Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-20 / 116. szám
1982. MÁJUS 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 „Nem akarunk háborút!” Kisiparosok békegyiilése a megyeszékhelyen Tegnap délelőtt 10 órai kezdettel Szolnokon, a Hazafias Népfront városi bizottságának épületében, a Ko- miarov-teremben kisiparosok békegyűlését tartották meg. A gyűlést amelyen 160, a megyében élő kisiparos vett részt, a KIQSZ Szolnok megyei vezetősége és a Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottsága rendezte a béke és barátság hónapja alkalmából. Munkácsi Istvánná, a KI- OSZ megyei vezetőségének elnöke nyitotta meg a békegyűlést. köszöntötte a megjelenteket. közöttük Sarkadi Nagy Barnát, az Országos Béketanács főtitkárát, Fischer Pált. a KI- OSZ tűnök helyettes ét és Mohácsi Ottót, az MÖZMP megyei bizottságának titkárát. Az elnökségben helyet foglalt dr. Krasznai Géza, a HNF megyei bizottságának elnöke is. Munkácsi Istvánná megemlékezett a fasizmus felett aratott győzelem '37. évfordulójáról. Beszélt arról, hogy a béke és szolidaritási akcióprogramok keretében a KI- OSZ kétmillió forinttal járult hozzá a kambodzsai gyermekváros építéséhez. A köszöntő után a szolnoki Bartók Béla kamarakórus békedalökkal üdvözölte a kisiparosokat. Az ünnepi beszédet Sar- kadi Nagy Barna mondta. A háborúra azért kell emlékeznünk. mert tanulságul szolgál, üzenet a mának. A második világháborúban a fasizmus ellen, a békéért ösz- szefogtak a ■ hívők és nem hi vők, a szocialisták és a kommunisták,, öregek és fiatalok. nők és férfiak.' Most, amikor a békét háborús fenyegetésekkel veszélyeztetik, isimét 'nagyméretű összefogásra van szükség. A fegyverkezéssel szemben nagy erővel és lendülettel bontakoztak ki a békemozgalmak. Az elmúlt év őszén a nyugat-európai békedemonst nációban mintegy 5 millió ember vett részt. Mit tehetnek a szocialista országok lakói a békéért? Mit tehetünk mi mindnyájan? Támogatnunk kell azt a .következetes békepolitikát, ami hazánkban és a szocialista országokban megvalósul. Az ünnepi beszéd után Munkácsi Istvánná felolvasta az Országos Béketanácsnak az ENSZ-közgvűlés leszerelési ülésszakához küldött üzenetét: „Nem akarunk háborút de azt cem. hogy minduntalan annak fenyegető, árnyékát érezzük magunk fölött. Eliött az ideié úev é’ni. nmint a harmadik évezredihez közeledő ember számára méltó. Nem érezhetjük magunkat biztonságba addig, amíg folytatódik és fokozódik a fegyverkezési verseny”, — íme néhány gondolat az üzenetből. A megjelent kisiparosok egyhangúlag csatlakoztak az Országos Béketanács üzenetéhez. Végül Sarkadi Nagy Barna átadta a megyei kisiparosoknak a békemozgalomban végzett munkájukért az Országos Béketanács emlék- plakettjét. Csehszlovák vendég Szolnokon Tegnap délelőtt Szolnokra látogatott a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ* képviselője, Pavol Gombos, a béke és barátság hónap alkalmából. A Hazafias Népfront városi Bizottságán Bekényi Istvánná, a HNF városi titkára fogadta a vendéget. Délután a Volán 7. sz. Vállalatnál csehszlovák— magyar baráti találkozóra került sor, amelyen filmet vetítettek Csehszlovákia felszabadításáról és Pavol Gombos előadást tartott a magyar—csehszlovák gazdasági kapcsolatokról. Épül a víztorony a Széchenyin Útadták a nyomásfokozó gépházat Szolnokon, a Széchenyi lakótelepen egy háromezer köbméteres víztorbny (épül,, amelynek nyomásfokozó gépházát a napokban adták át az üzemeltetőknek. A gépház lehetővé teszi, hogy a lákótelepen a VI. ötéves tervben elkészülő valameny- nyi lakás „helyből” kapja a vizet. A nagy kapacitású víztorony végleges átadását és üzembehelyezését 1985 végére tervezik az építők, a VÍZGÉP alvállalkozójaként ott dolgozó KÖTIVIZIG szakemberei. Igen nagy szakértelmet igénylő munka Birkanyirás / Munkában Piroska Béla brigádja Ilyenkor tavasszal lekerül a juhokról az éves gyapjú. A túrkevei Piroska Béla brigádját a megyében sok helyre hívják nyírni. Nehéz fizikai munkát végez a 12 tagú brigád. A Palotási Állami Gazdaságban mintegy 6 ezer 400 birkát fosztanak meg vastag bundájuktól. A nehéz fizikai munkára nők is vállalkoztak Rostálják, tisztítják a lenyírt gyapjút T. Z. TANÁCSI VÁLLALATOK Eredményesen mozgósítanák tartalékaikat huszonhét tanácsi vállalatának termelése 198 Írben az előző évek ütemét lényegesen meghaladóan nőtt. A termelés egyenletesebb volt, mint' 1980-ban. A termelési szerkezet a jövedelmezőbb, korszerűbb, munkaigényesebb termékek irányában változott. Néhány gazdaságtalan tevékenységet — piaci igény csökkenése miatt — megszüntettek, illetve jövedelmezőbb termékekkel váltották fel, kihasználva a kis vállalatokban rejlő rugalmasság lehetőségeit. A tevékenységek ösz- szetételének ésszerűsítése, a jövedelmezőbb gazdálkodásra való törekvés, a tömeg- gyártás előtérbe helyezése, az anyaggal, költségekkel való takarékosság az előző éveknél nagyobb mértékű hatékonyságjavulással járt. Ennek eredményeként vállalatainknak több mint egy- harmada pályázott „Kiváló Vállalat” címre, közülük a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat, a Gyógyszertári Központ és a túrkevei Városgazdálkodási Vállalat meg is kapta a kitüntető címet. A tanácsi ipari vállalatok árbevétele — az 1980. évi csökkenést követően — 1981- ben a megyei átlagnál mérsékeltebben, 3,8 százalékkal növekedett. A termelési érték növekedése azonban az árbevételnél magasabb, és a munkaráfordításból származó érték emelkedése erőteljes. A vállalatok a munkaigényesebb termelésüket változatlan, illetve a könnyűipari vállalatok csökkenő létszámmal oldották meg. A termelés növekedése teljés egészében munkatermelékenység emelkedéséből adódik. Év közben egyes termékek — horganyzott csatornaelemek, akkumulátor- termékek, egyes szárazelemek, nyílászárók, fatalpak — piaci helyzete ingadozott. A szabaddá vált kapacitást a vállalatok eredményesen, a keresett, piacképes termékek gyártására kötötték le. Jelentősen emelkedett az üvegszálas műanyagtermékek, tranziisztorelemek, faipari termékek — akkumulátorláda, faszekrény, játék — termelése. A tanácsi vasiparban az anyagtakarékosság közvetlen költségmegtakarítást, a belső tartalékok feltárása a hatékonyság növekedését eredményezte. Termelési célkitűzéseikét a tervezettnél alacsonyabb létszámmal oldották meg. Kiemelten kezelték a népgazdasági szinten is jelentős szászberöki akkurhulátor- üzem rekonstrukcióját. Az iparvállalatok nyeresége — az élelmiszeripar kivételével — jóval az átlag felett — 48,3 százalékkal — növekedett. A nyereség kedvező alakulása az ésszerű gazdálkodás, az önköltség csökkentésére tett vállalati intézkedések eredménye. A tanácsi gépiparban például az új követelményeknek megfelelő korszerűbb szervezet kialakítása, létszám- megtakarítás, élőmunka hatékonyabb kihasználása vezetett nagyobb eredményhez. A faiparban és egyéb iparban viszont az anyagnorma karbantartása, a hul- ladékanyag hasznosítása, a termelés mennyiségének emelése eredményezett jelentős nyereségnövekedést. Egy válhatunk kihasználta az exportértékesítés előnyeit is. A megduplázódott nyereségnek 90 százaléka NDK és szovjet megrendelésre történő értékesítésből adódik a cipőipari vállalatnál. Az exportértékesítés részaránya 32 százalékkal nőtt. Erre alapozva a vállalat 1982-ben összértékesítésének tpbb mint háromnegyed részét tervezi exportálni. Az építőipari vállalatok (termelése) árbevétele — az előző évi alacsony teljesítménnyel összefüggésben arányaiban állagot meghaladóan emelkedett. Jelentősen növekedtek pz építő-javító tevékenységen belül a tanácsi lakóházak korszerűsítési, fenntartási munkái. A tanácsi szerelőipar a korábbi éveknél lényegesen több lakást (kétszázkilencvenegyet) adott át határidőre. Kedvezően hatott' itt az eredményre az élőmunkahatékonyság, a belső szervezettség javulása és ugyanakkor a technológiai változtatásra is felkészültek. Az előző évok átlagát meghaladóan nőtt a kiskereskedelmi vállalatok áruforgalma. Feltűnő azonban az egyes szakágazatokhoz tartozó vállalatok árbevételének, teljesítményének, gazdálkodási mutatóinak növekedési ütemkülönbsége. Ez a vállalatok • eltérő üzletpolitikájára, piaci magatartására, árrés- és árpolitikai lehetőségeire, a forgalmazott áruk jellegére és a forgalmazás sajátos körülményeire vezethető vissza. Az iparcikk kiskereskedelem tervét túlteljesítve 16,2 százalékos forgalomfejlődést ért el, jobb összetételű árukészlettel, folyamatos áruutánpótlással, a vásárlói igényekhez való alkalmazkodással. Aktív üzletpolitikáját jellemzi, hogy hatvanöt esetben szerveztek engedményes vásárt, , kiárusítást, bemutatót. A tervezett nyereséget közel 68 százalékkal túlteljesítették. Ebben a takarékossági intézkedésekkel összefüggő költségszintcsök- kentés és az árrésszint minimális növelése volt a meghatározó. kiske- reske- delemben 3,7 százalékkal bővült a forgalom, bár készletei ennél nagyobb forgalomfejlő- dést is lehetővé tettek volna. A vállalat keresi a hatékonyság, gazdaságosság növelésének útját, elindult egy folyamat a tartalékok feltárására. Szerződéses üzemeltetési rendszerben 27 élelmiszer kiskereskedelmi bolt működik, de ezek az összforgalomnak még csak hat százalékát bonyolítják. A boltok szerződéses üzemeltetése a lakosság ellátása és a vállalati nyereség szempontjából előnyös. A kedvező tapasztalatok alapján újabb negyvenegy boltot hirdettek versenytárgya-' lásra. A tanácsi intézményektől átvett gyermek- és diákétkeztetés a vendéglátásban kiugró — 27,1 százalékos — íongalomf elfutást eredményezett. A vállalat mintegy harmincegyezer gyermek és diák étkeztetéséről gondoskodik. Kedvezően befolyásolták az ételforgalmat a vállalat által szervezett akciók, valamint az olcsóbb árfekvésű ételek kínálatának javítása. Az ellátás javításához, a nyereség növeléséhez eredményesen hozzájárult, hogy negyvennégy egységet szerződéses rendszerben üzemeltetnek. A kommunális, közüzemi szolgáltató vállalataink tevékenységének bővülése a települések szerepkörével és a tanácsi fejlesztési tervekkel összefüggésben általában az építőipari, illetve köztisztaság, településtisztaság. parkgondozási tevékenységeknél jelentkezett. Meghatározó a bevételek növekedésében — a jelzett tevékenységekhez kapcsolódóan — a költségvetési juttatások összegének emelkedése. A támogatások, a különböző kedvezmények révén az előző évinél 14,1 százalékkal több nyereséget értek el. Javult gazdálkodásuk szervezettsége, de egyes területeken, elsősorban az építőipari tevékenységnél munkaszervezési gondok is jelentkeznek. Az állami .lakóházak felújításában nem sikerült kellőképpen előrelépni a tervszerűségben és a lemaradások felszámolásában. Egy állami lakásra jutó felújítási költség 180 ezer forint, ami 40 százalékkal haladja meg a tervezettet. Áthúzódik erre az évre 68 lakás felújítása is. A tanácsi vállalatoknál a készletek átlagos állománya mérsékeltebben (5,8 százalékkal) növekedett az előző évhez képest. A vállalatoknál az energiafelhasználás a takarékosság hatására kisebb ütem- ben nőtt, ínint a termelés, szolgáltatás. Csökkent a feketeszén-, koksz-, brikett-, gáz-, tüzelőolaj-felhasználás mennyisége. Az energiaforrás-cserével összefüggésben nőtt a barnaszén- és földgázfogyasztás. A vállalatok költséggazdálkodásában pozitív irányú szemléletváltozás tapasztalható. A költségek és teljesítmények az árbevétel, a bruttó és anyagmentes termelési ér ték növekedési ütem különbsége az utóbbi évek közül 1981-ben a legkedvezőbb. A korábbi évektől eltérően az eredményt kedvezően befolyásolja az általános költségek minimális (2,5 százalékos) növekedése is. A gazdálkodás eredménye az előző évit és a tervezettet is meghaladta. A nyereség vállalatainknál. átlagosan 39 százalékkal emelkedett. A nyere- séeképződésben a tartalékok mozgósításának, esetenként azonban az árak alakulásának is meghatározó szerepe volt. Egyes területeken a termelői árak a korábbinál jobban emelkedtek. A vállalatok a dinamikusan növekvő eredményből a termelés bővítése érdekében elsősorban fejlesztési alapjuk növelésére törekedtek. Részesedési alapot általában a hatékonyságot, teljesítményt kifejező jövedelmezőségi mutató által lehetővé tett kedvezményes " mértéknek .megfelelően képeztek. A képzett részesedési és jutalmazási alap átlagosan a bérköltség 5,4 százalékának felel meg; az előző évi öt százalékkal szemben. A tanácsi vállalatok a teljesítményekhez kapcsolódóan 6,4 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre, amely magasabb, mint ami a terveikben szerepelt. Ezen belül a teljestíményimutatóhoz kötött ágazatokban alacsonyabb, a központi bérszabályozás alá tartozó vállalatoknál magasabb az átlagbér növekedése, illetve a végrehajtott bérfejlesztés összege. A beruházási tevékenység általában mérséklődött. A vállalatok az utóbbi időben csak a központilag, vagy á tanácsok által támogatott ágazatokban kéj pesek nagyobb volumenű beruházást megvalósítani. Ez hosszabb távon a termelés növelésének, korszerűsítésének lehetőségeit is befolyásolhatja. A tanácsi vállalatok általában a maguk, egyben a népgazdaság javára mobilizálták tartalékaikat. Mutatja ezt tevékenységük eredménye, a hatékonyság növekedése, és ezzel összefüggésben a dolgozók jövedelmének alakulása. A termelő, forgalmazó vállalatok a korábbinál nagyobb mértékben járultak hozzá a társadalmi tiszta jövedelem növekedéséhez, az állami költségvetés pozíciójának javításához. tapasztalat, hogy a kis- és középüzemek tevékenységük átrendezésével a szigorúbb gazdálkodási feltételekhez viszonylag jól igazodtak. Több vállalatnál azonban még mindig érzékelhető a kezdeményezőkészség hiánya, a kockázatvállalástól való tartózkodás, amely gazdasági eredményeik elmaradásán túl a lakossági ellátásban is kedvezőtlenül érezteti hatását. Deák Jánosné, az MTVB pénzügyi osztálya főmunkatársa 11 megye Hz élelmiszer Últalános
