Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-13 / 137. szám
1982. JÚNIUS 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ivóvíz ós számítógép Teret hódított az ügyvitelben Korunkban a számítástechnika a lieg k őrs veúíibb lehetőség arra, hogy megfelelő feltételek mellett egy gazdálkodó egység irányításának legfőbb támogatója legyen. Ha csak a hazai körülményeket nézzük, abból is kitűnik, hogy az ország ügyvitelének egy jelentős része már elektronikához kapcsolódik. A számítás- technika kiváltképp vonzza azokat a területeket, amelyek önmagukból eredőin sok és ismétlődő mechanikus jellegű szellemi munkát kötnek le. A Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál például ezen elvei: érvényesüléseként imár 1977 óta immár sok-sok tapasztalattal gazdagodva megalapozottan folyik jelentős számítástechnikai tevékenység. Bár a vállalat nem minden jellemzője indokolja egy kis számítógép gazdaságos üzemeltetését, köztük azonban vannak olyanok, amelyek önmagukban is ezt egyértelművé teszik. A jelenlegi feldolgozás csak egyetlen — igaz, .legjelentősebb volumenű — teljesítménye az az évi nyolcszázezer vízdíjszámla, amely a gépről lekerül. Éves viszonylatban az erre fordított gépidő a számbavehe- tőnek csak egyharmadát teszi ki. Az alkalmazott hardver eszköz a TPA típusú központi egységet egészíti ki. A „szoftver támogatás” Korszerű ügyvitelszervezés a Víz- és Csatornamüveknél hatékony programozást — magas szintű programozási nyelvvel — gördülékeny rendszerfuttatási lehetőséget biztosít. Mindezek teljes összege a szükséges „kelléktárral” mintegy 13 millió forint. A feldolgozás legfőbb területei: a két megyére kiterjedő vízdíjszámlázáson túl, az anyagügyvitel és gazdálkodás, a munkaügyi és személyzeti nyilvántartás, a munkaidő és munkabér statsztikai jellegű feldolgozása. A további tervekben pedig a nagy állóeszközállomány számítógépes nyilvántartása szerepel. A működtetett rendszereket általában a megszervezett kötegelt feldolgozás jellemzi, kivéve a munkaügyi és személyzeti rendszert, mely párbeszédes üzemmódra is felkészített. A korábbi párhuzamos feldolgozás megszűntével 1981 októbere óta önállóan működik az anyagügyviteli rendszer. A törzsállomány mintegy 11 ezer cikkféleséget tartalmaz és a rendszeres feldolgozások eredményeként jelennek meg az anyagkészletek alakulását és mozgását folyamatosan figyelemmel kísérő számítógépes táblaváltozatok. A kisszámítógépen a vállalati dolgozók 52 munkaügyi adatának nyilvántartására van lehetőség. A munkaerőhelyzet ilyen ismerete azonnali információt ad, például a képesítésekre, azok területi elosztására, a besorolásokra és bérbeállásra, a gyakorlati időre, munkaviszonyra, nem szólva néhány kevésbé gyakori, de fontos adatról, mint a szocialista brigádtagság, tömegszervezeti adatok, kitüntetések, nyelvtudás. Mindezekből az 1300 dolgozót érintő sok hasznos adat nyerhető, ami a torzsgárdatagságra vonatkozik, a nyugdíjba vonulókra és utánpótlásukra, a figyatalok helyzetére és egyéb rétegvizsgálatokra. A Szolnok megyei Víz- és Csatornaműnél nemcsak az ügyvitelben hódított teret a számítástechnika. Napjainkban, előrehaladott kísérletek folynak a korszerű víz- tisztításban már egyre kevésbé nélkülözhető számítástechnika terén is. A város és környező községeink vízellátását az ország legmodernebb felszíni vízműve biztosítja. A korszerűséghez hamarosan az is hozzátartozik, hogy a víz kezelésének technológiai paramétereit számítógép fogja irányítani. Soltész Ernő Jani bácsi, msmmzmm a „lavegőfalelös” Mi tagadás furcsa, de a modern gyáriparban nélkülözhetetlen beosztása van az Alumíniumárugyár tiszafüredi gyáregységében a 60 esztendős Szőke János bácsinak. Noha, hivatalosan kompresz- szorkezelő, az ismerősök, meg a munkatársak csak így hívják az ősz hajú, mindig jó kedélyű alacsony embert: „Jani bácsi, az ájerfelelős.” Az ő „birodalma” az udvar hátsó részén található, a tmk-műhelyben. Ott, ahol kora reggeltől késő estig megszakítás nélkül három nagyteljesítményű kompresz- szor dübörög, sűríti a levegőt. Noha Jani bácsit fülvédővel is felszerelték, ritkán használja, a masinák rezdülését, legkisebb rendellenességét is tüstént észreveszi. Tízpercenként, negyedóránként kiballag a terembe: figyeli az atmoszférákat jelző mutató billegését, olajat tölt a monstrumokba, ha pedig szükséges és csökken a levegő, kis időre újra elzár egy nyitott csapot. Itt nem lankadhat a figyelem, mert a sűrített levegő, egy ekkora üzemben mindenhol keresett kincs: a préselő, a vágó, a formázó gépeknél élppúgy, mint a köszörűknél vagy a légkalapácsoknál. Igaz, arra még nem is akadt példa, hogy valahány meghibásodott volna. Ha bármelyik „köhög”, tüstént javítják, elvégre a termelés nem állhat meg. Jani bácsi Tiszaszőlősről jár be naponta. Ha délelőttös ,négy körül csörög a vekker, ha pedig délutános, éjjel kerül ágyba. Nem panaszkodik, hosszú évek óta ez a napirendje, hozzászokott már az utazásokhoz, a bejáró munkások nem könnyű életéhez akad egy-egy kedves, tréfás szava. Kiváló dolgozó, a falujában 40 éve önkéntes tűzoltó, 1960 óta párttag. Hosszú esztendőkig bizalmiként tevékenykedett. Fiai, lányai már felnőttek, saját életüket élik. Ö viszont rövidesen búcsút int a gyárnak. Hiába, az idő nagy úr, eljár egyszer mindenki felett. Nagyon szereti a munkáját, és azt is tudja: ide, ebbe a zajos de azért nagyon fontos terembe nem tolakodnak az emberek. Nem csoda, mert ugyancsak zörögnek, fújtatnak, dohognak ezek a masinák — nem népszerű ez a beosztás. Érthető, hogy műszak után ő is a határban érzi jól magát. Legkedvesebb "foglalatossága a kertészkedés, portája szőlőtőkéinek talán még a „sóhajait” is ismeri. Igaz, könnyű dolga van, messzeföldön híres szőlészként ismerik, szeretik ügyes kezét a tavaszi metszésekkor. Ahogy mind közelebb kerül a nyugdíjas korhoz, furcsa módon egyre többször álmodik a gyárról. Éjszaka felébred, felül az ágyban, hallgatózik: megállt a kompresszor. A felesége is felriad, megijed: mi van Jani? Nincs semmi, aludj nyugodtan, messze lépked még a hajnal, csak megint a gyárról álmodtam. Eszébe jut az élete: a cselédévekkel együtt negyvenöt esztendőt dolgozott. Néha kimegy ,a műhely elé pár percre napozni, kémlelni a júniusi eget, hoz-e már egy kiadós esőt a szőlőre. Ha ezt észreveszik a fiatal szakik, ifjú munkatársak, máris folyik az ugratás. — Nincs levegő Jani bácsi! Nem csoda, maga itt szellőzködik, nyomás meg nincs. — Nincs levegő? Má’ hogy , ne lenne fiaim! Nem látjátok hogy úgy fú a szél," "hogy a füled is mozgatja? — Hát a nyomás ? Hová lett? — huncutkodnak tovább. De a felelet se késik. — Nyomás a munkapadhoz! Ott majd észreveszitek, — nevet egy kereket, és befelé indul, mert még tényleg igazuk lesz ezeknek a felvágott nyelvű gyerekeknek. — DSZM — Üj broyler csirke telepet épít a törökszentmiklósi Tiszatáj Tsz. A beruházás kivitelezője a TRVVV szolnoki üzemigazgatósága Ünnepélyek országszerte Megemlékezés Szolnokon, a Tiszaligetben ,(Folytatás Iaz 1. oldalról) tén dolgozóknak munkájukat a korábbinál" sokkal hatékonyabban kell végezniük, és meg kell teremteniük a népgazdaság strukturális ; átalakulásának, a jövőbeni gyorsabb gazdasági növekedésnek a feltételeit. A feladatok megoldásának minősége mindannyiunk közérzetét határozza meg. Ez a tény és az építők ma is nehéz munkáját vállalók országos megbecsülése fejeződik ki a hagyományos építőknapi ünnepségeken. A megemlékező nagygyűlés a legjobban dolgozók kitüntetésével fejeződött be, az ünnep azonban jiem ért véget. Tegnap az egész Tisza- liget az építőké volt. ök vették birtokukba a stadion sportpályáit, a vállalatok női és férficsapatai mérték össze kézilabda- és focitudásukat. Az sem unatkozott, aki nem ölthette magára a munkahelyi válogatott mezét: a szabadtéri színpadon szórakoztató műsor várta a felnőtteket, délután pedig a gyerekeket. A folklór műsorokban kedvüket lelőkre is gondoltak a rendezők, a táncot szerető ifjabbakat pedig estefelé diszkózene hívogatta. Aki elfáradt vagy megéhezett ,annak sem kellett otthagyni a Tiszaligetet. Az ideiglenes csárdák asztalai mellett és az üdülőkben barátai, munkatársai társaságában költhette el ebédjét, vacsoráját, ki-ki kedve szerint vá- logatthatott a szomját enyhítő italokban. Az árusok is kínálták portékájukat az építők napján Gépi fejők vetélkedője Növeli a szakmunkások ismereteit Kongresszus előtt Vöröskeresztes küldöttértekezlet Jászberény város, járás vöröskeresztes szervezetei tegnap tartották összevont küldöttértekezletüket a munkás és ifjúsági házban. Száz- ki.lenc alapszervezet 12 ezer- tagjának képviseletében 186- an vettek részit a tanácskozáson, ahol az V. kongresszus óta végzett munkáról 'Máté Éva, a városi szervezet titkára számolt be. A küldöttértekezleten döntöttek a városi, járási szervezet létrehozásáról. A tájegység Vöröskeresztes munkájának egységes irányításáról a tartalmi munka további javulását várják. Ezt erősítették meg a hozzászólók is, számszerint tizenketten, közöttük Szabó > István, a városi-járási pártbizottság első titkára, Drappos Béláné, a Vöröskereszt megyei titkárhelyettese. Az új vezetőség 25 tagú, szervezeti újdonság, hogy 7 tagú végrehajtó bizottságot is választottak. Döntöttek a megyei értekezletre delegált 38 személyről. A kiemelkedő munkát végzők közül kilencen különböző kitüntetést kaptak. A jászberényi városi-járási Vöröskereszt szervezet elnökének dr. Somogyi Klárát, titkárának Máté Évát, szervezőtitkárának pedig Faze- kasné Tóásó Klárát választották. A KISZ KB felhívásához csatlakozva az ifjú gépi fejők szakmai-ÍDOilitikai vetélkedőjét 1976 óta megyénkben is évente megrendezik. A vetélkedő célja a fiatal szak- és betanított munkások szakmai és politikai ismeretének gyarapítása, a korszerű technikai, technológiai módsze-* rek eHsajátítása és a szak- falai tapasztalatcsere. Emellett az évenkénti seregszemle elősegíti a szakma megismertetését és társadalmi tekintélyének növelését. A kezdeti passzivitás után a vetélkedő iránt annyira megnövekedett az érdeklődés, hogy az üzemeknek házi versenyeket, selejtezőket kellett rendezni annak eldöntésére, hogy ki képviselje a gazdaságot. A versenyzők számának növekedése mellett dinamikus színvonalemelkedést is tapasztalt a versenybizottság, ami a gondosabb felkészítéssel magyarázható elsősorban. Az elmúlt hat év alatt kialakult a gazdaságok köre, amelyek minden ilyen vetélkedőre'" elküldik versenyzőiket. Maguk a versenyzők is hasznosnak és változatosnak tartják az évenként megrendezésre kerülő vetélkedőt. Megítélésük szerint a szakmai ismereteiket bővítik azzal, hogy a versenyekre felkészülnek, és az ott nyújtott teljesítményt szakértő zsűri értékeli. Fontosnak érzik a szakmai-baráti kapcsolatok kialakítását is a tőlük távoleső gazdaságok dolgozóival. A nevezők számíthatnak a megyei politikai, állami vezetés és a szarvasmarha-te- nyéstésben tevékenykedő termelési rendszerek anyagi és erkölcsi támogatására épp úgy, mint a MÉM Mérnök és Vezetőtovábbképző Intézet Üzemi Iskolájának segítségére. A megyei fejőversenyek hasznosak-, céljukat elérték. Abban, hogy Szolnok megyében az 1975. évi 2465 literes fajlagos tejtermelés jl981-re 4053 literre emelkedett, a fejő szakmunkásoknak döntő szerepe volt. Lelkiismeretes és szakszerű munkájuk alapvetően meghatározta az üzemi célkitűzések teljesítését, örvendetes, hogy az emelkedő termelési színvonallal együtt nőtt a minőségi és szakmai tevékenységük is. Megemlékező nagygyűlés a szabadtéri színpadon
