Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-15 / 138. szám

1982. JÚNIUS 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egy forradalmi életűt tablója 1. Kovacsevci községet, Seor- gi Dimitrov szülőfaluját ma­cedón telepesek alapították a múlt századiban, amikor a szűkebb hazájukban dúló fel­kelések, rablótámadások, harcok elől a biztonságot nyújtó bolgár , nagyváros, Szófia közelébe menekültek. A Rudiina-ihegy lábánál épült kis falu annak idején pár száz telket számlált, ma is alig kétezer lakosú. Az egy­kori szegényes házakból már csak egy található a község­ben, Dimitrov szülőháza. A kis, jellegzetes macedón íz­lést fa-vályog épít­ményt 1972-ben re­konstruál, és a múlt században használatos, szegényes, de ízléses tár­gyakkal, bútorokkal rendez­ték be. A közelgő jubileum termé­szetesen felpezsdíti a kis fa­lu életét. Üj népház épült, társadalmi munkások százai csinosítják az utcákat, par­kokat építenek, tataroznak mindenfelé. A parkolók tel­ve autóbusszal, személygép­kocsival. A múzeumiba alig lehet bejutni, félmillió láto­gatót várnak a jubileum kapcsán. A család élettörté­netét idézi fel G. Sztojcsev igazgató. Az édesanya, Pa- naskeva Dimltlrovna korán elhunyt férje helyett is gon­doskodott arról, hogy nyolc gyereke tisztességes, felvilá­gosult nevelést kapjon. ■ A szabadság szeretőiére, az el­nyomókkal szembeni harcos ellenállásra nevelt gyerekek hamar megtalálták az utat a Bulgáriában akkor ébre­dező munkáslmozgailoimhoz. Kosztadin nyomdász lett, te­vékeny harcosa a szakszer­vezeti mozgalomnak. A bal­káni háborúban esiett el. Tó­dor a kommunista párt ille­gális harcosa volt,1925-ben a fasiszta rendőrségen halálra kínozták. Leány test véreik, Elena és Magdaléna is a fasizmus elleni iflorrádalirni harcnak szentelték életüket. Paraskeva asszony sorsa a későbbiekben a legidősebb fiú, Georgi révén egybefo­nódott a bolgár nép szabad­ságáért, a fasizmus ellen ví­vott harccal. Amikor Diimiit- rovot 1933-ban Hitler fasisz­ta terror gépezete perbe fogta, édesanyja, akj akkor már 72 éves volt, irész.t vett a fia megmentéséért .indult küzde­lemben. Levelekben, nyilat­kozatokban állt ki ártatlan­sága mellett, s Párizsban százezres . tömeggyűlésen, Thorezzel együtt gyújtó ha­tású beszédben leleplezte Hitler és Görimg fondorlatos tervét, amely a kommunista világimozgalom és a német kommunista párt megsem­misítésére irányult. Elutazott az oroszlánbarlangba, Lip­csébe is, részt vett a per tárgyalásain. Georgj Dimitrov örökölte édesanyja harcos következe­tességét, bátorságát. Ö volt az elsőszülött, fiú, szülei ta­níttatni szerették volna, de az algimnázium második osztályában súlyosan megbe­tegedett, és ki kellett ma­radnia az iskolából. Tizen­két éves korában nyomdász- inasnak állt, s öntudatra éb­redése már a munkásság so­raiban ment végbe. (Bulgá­riában a századfordulón bon­takozott, ki a szakszervezeti imtazgailom.) Dimitrov maga is a nyomdászok nehéz éle­tét élte. Kevés bérét is rend- szertelenül kapta. Öt is túl- óráztatták, őt is zaklatta a rendőrség, ő is feketelistára került, amikor belépett , a Barátság Munkásegyletbe. Rengeteget olvasott, hogy pótolja azt, amit az iskolá­ban nem tanulhatott meg. A szófiai Nyolm­dász Munkásegylet aktivis­tájaként munkéskönyv­tárat szervezett, amely mel­lett hamarosan vitakörök alakultak. A Bolgár Szociál­demokrata Munkáspárt XI. kongresszusán a 22 éves fia­tal nyomdászt az Általános Munkástanács tagijává vá­lasztották, s kezdettől fogva a forradalmi jellegű, a párt vezette szakszervezetek ügyét képviselte, és két évtizedes munkássága eriediménypikónt Bulgáriában ilyenné is vált a szakszervezeti mozgalom. Vasvári Ferenc (Következik: 2. Pernik mun­kásai emlékeznek) Helyszínen a biztosító szakértői Közepes károkat okozott a jég Az Állami Biztosító »kár-, szakértői ezen a héten mérik fel és pontosítják a június elején keletkezett jégkáro­kat. Tájékoztatásuk szerint megyénkben mindössze há­rom termelőszövetkezet je­lentkezett kárfelvételi ké­relemmel. Elsőként a jászbe­rényi Zagyvamenti Tsz, ahol előszemle alapján az almát 42 és a meggyet 15 hektáron érte több-kevesebb kár. Ugyanígy a karcagi Május 1. Tsz 500 hektár nagyságren­dű kárt észlelt a napraforgó­ban, kukoricában és a kalá­szosokban. Végül a kisúj­szállási Tisza II. Termelő- szövetkezet kukoricája káro­sodott a természet által né­hány száz hektáron. A biztosító illetékesei el­mondták, hogy az előzetes becslések alapján a június első hetében hullott jég kár­tétele gyenge, illetve köze­pes mértékű. Épülnek a Velence házak Épülnek a Velence házak, az agárdi AGROKOMPLEX- nél osztrák licenc alapján készülő, többféle változatban összeszerelhető panelépüle­tek. Budapesten ötvenhat — — egyenként száz négyzet- méter alapterületű, kétszin­tes tetőtér-beépítéses — ott­hon felállításához láttak hozzá a szakemberek. A ter­vek szerint az épületeket a jövő nyáron vehetik birto­kukba a tulajdonosok. A Velence házak nagy elő­nye, hogy a hagyományosnál másfélszer hatékonyabban szigetelő panelokból készül­nek, gyorsan összeszerelhe­tek, s a szerkezeti elemek igen sokféle belső építészeti megoldást tesznek lehetővé. Az elemekből sorházat, iker­házat, családi és átriumos házat is lehet építeni. Halivadék milliószámra Mesterségük címere: szák, mérleg és fecskendő A mesterséges halszaporí­tás és az ivadéknevelés ad munkát ilyenkor nyár elején a Felszabadulás Halászati Tsz szajoli üzemegységében dolgozó szakembereknek. Orbán Károly üzemmérnök, a telep vezetője készséggel tájékoztat a márciustól jú­liusig tartó szaporítási sze­zon tennivalóiról. — Mintegy 400 ezer csuka- és süllőivadékot már értéke­sítettünk más halászati szö­vetkezeteknél és a horgász­vizeket kezelő egyesületek­nél. Ez megközelítőleg fél­millió forint árbevételt ho­zott a szövetkezetnek. A har­csa és a különböző növény­evő halivadékok nagy részét is kihelyeztük a keltetőkből az előnevelő tavakba, és most láttunk hozzá a fehér busák mesterséges szaporí­tásához. A terv szerint az idei szezonban összesen 3 millió 800 ezer csuka, süllő, harcsa, fehér és pettyes bu­sa, amur és ponytivadékot nevelünk fel. Hárman szorgoskodnak az anyahalakkal betelepített tónál. Ifjú Kukri Sándor termelésbiológus, Hamar Miklós és Karácsony Ferenc hafásztechnológusok ugyan­csak nekiveselkednek a hú­zóhálónak, így is egymás után „húznak el” a parafa- úszók fölött a hat-hétkilós halak. Kukri Sándor bosz- szankodik is: — A nagyobbak úgy ki- ugranak a hálóból, mint a delfinek. A kisebbek közül pedig nehezébb kiválogatni, melyik érett meg arra, hogy Az ikrás halakat pontos testsúlyuk ismeretében keze­lik az ivari folyamatokat szabályozó hormonnal, ezért a mérés nagy figyelmet igé­nyel Hatkilós fehér busa a „mű­tőasztalon”: a reggeli előol- táskor a szükséges hipofízis efgytizedét fecskendeaSk az ikrás hal bőre alá Nem könnyű a lehalászás az anyatartó tóból, a hat-hétkilós fehér busák ugyancsak tiltakoznak a haltartószák meg a mérlegelés ellen hormonkezeléssel meggyor­sítsuk nála az ivari folyama­tokat. A halászati telep egyik házőrzője, a fekete puli ve­szettül csahol a parton, nem állhatja, hogy úgy csapkod­nak a hálóba szorult busák. Végül is a „kiválasztottak” sorban becsusszannak a szá­kokból a függőmérlegekre (akasztott műanyagrekeszbe. — Pontosan meg kell mérnünk minden ikrásanyát — magyarázza a telepveze­tő —, mert a testsúlyuk ará­nyában oltjuk be őket az ik­ra érését gyorsító-szabályozó hipofízissel. A Teggeli és az esti órákban két adagban kapják meg a testsúly-kilo­grammonként szükséges há­rom és fél milligramm hor­mont. Rázsó Ferencné és Kukri Sándor segítkezik Orbán Ká- rolynak az ikrás anyahalak beoltásánál. A telepvezető közben elmagyarázza, mi is az a hipofízis, amit a halak bőre alá fecskendez. — Tulajdonképpen agy­alapi mirigy, amit ivarérett pontyokból nyerünk. Speciá­lis fúróval, a szem vonalá­ban megnyitjuk a halak ko­ponyacsontját és az úgyne­vezett töröknyeregben ta­lálható mirigyet kivesszük. Acetonnal kivonjuk belőle a zsírt és szárítva tároljuk. Ilyenkor pedig poritjuk és halfiziológiás oldatban in­jekciózzuk be. A hormonke­zelés hatására tíz-tizenkét óra alatt beérnek az ikrák, lefejjük és a tejjel összeke­verve történik a mesterséges megtermékenyítés. A fehér busák beoltása után az úgynevezett ívató tavak felé veszik útjukat a telep dolgozói. Ladikból emelgetik a vízből kiálló, gúlába kötött karókat. — Fűzfagyökereket kötöz­tünk a rudak közé — ma­gyarázza Orbán Károly —, fészeknek az ívó harcsák ré­szére. A gyökerek közé rak­ják az ikrákat, mi kiszedjük és mesterséges körülmények között kikeltetjük. Százezer harcsaivadékot szeretnénk értékesíteni, illetve vízbe te­lepíteni az idén. T. F. I Keddi legyxetünk | Kereskedők Háromszázhuszonhét- ezer négyzetméter a megyében a bolti kiske­reskedelem alapterülete. Tizennyolcezer ember — ennyien szolgálnak ki, s szolgálnak fel napjában boltokban, áruházakban, éttermekben, dolgoznak a boltok hátsó traktu­sában a raktárakban, a konyháikon, s járják az üzletkötés, a beszerzés útjait. A nagy számok kis, de megnyugtató mindenna­pos tényeket, is maguk­ban hordoznak. Azt pél­dául, hogy városokban és falvakban egyre ki­egyensúlyozottabb az alapellátás. Hogy az el­múlt tíz esztendőben minden nagyobb telepü­lésen korszerű kis és nagy ABC-k épültek, s rhanapság már ritka, mint a fehér holló a hűtőszekrény nélküli áruház, Iha esetenként hiányzik is egy-egy áru a hűtőpultról. Lassan megszokjuk a szép, gondozott üzlete­ket, áruházakat. Mindezt magától értetődőnek, természetesnek tartjuk. Azt is, hogy a kereske­dő is változott, nemcsak az. áruház, az étterem, az üzlet. A tizennyolc­ezer, megyénk kereske­delmében dolgozó ember már többségében szak- / képzett. Pontosan 78 százalékuk az, s mióta megépülitek a kereske­delmi-vendégláitóipari szakmák tanulóintézetei, mióta megfelelő szakkö­zépiskolai képzés, s to­vábbképzés biztosítja a jelent és a jövőt, egyre jobb a helyzet. Az idén már az .irányításban is érződik a helyi főiskola jó hatása. Aggódtak sokan: vajon mii lesz az ötnapos mun­kahét bevezetésével? Hogyan állja a próbát a kereskedelem, a vendég­látás? Nos, az aggodalom rég a múlté. A kereskede­lem, a vendéglátás válto­zatlanul ellát bennünket, kiszolgál, .felszolgál, mi­nimális panasszal. A dolgozók több mint fele jó munkaszervezés révén hozzájut a heti két pi­henőnapjához. Belátja, hogy azért a boltoknak, áruházaknak, vendéglők­nek szombaton is ki kell nyitniuk, s állni a for­galom nehéz óráit. Ta­lán azt is tudják: a vá­sárlónak is idő kell, amíg saját magát kímé­lendő, beszerzési idő­rendjét módosítja. Érdemes boltokba, áruházakba, éttermekbe járni. Változó, értelme­sebb életünknek ugyanis a kereskedelem is szer­ves része. Mondhatnánk, mindenütt. A bevásárló- központ fogalom már rég nem csak a megye- székhelyé. Az áfészek egyesülésével Jászapáti­ban, Kunszentmártonban és Kunhegyesen kis központok alakultak, amelyek már a terebé- lyesedés korszakát élik. A vendéglátás nemcsak az isikolaétkeztetésben jeleskedik, hanem gond­ja van üdülőkörzeteink szolgálatára is. Városi törekvés a szakboltok számának, hálózatéinak növelése, hogy a nagy áruházak mellett korsze­rű kis kiegészítők is állják a vásárlók szol­gálatát. Háromszázhuszonhét- eze.r négyzetméteren, ti­zennyolcezer ember. Napjában találkozunk velük, s munkájukon nagyon sok múlik: min­dennapos hangulatunk, közérzetünk. Többségük nő, aki igyekszik nem­csak a munkában, de a családban is megállni a helyét. A héten reflektorfény­be kerülnek. Az ország­gyűlés nyári ülésszakán szó llesz a munkájukról, erőfeszítéseikről. bizo­nyára ott is — mint ná­lunk a megyében — el­ismerik a korszerűbb, a jobb munkát. S. J. „Diákboltosok” Tiszafüreden Jól sikerült a tanulók iskolaszövetkezeti napja Folytatása következik Vasárnap a délelőtti órák­ban a tiszafüredi sportpá­lyát melegítőkbe!, színes mezekbe öltözött álltalános iskolás fiúk .és lányok né­pesítették be. Ugyanitt ezen a napon rendezték a Tisza- parti nagyközségben az első megyei iskolaszövetkezeti napot. Érkeztek diákbolto- sok Ujszásziról, Tiszaburá- ról, Csépáról, Kunszentmár- tonból, Jászáro.kszáililásró'1, Jánoshidáról, Kunhegyesről, Tiszaszentimréről és termé­szetesen helyből. Miközben a pályán a fiúk és a lányok az értékes díjakért színvo­nalas atlétikai versenyeket vívtak a gyepen, a kispályás labdarúgók, illetve kézilab- dások adtak számot ügyes­ségükről, a strandon az úszók mérték össze tudásu­kat, a szövetkezet klubter­mében az egybegyült szak­embereknek, nevelőknek diákbo'litosok képviselőinek Gazdag Sándor, a Tiszafü­red és Vidéke Áfész elnöke értékelte az iskolaszövetke­zeti mozgalom eddigi múlt­ját. Szólt arról, hogy je­lenleg a megyénkben 21 ál­talános és 8 középiskolában működnek iskolaszövetkeze­ti csoportok 1635 taggal. A vitaindító előadás után egyféle tapasztalatcsere, módszertani börze kezdő­dött. A hozzászólók egyat- értetek abban, hogy tovább kell növelni az iskolaszö­vetkezeti csoportok számát, hiszen ez az elgondolás nemcsak a pályaválasztásit segíti, hanem a szakmai utánpótlást is részben biz­tosítja. A jól sikerült első megyei iskolaszövetkezeti nap ■— amelyet jövőre más­hol rendeznek — a délutáni óráikban fejeződött be. Mobil juhfejőkocsik Mobil juhfejőkocsik gyár­tását kezdte meg az ASRO- COOP Állattenyésztési és Takarmánytermesztési Rend­szer megrendelésére a kőtel­ki Ady Tsz csataszögi ipari melléküzeme. Az üj konst­rukció, amelyet a karcagi Magyar—Mongol Barátság Tsz-ben tavaly sikerrel pró­báltak ki és üzemeltek be, lényegesen megkönnyíti a juhfejés nehéz műveletét. A kerekeken gördülő kaloda­szerű fejőkocsit a legelőkön, réteken alkalmazhatják, oda viszik, ahol éppenséggel az anyajuhok legelésznek. A fejőkocsi etetőjébe takar­mányt adagolnak, majd a táplálék fogyasztására ön­ként bevonuló juhokat ka­lodába zárják, s így köny- nyűszerrel felhelyezik a fe- jőkelyheket. Száz éve született Georgi Dimitrov Kis ház Kovacsevciben

Next

/
Oldalképek
Tartalom