Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-22 / 118. szám
1982. MÁJUS 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Több tanuló-kisebb zsúfoltság Módosulnak az iskolák körzethatárai Szolnokon A jobb tanulási, tanítási feltételek megteremtése, az oktatási intézmények közötti letenheltséglbeld különbségek felszámolása érdekében évekkel ezelőtt elkezdődött a megyeszékhdly iskolahálózatának korszerűsítése. Minden tanév előtt történt valamilyen változás: úi iskola nyitotta meg kapuit, vagy összevontak elnéptelenedő intézményeket, módosították a körzethatárokat. Noha ezek a változások nem voltak túl népszerűek az érintett gyerekek szülei körében, az idő mégis igazolta az intézkedések jogosságát. Miközben egyre kedvezőbben alakú] Szolnokon az óvodáztatás, a hatévesek beiskolázása jelentős erőfeszítéseket követel, hiszen évről évre növekszik az általános iskolások száma. Tavaly kilencszázzal több 6— 14 éves diák tanult a város iskoláiban mint egy évvel előtte, az idén szeptemberben pedig hatszázzal több gyereket szólít a becsenge- tés. Az idei létszámnövekedés inkább örömteli gondot okoz a város vezetőinek mint a tavalyi, hiszen akikor úgv kellett megoldani a beiskolázást, hogy abban a tanéviben egyetlen új tanterem sem létesült. Az idén két új 16—46 tantermes iskola nyitja meg kapuit: a Török utcában illetve a Széchenyi lakótelepen. Az új intézmények belépésével kapcsolatos intézkedésekről, körzethatár-módosításokról kértük a következő tájékoztatást Jakatics Árpádtól, 'a szolnoki pártbizottság titkárától és Bíró Boldizsártól, a városj tanács elnökhelyettesétől. Jelenleg három zsúfolt körzet iskoláztatásii gondjai várnak megoldásra a megye- székhelyen. A Széchenyi lakótelepen és a Várkonyi tér környékén levő oktatási intézmények zsúfoltáságát csökkenti a két új iskola, amely az építők ígérete szerint is tanévkezdésre megnyílik. Nem oldódik meg azonban a következő tanévre a szandaszőlősi iskola gondja, a nyolc tantermes bővítésnél egyelőre az első kapavágásoknál tartanak. A Széchenyi lakótelepen a főútvonal jelenti a két iskola közötti körzethátárt. A nyolcadikosokat és a tagozatos tanulókat természetesen nem érinti ez a módosítás. A Várkonyi tér környékén az eddigi két iskolakörzet helyett hármat alakítottak ki. A Török utcai új iskolát a megváltozott körzet tanulói és a Kassai] úti Általános Iskola ének-zene tagozatos diákjai népesítik be. Az új intézmény megnyitásával, s a .körzet módosít ássa] egyenlő lesz a Ságivári körúti, a Kassai úti és az új Török utcai iskola terheltsége. Az új határok kialakítása remélhetőleg hosszú távra megoldja a térség iskoláztatási gondjait. A módosítás nem érinti a hetedik-nyolcadik osztályos diákokat. Az elsősök beiskolázása, akik szeptemberben már másodikosok 'lesznek, pedig mér eleve ennek alapján történt. Az átszervezések előkészítése, miint az utóbbi tény is jelzi, mér a mostani tanév elején elkezdődött. Az illetékesek, a város vezetői, az iskolák igazgatói ésszerűen, körültekintően igyekeztek kialakítani a körzeteket. gondosan ügyelve arra, hogy ne kelljen lényegesen nagyobb távolságokat. megtenniük a diákoknak a-, otthonuk és az oktatási intézmény között. A változásokról egyébként az iskolavezetők részletesebben is tájékoztatják az érintett gyerekek szüleit. Valószínűleg az idén sem lesz egyformán népszerű a döntés a szülők körében,, viszont javulni fognak gyermekeik tanulásának feltételei. nem lesz' váltott tanítás, s minden jogos napközis igényt ki tudnak elégíteni a jelzett iskoláiban. Az új intézmények megnyitása lehetővé teszi, hogy a megyeszékhely tízezernégyszáz — az idén emelkedik először tízezer fölé Szolnokon az általános iskolások száma — kisdiákja zavartalanul, jobb körülmények között tanuljon a következő tanévben. A megnövekedett létszám ellenére sem növekszik a- zsúfoltság — a városi átlag szerint harminc tanulónak jut egy tanterem — csupán négy iskolában tanítanak váltott műszakban, s neim okoz gondot a közel 1600 első osztályos beiskolázása. T. G. Nagykunsági festett bútorok A Szolnoki Galéria népművészeti kiállítássorozatá- nak újabb bemutatóját nyi- totta meg tegnap délután dr. Bellon Tibor, a karcagi Győrffy István Nagykun Múzeum igazgatója. Az érdeklődők ezúttal — a karcagi múzeum gyűjteményéből — nagykunsági festett bútorokat láthatnak. A bútorok több stílust képviselve a mezővárosi paraszti kultúra 18—19. századi magas színvonaláról árulkodnak, úgy illeszkednek az Alföld kultúrájába, hogy egyúttal sajátos színt is képviselnek. A kiállításon bemutatott berendezési tárgyak; fogasok, tulipános ládák, szépen díszített lócák, fali tékák, tükrök, asztalok, bölcsők, faragott, festett székek Kunhegyesről, Kunmadarasról, Karcagról, Kisújszállásról és Túrkevéről kerültek a Nagykun Múzeum gyűjteményébe. A látogatók a régi híres festőasszonyok, Szatmáriné Cibere Julianna és Vajóné Szatmári Júlia ke- zenyomát őrző bútorokkal is találkozhatnak a kiállításon. A Szolnoki Galériában Magyar filmek külföldön A június 3-án kezdődő melbourne-li fiSmfesztúválon Jancsó Miklós: A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon című alkotása képviseli a magyar játékfilmművészetet. Az animációs produkciók versenyében — többek között — Reisen- büchler Sándor: Gépmadáravatás és Vajda Béla: Moto perpetuo című műve vesz részt. Krakkóban a rövidfilmesek adnak egymásnak találkozót. A június 1-én kezdődő seregszemlén 13 rendezőnk alkotása szerepel. Látható lesz — többek között — György István: Hagyaték, Herpai Zoltán: Virágfilm és Takács Gábor: Jelek című produkciója. Az olaszországi Agrigen- tóban június 10-én nyújtják át Szabó Istvánnak az Arany . Efebo díjat a Mephistóért. A római Operaházban osztják majd ki a legjobb olasz és külföldi filmekért járó David di Donatello díjat. A június 19-én kezdődő rendezvényen indul a Mephisto is. Klaus-Maria Brandauert, á film főszereplőjét a legjobb férfialakításért járó díjra jelölték. A Napsugár bábegyüttes Jugoszlá viában A békéscsabai Napsugár bábegyüttes tegnap a jugoszláviai Nagybecskerekre utazott. A húsz csabai bábos a ,,Micimackó” című műsort háromszor mutatja be Becskereken és a szomszédos Muzslyán. A KPVDSZ Napsugár bábegyüttese az előadássorozattal a testvérváros. Nagybecskerek bábszínházának két évvel ezelőtti békéscsabai fellépését viszonozza. tA\ újság az Operában? Kép az Opera belsejéről, az építkezés megkezdése előtt INTERJÚ MIHÁLY ANDRÁSSAL Az Operaház homlokfalán hatalmas tábla mutatja, ki a gazdája és felelőse azoknak az átépítési munkálatoknak, amelyek pár évig eltartanak még, hogy azután, a lehető legideálisabb körülményeket kialakítva, újból megnyithassa kapuit az újjávarázsolt Operaház. Mi újság az Operában? Milyen ütemben folynak a belső átalakítások, s vajon ebben a kényszeredett helyzetben hogyan dolgozik az Opera társulata? — ezzel a kérdéssel fordultam a Magyar Állami OperaháZ igazgatójához, Mihály Andráshoz. — Mi most „száműzetésben” élünk. Hiszen az Erkel Színházban nagyon nehéz körülmények között kell dolgozniuk a művészeknek. Nemcsak a jelenlegi okok miatt, hanem azért is, ahogy a színházat annak idején építették. Minden szűk, ügyetlenül megépített, ennek ellenére nagy lelkesedéssel remek munkát kapok társulatomtól. — De milyen lesz új otthonuk, az Opera? — A tervek gyönyörűek. Hogy a valóságban minden súrlódásmentesen, jól fog-e működni, az nagyon sok tényezőn múlik majd. Csak egy példa. A színházakban ma általában úgy oldják meg a színpad működtetését, hogy egy külső területen dolgoztatják a motort, és különböző áttételekkel kapcsolják be a színpadtérre. Ezt itt a mi Operánkban nem lehet megoldani, mert sokat kellett volna rombolni, az ösz- szes házat, ami a színház körül épült. A színház maga megbonthatatlan, és ennek következtében vadonatúj megoldást kell kipróbálni. Olyan megoldást, ahol a motorok bent működnek a színpadtérben. — Ez régebben is így volt? — Régebben hidraulikát használtak. Ez Ybl idejében a legmodernebb megoldásnak számított. Nagyszerűen működött. Sajnos az egész világon már sehol nem gyártják. Lehetetlen az eredeti módon helyreállítani. Szükséges tehát á mostani műszaki megoldások közül újat kitalálni. Az összes tárgyalás e körül a „zajprobléma” körül mozog. Az Operában ugyanis nyilvánvalóan rendkívül fontos, hogy a nyíltszíni változás zaj nélkül történjék. — A terveket már elfogadták? — Természetesen, sőt már azok alapján gyártják is a gépezetet. Hogy másról is szót ejtsünk: az öltözők bősége és nagysága, a kiszolgáló helyiségek is nagyszerű megoldást nyernek majd az új színházban. Az építkezéstől eltekintve, mondhatom, minden a régi kerékvágásban folyik. Hihetetlen bőségében vagyunk a tehetségeknek, akikkel könnyű jó előadásokat produkálni. — Milyen művészi feladatok várnak még ebben a szezonban az Opera társulatára? — A Lohengrin-premier után még két fontos előadás következik. Lesz egy balettestünk, amely — miután ebben a pillanatban még nem működik nálunk díszletműhely — izgalmasnak ígérkezik. Előreláthatólag csak júniusban nyílik meg az új díszletkészítő műhelyünk. Ez a produkció addig is több intézmény összefogásával valósul meg. A Magyar Televízió az előadás felvétele érdekében legyártja a díszleteket. A Hanglemezgyár lemezen hozza a zenét. Fodor Antal egész estét betöltő balettjéről van szó, amely Nikosz Kazantszakisz Akinek meg kell halnia című regénye alapötlete után készült, és amelyben egy reális történet és egy passióeljátszás ötvöződik. A reális történethez a rockzenét Presser Gábor írja, a passió pedig J. S. Bach- zenére készül. Az említett premier június 4-én lesz. Nagy izgalommal és az újdonságnak kijáró idegességgel várom, hiszen nálunk az Operában ez az első alkalom, amikor popzene szólal meg baletthez. Ezután egy Trubadur-felújítás következik, ami abból a szempontból egyedülálló, hogy díszlet- műhely nélkül, vetített díszletekkel valósul meg Mikó András rendezésében, Med- Veczky Ádám vezényletével, és csak két nevet említenék az első szereposztásból: To- kody Ilona és Nagy János. — Engedjen meg egy személyes kérdést is. Még milyen zenei élményt várhatunk öntől 1982- ben? — Még két hangversenyt dirigálok. Egyet májusban, a Filharmóniai Társaság zenekara élén; Rossini-, Csaj-, kovszkij -művek és egy saját kompozícióm, a Fantázia fúvósötösre és vonószenekarra kerül előadásra. Azután pedig Debrecenben lesz a szerzői estem, ahol a Hegedűversenyem Perényi Eszterrel, a Fantázia és a Gordonkaversenyem Perényi Miklóssal kerül előadásra. B. É. Kecskeméti könyvritkaságok Kecskemét legrégebbi könyvgyűjteménye a XVII. században alapított református egyházközösség könyvtárában található. Az elmúlt években felújítás miatt zárva tartották a gyűjteményt. Most már újból megtekinthető, így a kutatók és az érdeklődők ismét tanulmányozhatják a XVI—XVII. századi könyvritkaságokat és dokumentumokat. A képen egy egyedülálló ritkaság, a Calepinus által 1680-ban Baselban kiadott tizenkét- nyelvű szótár látható.
