Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-29 / 99. szám

Éljen a szocializmus! Találkozó a nemzetközi sajtó képviselőivel (Folytatás az 1. oldalról) goztatta a bonni kormányfő —, a két ország között jó­szomszédi jviszony áll fenn. Helmut Schmidt is aláhúzta: mivel a két ország különböző szövetségi rendszerhez tarto­zik, a nehéz nemzetközi hely­zet által fölvetett kérdéseket a mostani tárgyalásokon is eltérő kiindulópontokról kö­zelítették meg. — Egybe­hangzóan megállapítottuk — mondotta —, hogy e kérdése­ket a kölcsönös biztonság szem előtt tartásával, de ha­tározott együttműködési kész­séggel kell megközelíteni. A feszültebb nemzetközi lég­körben fontos, hogy tárgyal­junk egymással, meghallgas­suk egymást. A kétnapos tár­gyalást rendkívül jelentősnek tartom — fejezte be nyilat­kozatát a kancellár. beszéltünk a közép-hatótá­volságú rakétákról, a genfi tárgyalásokról, a SALT—II- röl és a SALT—-Híjról, ame­lyet most START-nak hív­nak Amerikában; és magá­tól értetődően nagyon is különböző véleményeket képviseltünk eközben. Ab­ban viszont egyetértettünk, hogy a leszerelési tárgyalá­sok a két nagyhatalom kö­zött lehetségesek és szüksé­gesek: s kölcsönösen bízunk egymásban a tekintetben, hogy mindegyikünk a maga táborában, a maga szövetsé­gi rendszerében azért fára­dozik. hogy megegyezések és szerződések iöjjenek lét­re, melyek a fegyverkezést csőlkkentiik. Egész biztosan igaz, hogy Magyarország nem nagyhatalom, hogy a Német Szövetségi Köztársa­ság sem nagyhatalom, ám sem az Önök. sem a ma­gunk befolyását nem becsül­ném le. Kölcsönösen előnyös kapcsolatokra törekszünk Helmut Schmidt és Kádár János pohárköszöntője Mint azt a hírügynökségek jelentették, kedden este a Bad Godesberg-i Redoute- ban Helmut Schmidt és felesége vacsorát HELMUT SCHMIDT adott Kádár János és felesége' tiszteleté­re. A vacsorán a két államférfi pohárkö­szöntőt mondott. Nyíltan és fenntartás nélkül váltunk szót Mindenekelőtt az asztal körül összegyűlt valamennyi német nevében még egyszer teljes szívből üdvözlöm önt, kedves Kádár úr, és vala­mennyi magyar vendégün­ket — kezdte poháitköszön- tőjét * Schmidt kancellár, majd így folytatta: nagyon szívesen emlékezem vissza budapesti látogatásomra 1979 őszén, két évvel azt megelőzően — 1977-ben — látogatott ön ide. Bonnba, s emlékszem Lázár minisz­terelnök úr tavalyi látoga­tására; de kiváltképp arra, hogyan ismerkedhettem meg önnel hét évvel ezelőtt Helsinkiben. Helsinki na svon sok min­den jót indított el Európá­ban amiből még nagyon sok minden jöhetne ki. ha mind­két oldal ragaszkodik Hel­sinki szelleméhez. Ma délelőtt kimerítően beszélgettünk a világhely­zetről. annak legégetőbb problémáiról. s beszélget­tünk azokról a megelőző évekről és évtizedekről, ame­lyek a mai helyzet kialaku­lásához elvezettek. Nagyon is élénken élnek emlékeze-. temben a7 úttörő megálla­podások Brezsmyev úr és Nixon úr között, valamint az is, amit mi magutjk út­törő nyitással elértünk, há­la a szomszédok nagyvonalú segítségének előbb Nyuga­ton és aztán Keleten. Moszk­vában. Varsóban. Prágában. Berlinben. Nagyon örülünk, hogy Magyarország a hetve­nes évek elején csatlakozott azokhoz a7, európai népek­hez és államokhoz amelyek arra törekedtek, hogy ve­lünk jószomszédságot keres­senek. Az érintkezés a két nép között olyan magától értető­dő és olyan nyílt, amennyi­re ezt e pillanatban csak kívánni lehet. Nemcsak lá­togatók utaznak, hanem pcv- litikusok és gazdasági veze­tők is; utaznak a különböző bankok vezetői, szakszerve­zeti emberek utaznak szí­nészek, muzsikusok; kultu­rális heteket tartunk egy­más országaiban. Különösen Helsinki óta. amióta ez a folyam kiszéle­sedett. a magyarok nálunk igen nagy szimpátiának ör­vendenek. és mivel tudatá­ban vagyok annak, hogy ez a ma avarok-, az Ön szemé­lyes közreműködése nélkül. Kádár úr nem következhe­tett volna be. szeretnék ön­nek személyesen, hivatalo­san is köszönetét mondani. Biztosíthatom Önt és kol­légáit. hogy nálunk kifeje­zett tisztelet és nagyrabe­csülés tapasztalható a ma­gyar munkavállalók és vál­lalati irányítók szorgalma és teljesítménye iránt. Az a ,törekvésünk, hogv kiépítsük a gazdasági együttműködést is. nemcsak abból az érdek­ből táplálkozik hogv Önök és mii gazdasági előnyhöz jussunk, hanem nagyon mé­lyen gyökerezik egy noliti- kai törekvésben is. Mélyen meg vagyunk győződve ar­ról ho-m a népsazda-ági együttműködés ugyanakkor — messze túl a gazdaság területén — hozzájárul ah­hoz. hogy megteremtsük és megőrizzük a politikai sta­bilitást. Magától értetődő volt. és tudtuk egymásról, hiszen találkozások sora van mö­göttünk. hogy teljesen nyíl­tan és minden fenntartás nélkül váltunk szót a világ dolgairól. Ily módon napvi­lágra kerültek félreérthetet­len egyet nem értések is — mind az okok tekintetében, mind pedig a politikai vál­ság leküzdésének lehetséges módszereiben. Eközben Ön­nek nem kellett hosszasan bizonygatnia nekem. hogy ön hű tagja a7 ön szövet­ségi rendszerének, és az is akar maradni. S hasonló­képpen nekem sem. hogy megfordítva ugyané/, vonat­kozik ránk és a mi szövet­ségi rendszerünkre is. Nincs szükségünk arra hogv ma­gától értetődő dolgokat tisz­KÁDÁR JÁNOS fázzunk egymással. De egyet­értettünk mindketten abban, hogy sürgetően szükséges a nyílt kelet-nyugati párbe­széd folytatása és kiszélesí­tése. Egyetértettünk abban, hogy mérsékletet kell tanú­sítanunk saját külpolitikánk­ban s egyetértettünk abban is. hogy készek vagyunk a dialógusra, a tárgyalásra és a megegyezésre. Kifejtettem önnek hogy ez a készség a tárgyalásira és megegyezés­re a Szovjetunióval és Ke- let-Eu répával külpolitikánk egyik fele. s ugyanígy kifej­tettem azt is, hogy a Szov­jetunióval és Kelet-Európá- vai szemben folytatott poli­tikánk másik fele a szilárd eltökéltség saját magunk megvédésére. Kitartunk ama elvünk mellett. hogy az egyensúly nem bomolhat meg egyoldalú fegyverkezési előnyök révén Hosszasan. Önök egészen biztosan be akarnak számolni »barátaik­nak mindarról amiiiről itt ma tárgyaltunk, mint ahogy ezt mi i<? megtesszük a mi barátainknál. Szívből remé­lem. hogv Önök a barátaik­nak arról is be tudnak szá­molni hogv ismételten meg­győződhettek komoly tárgya­lási szándékainkról. Első titkár úr! Népének és országának továbbra is tartó.; haladást kívánok azon a7 okos úton. amelyre a magvarok az ön politikai vezetésével léptek. Itt igen nagy tiszteletet vált ki az Ön személyes teljesítménye, s egészen biztos vagyok ab­ban hogy népem igen nagy többsége szívből' kíván ja, hogy az Önök útja. az Önök politikája meghozza népük számára azokat a gyümöl­csöket. amelyek elérésére törekszenek. Befejezésül a kancellár poharát emelte Kádár Já­nos és felesége egészségére, a Magyar Népköztársaság jövőjére, a továbbra is ered­ménye.; és szerencsés együtt­működésre népeink és álla­maink között a közös jövő­re a béke jegyében. Nincs más út, mint a helsinki szellem folytatása Szeretnék köszönetét mon­dani a meghívásért, a ven­déglátásért és az imént el­hangzott baráti szavakért — kezdte pohárköszöntőjét Ká­dár János. — A kancellár úr meghívásának készséggel tet­tem eleget, erre két alapvető okom is volt. Az egyik a Né­met Szövetségi Köztársaság éis Magyarország jól fejlődő kapcsolatainak szolgálata. A másik: a jelenlegi nemzetkö­zi helyzetben fontos, hogy a Német Szövetségi Köztársa­ság — a NATO tagállama — és a Varsói Szerződéshez tar­tozó Magyar Népköztársaság képviselői találkozzanak, és emberi módon szót váltsanak azokról a gondokról, amelyek kormányainkat és népeinket foglalkoztatják. A^ni kétol­dalú kapcsolatainkról ebben a körben részletesen nem kell beszélni, a folyamatot szinte /minden jelenlévő is­meri. Azt azonban szeretném hangsúlyozni, hogy mi min­den, erre kész országgal gyü­mölcsöző, kölcsönösen elő­nyös kapcsolatokra törek­szünk, s ez nem utolsósor­ban vonatkozik Magyaror­szág legjelentősebb nyugat­európai partnerére, a Német Szövetségi Köztársaságra. E vitában itt nem akarok belebocsátkozni. De meggyő­ződéssel állítom, hogy az enyhülés évei százszor job­bak voltak a kormányzatok­nak, a gazdasági élet terüle­tién dolgozóknak, és minde­nekelőtt* népeinknek. mint a hidegháború esztendei. Ezút­tal is szeretném hangsúlyoz­ni, hogy a helsinki folyama­tot történelmi jelentőségű­nek tekintjük. És minden al­kalommal arra is utalok, hogy Helsinkit nem befeje­zésként, hanem kezdetként értékeljük. Mély meggyőző­désem, hogy az emberiség ázámára, Európa népei szá­mára nincs más út, mint a helsinki szellem folytatása és a világ más részeire való ki­terjesztése. Talán most hihe­tetlennek tűnik, de én mély meggyőződéssel vallom, hogy erre az útra mindnyájan visz- sza fogunk térni, még azok is, akik ezt ma kritikus szemmel nézik, vagy vitatják. A józan emberi ész szerint nincs más járható út! . A kancellár úr szólt mai tárgyalásaink légköréről, az ott érintett kérdésekről, ered­ményeiről. Természetesen az is tükröződött, hogy külön­böző szövetségi rendszerek­hez tartozunk. Én mégis e fö­lé emelem azt, hogy a népek barátsága, békés egymás mel­lett élése és gyümölcsöző kapcsolatainak fejlesztése mellett foglaltunk állást — mondta Kádáj- János. — A jelenlegi kérdések megvála­szolásának módozatait illető­en bizony gyakori a hang­súlyeltolódás, de az igazi célt illetően — nekem úgy tűnt — egyetértés volt közöttünk. Egyetértőén mondottuk ki, hogy ’a kívánatos, közvetlen cél a népek számára: egyen­lő biztonság a fegyverzet ala­csonyabb fokán. Ezért a cél­ért — úgy vélem — mindkét oldalon készek vagyunk va­lamennyi rendelkezésünkre álló eszközzel dolgozni. A kancellár úr megemlítet­te, hogy egyikünk országa sem nagyhatalom. Nekünk van realitásérzékünk: Ma­gyarország valóban kis or­szág, Ámbár — megfigyelé­sem szerint ,— egy kis or­szág egyedül its tud olyan nagy bajt csinálni, amivel az egész világ foglalkozik, de egy kis ország, vagy több kis ország, nem tudja a világ nagy gondjait megoldani. Vi­szont önöknek — én úgy mondom — -égy középhata­lom képviselőinek, és nekünk, egy kis ország képviselőinek, kötelességünk a rendelkezé­sünkre álló lehetőségek sze­rint a jó ügy érdekében dol­gozni. A mi országunk nem nagy, gazdagok sem vagyunk, a |szó klasszikus értelmében is kevés a tőkénk. A mi tő­kénk — erkölcsi értelemben: nyílt, tisztességes, megérthe­tő és következetes politika, az, hogy szövetségeseinknek hű szövetségesei akarunk lenni, barátainknak jó bará­tai, szomszédainknak jó szomszédai és a partnerek­nek korrekt partnerei. Ehhez ragaszkodunk — hangsúlyoz­ta Kádár János. — Sokféle lehetőségen keresztül próbá­lunk hatni annak érdekében, hogy az ügyek jó irányba for­duljanak. Mi — egy kicsit feszültebb viszonyok közt is — a kapcsolatok, a kontaktu­sok megőrzésének, fenntartá­sának hívei vagyunk, s az ér­demi tárgyalásokat támogat­juk. Tárgyalásainkon a hang- súlybeli eltolódást jól jelle­mezte a kancellár úr, amikor azt mondotta: úgy gondolja, hogy az Egyesült Államok a genfi tárgyalásokon megegye­zésre törekszik, és rerpéli, hogy a Szovjetunió is. Ezt én így fogalmaztam meg: biztos vagyok benne, hogy a Szov­jetunió Genfben megegyezés­re törekszik, és remélem, hogy az Egyesült Államok is. Viszont abban megegyeztünk: váljanak valóra mindkettőnk reményei és e két, kiemelke­dő szerepet játszó ország kép­viselői jussanak megegyezés­re Genfben. Biztosítom önöket, hogy mi a két (>rszág, a két nép to­vábbi kapcsolatainak bővíté­sén, fejlesztésén fogunk dol­gozni, azzal a mély meggyő­ződéssel, hogy nemcsak e két ország népének teszünk köte- lességszerűen becsületes szol­gálatot, de más népeknek is. A Német Szövetségi Köztár­saság népének azt kívánom, hogy dolgozhasson, és mun­kájának gyümölcsét békében élvezhesse. Emelem poharam a kancellár úr, kedves fele­sége, minden jelenlévő egész­ségére — fejezte be pohárkö­szöntőjét Kádár János. Púja Frigyes befejezte Csehszlovákiai látogatását Púja Frigyes külügymi­niszter Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter meghívására 1982. április 27—28-án baráti látogatást tett a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaságban. A kül­ügyminiszteri találkozóra Pozsonyban került sor. Púja Frigyes és Bohuslav Chnoupek megbeszélései a testvéri barátság és egyet­értés légkörében zajlottak le, és teljes nézetazonosságot tükröztek valamennyi meg­vitatott kérdésben. Púja Frigyes hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Magyarországra Bohusljav Chnoupek külügyminisztert, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Púja Frigyes és kísérete tegnap este megérkezett Bu­dapestre. ENSZ-közgyűlés Izraelt elítélő határozattervezet Az ENSZ-közgyűlésnek a palesztin kérdéssel foglalko­zó rendkívüli ülésszakán ked­den Kuba, Málta valamint Szenegál képviselője olyan határozattervezetet terjesztett elő, amely elítéli Izraelt a megszállt arab területeken folytatott elnyomó politiká­jáért. A dokumentum. hangsú­lyozza, hogy Izrael nem bé­keszerető állam és magatar­tása ilyeténképp nem felel meg az ENSZ alapokmányá­ban a tagországokkal szem­ben megfogalmazott elvárá­soknak. A határozattervezet mindamellett — ellentétben az arab államok által köröz­tetett változattal — nem kö­veteli Izrael kizárását a vi­lágszervezetből. A kubai—máltai—szenegáli határozati javaslat felkéri Perez de Cuellar ENSZ-főtit- kárt, hogy a közel-keleti kér­dés rendezése érdekében lép­jen kapcsolatba a válságban érintett felekkel, beleértve a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet is. A határozattervezet előter­jesztői indítványozzák, hogy a rendkívüli ülésszak mun­káját csak függesszék fel és ne zárják be, így teremtve le­hetőséget arra, hogy a továb­biakban Izrael elleni szank­ciókra vonatkozó terveket terjeszthessenek elő. Pénteken a Falkland-szigetek köré Teljes brit légi és tengeri blokád Nagy-Britannia pénteken teljes légi és tengeri bloká­dot von a Falkland- (Mal­vin)-szigetek köré. Ezzel egy- időben az argentin katonai- kormányzat értésre adta, hogy a következő 48 órában brit támadásra számít. Buenos Aires mindazonál­tal tanulmányozza Reagan amerikai elnök tervét a szi­getek körül kirobbant válság békés megoldására — , közöl­te tegnap az argentin kor­mány szóvivője. — „Minden diplomáciai csatorna nyitva áll” — tette hozzá. Tájéko­zott források szerint az ame­rikai terv az argentin csapa­tok kivonását és a tárgyalá­sok újrakezdését irányozza elő. * Argentína kedden még visszautasította Haig ameri­kai külügyminiszternek azt az ajánlatát, hogy visszatér Buenos Airesbe és utolsó kí­sérletet tesz a fegyveres konf­liktussá szélesedő viszály megoldására. Az amerikai külügyminiszter a Buenos Aires-i amerikai nagykövet­ségen keresztül egyébként fi­gyelmeztette Argentínát: az Egyesült Államokat szerződé­sek kötelezik arra, hogy há­ború esetén Nagy-Britanniát, NATO-beli szövetségesét tá­mogassa. Az Amerikai Államok Szervezetének külügyminisz­teri értekezlete tegnap reggel többórás tanácskozás után el­fogadott határozatban elis­merte Argentína szuverenitá­sát a Falkland- (Malvin)-szi- getek fölött és felszólította a szembenálló feleket, hogy „haladéktalanul szüntessék be az ellenségeskedéseket”, tárgyalásos úton rendezzék vitájukat. A brit kormány egy falk- landi „gyors győzelemmel” kívánja igazolni politikai irányvonalának helyességét és akarja erősíteni helyzetét az angol választók körében — állapítja meg a Pravda tegnapi száma. Lengyelországban Újabb könnyítések Lengyelországban a belső helyzet normalizálódása nyomán a Nemzeti Megmen­tés Katonai Tanácsa több fontos intézkedést hozott. A többi között május 2-től fel­oldják az éjszakai kijárási tilalmat, és szabadon bocsá­tanak nyolcszáz internál­tat. Mint a varsói televízió tegnap esti híradójában be­jelentették. Varsóban Woj- ciech Jaruzelski hadsereg- tábornok elnökletével ülést tartott a Nemzeti Megmen­tés Katonai Tanácsa. A Nemzeti Megmentés Kato­nai Tanácsának elnöke el­rendelte. hogy a könnyítő intézkedéseket május 2-val vezessék be. a Katonai Ta­nács egyidejűleg arra js uta­sítást adott az állami szer­veknek. hogv határozottan lénienek fel az olyan sze- métvekkel szemben. akik visszaélnek a hatalom bi­zalmával. nem tartják meg a szükségállapot továbbra is kötelező előírásait. A Nem­zeti Megmentés Katonai Ta­nácsa arról is intézkedett, hogy május 2-a után is visz- sza kell állítani Bekorlátozó intézkedéseket az olyan kör­zetekben, ahol szélsőséges elemek rendbontást provo­kálnak. Ismertették a belügyminisz­térium közleményét, amely szerint véglegesen szabadon bocsátanak nyolcszáz inter­náltat, továbbá feltételesen szabadlábra helyeznek kétszáz olyan internált személyt, akiknek további magatartása dönt majd arról, hogy elen­gedésük véglegesnek tekint­hető-e, vagy sem. Feloldotta a belügyminisz­ter azokat a korlátozásokat is. amelyeket több határát­kelőhely forgalmára rendel­tek el a szükségállapot be­vezetésével. Május 15-vel enyhítenek a Lengyelországban tartózko­dó külföldi állampolgárok tevékenységét korlátozó in­tézkedéseken is. Ugyancsak május közepétől ismét bővül a külföldi konzulátusok jog­köre beutazási vízumok ki­adására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom