Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-06 / 104. szám

1982. MÁJUS 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Üzemegészségügy a termelőszövetkezetekben Gyalogmunka helyett ipari A műszaki értelmiség jelene és jövője Beszélgetés dr. Tóth Jánossal, a MTESZ főtitkárával Hazánk gazdasági fejlődésének jelenlegi és jövőbeni szakaszában értelemszerűen nagy szerepe van a műsza­ki értelmiségnek. Éppen ezért nem mindegy, hogyan él­nek a műszaki szakemberek, mik a problémáik, milyen feladatok állnak előttük. Minderről pedig a legpontosabb képet nyilvánvalóan a műszaki, gazdasági, agrár- és ter­mészettudományi szakembereket tömörítő szervezet, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) adhatja. Ezért kerestük fel kérdéseinkkel dr. Tóth Jánost, az MTESZ főtitkárát. Mintha nem is egy téesz területe lenne, lepődik meg, aki először jár a jászalsó- szentgyörgyi Petőfi Termelő- szövetkezet Il-es telepén. Az épületek körül üde, zöld fű, szépen metszett rózsatö­vek, mindenütt rend, tiszta­ság. A barátságos ebédlőben tilos a dohányzás és ezt a tilalmat nem is szegi meg senki, hiszen ezen a napon egészségügyi kérdésekről jöttek szót váltani a környe­ző termelőszövetkezetek, a TESZÖV, a Vöröskereszt megyei szervezete és a me­gyei tanács vb egészségügyi osztályának képviselői. Fekete Tibor, a vendéglá­tó közös gazdaság elnöke nagyon sok érdekes, hasz­nos tapasztalatról számolha­tott be. Arról, hogyan vált a téesztagság egy része gya­logmunkásból ipari munkás­sá, hogyan szűnt meg a ne­héz fizikai munka az elmúlt 15 év során, hogyan egészí­ti ki a monoton cipőgyári munkát a nagyüzemi és csa­ládi segítségre alapozott háztáji művelése, hogyan változott az üzemegészség- üev feladata a gazdasági struktúraátalakítás és a ge­nerációváltás következtében. A termelőszövetkezet mel­léküzemágában a beérkező nyersanyag egy, nap múlva már dobozba csomagolt tor­na-, kosár-, teniszcipőként távozik. A korszerűségnek is megvan a hátránya; a zajártalom, az egyes vegyi anyagokra való túlérzékeny­ség. Ezért is fontos a mun­kaalkalmassági vizsgálat, amely ma már kötelező min­den tag és alkalmazott szá­mára. A téesz szeretné jövő­re az orvosi vizsgálatot rendszeres időközönként megismételni, és ’84-ben már jól felszerelt orvosi rendelő és függetlenített üzemi orvos és ápolónő al­kalmazásával gondoskodni tagjai egészségvédelméről. A szövetkezetben 5 év alatt 25 százalékkal emelke­dett a munkanapok száma, ezzel egyidőben a táppénzes napok száma a felére csök­kent, tavaly pedig még to­vább javült ez a mutató. Ez nemcsak az orvosi ellátás, a „Az Ifjú Gárda legyen a KISZ hazafias, honvédelmi nevelésének bázisa!” — Ez­zel a jelmondattal rendezte meg a KISZ szolnoki Váro­si Bizottsága és az Ifjú Gár­da városi parancsnoksága tegnap délután 16 órakor Szolnokon, a Helyőrségi Művelődési Otthonban jubi­leumi egységgyűlését. Az egységgyűlésre az Ifjú Gár­da megalakulásának 25. év­fordulója alkalmából került sor. A Himnusz elhangzása után Zérczi István, a KISZ városi Bizottságának mun­katársa köszöntötte a meg­jelenteket, valamint az el­nökségben helyet foglaló párt-, társadalmi szervek képviselőit. A Költői Anna úti Általános Iskola úttörői műsorral köszöntötték az if­júgárdistákat, majd Várhal­mi Sándor, az Ifjú Gárda városi narancsnoka mondott ünnepi megemlékezést. Be­szélt az Ifjú Gárda történe­téről, elődeikről, az „R”- gárdistákról. Azokról a munkásfiatalokról, akik a második világháború idején segítették az antimilitarista antikapitalista harcot; akik bátran szembeszálltak a fa­sisztákkal, a nyilasokkal és sokan életüket áldozták eb­ben a harcban, mint például iSágvári Endre is. Az ellenforradalom idején, majd 1957-ben is segítettek a rend helyreállításában. A KISZ megalakulása után is megmaradtak és kibővültek egységeik. Szokolai József, az Ifjú munkaerkölcs javulásának és a fiatalodásnak köszön­hető (a téészben alig 36 év az átlagéletkor!), de annak is, hogy a szövetkezet nagy figyelmet fordít a csökkent munkaképességűvé vált ta­gok foglalkoztatására. An­nak ellenére, hogy a szépen ápolt környezet, a rend nagyrészt a rendészekként, kertészekként, portásokként foglalkoztatott, a téeszért végzett nehéz -fizikai mun­kában megrokkant tagoknak köszönhető, nem oldja meg a gondjukat; a traktorosként kapott magasabb fizetésnek — éppen a nyugdíjas évek­hez közelítve — csak a fele, kétharmada a. rokkantként végezhető munkáért járó bér. Erre a gondra gyógyírt csak jogszabály írhat elő, megszületését sokan várják. A jászalsószentgyörgyiek addig is igyekeznek enyhí­teni a nehézségeket, még ebben az ötéves tervben a Il-es telepre költözik ki a központi iroda is, a község központjában levő régi épü­letben a főágazattá vált melléküzemáguk „mellék­üzemágát’ ’alakítják ki. Je­lenleg is foglalkoznak töb­ben bedolgozóként talpösz- szerakással, a könnyen meg­közelíthető közös műhelyek­ben pedig csaknem félszáz csökkent munkaképességű tag juthat könnyű munká­hoz. Szó volt még a környezet­szépítés emberformáló sze­repéről, az üdültetés gond­jairól, arról, hogyan lesz a környezetvédelem érdekében és gazdasági megfontolásból is a trágyaléből marhahús (a hígított trágyalét az ál­lattartó telep köré telepített öntözéses legelőre juttatják), a szociálisa brigádok, a munkahelyi közösségek idő­sekért végzett tevékenységé­ről. Mindezek talán gondo­latébresztőül is szolgálhat­nak a közeljövőben Kisúj­szálláson, Tiszaszőlősön, Cserkeszőlőn megrendezen­dő tájértekezletekhez, ame­lyek témája szintén a ter­melőszövetkezetek üzem- egészségügyének helyzete lesz. Gárda megyei parancsnoka a megyei parancsnokság ne­vében köszöntötte az ifjú- gárdistákát, értékelte mun­kájukat, beszélt a felada­taikról. Szolnokon jelenleg mintegy négyszáz 14 éven felüli fiatal tartozik az Ifjú Gárda kötelékébe. Nemcsak rendezői feladatokat látnak el a különböző rendezvénye­ken. ünnepségeken, hanem rendőri, tűzoltói, katonai, munkásőr és egészségügyi szakalegységeik segítik a fegyveres, a rendészeti és egészségügyi szervek mun­káját. Ezután Hajdú László, a KISZ Szolnok városi Bizott­ságának titkára a KISZ-bi- zottság nevében köszöntötte az ifjúgárdistákat. Elmond­Koktél a szovjet sajté napja alkalmából A szovjet sajtó napja al­kalmából Vlagyimir Nyiko- lajevics Bazovszkij, a Szov­jetunió magyarországi nagy­követe tegnap koktélt adott a nagykövetségen. Megjelent Győri Imre, az MSZMP .Központi Bizottsága agitá- ciós és propaganda osztályá­nak vezetője, a Miniszter­tanács Tájékoztatási Hiva­tala, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, vala­mint az országos lapok, az MTI, a rádió és a televízió több vezetője és vezető mun­katársa. Ott volt a Budapes­ten akkreditált diplomáciai képviseletek számos sajtóat­taséja is. 200 településen Szövetkezeti lakásépítők Kétszáz településen — városokban, községekben — épül szövetkezeti lakótelep az idén, eddig mintegy 500 új otthont adtak át — erről tanúskodik a SZÖVOSZ fel­mérése, amely a szövetkezeti lakásépítés eredményeit és további feladatait összesíti. Nyolcvanhét lakásépítő szövetkezet tevékenykedik az országban. Munkájukat összehangolják a házgyári programokkal; azokban a megyékben, ahol a nagyobb ütemű iparosodás nyomán a lakásigénylők száma maga­sabb és a házgyárak kevés­bé győzik a termelést, ott a szövetkezetek építik föl a la­kások egy részét. Az átla­gosnál nagyobb arányban vállalnak részt a lakásépí­tésben Budapesten, Bács- Kiskun, Veszprém és Zala megyében. A szövetkezete­ket mind jobban támogat­ják a tanácsok. A korábbi­nál több helyen bocsátanak rendelkezésükre megfelelő, jól előkészített közművesí­tett építési területet. Külö­nösen jó az együttműködés a szövetkezetek és a taná­csok között Nyíregyházán, Szolnokon és Miskolcon, s e helyeken az építés üteme is gyorsabb, mint másutt. ta, hogy elégedettek munká­jukkal és ezért a KISZ vá­rosi Bizottsága jubileumi emlékzászlót adományoz az ifjúgárdistáknak. A zászló jelszavai: Hűség a néphez! Hűség a párthoz! Ezt a jel­szót a fiataloknak kell meg- tölteniök tartalommal. A zászló átadása után 15 ifjúgárdista és két kollektíva vette át kiváló munkájáért •Hajdú Lászlótól a KISZ Központi Bizottságának és helyi bizottságainak kitün­tetéseit, okleveleit, tárgyju­talmait. Az ünnepi egységgyűlés után a Rodeo együttes szó­rakoztatta műsorával a fia­talokat. — Hazánkat nyersanyag­szegény országként emlege­tik — mondja —, ami igaz ugyan, de van egy erőforrás, amelyben rendkívül gazda­gok vagyunk: a dolgozók munkaereje, szellemi kapaci­tása. Ez olyan népgazdasági tartalék, amelyet eddig csak kis részben használtunk ki. • Persze e tartalék összvolu- menét, felső • határát nehéz lenne meghatározni, de úgy vélem, hogy ez az erőforrás végül is kimeríthetetlen. A pontosság, a szorgalom nem elhanyagolható tényező a gazdaságban, de műszaki szakembereinktől ennél sok­kal többet várunk. Es nem­csak a műszakiaktól — de az innovációs folyamatban (kutatás, fejlesztés, termelés, értékesítés, felhasználás) részt vevő minden szellemi és fizikai munkástól is. — Milyen szellemi kapaci­tást képvisel a műszaki ér­telmiség? Létszámuk elegen- dő-e a tervfeladatok telje­sítéséhez? — Az 1980-as népszámlá­lás szerint több mint 360 ezer ún. nem fizikai szakem­ber dolgozott műszaki terü­leten. 120 ezer közülük fel­sőfokú végzettségű. A nyug­díjasokkal együtt e szám kö­rülbelül 140 ezer. Az alkal­mazott műszakiak létszáma 240 ezer. Nehéz ítéletet mon­dani: sok vagy kevés a mér­nök hazánkban? Én a na­gyobb problémát inkább ab­ban látom, hogy nem hasz­náljuk ki kellőképpen mű­szaki szakembereink felké­szültségét ' és képességét. Nem tudtuk még megterem­teni azt a feltételrendszert, amely, ha kell, gazdasági kényszerrel hozza felszínre a szunnyadó tartalékokat. Pedig sok eszköz, és a nem­zeti jövedelem évi 3 százalé­ka áll a szellemi munka te­rületén dolgozók rendelkezé­sére. De az anyagi és szel­lemi ráfordításokhoz képest, nemzetközi összehasonlítás­ban is, kevés a nemzeti vég­termék. — Ezek szerint a népgaz­daság „bemeneti oldalán” jelentősek a szellemi erőfor­rások, de a „kimeneti olda- lon’^ahol a végtermék meg­jelenik, nem mindig azt kapjuk, amit a hazai és kül­földi vevő vár? Akkor a „be­menet” és „kimenet” közti ifermelőrendszeTben van a hiba? — Nemrég olvastam egy tanulmányt: több mint 700 tényezőt sorolt fel, amelyek gátolják a szellemi kapaci­tás eredményesebb hasznosí­tását. Az MTESZ és tagegye­sületei rendszeresen figye­lik, elemzik e — műszaki, gazdasági, társadalmi, pénz­ügyi, vezetési, szabályozási vagy éppen emberi — ténye­zőket. Nemcsak elemzünk, javaslunk is. Az MTESZ tag­egyesületeiben dolgozó szak­emberek véleménye szerint — többek között — erősíte­ni kellene a társadalmi ter­melésben részt vevő egysé­gek kapcsolatrendszerét. Szorosabb együttműködésre van szükség a kutató-fejlesz­tő, termelő és értékesítő vállalatok között. Mivel ki­tűzött feladatainkat a várt­nál is nehezebb külső felté­telek között kell jpegoldani, ezért különösen fontos, hogy eredményesebben alkalmaz­zuk a kollektív és egyéni ér­dekeltség meglévő eszközeit. Anyagi forrásainktól függően szükség van a műszaki ér­telmiség egyes kategóriái­ban a keresetek javítására, a hátrányos megkülönbözte­tések fokozatos felszámolásá­ra. Olyan társadalmi és munkahelyi légkör kialakítá­sa is indokolt, amely jobban kedvez az újat akaró szak­embereknek. És gondoljunk utána, milyen pocsékolás az, ha mondjuk egy fiatal mű­szaki alkotómunka helyett műszaki rajzolással,, alkalmi munkával egészíti ki jöve­delmét? Itt segíthetne a nyilvánosságot formáló sajtó is: jobban be kellene mutat­ni a jó — de a rossz — eredményt produkálókat is, és azokat a vezetőket, akik a kiemelkedő teljesítményt anyagilag is kiemelkedő mér­tékben támogatják. De emel­lett növelni kellene a mű­szaki értelmiség közgazda- sági ismereteit, nyelvtudását is. Sokféle feladat vár hát ránk. És nem is igényel mind „fentről jövő” intézkedést, inkább szem lélet változtatást és a meglévő lehetőségek ha­tásosabb alkalmazását. Gyakran panaszkodnak fia­tal műszakiak: érdemi mun­ka híján csak lézengenek munkahelyükön. És ezt a ve­zetők eltűrik. Előfordul az is, hogy egy versenytárgyalás­nál, döntésnél az igazgató a helyettest, a főosztályveze­tőt kérdezi meg, nem azt, aki a konkrét témához legjobban ért. Gyakran tapasztaljuk, % hogy a külföldi kiküldetésnél sem a szakértelem, hanem a ranglétra dönt. Újítások hal­nak el nemtörődömség, kö­- zöny miatt. És mindezekért, úgy hiszem, nem sok vezetőt vontak még nálunk felelős­ségre. Nem is minden veze­tő (szereti a mindig újat akaró fiataisz&kembert. A technikusképzés tíz év előt­ti megszüntetése kárt okoz a termelés szervezésében. So­rolhatnám tovább, de ebből is látható: a régi szemlélet­ben gyökerező gondokról van szó. Ezeket egyszerre nem lehet feloldani, de a már megtett intézkedések példá­ja nyomán, lépésről lépésre cselekedetek sorával igen! — Gyakran halljuk: a kisvállalkozás „elszívja” a jó szakembereket .Valós e veszély? — Véleményem szerint sok olyan tevékenységi for­ma van, amely nagyvállalati keretek között gazdaságta­lan. Ezért szükségesek a ki- siebb terméjőegységek. És szakemberekre - ott is szük­ség van. A kiemelkedő tudá­sú műszaki a népgazdaság­nak akkor is hasznot hajt, ha munkáját kisvállalkozás­nál végzi. Nem a kis- és nagyvállalat szembeállításá­ra. hanem együttes fejleszté­sére van szükség! — Az MTESZ mivel segíti a műszaki értelmiséget meg­növekedett feladataink ellá­tásában? — A szövetség és a tag- egyesületek feladata kettős. Egyrészt a tagok megismer­tetése a műszaki-tudományos haladás legújabb eredménye­ivel, másrészt fórum bizto­sítása a . közéleti aktivitásuk szánjára. A rendelkezésre ál­ló, és a társadalmi munka eszközeivel hasznosítható szellemi erőket elsősorban az energiagazdálkodás, az elekt­ronikai alkatrészgyártás, az élelmiszergazdálkodás ipari háttere, a gyógyszeripar fej­lesztése, az innováció, az újítások, találmányok hasz­nosítása, széles körű elter­jesztése érdekében kell össz­pontosítani. Új vonás a szö­vetség munkájában, hogy az ötlettől a megvalósulásig kíséri végig, segíti a tudomá­nyos-műszaki gondolatot, erre mozgósítja a- szakembe­reket. A véleményezésen és javaslattételen túl önálló kezdeményezések. koncep­ciók .kimunkálásával járu­lunk hozzá a műszaki-tech­nikai haladás meggyorsítá­sához. A szövetség részt vesz a népgazdaság 2000-ig szóló, és a műszaki-gazdasági ér­telmiség helyzetének alaku­lásával foglalkozó egyes részkoncepciók kimunkálásá­ban és véleményezésében. * Űi és megtisztelő feladatot jelent számunkra a Minisz­tertanácsnak az a döntése, hogy az MTESZ-t intézmé­nyesen bevonják a műszaki­gazdasági döntések előkészí­tésébe és végrehajtásába. Szatmári Jenő István A Compack Kereskedelmi és Csomagoló Vállalat tiszaroffi üzemében naponta mazsolából mintegy 5 tonna kerül 100 grammos tasakok ba Az egységgyűlés résztvevői Huszonöt éves az Ifjú Gárda % Jubileumi egységgyülés Szolnokon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom