Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-04 / 102. szám

1982. MÁJUS 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ünnepelt az ország május elsején Nagygyűlés a szolnoki Kossuth téren Berecz János nemcsak a két ország kap­csolatának továbbfejleszté­séről volt szó, hanem Euró­pa biztonságáról is, arról, miként lehetne megakadá­lyozni, hogy szankciókkal mérgesítsék a légkört Euró­pában, s hogy rakéták árnyé­kában rettegve éljenek ezen a földrészen az emberek. Kádár János bonni látogatá­sával missziót teljesített — mondotta befejező szavaiban Berecz János. A nagygyűlés Árvái Ist­ván zárszavával, majd az In- ternacionálé hangjaival ért véget. Törökszentmiklóson A dísztribün a Kossuth téri nagygyűlésen. Berecz János ünnepi beszédét mondja Május 1-én, a napfényes de hűvös és szeles tavaszi nap délelőttjén tizennyolc- ezer ember vonult fel zász­lókkal, színes léggömbökkel, transzparensekkel Szolnokon, a zászlódíszbe öltözött Kos­suth térre, a politikai nagy­gyűlés színhelyére. A menet élén a szocialista munkaver­senyben kiváló eredménye­ket elért, kitüntetett kollek­tívák haladtak. . A Himnusz elhangzása után Árvái István, az SZMT vezető titkára nyitotta meg a nagygyűlést, amelynek dísztribünjén ott volt Berecz János, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője, a nagy­gyűlés szónoka, dr. Majoros Károly, a megyei pártbizott­ság első titkára, Barta Lász­ló, a megyei tanács elnöke és sokan mások a megye és Szolnok város párt-, állami, társadalmi szerveinek veze­tői közül, valamint a mun­kásmozgalom veteránjai és a kitüntetett munkáskollektí­vák képviselői. A megnyitó után Berecz János mondott ünnepi beszé­det. Bevezető szavaiban a Központi Bizottság, valamint az ország vezető szervei ne­vében köszöntötte a nagy­gyűlés résztvevőit, és tolmá­csolta Kádár János üdvözle­tét, akit, mint mondta, éle­tének fontos lépése kötött Szolnok városhoz, 1956. no­vember 3-án és 4-én, azon a két napon, amely történel­mi fordulatot jelentett né­pünk életében. A meleg kö­szöntő szavak után a régi történelmi május elsejék emlékét idézte. A májusok története vérrel kezdődött. Az elnyomott, jogaiktól meg­fosztott, emberi méltóságuk­ban megalázott munkások lázadását elnyomóik ke­gyetlenül megtorolták. A tüntetések, lázadások azon­ban az ébredést jelentették, és a munkásosztály erejét, összefogását demonstrálták. Lett egy napja a munkások­nak, amelyen a világ tudo­mására hozzák létezésüket, amikor mindenütt a földke­rekségen I különböző nyel­ven ugyanazt hirdetik, ugyanazt éneklik. 1890 óta május elseje a munkások napja. Akkor az első szóra hatvanezer dolgozó tüntetett és tett hitet Budapesten is a proletár nemzetköziség mel­lett. Minden május elsejének megvan a maga története a magyar munkásmozgalom­ban is — mondta az ünnep­ség szónoka, majd a továb­biakban így folytatta: Ne­künk, magyaroknak különö­sen három május elseje em­lékezetes, amelyek megala­pozták, megerősítették és to­vábbvitték forradalmi ha­gyományainkat. 1919-ben a világ két országában, Szov- jet-Oroszországban és ha­zánkban ünnepelték szaba­don a munkások május el­sejét. Ezután kegyetlen idő­szak következett, a kímélet­len terror évtizedei, majd el­jött a második szabad május elseje 1945-ben. amikor fel­lélegezhettünk, amikor ki­bontakozott az új élet, egy új ország építésének lehető­sége. A harmadik, népünk életében újabb sorsfordulót jelentő május elseje volt 1957-ben, amikor a magyar dolgozó nép a világ tudtára adta, hogy országában szó-, cialista konszolidáció van és az MSZMP politikáját kö­vetjük. Május elseje mindenütt a világon a munkásmozgalom erejét, nemzetköziségét hir­deti, jelenti. Az utóbbi évek­ben tovább gazdagodott a tartalma, mert világméretű tiltakozás is egyben a fegy­verkezés, a háború ellen, ezért harcos demonstráció is. Berecz János a továbbiakban arról, az egész emberiség lé­tét veszélyeztető helyzetről beszélt, amit az atombom­bák, rakéták felhalmozása idézett elő, és az imperialista államok a fegyverkezési ver­seny újabb szakaszába akar­nak belehajszolni bennünket. Ennek ellenére — hangsú­lyozta — következetes eny­hülési politikájától a szocia­lista tábort semmi sem tán­toríthatja el. Ezután beszélt a magyar diplomácia széles körű kapcsolatairól. Büszkék lehetünk arra — mondta —, hogy Kelet és Nyugat között összekötő kapocs lett a Ma­gyar Népköztársaság, hogy hitele, tekintélye, szava van a világon. Nemzetközi tekinté­lyünk három forrásból táp­lálkozik, A magyar nép 37 éven át végzett munkája és erős nemzeti egysége »alapoz­ta meg ezt a tekintélyt el­sősorban. A másik forrás pedig a szövetségesi hűség. Nem felejtjük el sohasem, hogy azt a három emlékeze­tes és sorsfordulót fémjelző szabad május elsejét a szov­jet nép áldozatvállalásának is köszönhetjük. Tisztában vagyunk azzal, hogy az im­perializmus csak acsarkodni mer, -de támadni nem, mert olyan fegyveres erő van mö­göttünk, mint a szovjet had­sereg és olyan fegyverbarát­ság. mint a szocialista szö­vetségeseké. A Varsói Szer­ződés tagjaként annak a bé­kepolitikának vagyunk hívei és képviselői, amit az SZKP a XXVI. kongresszusán megfogalmazott. Nemzetközi tekintélyünk harmadik forrása pedig a nyíltság és az őszinteség. Politikánktól távol áll a csa­varos körmönfontság. Nyu­gati tárgyalópartnereink is pontosan ismerik politikai álláspontunkat, hovatartozá­sunkat. A tárgyalási alaphoz egy valamiben nézetazonos­ság kell, ez pedig Európa, mi több, a világ békéje. Erről volt szó az elmúlt hetekben, napokban a különböző ma­gas szintű diplomáciai ta­lálkozásokon, mondotta a nagygyűlés szónoka, majd utalt többek között Wojciech Jaruzelski magyarországi lá­togatására, a francia szocia­lista párt vezetőjével folyta­tott eszmec.'íerére, valamint hangsúlyozta Kádár János és Helmut Schmidt találko­zásának nemzetközi jelentő­ségét. Bonnban ugyanis A törökszentmiklósiak a város központjában, a Kos­suth téren gyülekeztek, ahol tíz órakor tartották meg az ünnepi nagygyűlést. A szónok Váncsa Jenő me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter volt. A díszelnök­ségben helyet foglalt Mohá­csi Ottó, a megyei pártbi­zottság titkára, valamint Tö- rökszentmiklós párt- és ál­lami vezetői. Váncsa Jenő ünnepi beszé­dében kiemelte, hogy a me­zőgazdaság eredményeinek egyik fő forrása a munkás— paraszt szövetség, mert a két osztály alapvető érdekei a szocializmus építésének min­den szakaszában azonosak. Ma már elmondhatjuk, hogy fejlett ipar nélkül nincs kor­szerű mezőgazdaság. A me­zőgazdaságban dolgozók mind nagyobb ’ arányban használják fel azokat a gé­peket, anyagokat, amelye­ket az ipari munkásság ál­lít elő. A magyar ipar ebben az esztendőben negyvenmilliárd forint értékű gépet, vegyi anyagot és más terméket gyárt a mezőgazdaságnak, egy-egy ipari munkás telje­sítménye ezer szállal kapcso­lódik mezőgazdaságunk ered­ményeihez. Ez a kölcsönös­ség és egymásra utaltság to­vább erősíti a két osztály szövetségét és meghatározza újabb feladatainkat is. Nem mindegy, hogy a me­zőgazdaság dolgozói mikép­pen hasznosítják az értékes gépeket, anyagokat, de a rossz munka kedvezőtlen ha­tását megérzi a mezőgazda- sági dolgozó, az ipari mun­kás, mint fogyasztó és az egész népgazdaság. Ezért kell minden ágazatban a munka javításával, jobb szervezettséggel elébe men­ni az új követelményeknek. A miniszter ezután az ag­rártermelés feladatairól be­szélt. Elmondta, hogy az idén a mezőgazdasági dolgozók­nak minden eddiginél ma­gasabb szinten kell eleget tenniük a társadalmunk ál- • tál támasztott követelmé­nyeknek. Megfelelő időben es minőségben kell megter­melni a zavartalan hazai el­látáshoz szükséges élelmisze­reket^ és jelentősen növelni kell az exportárualapot. A termelés mennyiségi növelé­se mellett rendkívül fontos, hogy a mezőgazdaság növek­vő mértékben járuljon hozzá a nemzeti jövedelem terme­léséhez. A törökszentmiklósi ün­neplőket a nagygyűlés után színes program várta a strand és a sportpálya terü­letén, ahol zene, dal szóra­koztatta őket, azon kívül az MHSZ modellezőinek be­mutatója és a törökszent­miklósi öregfiúk—Szolnoki MÁV MTE öregfiúk labdarú­gó-mérkőzése. Kisújszálláson Kisújszálláson a vasútál­lomás előtti árnyas ligetben rendezték meg a május else­jei nagygyűlést, amelynek szónoka Sólyom Ferenc, a SZOT titkára volt. Az ünne­pi emelvényen helyet kap­tak az SZMT képviselői, a város párt-, állami és társa­dalmi vezetői, a kiváló szö­vetkezetek és vállalatok kép­viselői, az idei kormányki­tüntetettek és a szocialista munkaverseny-mozgalom- ban kiemelkedő munkát végzett dolgozók. Sólyom Ferenc beszédében méltatta a dolgozók nemzet­közi ünnepének jelentőségét, a proletár internacionaliz­mus eszméjét. Szólt arról is, hogy a szocialista munkaver - seny-mozgalom nélkülözhe­tetlen szerepet tölt be idei népgazdasági tervünk telje­sítésében. Jelenlegi felada­tunk az, hogy eredményein­ket megszilárdítsuk, szinten tartsuk. A meggyőzés, agitá- lás mellett el kell érni, hogy minden ember munkáját ob­jektiven mérni lehessen, hoav a differenciált bérezést megvalósíthassuk. Minden dolgozó joga és kötelessége, hogy saját munkáját ellen­őrizze, és hogy az üzemi de­mokrácia fórumain javas­latokat tegyen. A nemzetközi piac növek­vő és változó követelményei miatt időről időre szükség van arra, hogy ha kell, min­denütt tudjanak a korábbi­tól eltérő munkát biztosíta­ni az embereknek. Mert ha például, mint napjainkban is, jobb áron tudjuk értéke­síteni a külföldi piacokon a téliszalámit és a darabolt disznóhúst, az élelmiszer- iparnak ezek termelésére kell átállnia. A lényeg te­hát, hogy mindig ismerjük, mit keres a piac. Népgazda­ságunknak egyébként nagy biztonságot ad, hogy tagjai vagyunk a szocialista orszá­gok gazdasági közösségének, a KGST-nek. Az ünnepi beszéd után a kisújszállásiakat is változa­tos szórakoztató program várta május elsején. Tisza­füreden Tiszafüred lakossága a folyamatosan szépülő, gyara­podó kemping területén ün­nepelte május elsejét. Dél­előtt fél 11-kor mintegy hét­ezer felvonuló hallgatta itt Nagy Tibor községi párttit­kár rövid ünnepi megemlé­kezését, amely után Rente Ferenc tanácselnök a társa­dalmi munkában élenjáró kollektíváknak és tiszafüredi lakosoknak adott át kitünte­téseket. Ezután a színpadon divatbemutató volt, majd a Golf beategyüttes adott kon­certet. A helyi üzemek, ter- -melőegységek, (MHD, Kun­tej, Alumíniumárugyár) dol­gozóinak saját sátrukban ebéddel, sőt prémiumosztás­sal tették emlékezetessé ezt a napot. A jó hangulatú majális az esti órákban fejeződött be. Zászlólevonás Vasárnap délelőtt Buda­pesten a Kossuth Lajos té­ren katonai tiszteletadás kö­zepette levonták az állami zászlót, amely máius elseje, a nemzetközi munkásmozga­lom ünnepe tiszteletére len­gett. a Parlament előtt. Ugyancsak katonai tiszte­letadással vonták le a ma­gyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját a gellérthegyi Fel- szabadulási emlékműnél. Ujjé a Tiszaligetben... Ez a körhinta felnőttek és gyerekek kedvence volt Május és vidámság — összetartozik! Mennyire volt valóban vidám az ünnep, a május elseje a megyeszékhelyen, azt ké­peink is bizonyítják. A nagygyűlés után — fel­nőttek és gyerekek, öre­gek és fiatalok sokan a Tiszaligetben töltötték idejüket, ahol mi szem­nek, szájnak ingere, rendelkezésükre állott. A szabadtéri színpadon egymást követték a vi­dám műsorok, a sátrak­ban egyik helyen köny­vet, népművészeti tár­gyat, játékot árusítottak, a másikban jóféle pacal-, birkapörköltet, hurkát, kolbászt, sört és igazi egri borokat. Sok,ezer ember szórakozott Szol­nokon a ligetben, és bár 1néha borongott az idő, hideg szél fújdogált, a majálist semmi sem za­varhatta. A helyzet magaslatán Telt ház a birkacsárdá­ban Itt a sajtótotó — kér­tek is belőle sokan a Néplap és a rádió szol­noki stúdiójának közös sátránál. És aki megfej­tette a kérdéseket még ajándékot is kapott... Fíitn* Matrv Zsolt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom