Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-26 / 121. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. MÁJUS 26. IA szerkesztőség postájából Feledtetni a gondokat... Május 19-én tartottuk az abádszalóki öregek napközi otthonában az anyák napját. Pesti Tiborc, a községi párt- bizottság titkára köszöntötte a résztvevőket, majd az általános iskola kisdobosainak verses-táncos vidám műsora tette emlékezetessé ezt a szép napot. A rendezvényre meghívtuk a napközit patronáló szocialista brigádokat, a Vöröskereszt tisztségviselőit, akik ajándékkal kedveskedtek az idős asszonyoknak. A nagyközségi közös tanács — az ünnepség szervezője —, az egész évben is sok segítséget nyújtó vendégek, és a gyerekek bizonyára sejtik, törődésük mit jelent az idős embereknek. Kovács Jőzsefné Abádszalók Gondtalan pillanatok Cserébe: jókívánság Köszönöm, a Jászberényi Műszeripari Szövetkezetnek, Mizsei Tamás autószerviz üzemvezetőnek, hogy megengedték: két hét helyett hat hónapig legyen háromkerekű rokkant motorom a garázsban. Nehéz az életem, s lám, akadtak, akik igyekeztek megkönnyíteni mindennapjaim. Erdős Tamás szerelő, Papp Lajos oktató, Batkó Tibor villanyszerelő mester segítségével díjmentesen átalakították járművemet. Gyermekbénulás következtében hároméves korom óta béna mindkét lábam és a bal kezem. Nagy öröm számomra, hogy nem vagyok helyhez kötve, szabadon mozoghatok a motorommal. A szövetkezetiek munkáját pénzzel nem tudom honorálni, cserébe csak jókívánságokat adhatok... B. P.-né Jászberény lampolgárra. Az erős éjszakai zajtól bizonyára nagyon sok család szidja az építkezést. Kérem segítségüket, hogy éjszaka lehetőleg ne végezzék az iszonyú zajjal járó munkát. Gondolom, nagyon sok, kialvatlanul munkába menő dolgozó nevében emelek szót. Baranyó Mihály Szolnok Nem árut, embereket... Május 16-án, vasárnap a Vosztok útról 14 órakor induló 1-es jelzésű, 90—80 rendszámú autóbusszal igyekeztem a kórházba, nagyon beteg édesanyámhoz. A kórházi látogatást illetően „csúcsidő” volt, talán mondanom sem kell, zsúfolásig megtelt a busz. Az egészség- ügyi intézmény előtt nagyon sok, vidéki és helyi utas készült leszállni szorongó szívvel, ami érthető is, hisz voltak közöttük, akik egy hete nem látták beteg hozzátartozójukat. S egyszercsak meghallottuk a mikrofonban a gépkocsivezető hangját. „A Heté- nyi kórház következik. Minden kedves utas hozzátartozójának mielőbbi gyógyulást kívánok!”. — Apró figyelmesség, amely mégis mindenkit meglepett. Elhangzott ilyen megjegyzés: jé, még ilyen is van? .. . őszintén szólva, nekem kipottyant egy könnycsepp a szememből. Egy érző emberrel találkoztam, aki tudja: nem árut, embereket szállít! Sz. G.-né Szolnok A segítőkész traktoros Megkérem Önöket, hogy adjanak helyet levelemnek. Szeretném megköszönni egy jóindulatú traktorvezető önzetlen segítségét. Kamillaszedés közben gépkocsimmal elsüllyedtem a mezőn egy mocsárban. Akkor érkezett oda a karcagi Magyar—Mongol Barátság Tsz dolgozója, a VK 48—60 forgalmi rendszámú vontatójával. Kétségbeesve kértem: mentsen ki szorult helyzetemből. Nem sorolt kifogásokat, hanem kihúzott a mocsárból, és amikor segítségét pénzzel akartam honorálni, udvariasan visszautasította azt és elbúcsúzott. Emberi módon viselkedett a közös gazdaság dolgozója. Ezért is gondoltam, hogy megírom a történteket a Szolnok megyei Néplapnak, amelyet fiz ötvenes években olvastam, amikor még a megyében kerestem a kenyerem. Nemes Gyula Debrecen Kötetlen munkaidő Tanácsot kérő olvasónk — mint írta — OTP társasházban házfelügyelő. Szeretné tudni, az ötnapos munkahét bevezetésével neki hogyan alakul az élete, mennyi szabadságra tarthat számot. Ügy véljük, a téma másokat is érdekel, ezért az újságban adunk választ. A házfelügyelők egyes munkafeltételeiről szóló és jelenleg is hatályos 19 1972. Mü.M sz. rendelet alapján a házfelügyelő munkaideje a munkszerződésben meghatározott feladatok ellátásához igazodik, tehát kötetlen munkaidőben dolgozik. így a munkaidőcsökkentés munkaidejében nem jelent Változást. A munkáltatónak azonban a szerződésben meg kell jelölnie azt az időtartamot, amikor a házfelügyelő — a feladatok ellátásának és a lakók érdekeinek sérelme nélkül — nem köteles munkavégzésre, illetve készenlétre. A házfelügyelő részére havonta egy pihenőnapot vasárnap kell kiadni. A változott munkajogi szabályok rendelkezése szerint a dolgozónak minden munkaviszonyban töltött naptári évben 15 munkanap alapszabadság; minden munkában töltött három év után egy, de évenként legfeljebb 9 nap pótszabadság jár. A dolgozó nőt és a gyermekét egyedül nevelő apát évenként a 14 évesnél fiatalabb egy gyermek után kettő; két gyermek után öt; legalább három gyermek után kilenc munkanap pótszabadság is megilleti. A házastársak közös vagyona Nemrégiben panaszkodott egyik olvasónk „előrelátó” férjére. Húsz éve házasok. Együttélésük első percétől mind a mai napig dolgozik az asszony is. Igazj jóval kisebb a keresete, mint autószerelő férjének, de ha tehette, külön munkát is vállalt, no meg minden fillérnek megnézte a helyét. Így aztán szépen gyarapodtak. A nőnek eszébe se jutott, hogy saját zsebre dolgozzon. Ezért (jogosan!) éktelen haragra gerjedt, amikor tudomást szerzett „ügyes” férje „befektetéséről”. Mintha a legtermészetesebb dologról számolna be, úgy említette feleségének, hogy vett egy kis nyaralót a Duna mellett, de ezt csak a sajátjának tekinti, úgy is készítette el az adásvételi szerződést. „Nem vitathatom, hogy ennyi különvagyon megilleti őt, hiszen mindigis többet keresett” — érvelt. „És az én takarékosságom, a háromműszakos lótás-futásom, a rengeteg házimunkám, amit mindig egyedül kellett csinálnom, azt ki honorálja?” — kérdezte az asszony, akinek sajnos, esete nem egyedülálló. Ezért érdemes beszélni róla. * * * A Családjogi törvény értelmében a házassági életközösség alatt szerzett vagyontárgyak — a különvagyon Május 21-i lapunkban a Pillanatfelvétel c. „rovatunkban” arról írtunk, mennyire tárgyait kivéve — a házastársak osztatlan közös tulajdonába kerülnek, akár egyenként, akár közösen szerezték azokat. Ebből következik: ha az ingatlan megszerzésére vonatkozó adásvételi szerződést csak az egyik házastárs kötötte, a törvény rendelkezése alapján a másik házas- társ is tulajdonosa lesz az ingatlannak. Ha ilyenkor a másik házastárs (akit a szerződéskötésből kihagytak) kéri. hogy őt szintén tulajdonosként tűntessék fel az ingatlannyilvántartásban, ezt az egyezségüket nem is kell közokiratba foglalni. Elegendő az, ha a szerződést egyedül kötő házastárs hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonjogot a másik javára is bejegyezzék. Ilyenkor szó sincs a közös tulajdon megosztásáról vagy a tulajdonjog átruházásáról, hanem csak annak a tulajdonjognak a bejegyzéséről, amit egyébként mindketten megszereztek. No persze, a probléma általában az, hogy a titokban gyarapodó házastárs (igen gyakori, hogy a vásárlást vagy a takarékkönyv nyitását meg se mondják) éppen hogy nem akar osztozkodni. Ezért a tulajdonjog bejegyzéséhez utólag sem járul hozzá. Jó tudni, hogy a telekkönyvi bejegyzés tűrésére a bíróság is kötelezheti a tiltakozót. A per ilyenkor nem kedvez a „maszek zsebre dolgozónak” ... el nem ítélhető módon szerepelt (le) az Európa Cirkusz Kenderesen. Mire véget ért Hozzászólás cikkünkhöz Kész cirkusz Döntött a Legfelsőbb Bíróság Kárpótlás az Egy házasság úgy bomlott fel, hogy a férj a vidéki kétszobás tanácsi lakást elhagyta, Budapestre költözött és többé nem tért vissza, majd válópert indított. Ebben a volt közös lakás használatának rendezését is kérte azzal, hogy ha^a megosztott használatra nincs lehetőség, akkor feleségét kárpótlás fizetésére kötelezzék. A járás- bíróság, majd fellebbezésre a megyei bíróság a házasságot felbontotta, a férjet gyermektartásdíj fizetésére kötelezte, a lakás kizárólagos használatára az asszonyt jogosította fel azzal, hogy volt férjének tízezer forint kárpótlást fizessen. A jogerős Kié a CSÉB Egy elvált asszony elhunyt. A megindult hagyatéki eljárásban a közjegyző megállapította, hogy az illető után CSÉB életbiztosítási kötvény maradt. A volt férj kijelentette: az összegre nem tart igényt. A közjegyző végzést hozott, amely szerint e nyilatkozat alapján, a biztosítási összeg az elhunyt szüleit illeti. E végzés ellen az elhalt asszony kiskorú gyermeke fellebbezett. Arra hivatkozott, hogy nem nagyszülei, hanem ő a törvényes örökös. A megyei bíróság iá. fellebbezést azzal az indokolással utasította el. hogy a gyermek 18. életévét még nem töltötte be, tehát perbeli cselekvőképessége nincs. Ezzel a közjegyzői végzés jogerőre emelkedett. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — Nincs adat arra, hogy a biztosítási szerződés érteiméelvált férjnek ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött: — A bíróság annak a házastársnak. ítélhet meg kárpótlást, akit a lakás elhagyására kötelezett, illetve akinek a lakás megosztása következtében kisebb lakrész jut. Abban az esetben azonban, ha a házastárs bérlőtársi jogviszonyát a bíróság azért szünteti meg, mert a lakást önként elhagyta, a kárpótlás megítélésének jogszabályi alapja nincs. Ezért a jogerős ítéletnek azt a részét, amely az asszonyt ilyen címen fizetésre kötelezte, hatályon kívül kellett helyezni. •biztosítás? ben kit kell kedvezményezettnek tekinteni. Ilyen lehet a szerződésben megnevezett személy, a bemutatóra szóló kötvény birtokosa, vagy ha a két feltétel közül egyik sem áll fenn, a biztosított örököse. A CSÉB biztosítási ösz- szeg nem része a hagyatéknak, a kedvezményezett a felvétel jogát a biztosítási szerződés alapján szerzi meg. Az állami közjegyzőnek nincs hatásköre arra, hogy eldöntse: az összeg kit illet meg. Erre — vita esetén — csak a bíróság illetékes. A közjegyzőnek, végzése meghozatala előtt, el kellett volna döntenie, van-e hagyaték és ha nincs, a törvényes örökös jogi képviselőjének kérésére erről öröklési bizonyítványt kellett volna kiállítania. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a hagyatékátadó végzést hatályon kívül helyezte és a közjegyzőt új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Megróttak egy helyettest Egy gyár főkönyvelője üzent a távollévő művezető helyettesének: keresse fel, mert az egyik munkással kapcsolatos problémát meg akarja beszélni vele. Az illető azonban, azzal a kijelentéssel: a főkönyvelőnek nincs joga engem beszámoltatni, az utasításnak nem tett eleget. Ezért eljárás lefolytatása nélkül szigorú megrovás fegyelmi büntetéssel sújtották. Az intézkedés ellen a művezető-helyettes a munkaügyi döntőbizottsághoz fordult, amely azonban elutasította. Ezekután a munkaügyi bíróságon pert indított, amely a büntetést hatályon kívül helyezte. Ezt azzail indokolta, hogy a helyettesítési jogkör a dolgozókkal kapcsolatos személyi kérdések megvizsgálására nem terjedt ki. Annak a munkájáról, akiről a főkönyvelő beszélni akart, a művezető már véleményt adott, tehát azzal kellett volna tárgyalnia. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — A fegyelmi határozat a művezető-helyettes vétkességét az együttműködési kötelezettség megsértésében állapította meg, mert a főkönyvelő utasításának nem tett eleget és nem kereste fel. Ha valóban így történt, akkor a fegyelmi vétség fennáll. Ez azonban bizonyítva nincs. A büntetést fegyelmi tárgyalás nélkül szabták ki, tehát a munkaügyi bíróságnak a tényállás tisztázására bizonyítási eljárást "Kellett volna lefolytatnia. Csak az érintett személyek meghallgatása után hozhatott volna döntést. Ezért a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül kellett helyezni és új eljárás lefolytatására kötelezni. A Legfelsőbb Bíróság még rámutatott arra: a gyár által bemutatott tevékenységi jegyzék szerint a művezető távollétében helyettese ugyanazokat a jogköröket látja el, mint fölöttese, és feladata a munkafegyelem, s a munkarend megtartása is. Fegyelmi büntetést azonban nem szabhat ki. A munkafegyelem és az együttműködési kötelezettség megtartása minden dolgozónak egyaránt kötelessége. Ez alól a művezető-helyettes sem vonhatja ki magát. Ellenkező esetben ugyanis üzeme dolgozóitól sem követelhetne meg a fegyelem megtartását. Hajdú Endre az előadás, a sátrat is lebontották ... Tóth Sándorné pedig május 24-én érkezett levelében ezt írta Mezőtúrról: Őszintén együttérzek a kenderesi közönséggel, ugyanis nem helytálló az a megállapítás, hogy falun ezt is lehet.. . Mezőtúr város, ha nem is nagy, de ugyanazon a héten hétfő este itt is lebontották a sátrat előadás közben ... A zsonglőr a kötél tetejéről pisszegett le a munkásoknak, hogy kezdhetik a bontást. Egyébként is „leszerepelt” a híres Európa Cirkusz Mezőtúron. Harmincegynéhány vadállatot hirdetett a hangosbemondó, amit aztán külön 5 forintért lehetett megnézni. Az „idomított” négy póniló négyfelé ugrált. Az anakondákkal táncoló nők — szintén 5 forintért — fényképeket osztogattak, csak éppen nem lehetett megállapítani, mi van a halvány árnyképen. Tombolajegyet is árultak, 5 forintért, a lelkes közönség vásárolta. Nyereményként kihoztak egy asztal nyi műanyag vackot. Miután két nyertest kihúztak, elvitték a „készletet”. Gondolták, jó lesz ez másutt is... Visszatérve a sátorbontáshoz: barátnőm nem állta meg szó nélkül, megkérdezte a lóidomárt, hogyan gondolják ezt. ö visszakérdezett: Mennyiben zavarja ez Önt a műsor nézésében? Ehhez már nem is tudok mit hozzátenni. Mindenesetre meggondolom, mikor megyek legközelebb cirkuszba, mert ez aztán „cirkusz” volt a javából. Csupán annyit kérek, hogy akik igénylik felajánlásomat, azok a rendezvény előtt legalább két nappal keressenek meg, az időbeosztás miatt. Juhász Ferenc Szolnok, Farkas utca 6. Éjszakai dübörgés Ügy gondolom, nem vagyok egyedül, amikor az alábbi visszásságra hívom fel a figyelmüket. A József Attila és Hunyadi János út sarkán épül egy létesítmény. Mint megtudtam, jelenleg egy szegedi vállalat dolgozói végzik a cölöpözést. Először május 3-án éjszaka kezdték el a dübörgést, döngölést. Éjfél után, egy óra tájban szűnt meg a szinte elviselhetetlen zaj. Afctán május 5-én este, 21 óra tájban újra kezdődött az egész. Az építésvezető elmondása szerint keddtől—péntekig dübörögnek, szombattól—hétfő ' estig csendben vannak, mivel azokon a napokon otthon tartózkodnak. De ez szerintem nem ok arra, hogy éjszaka meg kb 70 decibel erősséggel dolgozzanak, ugyanakkor nap közben nem vagy csak alig tevékenykednek. Szeretném megtudni, hogy a csendrendelet miért nem vonatkozik egy vállalatra ugyanúgy, mint minden álHívianak! Meavek! Olvastam, hogy némely iskola felajánlotta tornatermét tömegsport rendezvényekre. Gondolom, a jó időben egyre többen vágynak ki a szabadba is, s akadnak közöttük sportolni vágyók is. Mint nyugdíjas, és vizsgázott röplabda játékvezető, felajánlom én is segítségemet. Mit vállalok? Mérkőzésvezetést, pályakimérést — természetesen díjtalanul!
