hétrészes filmje — az emberiség egyik legnagyobb, legszebb és leglátványosabb kalandjának felidézése, a tengerek meghódításának (színes, mozgalmas tablója. Minden a tengernél kez­dődött — állítja a sorozat készítője és végignézve film­jeit hajlamosak vagyunk igazat adni neki. Az eredeti dokumentumok mellett ez­úttal is rengeteg riport, múzeumi, kutatás egészíti ki a képet, amely végigkö­veti az első hajósok, a nagy hajósnépek: vikingek, görö­gök, angolok, spanyolok hó­dításait, úi és új tengerjárók kiagyalásának, vízre bocsá­tásának epizódjait „Az elő­készítés hónapokat vett igénybe — nyilatkozta a Le Figaro riporterének — min­denekelőtt olvasni kell, ku­tatni, bányászni, nem utol­só sorban nyomozni milyen különleges gyűjteménye van valakinek, kik élnek még a isziázladelő tervezői1, Ikapiltlá- nyai közül, sitt». Ilyen vélet­len vezette például a világ legelső máig fennmaradt ten gerala 11 j ár ó j án ak n y om á - ra... A Teknősbéka — így hívják Dávid Bushnell szen­zációs felfedezése 1776-ból való s ma egy amerikai Miiért jelentkezett be ál­néven Yoko Ono a Hotel Intercontinentalba? össze- áll-e újra az Illés-együttes? Van-e világsztárunk? Merre hajt a limbóhintó? Miért ír­tak elismerő sorokat külföl­dön az if-t-hoin primitívnek minősített újhullámos zene­karokról? — van-e laikus és szakember, akiit ine-m érde­kelnek a válaszok? A na­pokban megjelent Rock év­könyv, egyaránt -kielégíti a rockzene kibiceinek és -a popszakma képviselőinek kí­váncsiságát. A Zeneműkiadó je'en-te-tte meg a kötetet, amelyet Se­bők János a Beatiestől az Üi Hullámig című könyv írója szerkesztett. Az össze­foglaló igényű tanulmányok­ban fiatal popkritikusok és újságírók mutatják be a magyar rockzene meghatá­rozó egyéniségeit, együttese­it, szólistáit. Elemzik a, mű­faj 1981-es jelenségeit, leg­fontosabb eseményeit, be­számolnak látványos sike­rekről, bukásokról, karrie­rekről, jellegzetesen hazai könnyűzenei irányzatokról. Az évkönyv nemcsak must­rálhatja a jelenségeket, de bekukkanthatunk a műfaj kulisszái mögé, a nagykö­zönség számlára eddigi is­meretlen részleteket, össze­függéseket megismerve. A hangversenyölitözék - mel­lett meleg mákkal bőrönd­jükben indultak el tegna-p este, egyhetes finnorsczági vendégszereplésre a szolnoki Áfész Kodály kórusának tag­jai, A Rii-hiimäkiböl érkezett távirat alapján ugyanis a skandináv országban a hő­mérő -higany szála a nullpont körül ingadozik. Remélhe-tő­gyűjtő féltett -tulajdona, s szerencsére ma is használha­tó állapotban van”. A hajózás története stáb­jában helyet kapott számos nemzetközi rangú szaktudós is. Michel Mollait du Jouu- da-nnal, a francia tengerésze­ti akadémia elnökével az élen. Velük indul meg a filmarchi vum-ok kincseinek áttanulmányozása, a szak­könyvek lajstroma, vétele. Ha mindez kész — követ­kezhet a forgatás, amelynek során az alkotók igyekeznek minél több helyszínt felke­resni, minél több riport­alanyt. megszólaltatni. A forgatás 1978-ban kez­dődött meg, hónapokat vett * igénybe, gyakran kel léit megküzdeniük a rossz idő­járással és nem utolsósorban a költségeket a minimumra leszorító producerrel . .. „A dokumen-tumfilm valóságos kincsesbánya a televízió szá­mára —nyilatkozta a film rendező — Az emberek ma­napság több dokumentum- irodalmat olvasnak, minit re­gényt. A francia kritika — ezt bizonyítandó lelkesedés­sel fogadta a sorozatot. A nagy csaták, az olimpia tör­ténete, és a közlekedés törté­netének alkotója —, aki egyszemélyben rendező, for- gatókönyvíró, kommentá­tor — alapelve végtelenül egyszerű: „Amikor nekikez­dek valaminek — abból in­dulok k-i, hogy mindenkép­pen -illik valamit nyújtani az embereknek a pénzükért. iHa töntóneftesen kereskedő lettem volna, az lett volna számomra a boldogság, ha jó cipőt vagy szép húst kí­nálhatok nekik”. Nemlaha György A Rock évkönyv célja, hogy segítse a műfaj iránt érdeklődők eligazodását a fura popdzsungelben. A kő­it,etnek különös hangsúlyt ad az a szerkesztési elv, amely igyekszik megmutatni a Ma­gyarországon sokáig mosto­ha-gyereknek számító popze­ne helyét, szerepét, jelentő­ségét a hazai kulturális élet­ben. A kötet interjúkat közöl sztárokkal, filmrendezővel, a nyilvánosság elé' tárja a rock üzlet köreit, a „sztár- gy'ártás” mechanizmusát, ön­álló fejezték,ben. zenei, poli­tikai, kulturális, szociológiai szempontból foglalkozik a Rock évkönyv a nosztalgiá­val és az „új hulláim” jelen­ségeivel. összeállítások, saj­tószemlék idézik lel az el­múlt esztendő szuperkoncert­jeit, jelentős lemezeit, csaló­dásait, ,s mindezt gazdag -képanyaggal j U usztrálva. Az első hazai Rock év­könyv a könyvpiac slágeré­nek ígérkezik, újszerű kez­deményez és-kónit h a gyomén y t teremthet -a rockzenei szak- könyvek kiadásában. A kö­tetre nemcsak újszerűsége miatt érdemes felfigyelnünk. A megalapozatlan mende­mondákat, pletykákat, a ra­jongói elvakultság ködét el­oszlató friss, elfogulatlan szemlélete és sok meglepe­tést tartogató írásai miatt is. leg az együttes hangverse­nyein annál forróbb lesz majd a hangulat. A kórus három városban Ridhimáki- ben, Hámmenlinában és Helsinkiben lép közönség elé. A kétórás hangverseny mű­során Kod-ály-művek, finn, észt és magyar népdalok csendülnek fel. A napokban jelent meg Rock évkönyv Három városban szerepelnek Finnországba utazott a szolnoki Kodály kórus

Next

/
Oldalképek
Tartalom