Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-29 / 99. szám
Előre a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáért! KIVÁLÓK Újabb három vállalatnak adták át a kitüntetést Közelkép az üzemi demokráciáról A fogyasztók jobb ellátásáért folyó szocialista munkaversenyben elért múlt évi kimagasló teljesítményéért a belkereskedelmi miniszter és a KPVDSZ elnöksége Kiváló Vállalat kitüntető címet adományozott a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalatnak. A kitüntetés átadása alkalmából tegnap délután a megyei művelődési kö^Dontban rendezett ünnepségen dr. Gellai Imre, a Belkereskedelmi Minisztérium vendéglátó főosztályának vezetője méltatta a vállalat 1981. évi gazdálkodásának eredményeit. A forgalom — az országos 6,1 százalékos átlaggal szemben — 27,1 százalékkal, ezen belül az ételforgalom több mint 61 százalékkal emelkedett. A forgalom kedvező alakulása mellett 1981-ben 36 millió forint nyereséget értek el, amely több mint 60 százalékkal magasabb az előző évinél, és a tervezettet is 20 százalékkal meghaladja. Mindezt jelentős relatív költségcsökkenéssel, elsősorban Elismerés propagandistáknak A jászsági propagandisták ünnepi tanácskozáson emlékeztek meg Lenin születésének 112. évfordulójáról. Major Tibor, a Jászberény, városi-járási pártbizottság titkára méltatta Lenin életútját, munkásságát, majd Farkas László, ,a pártbizo'tság politikai munkatársa értékelte az elmúlt oktatási év tapasztalatait, és szólt a jövő feladatairól. A kiemelkedő munkát yégző propagandisták közül ötvennégyen jutalomban részesültek. Közülük negyvenen oklevelet kaptak 10, 15, 20, 25, illetve 30 éves folyamatos munkájuk elismeréseként. Milliókat takarítanak meg A rákóczifalvai Rákóczi Tsz szajoli növényházában tett üzemlátogatással kezdődött tegnap délelőtt a Szolnok Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság ülése, amelyen a szövetkezet energiagazdálkodásának helyzetét értékelték. Nem véletlenül választották a'tanácskozás színhelyéül a kertészeti telepet, hiszen az 500 millió forintot meghaladó termelési értéknek mintegy 9 és fél százalékát energia- hordozókra fordító gazdaságban a fűtőenergia egyik legnagyobb „fogyasztója” a primőrtelep. A testület két 1980-ban végzett NEB-vizsgálat alapján számoltatta be a téesz vezetőségét az energiagazdálkodásban azóta végrehajtott racionalizálási intézkedésekről, amelyek kevés híján tízmillió forintos megtakarítást jelentettek az elmúlt két esztendőben. A vizsgálatok megállapításaira tett intézkedéseket szám- bavevő munkabizottság megállapította : eredményes volt a szövetkezetben meghirdetett energiatakarékossági újítási pályázat, és jelentős megtakarításokat értek el a földgáz; a” tüzelőolaj és a villamosáram hatékonyabb felhasználását Segítő vállalásaik teljesítésével a gazdaság szocialista brigádjai IS. A tegnapi kibővített ülésen, amelyen tapasztalatcsere céljából nyolc környékbeli mezőgazdasági nagyüzem műszaki, energetikai szakemberei is részt vettek a járási-városi NEB határozatában ismerte el a rákóczifalvai termelőszövetkezetnek az energiagazdálkodás észszerűsítésében végzett eddigi munkáját. energiatakarékossággal, a termelékenység növelésével, üzem- és munkaszervezéssel biztosították. Dr. Gellai Imre adta át a kitüntető címről szóló oklevelet Lukács Ferenc igazgatónak, további sikeres munkát kívánva a vállalati kollektíva valamennyi tagjának. A megyei és a városi pártbizottság, valamint a megyei és a városi tanács nevében Simon József, az MSZMP városi bizottságának első titkára gratulált az eredményekhez, és jó egészséget, elégedett vendégeket kívánt az elkövetkező időkre. Az ünnepség befejező részében kitüntetések átadására került sor. A Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést — szám szerint nyolcat — dr. Gellai Imre adta át a vállalat gazdasági, párt- és társadalmi vezetőinek, majd a vállalati Kiváló Dolgozó kitüntetést 70-en vették át Lukács Ferenc igazgatótól, aki a szocialista brigádoknak és üzleti kollektíváknak szóló A társadalom fejlődésével a jog szerepe és így a jogalkalmazás egyik fő területe, az államigazgatás is minőségi változáson megy keresztül: közelebb kell kerülnie a mindennapi élet gyakorlatához, az állampolgárokhoz. Ezt a tendenciát, illetve követelményt többszörösen is idézték az országgyűlés legutóbbi ülésszakán — amikor a jogalkotás helyzetéről volt szó — s most is, a parlament jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának tegnapi tanácskozásán, ahol az államigazgatás korszerűsítésének és egyszerűsítésének fő irányait, illetőleg a tanácsi igazgatás továbbfejlesztésének elméleti és gyakorlati kérdéseit tűzték napirendre. A munkaértekezletre az Államigazgatási Szervezési Intézetben került sor. Az első témáról Raft Miklós, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnök- helyettese, a másodikról Ve- rebélyi Imre. az intézet igazgatója tájékoztatta a képviselőket. kitüntetéseket, elismeréseket, jutalmakat is átadta. * * * A túrkevei Városgazdálkodási Vállalatot tavalyi eredményei alapján ugyancsak a kiválóak rangjára emelte az ÉVM és a HVDSZ elnökségének együttes döntése. A kollektíva 1981-ben 28,3 százalékkal teljesítette túl előző évi árbevételét, ezen belül a kommunális szolgáltatások mértékét 41,1 százalékkal növelte. A kitüntető cím átadására tegnap, az AFIT kultúrtermében került sor. * * * A Keíet-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat jászapáti telepe 1981. évi munkája alapján elnyerte a MÉH Tröszt Kiváló telepe címet. Mátsik György vezér- igazgató tegnap központi ünnepségen adta át a címmel járó oklevelet és zászlót Gyárfás Mátyás telepvezetőnek. Felszólalt a tanácskozáson a legfőbb ügyész helyettese, dr. Lévai Tibor is. Ügyészségi vizsgálati tapasztalatokról szólva elmondta: országszerte javult az államigazgatási határozatok megalapozottsága, törvényessége, Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője arról tájékoztatta a képviselőket, hogy folyamatban van az államigazgatási joganyag felülvizsgálata, az ellenőrzési rendszer továbbfejlesztése, a tanácsi szervezet intézményirányító, vállalat- és szövetkezetfelügyeleti gyakorlatának rendezése. A vitában elhangzottakra egyetértőleg reagáltak a napirendi témák előadói, majd az elnöklő Gajdócsi István (Bács-Kiskun m.) zárszavában kezdeményezte — s a bizottság egyetértéssel fogadta — hogy az államigazgatási munka korszerűsítésének további tapasztalatairól, eredményeiről egy-két év múlva ismét tájékozódjék az ország- gyűlésnek ez az állandó bizottsága. A mezőtúri főiskolán 10 éves a TIT előadók képzése Előadás az értelmiségről A 10. évfolyam végzett a DATE mezőtúri Mezőgazda- sági, Gépészeti Főiskolai karának TIT-előadóképző tanfolyamán. A harmadéves hallgatók számára hirdetett tanfolyam zárórendezvényét — ^melyen ott volt Boros Ot- tóné, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának osztály- vezetője — tegnap délután tartották meg a főiskola tanüzemében. A jelenlévők meghallgatták Knopp Andrásnak, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesének Az értelmiség helye, szerepe a magyar közéletben, különös tekintettel a fiatal diplomásokra című előadását. Az előadó szólt az értelmiség megnövekedett társadalmi szerepéről, azokról a feladatokról, amelyek szakmai tevékenységük mellett a közéletben, a közművelődésben várnak a fiatal értelmiségeikre. Az előadás után a tanfolyami képzés 10 éves jubileumáról emlékeztek meg, majd Mészáros Ferenc, a TIT Szolnok megyei szervezetének titkára 51 főiskolai hallgatónak átadta, TIT-tagsági igazolványát. Harmadik műszak A győri Növényolajgyár az idén az ország étolaj szükségletének a 45 százalékát adja. A jobb ellátás biztosítása érdekében bevezették a harmadik műszakot. A győri gyárban az idén 18 ezer tonna finomított, palackozott étolajat gyártanak belföldi felhasználására. Ennek 80 százalékát a kapó- sabb napraforgóolaj teszi ki. Megfognak minden fillért... Takarékosak a jászbaldog- házi radiátorgyár dolgozói, megfognak minden fillért. Hulladékanyag felhasználásával az elmúlt évben egymillió forintot takarítottak meg, de jelentős az alapanyag gondos felhasználásával elért megtakarításuk is. Jellemző munkájukra, hogy a karbantartó brigád például selejtezett, bontott anyagokból készített pótkocsit, azt saját traktorral vontatva lényegesen csökkentette a szállítási költségeket. A tanácskozás már harminc perce tartott. Az utolsó sorban ülők feszengtek a számok 'hallatán. Néhányan kimentek a teremből, pedig ekkor az előadó már végére ért a felsorolásnak. Majd felemelte a hangját, s elmondott néhány unalomig ismételt fogalmat. Szólt a termelékenységről, a munka hatásfokának javításáról meg az üzem- és munkaszervezésről. Az egyik munkás szívesen elmondta volna, hogy hetek óta csak kínlódik a gépével, műhelyükben az emberek gyakran dohognak az anyag- ellátás zavarai miatt. De attól tartott, hogy egy ilyen magvas előadás után esetleg megszólják a kicsinyes gondok felemlegetése miatt, így érezhették mások is, mert a termelési tanácskozáson mindössze egyetlen ember szólt hozzá. A fórum megrendezését viszont dokumentálni tudták, ezzel kötelezettségüknek eleget tettek. Néhány évvel ezelőtt alighanem sok üzemre illett az üzemi demokrácia fórumairól festett ilyen, és ehhez hasonló közelkép. De badarság lenne tagadni, hogy napjainkban nincs egyetlen gyár, intézmény vagy szövetkezet, ahol a munkahelyi fórum vitái az érdektelenségbe fulladnak. Erre utalnak a népi ellenőrök vizsgálatai, akik a közelmúltban országszerte azt vizsgálták, hogy a munkahelyi demokrácia fórumai menynyiben felelnek meg a felsőszintű határozatok követelményeinek és mennyiben segítik társadalmi és gazdasági tennivalóink megvalósítását. A tapasztalatok összegezése még tart, ám egy-egy megyei ' vizsgálat megállapításai egyaránt; jelzik az üzemi demokrácia intézményének eredményeit és fogyatékosságait. Példák persze akadnak ilyenek is, meg olyanok is. Az azonban megállapítható, hogy az üzemek és intézmények a felettes szervek irányelvei alapján általában törekedtek az üzemi demokrácia fórumaira* tartozó kérdések ' megfogalmazására, hatáskörének megállapítására, és ez már önmagában is előrelépést jelent. Javult a fórumokról készült jegyzőkönyvek, a dokumentáció színvonala is. Adminisztrálni tehát már tudunk. Korántsem lehetünk azonban elégedettek, mert az üzemi demokráciát nem a papírok, hanem a tartalmi munka minősíti. Még annál a vállalatnál is, ahol a népi ellenőrök kérdéseire a megkérdezett munkásoknak csaknem a fele azt válaszolta, hogy nem ismeri az üzemi demokrácia # fórumait, nincs tisztában azzal, milyen mértékben van joga beleszólni munkahelyi környezete formálásába. Az pedig még a jól működő fórumok esetén is gyakoribb, hogy a résztvevőket nem tájékoztatják arról, milyen kérdésekben várják véleményüket, miben számítanak javaslataikra a műhelymegbeszéléseken és termelési tanácskozásokon. Nem emeli e fórumok rangját, hogy az egyik üzemben megkérdezett munkások egyötöde érzi csupán úgy, hogy felszólalására odafigyeltek, szavának volt eredménye. Mert még napjainkban is gyakran előfordul, hogy válaszra .sem méltatják (néhol meg egyenesen okvetetlenkedőnek tartják) az üzem vagy a szövetkezet életén jobbítani szándékozó felszólalókat. Néhol még erre sem ügyelnek. Mint például abban a vidéki gyáregységben, ahol a vezetők közötti torzsalkodás miatt a szükségesnél ritkábban jut idő a munkahelyi demokrácia fórumainak összehívására. A követésre érdemes esetek száma pedig olykor lassabban szaporodik a kívánatosnál. De már ilyenekkel is lehet találkozni. Egyre több munkahelyi vezető igényli a beosztottak beleszólását. Mert rájöttek, hogy közös töprengéssel enyhítik a meglevő gondokat, elháríthatják a termelőmunka gátjait. És ezekben az üzemekben ki-ki részt vállal a tennivalókból. Az egyik ipari szövetkezetben pedig a tagság „odáig merészkedett’, hogy a rosszul végzett munkára és a vezető magatartására hivatkozva nem szavazták meg munkahelyi felettesük prémiumát. Talán egyedi a példa, ám az eset mégis bizonyítja, hogy van ahol komolyan veszik a munkahelyi demokráciát. Rájöttek, hogy a bírálattól nem dől össze a világ, csupán a kollektíva ösztökéli jobb teljesítményre vezetőit. A példák tehát sokfélék. Van, ahol a javaslatok jelentős hányada valósággá válik, másutt meg az észrevételek tizedére sem kapnak választ a felszólalók. Pedig abban a munkahelyi vezetők is egyetértenek, hogy az üzemi demokrácia fórumai nem csupán a tájékoztatásra, a jogok és kötelességek összhangjának érvényesítésére alkalmasak, hanem hatással vannak a munkahelyi közérzetre is. Erről pedig tudjuk, hogy gyakran meghatározza az egyén munkakedvét és jelentős mértékben a munkateljesítményét is. Cs. N. L. Az Alföldi Cipőgyár kecskeméti gyárában, ahol elsősorban férfi- és gyermekcipőket gyártanak. 1982-ben 560 ezer pár lábbeli kerül le a futószalagokról. Ennek a mennyiségnek csaknem a fele NSZK-beli osztrák és holland üzletekbe kerül. A Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat tiszabői üzemében jelenleg FL—10 típusú nyesőláda-fődarabokat gyártanak. Ezt a terméket 'a Szarvasi Állami Tangazdaság részére szállítják Ülést tartott az országgyűlés jogi bizottsága
