Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-16 / 88. szám
1982. ÁPRILIS 16, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Miniszteri felmentés, kinevezés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi minisztert saját kérésére történő nyugdíjazására tekintettel — érdemeinek elismerése mellett —1 tisztségéből fölmentette, egyidejűleg dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi államtitkárt e tisztsége alól fölmentette. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszternek több évtizedes, eredményes szakmai és közéleti tevékenysége elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést tegnap a Parlamentben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Az Elnöki Tanács dr. Juhár Zoltánt belkereskedelmi miniszterré megválasztotta. Dr. Juhár Zoltán Losonczi Pál előtt letette a hivatali esküt. A kitüntetés átadásánál, valamint az eskütételnél jelen volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. (MTI) Juhár Zoltán életrajza Dr. Juhár Zoltán 193(1. január 19-én született a Borsod megyei Hernádnémeti- ben, munkáscsaládban. Sátoraljaújhelyen a kereskedelmi szakközépiskolában érettségizett, majd a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanári szakát 1952-ben végezte el. A Budapesti Műszaki egyetem marxizmus— leninizmus tanszékén dolgozott 1952—53-ban, innen az Oktatásügyi Minisztériumba került. Ezután 1957 elejéig az Építőipari Gépesítő Trösztnél csoportvezetőként, majd 1957 októberéig Budapesten középiskolai tanárként tevékenykedett. A Belkereskedelmi Minisztériumba 1957 vegén került, ahol főelőadói, osztályvezetői, majd főosztályvezetői tisztségben dolgozott. Belkereskedelmi miniszterhelyettessé 1969-ben, államtitkárrá 1976-ban nevezték ki. Doktori címet 1959- ben szerzett. A Magyar Szocialista Munkáspártnak 1961-től tagja. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnökségének tagjává 1981-ben választották meg. A Munka Érdemrend arany fokozatával kétszer tüntették ki. Keresettek a csonthéjasok A gazdasági bizottság tájékoztatója alapján a Minisztertanács áttekintette a zöldség-gyümölcs- és burgonyatermesztés, -felvásárlás és -értékesítés helyzetét és a fejlesztéssel kapcsolatos további feladatokat. A kiegyensúlyozott, nyugodt lakossági élelmiszerellátásnak nem egy évben sebezhető pontja volt a zöldség-, gyümölcs- ■ és burgonyaellátás. Még nem is olyan régen, négy-öt évvel ezelőtt a termelőket és a forgalmazókat nemegyszer már-már ellentétesnek tűnő érdekeli- vezették a termeléstől kezdve egészen az áru értékesítéséig, és ez a bizonytalanság kedvezőtlenül hatott a bolti kínálatra is. Ám az elmúlt időszakban javultak a termelés anyagi, műszaki és biológiai feltételei, és a legfontosabb zöldség- és gyümölcsféleségekből emelkedtek a hozamok is. A kertészeti termelés eredményeit nem könnyű rövid idő alatt javítani, hiszen alapvetően kényes termékekről van szó. A zöldség, gyümölcs és a burgonya a mezőgazdaságilag művelt területnek 6 százalékát foglalja el, ám az innen származó termelési érték az összes növényi termék értékének 20 százalékát adja. Az áru ráadásul sokféléi érkezik — szemben más növényfajokkal —, hiszen jelentős feladatokat látnak el a kistermelők (a zöldségtermelés csaknem felét, a gyümölcsnek több mint felét, a burgonyának pedig hozzávetőleg kétharmadát állítják elő). Néhány tényező azonban változatlan maradt, ami továbbra is hátrányos e fontos cikkek piacra-jutásánál. Az évjárattól függően gyakran nagyobb a kínálat a keresletnél, és a terméktöbblet biztonságos hasznosítása sok esetben megoldatlan. A zöldség-gyümölcsfélék felvásárlási ára ezekben az években nem mindig tükrözi a valós értéket. A gyümölcs tárolására az árak még mindig nem ösztönöznek kellőképpen, a raktározási, kezelési költségek és az ilyenkor elkerülhetetlen veszteségek nem térülnek meg. Mindezt figyelembe véve az illetékes szervek újabb intézkedéseket hoznak a termelési színvonal emelésére és a kereskedelmi munka korszerűsítésére, javítására. A termelés biztonságának fenntartására rendszeresen felülvizsgálják az úgynevezett védőárakat, és azokat időben, késedelem nélkül meghirdetik (ezzel a korábbiakban néha megkéstek, amit joggal sérelmeztek a termelők). . A termelés alapja továbbra is a tavaly korszerűsített szerződéses rendszer lesz, ám a szerződéses fegyelmet tovább kell erősíteni. Fokozottabban “igyelem- mel kísérik majd azt is, hogy a nagyüzemek és kistermelők el tudják-e adni árujukat közvetlenül az üzleteknek — amire különben a fennálló rendelkezések ösztönöznek is. A gyümölcsösök fajtaszerkezetét a továbbiakban igyekeznek módosítani, mivel jelenleg, a keresettebb csonthéjasok rovására, túlsúlyban vannak az almaültetvények. Felülvizsgálják a telepítés állami támogatási rendszerét, hogy jobban ösztönözzön a csonthéjas gyümölcsösök telepítésére. Kedvezményes feltételeket biztosítanak ugyanakkor az elöregedett, korszerűtlen almaültetvények területének gazdaságosabb hasznosításához. Az eddiginél jobban ösztönzik a gyümölcstarolást azzal is, hogy az árakban is igyekeznek elismerni a raktározási-kezelési többletköltséget és a nagyobb kockázatot. Felülvizsgálják a gyümölcstárolók, mindenekelőtt a hűtőtárolók kapacitását, műszaki állapotát, több nagyobb létesítmény ugyanis elavult, és fenntartóik egyelőre nem költenek felújításukra. A kertészeti termelés ismeretében egyértelművé vált az is, hogy a termékek értékének megóvása, a minőség javítása érdekében ösztönözni kell a munkakörön kívüli és a munkaidőn túli kézi szedés, részes művelés és betakarítás széles körű elterjesztését. Az ellátás színvonalának javítására meg kell gyorsítani a további termelői piacok szervezését, a kistermelői elárusítóhelyek kijelölését, az üzletek bérbeadását, továbbá az érési főidényben a fogyasztók nagybani árubeszerzését elősegítő akciókat, és egyéb értékesítési formákat is. Az esetleges szerződésen felüli termelés megfelelő áron történő felvásárlásáról, hasznosításáról, a veszteségek elkerüléséről a jövőben szervezetten gondoskodnak, csökkentve ezzel a termelői kockázatot. Ha felépül végül a házuk Szíriái szakszervezeti vezetők a megyében A SZOT központi iskoláján tanulmányokat folytató Szíriái szakszervezeti vezetők látogattak tegnap Szolnok megyébe. A Kekhya Abdulla megyei szakszervezeti titkár Vezette küldöttséget Árvái István, az SZMT vezető titkára fogadta, és tájékoztatta a Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkájáról, érdekképviseleti tevékenységéről. A tájékoztató után a Szíriái vendégek a jászberényi Hűtőgépgyárba látogattak, ahol megismerkedtek az üzem termékeivel, az üzemi szakszervezet munkájával, végigjárták az üzemet, és megnézték a szociális létesítményeket. A szíriai szakszervezeti vezetők a késő esti órákban visszautaztak Budapestre. Tiszakürtön Megnyílt a fásítási hónap Tegnap ünnepélyesen megnyitották a Szolnok megyei fásítási hónapot Tiszakürtön. A rendezvényen a köszöntő szavak után a helybeli általános iskola úttörői adtak rövid műsort, majd Rada Antal, a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatalának osztály- vezetője mondott ünnepi beszédet. Magyarországon majd negyed százada minden esztendőben megrendezik a fásítási hónapot. Mi sem bizonyítja jobban ezeknek a heteknek a sikerét, mint az, hogy például tavaly 17 millió forint értékű cserjét telepítettek ebben az időszakban. Az erdőterület növekedése, a fák számának gyarapodása nem csupán gazdasági, hanem környezetvédelmi és szociális követelmény is. A felszabadulás utáni években az erdőterület Magyarországon alig haladta meg a 12 százalékot, az utóbbi években viszont már eléri a tizenhetet. Szakemberek erőfeszítéseinpk a lakosság közreműködésének eredménye, hogy ez a mutató Szolnok megyében az egykori 2,8 százalékról 4.8 százalékig növekedett. Az országos értéktől azonban mégis jelentősen elmarad. A IV. és az V. ötéves tervidőszakban mintegy 9—10 millió forintra rúgott évente a megyei termelőszövetkezetek és állami gazdaságok területén telepített cserjék értéke. Az idén azonban várhatóan nem éri el a 7 milliót. Ezért is szükséges a lakosság mozgósítása, a Hazafias Népfront, a KISZ szervező tevékenysége, az iskolák, az intézmények közreműködése» a mozgalom szélesítésében. Az ünnepségen elhangzott: nem elegendő, hogy úiabb és újabb csemeték kerüljenek a földbe, gondoskodni is kell védelmükről, ápolásukról. Nem csekély a tavalyi telepítéseknek azon része, amely mindezek híján elpusztult. A fa igen fontos ipari alapanyag. Tudnunk kell azonban azt is, hogy a gazdasági hasznon túl a fa tisztítja a levegőt, védi a talajt. Ezek a szempontok sem mellékesek áz úiabb erdők létrehozásánál. Magyarországon mintegy 74 ezer hektárnyi azoknak a területeknek a nagysága, amelyeken úgynevezett „szociális célú” erdő található. Ezek a pihenést, a kikapcsolódást szolgálják. A megyében 22 ezer hektárnyi erdő található. A gazdálkodó vállalatok, szövetkezetek erejéből évente 200 —300 hektárnyi bővítésre futja, noha -lehetőség lenne 400—500 hektárnyira is. El- kél tehát a segítség, szükség van a társadalmi munkára. A tegnapi ünnepség az erdőtelepítésekben élenjáró dolgozók kitüntetésével ért véget. Kinek ajánlóim Blaha Zoltán és Fodor János válaszait? Például, annak a fiatalembernek, aki ezerkétszázas Ladájával elvitte a tanácsig a terhes feleségét, hogy addig üljön ott, amíg meg nem ígérik a lakást, Jászalsószentigyörgyön vagyunk, Nem ritka itt a többszintes ház. A helyi Petőfi Termelőszövetkezet kettes számú telepe mellett találó- ható egy épületsor és egy elkészült alapozás. Semmi különleges nincs rajtuk, mégis ezek - a szentgyöirgyi kuriózumok. Blaha Zoltán növényvédelmi és agrokémiai ágazatvezető csodálkozva néz rám, mintha azt kérdezné; és mondd, miért veszel, levegőt? — Miért építkezem? Mert lakni kell. ,— S miért éppen itt? Az első válasz: „Tudod, utálom az emberekkel tömött autóbuszokat, a városi zajt, a benzingőzt, azt- a levegőt, amitől a szabadon hagyott vascső elporlad. Kazincbarcikai vágyóik...” Szóval az első „indoklás” kissé sután hangzik, és hiányos is. Érzi, s megáill mondanivalójával, aztán hozzáteszi, pár esztendőt időben Visszakanyarodunk. — Keszthelyen végeztem. Oda jöttek el a tsz vezetői, és megállapodtunk. Nem ismertem én itt senkit, amikor idekerültem. Figyeltem az embereket, hogyan fogadnak. Azt hiszem, ez a megfigyelés . kölcsönös volt. Azután semmi tötyögés-lö- työgés, egyből, a mélyvíz Blaha Zoltán következett. Akadt néhány összeütközésem, elsősorban szakmai kérdések miatt, de érzem számítanak rám, a munkám fontos. Nem azért maradtam itt. hogy olyan helyen ügyködjek, ahol alig létezem. Ehhez én nem tudnék jó pofát vágni. Huszonhét éves vagyok, ötezerhat- száz forint a fizetésem. Megnősülteim, van egy kicsink, egyébként albérletiben lakunk. Fodor János karbantartó kiegészíti. — Megvan itt minden. A szórakozáshoz, a kuliturálódáshoz — minden. Szolnok „húsz percre” található. Kordfarmerek Kordbársony Levi Strauss farmernadrágok varrását is megkezdték a Május 1. Ruhagyár marcali üzemében. A hagyományos farmeranyagból készített nadrágok mellett drapp, sötétkék és fekete színben százötvenezer kordbársony farmer hagyja el a szalagot. Azután Blaha Zoltán: — Ha megnéznénk az egy főre jutó megtekintett színházi előadások számát, azt hiszem, nem maradna Jászal- sószentgyörgy szégyenben. A házban vagyunk. Az épülő házban. Zoltán megmutatja többek között a villanyvezetékek helyét, amit vasárnap vésett ;ki a falból. — Kemény meló volt — mondja. S majdnem, mint szerencsét megemlíti: jó, hogy a szomszédiban csinálták a betonalapozást. Átment segíteni. Fodor János erről. vagyiis a kalákáiról: — Fura ez. Nem kell szólni, még kérni sem. Mondják, mikor lehet már menni segíteni. S azután jönnek. Persze, az ember visz- szaadja ezt a munkát, hisz nem is tudom mit mondanának, ha nem tenné. - Leírnák. Persze azt mondhatom, hogy ezek a közös építkezésék, a közös munkák nagyon jó hangulatban zajlanak. — Beszéljünk a házról. — Nyolc lakás épül 1 így — mondja Blaha Zoltán — négynek a falazata, s a tetőzete kész. Száznegyven" négyzetméteres. 1— Mennyi? — Száznegyven. A telket, amire építettünk, lakásonként kétszáz négyszögölnyi, a gazdaságtól vettük bérbe, hetvenöt évre, nyolcezer forintért. Ennek az összegnek egy részét is három év alá-tt törliesztjük. Azután kedvezményes fuvarozási lehetőséget is kapunk. Egyébként itt a szabályzat... Ebből csak az érdekesebb részek: „Az építőrészleg munkabeosztásának megszervezésével lehetővé tesz- szük. hogy az ott dolgozók hétvégeken szakmunkával közreműködhessenek a lakások kivitelezésénél... Tagjaink részére kedvezményes elszámolással a tsz tulajdonában lévő munkaeszközök — tartálykocsi, markológép, betonkeverő — igénybe vehető... A tsz építésvezetőjének közreműködésével ingyenes szakmai segítséget nyújtunk.” — Azután nagyon fontos, — folytatja Zoltán. — az a kilencvenezer forint kamatmentes kölcsön, amit a tsz- től kaptam a ház építéséhez, no meg az OTP-hitel. A lakás összértéke hatszáznyolc- vanezer forint. — Honnan a „saját erős” pénzösszeg? — Például — így Fodor János — hagymából. — Egy hold háztáji meghozza évenként a hatvanezer forintot. Csakhogy van egy rossz tulajdonsága ennek a növénynek, nyolcszor meg kell kapálni. Nékem tizenhét forintos az órabérem, v— a sertéstelepen dolgozom — és a súlygyarapodás után kapjuk , a prémiumot. Szóval, minit karbantartónák érdekem, hogy a fialás, vagy a kitelepítés, a lemosás, és még mondhatnám mi minA hazai gyümölcstermés exprot-esélyeit javító új növényvédőszer gyártását kezdték el a Sellyéi Agrokémiai Szövetkezetben. Az Efuzin nevű anyag meggátolja az al-- ma és a körte varasodását, megszünteti a gyümölcs héján jelentkező feketés foltodén, rámieső részét tisztességesen. és ha kell/ gyorsan csináljam. — Szüléitek segítenek? — - Nekem hat testvérem van. apám meghalt. — Az öcsém bányász — mondja Blaha Zoltán — ő ds magának teremtette meg a lakást, én is így szeretném. Egyébként apámék nagy kedvvel jönnek ide, kikapcsolódás nékik az építkezésen tenni venni. — Visszatérve a házra: szokták mondani a közös lóról... Fodor János — Kezdetben volt sok problémánk. Vitatkoztunk, ne így csináljuk, hanem amúgy .. . Most már látjuk, hogy hibákat is követtünk el. Áfcilk mellettünk építkeznek tanulhatnak, és szerintem tanulnák is ebből. Jól be kell osztani a pénzt. Mert először, amikor a kölcsönöd és a saját forintjaid összejönnek, akikor úgy érzed: ebből játék az építkezés. Azután, ahogyan, mondjuk megveszed a villanyszereléshez a dolgokat, rájössz: hoppá! Mert annak ugye nincs értelme, hogy zsíroskenyéren élj a családoddal együtt, miközben a lakás épül. — S ha elkészül végül a ház? — Mi még az alapozásnál tartunk, beszéljen erről Zoltán — így János. — Ha elkészül? Az én házam olyan lesz hogy nagyon sok vendéget, tudjak benne fogadni. Jönnek hozzánk rokonok, barátok, kollégák. Beszélgetünk, és nálunk is alhatnák. Ha elkészül végül a házuk. Addig is figyelmükbe ajánlom, nyolc fiatalember vállalkozását, és egy tsz példáját Jászálsószentgyör- gyön. Ázom gazdaságét, amely nem passzív szemlélője a község /gyarapodásának, s nem bízza a véletlenre hogy a fiatal szakemberek Szenitgyörgyön maradnak, vagy sem. Blaha Zoltán „szerény” számítása szerint a havi rezsije a ház építése után a törlesztésekkel együtt jóidéig háromezer forint lesz. Szóval, el- kél a segítség. sodást. Az ormánsági üzemben az idén hetvenöt tonnányit készítenek a korábban Svájcból importált szerből. A baranyai szövetkezet egy magyar találmányt vásárolt meg az alapanyag előállítására. Hajnal József Új növényvédőszer
