Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-01 / 101. szám

1982. MÁJUS 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kádár János Angyalföldön Tömegközlekedésünk fejlesztéséről írta: Puiiai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter H társadalom életének szinte valamennyi megnyilvánulása közlekedési szükségletet teremt. Nélküle nem képzelhető el a terme­lés, a termékek elosztása. Közlekedésünk jelenlegi színvonalát vizsgálva kétfé­le — egymásnak nem el­lentmondó — következtetés­re jutunk. Az első és meg­határozó, hogy a közlekedés az általános népgazdasági igényeket kielégíti. Egyének, kisebb közösségek azonban több esetben jogos kritiká­val illethetik, habár a tö­megközlekedés nem felelhet meg minden esetben az egyéni, kisebb csoportérde­keknek. Feladatunk elsősor­ban az, hogy a társadal­munk adott fejlettségi szint­jen elégítsük ki az igénye­ket, valamint az állampolgá­rok minden jogos szükség­letét. A személyforgalom ma döntő helyet foglal el 150— 170 város, nagyobb telepü­lés életében. Az itt találha­tó. vállalatok, intézmények, üzletközpontok menetrend­szerűen szervezett utazással érhetők el, de a többi csak­nem 3000 kisebb település lakóinak — mintegy négy­millió hétszázezer embernek — is rendszeresen utazniuk kell, mert napi szükségle­teiknek csupán egy részéhez tudnak lakóhelyükön hozzá­jutni. A lakosság megfelelő ellátásában, igényeinek ki­elégítésében tehát jelentős szerep jut a közlekedés mennyiségi és minőségi színvonalának, fejlettségé­nek. Az országgyűlés által 1979-ben elfogadott közleke­déspolitikai koncepció —^ amint az a közvélemény előtt ismeretes — a tömeg- közlekedés fejlesztésének el­sődlegességét tűzte ki fő cé­lul. Ehhez folyamatosan nö­velnünk kell a kapacitást, miközben csökkentettünk a környezetre gyakorolt káros hatásokat, s megfelelő for­galombiztonságot kell elér­ni. Ennek útján mérsékel­hetjük az adott utazási idő­ket. a közlekedés költségeit és munkaerő-felhasználását. A fejlesztés az utóbbi né­hány évben — figyelembe véve a beruházások rend­kívül nagy költségigényét — elsődlegesen arra irányult, ho«v elegendő, és ezen be­lül minél több technikailag kórszérű, gazdaságos jármű segítse a tömegközlekedést. A vasútnál a korszerű dí­zel- és villamos mozdonyok -lehetővé tették a nagyobb átlagsebességet. növelhető volt a vonatok kocsiszáma és ezzel az utasok száma is. Az eddigi fejlesztéseknek szerves részét teszik ki az elővárosi. városkörnyéki közlekedést jelentősen javí­tó új villamos és motorvo­natok. Az autóbusz-forgalomban a közlekedési vállalatok a településeken belüli városi autóbuszparkjukat teljes egészében. a helyközieket pedig 95 százalékban korsze­rű Ikaruszokra cserélték. Minden 200-nál nagyobb lé­lekszámú települést bekap­csoltunk az országos autó­busz-hálózatba. Ez Európá­ban egyedülálló. A Volán teljesítménye mennyiségileg kielégítő, az utazás minősé­ge viszont helyenként és esetenként kívánnivalót hagy maga után. A jövőben — az utazóközönség igényei­nek fokozottabb és rugalma­sabb figyelembevételével — fő feladatainknak tekintjük a járatsűrűség esetenkénti és helyenkénti növelését. az előírt menetidő betartását, a vasúti, közúti menetrendek, összhangjának javítását, az indítási időpontoknak a he­lyi kívánságokhoz alkalmaz­kodó jobb megválasztását. A városok tömegközleke­dését illetően — Budapestről ezúttal nem szólva — az autóbuszok száma és meg­állóhelyi sűrűsége ma már lehetővé teszi a járatok át­lagosan 11 percenkénti, csúcsidőben az 5—6 percen­kénti indítását, valamint azt, hogy belterületen 300 méter­nél, külterületen 500 méter­nél ne essenek távolabb egymástól a megállóhelyek. Néhol ezek a távolságok is hosszúnak tűnhetnek, első­sorban az idősebb, vagy kis­gyermekes utazóknak, de a forgalom folyamatossága mégis ezt indokolja. A vi­déki városokban az 'utóbbi években mérsékelten csök­kent a villamosforgalom. Ennélfogva, valamint a ked­vezőbb energiafelhasználás és hatásosabb környezetvé­delmi jellemzői miatt Szege­den már üzemel és tovább épül a trolibusz-közlekedés, Debrecenben pedig várha­tóan a jelen tervidőszak vé­gén megindul. A városok tö­megközlekedése fejlesztésé­nek elsődleges célja egyéb­ként a főbb utazási irá­nyokban a gyors és exp­ressz autóbuszjáratok rend­szerének kifejlesztése, vala­mint a zsúfoltság csökkenté­se. Ez járatbővítéssel, a jár­művek tervszerű átcsoporto­sításával, a lépcsőzetes mun­kakezdés minél szélesebb kiterjesztésével érhető el. A. folyamatos, megbízható tömegközlekedés fontos és szükséges feltétele a jármű­veket kiszolgáló korszerű és megfelelő számú létesítmény, karbantartó- és javítórész­leg. mosóberendezés megte­remtése. beszerzése. Tulaj­donképpen ez az a terület, amelyen a legnagyobb a le­maradás. Felszámolása je­lentős beruházásokkal már megkezdődött, de a végre­hajtás ütemét befolyásolják az anyagi lehetőségek. flz anyagiakat illetően az állami költségve­tés által támogatott szolgál­tatások közül egyike a leg­jobban kiemelteknek a köz­úti személyszállítás. A hely­közi. távolsági forgalomban 1951 óta, a helyi forgalom­ban pedig 1956 óta nem vál­toztak a díjak, pedig a költ­ségek az eltelt időszak alatt nagy mértékben emelkedtek, és ezért évről évre nőtt az állami költségvetést terhelő árkiegészítés. A belföldi és nemzetközi személyszállítás álla.mi támogatása tavaly csaknem 18 milliárd forin­tot tett ki. Ez azt jelenti, hogy a közlekedési jegy minden forintjához, amit az utazó fizet, az állam 1,20 Ft- ot tesz hozzá. Életszínvonal­politikai okokból az 1980. évi árrendezés során, illető­leg azóta sem emeltük a tö­megközlekedés díjait, hanem csupán olyan ésszerűsítő in­tézkedéseket vezettünk be, amelyek a díjszintet, illető­leg a lakosság kiadásait ösz- szességében nem érintették. Az alacsony tarifák mel­lett az elmúlt években kü­lönböző kedvezmény-kiter­jesztési törekvések érvénye­sültek. Jelenleg a kedvezmé­nyek rendszere igen kiter­jedt és sokrétű. A ma is kü­lönösen indokolt szociálpo­litikai kedvezmények — di­ákok, nyugdíjasok utazása — szinte elvesznek ebben a halmazban. Kormányzati döntés alapján a vasúti köz­lekedésben a nyugdíjasok 1977 áprilisától évi 8 uta­zásra félárú kedvezményt vehetnek^ igénybe, és’széle­sedett a nem kereső diákok utazási kedvezménye is 1981. szeptember 1-től. A megyék­ben élő lakosságot alapve­tően érintő belföldi tömeg- közlekedéshez is jelentős ál­lami támogatás szükséges. Az 1981. évi adatok alapján az utazók minden kifizetett forintjához a vasúti személy- szállításnál 2,50 Ft-ot, a tá­volsági menetrendszerinti autóbusznál 50 fillért, a vá­rosi és helyközi közlekedés­nél egy ' forint 30 fillért ad hozzá az állam. A hosszú ideje' változatlan díjak mel­lett időközben így bizonyos aránvtalanságok is kialakul­tak. A forgalombiztonság a közlekedés megkülönbözte­tetten fontos ügye. Ebben a gazdasági nehézségek elle­nére határozott és nagyon következetes intézkedésekre van szükség, mert a nem­zetközi összehasonlításban is kedvezőtlen a kép. A köz­úti forgalomban közlekedési baleset következtében éven­te 1800—2000 ember hal meg, 40 százalékuk gyalo­gos. A súlyos sérüléssel já­ró és halálos balesetek szá­ma meghaladja az európai átlagot és nem mutat csök­kenő tendenciát. A vasúti közlekedésben a vonatok forgalmi balesetei következ­tében az elmúlt három év alatt egy utas vesztette éle­tét és átlagosan 50 utas, va­lamint 17 vasutas sérült meg. Évente mintegy 250 utas sérül meg súlyosan, il­letve szenved halálos sérü­lést mozgó vonatra föl-, ló­ugrás, vagy vonatból kiesés következtében. A vasúti át­járókban az elmúlt három esztendőben évenként' átla­gosan ötvenen vesztették életüket és 141-en sérültek meg. A közlekedésbiztonság ja­vításának két alapvető té­nyezője van: gaz_dasági-mű- szaki, illetve emberi. Hosszú lenne felsorolni azokat az utóbbi években bevezetett műszaki fejlesztéseket, in­tézkedéseket, csomóponti rendezéseket, útkorszerűsíté­seket, jelzőlámpa-program­módosításokat, amelyek' a biztonságosabb közte', édest szolgálják. Jelenleg is kü­lön szakértő csoport vizsgál­ja a közúti-vasúti keresztező­déseknél működő sorompó­rendszerek működésbizton­sága javításának módjait, valamint azokat az ötleteket is, amelyekkel maguk a segí­teni akaró állampolgárok ja­vasolják, miként tehetjük biztonságosabbá a ‘ közleke­dést. A jelenleg legbiztonsá­gosabbnak tekinthető mű­szaki és forgalomtechnikai berendezések is csak rész- megoldások. Sajnálatos tény Ugyanis, hogy a balesetek na°'' többsége a laza közle­kedési fegyelem, a közleke­dési szabályok durva meg­sértésének következménye. A különböző műszaki, tech­nikai és adminisztratív in­tézkedések együttesen sem javíthatják olyan mértékben a kedvezőtlen baleseti sta­tisztikát, mint hogyha a he­lyes közlekedési morál álta­lánosabbá válna, s az em­berek fegyelmezett, egymást segítő és vigyázó magatar­tást tanúsítanának. Ezért is kérjük minden állampolgár­tól. hogy saját jó példájá­val járjon elől és kövessen el minden tőle telhetőt a közlekedési balesetek csök­kentése. elkerülése érdeké­ben. E cikkben a tömegközlekedéssel kap­csolatosan csak néhány, de lényeges problémakört érin­tettem.- Ez a terület azon­ban tevékenységét, hatásait tekintve is rendkívül szer­teágazó, s jó tudnunk, hogy állapota, színvonala erőtel­jesen befolyásolja a népgaz­daság eredményeit, és az ál­lampolgárok közérzetét. Kádár János, mint sok esz­tendeje minden május else­je előtt, most is ellátogatott Angyalföldre. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kárát tegnap délelőtt á Xlll. kerületi pártbizottságon — ahol programja kezdődött — Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja a budapesti pártbizottság első titkára, Deák Gábor, a XIII. kerületi pártbizottság első titkára és Bozsik József a városrész tanácselnöke fo­gadta. Deák Gábor számolt ^be röviden mindarról, ami Angalföldön az elmúlt év­ben — Kádár János leg­utóbbi ottjárta óta — tör­tént. A tájékoztatón részt vettek a XIII. kerületi Párt- végrehaj tóbizottság tagjai, valamint Kádár . János an­gyalföldi választókerületé­nek körzeti párt- és nép­front-titkárai. — Érezzük a felelőssé­günket abban — hangsú­lyozta Deák Gábor, — hogy politikai tőkénket, amelyet pártunk évtizedek nehéz munkájával halmozott fel, a feladatok következetes vég­rehajtásával megőrizzük, a tettek és a szavak erejével gyarapítsuk. Tudjuk, látjuk, hogy ma a politikai munká­nak is fokozott segítséget kell adnia a gazdaságnak. Az elmúlt gazdasági év leg­főbb tapasztalata, hogy ke­rületünkben felerősödtek az egyensúly irányába ható tényezők. Számunkra külö­nösen fontos,' hogy nagyvál­lalataink termelése és gaz­dálkodása kiegyensúlyozott volt, fejlődésünk folytató­dott, jövőjük továbbra is biztosított. Ami Angyal­földet közvetlenebbül illeti: tavaly 1392 lakás épült fel, az idén — úgy tervezik — vagy két és félezer új ott­hont hoznak tető alá. Az el­Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott. Módosította a Magyar Nép- köztársaság oktatási rendsze­réről szóló 1961. évi III. tör­vény egyes rendelkezéseit. Az új szabályozás kifejezésre jut­tatja, hogy a szakközépisko­la a tanulóknak középfokú szakképesítést, illetőleg meg­határozott magasabb elméle­ti képzettséget igénylő szak­mákban szakmunkásképesí­tést nyújtson. Erre tekintet­tel az Elnöki Tanács úgy ren­delkezett, hogy a szakközép­iskolai tanulók — az eddigi érettségi vizsga helyett — a kettős képzési céllal össz­hangban lévő érettségi-képe­sítő vizsgát tesznek, és a meg­szerzett szakmai képesítést is tanúsító érettségi-képesítő bi­zonyítványt kapnak. Az Elnöki Tanács módosí­totta a magánkereskedelem­ről szóló törvényerejű rende­letet. A módosítás célja, a la­kosság kiskereskedelmi ellá­tásának további javítása. Az Elnöki Tanács végül Legfelsőbb Bírósági bírót vá­lasztott. Továbbá bírákat mentett fel és választott és egyéb ügyeket tárgyalt. Zászlófelvonás Május elseje, a nemzetközi munkásmozgalom nagy ün­nepe tiszteletére tegnap dél­után a Parlament előtti Kos­suth téren katonai tisztelet- adás közepette felvonták az állami zászlót. Ugyancsak katonai tiszte­letadással vontak lel a ma­gyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zász­laját a Gellért-hegyi Felsza­badulási emlékműnél. múlt esztendőben újabb böl­csőde és óvoda enyhített a szülők gondjain, két további bölcsődét várhatóan az idén is megnyitnak. Elmond­ható: a közhangulat nyügodt, kiegyensúlyozott, a párt, a vezetés iránti bizalom — a reális napi gondok ellenére — töretlen, nőtt a közügyek iránti érdeklődés. Kádár János elismeréssel szólt a hallottakról, gratu­lált az eredményekhez, s további munkasikereket kí­vánt Angyalföld dolgozói­nak. A pártbizottság épületé­ben nemrég nyílt meg az angyalföldi Fiatal Képző- és Iparművészek kollektív ki­állítása — a Központi Bi­zottság első titkára néhány percet ennek megtekintésé­re is szakított időt szorosra szabott programjából. Csav- lek András festőművész és Gyurcsek Ferenc szobrász- művész kísérte végig a tár­laton. A látogatás a Magyar Ha­jó- és Darugyár és Daru- és Kazángyárában folytató­dott, ahol Szép János vezér- igazgató és Steiner Arnold, a pártbizottság titkára fo­gadta a vendéget. A forgá­csoló gépműhelyben már várták á munkások a Köz­ponti Bizottság első titká­rát, aki meg-megállt egy- egy NC-esztergánál, hogy kezet szorítson a nagytelje­sítményű masináknál dolgo­zókkal. Hosszabban is szót váltott Rebenák Irma ma­róssal ; a műhelyben is nagy tiszteletnek örvendő munkás­asszony már 33 esztendeje dolgozik a gyárban. „Aki szereti a munkáját, soha nem öregszik meg” — mond­ta nevetve Kádár Jánosnak, aki üdvözlő sorokat írt a Hámán Kató szocialista bri­gád naplójába. A Központi Bizottság első titkára ez­Május 1-e előtt tegnap újabb Szolnok megyei dolgo­zó kollektívákat tüntettek ki. A KPM Szolnok megyei Köz­úti Igazgatósága a szocialista munkaversenyben tavaly el­ért eredményei alapján a Közlekedési és Postaügyi Mi­nisztériumtól, valamint a Építő-, Fa- és Építőanyagipa­ri Dolgozók Szakszervezetétől a Kiváló Igazgatóság címet kapta meg. Az igazgatóság Szolnok me­gye 1300 kilométeres állami úthálózatának állapotára fel­ügyel, a kitüntetést adomá­nyozók értékelése szerint fel­adatát évek óta kitűnően old­ja meg. Az útfenntartás mel­lett a közelmúltban jelentős korszerűsítési munkák teen­dőit is elvégezték az igazga­tóság dolgozói; ők szervezték a 32-es főút Zagyvarékast el­kerülő szakaszának és Szol­nok új Zagyva-hídjának ké­szítéséhez kapcsolódó beruhá­zási munkálatokat. A Közúti Igazgatóságon tegnap megtartott ünnepsé­gen szocialista brigádokat és kiemelkedően dolgozókat is kitüntettek. A OKISZ elnöksége Kivá­ló Szövetkezet címet adomá­nyozott a kunmadarasi Vas- és Elektromos Ipari Szövet­kezetnek. A szövetkezet ta­valyi ipari termelése majd­nem 30 százalékkal haladta meg az előző évi szintet, ha­sonló dinamikával fejlődött a szolgáltatási és karbantartási tevékenység is. A kunmada- rasiak termékeit a jó minő­ség jellemzi, erre a legjobb bizonyíték az, hogy a náluk gyártott benzinnel működő forrasztó lámpa a Kiváló Áruk Fóruma védjegyének használatára jogosult. után részt vett az üzem má­jus elsejét köszöntő röpgyű- lésén. Schenk György, a mű­hely szakszervezeti főbizal­mija emlékeztette Kádár Já-‘ nőst 1961-es látogatására, arra, hogy akkor egy favá­zas épületben fogadhatták, s ma korszerű üzemcsarnok­kal büszkélkedhetnek. A jó munka bizonyítéka—ered­ménye: éppen a napokban vették át a Kiválló Vállalat kitüntetést.— Szívből örü­lök sikereiknek, hiszen magam is régi angyalföldi vagyok — kezdte hozzászó­lását Kádár János, felidézve ifjúmunkás éveit. Régi isme­retségek kötnek ide, ezért is jó hallani, hogy helytállnak munkában, hozzájárulva ez­zel a7. ország gazdasági ere­jének növekedéséhez is. A Központi Bizottság első titkára e munkáskollektívá­nak is beszámolt az elmúlt naookban Budapesten járt lengyel párt- és kormány- küldöttség látogatásáról, va­lamint a hét elején az NSZK fővárosában folytatott tár­gyalásainak eredményeiről. — Nekünk idehaza — ■ foly­tatta — feszültebb nemzet­közi, politikai, gazdasági kö­rülmények között kell dol­goznunk. és olykor „nem szeretem” intézkedéseket is kell hoznunk. A helyzet kényszeréről annyit, hogy ma. lényegesen többet kell ahhoz exportálnunk, hogy ugyanannyit kapjunk kül­országból, mint például 1974- ben. Meg akarjuk őrizni azt a szintet, ameddig felküz­döttük magunkat — most ez a programunk. Ehhez kér­jük az Önök, hazánk min­den dolgozó emberének se­gítségét — mondotta végeze­tül Kádár János, és kívánt jó május elsejei ünnepet további eredményes munkát a gyár minden dolgozójának. Kiváló Vállalat címet ér­demelt ki a Jászkiséri Víz­gazdálkodási Társulat. A jászkisériek 26 millió forin­tos termelési tervüket 1981- ben 18 százalékkal teljesítet­ték ttűl, jelentős mértékben javult a termelékenység: az egy főre jutó termelési érték 14 százalékkal lett több, mint egy évvel korábban. A társulat dolgozóinak eredmé­nyes munkája különösen az­ért jelentős, mert tevékeny­ségük szorosan kapcsolódik a meliorációs feladatok megol­dásához. A tavalyi termelési érték 60 százalékát a vízren­dezési, táblásítási és műtárgy- építési munkák hozták. Kiváló Gyár kitüntetést adtak át tegnap a Szolnoki MEZŐGÉP Vállalat török­szentmiklósi gyárában dolgo­zó kollektívának. * * * A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter a Termelő- szövetkezetek Országos Taná­csával együttesen az elmúlt évi gazdálkodási versenyben kimagasló eredményeket el­ért mezőgazdasági termelő- szövetkezeteknek, szakszövet­kezeteknek a Kiváló Szövet­kezet kitüntetést adományoz­ta. Kiyáló szövetkezetek: Szol­nok megyében a fegyverneki Vörös Csillag, a jánoshidai Vörös Hajnal, a jászalsó- szentgyörgyi Petőfi, a jász­apáti Velemi Endre, a jász­berényi Kossuth, a jászszent- andrási Haladás, a jászteleki Tolbuhin, a kőteleki Ady, a mesterszállási—mezőhéki Táncsics, a tiszaföldvári Le­nin, az újszászi Szabadság és a zagyvarékasi Béke Tsz. Kiválóan dolgozó kollektívák kitüntetése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom