Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-24 / 95. szám

1982. ÁPRILIS 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Üzempróba a tiszafüredi szennyvíztisztítóban A tiszafüredi szennyvíz- tisztító telep építkezési mun­kálatai 1980-ban kezdődtek, mivel a régi rendszer át­eresztő képessége — napon­ta 600 köbméter — szűkös­nek bizonyult. Az építkezés technológiai érdekessége, hogy a szakemberek sértet­lenül hagyták a régi telepet, ehhez, erre épült a mostani nagyobb rendszer, amely je­lenlegi formájában napi 3 ezer 600 köbméter szenny­víz feldolgozására, tisztítá­sára alkalmas. A 63 millió forintos építkezési költsé­gekhez a helybeli vállala­tokból, intézményekből, szö­vetkezetekből, alakult társu­lás 45 millió forinttal járult hozzá. A tulajdonképpeni mun­kálatok az elmúlt évben fe­jeződtek be, megtörtént a mű­szaki átadás is, így került, kerül sor januártól júni­us végéig a telep kipróbálá­sára. Az ide jutó szennyvíz mostani mennyisége naponta már mintegy 1 ezer 100 köbméter, de a rendszer a jelenlegi formájában — az igényeiknek megfelelően — tovább bővíthető, egészen 5 ezer 400 köbméteres napi teliesítménydg. Ha az üzem­próba nyár közepére ered­ményesen befejeződik, lehe­tőség nyílik arra. hogy a nagyközség igen alacsony hétszázalékos csatornázott­sága tovább bővülhessen. Befejeződlek a magyar — szovjet idegenforgalmi tárgyalások Jegyzőkönyv aláírásával Bu­dapesten befejeződitek a ma­gyar—szovjet, idegenforgalmi tárgyalások. A tárgyaló dele­gációk vezetői Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter és Szergej Nyikityin a Szov­jet Idegenforgalmi Főigazga­tóság miniszteri rangú elnö­ke pozitívan értékelték a kölcsönös turizmus alakulá­sát. Megállapították, hogy a következő években bővülnek a magyar utazóközönség szá­mára a kiutazási lehetősé­gek, s az eddiginél több magyar turista töltheti sza­badságát a> Szovjetunióban: újabb útvonalak, programok között választhat. Mind a magyar, mind a szovjet utazási irodák kedvezmé­nyes utakat szereveznek a szezonon kívüli időszakok­ban. A felek eszmecserét foly­tattak a nemzetközi idegen- forgalmi szervezetekben ki­fejtett együttműködésükről. A szovjet delegáció tegnap elutazott Budapestről. Műszaki és közgazdasági hetek fl jövő hét programjából A Szolnok megyei ren­dezvénysorozat jövő heti eseményei között akad jó- néhány. amely nemcsak a közvetlen szakterületen dol­gozók figyelmét keltheti fel. A nagyközönség számára a „Szervezés és számítástech­nika” című kiállítás megte­kintését javasoljuk, amely­nek a Szolnoki Galéria adott otthont. A hét elején még nyitva tart a „Bemutatkozik a konyhastúdió'’ című kiál­lítás amelyet mái- eddig is sokan felkerestek, a Megvei Művelődési és Ifjúsági Köz­pontban. A hét első napián szintén a művelődési központban kerül sor az OKISZ Szerve­zési és Számítástechnikai Vállalat és a szolnoki Bőr- lex közös rendezvényére, amelynek kftzoonti kérdése fiz ügyvitelszervezés les? a helyi szövetkezet példája alap ján. A geodéták is ezen a napon tartják szakmai naD- iukat. a témák közül említ­sük meg azl a-/ előadást, amely Szolnok város fejlesz­tésének lehetőségével és távlati terveivel foglalkozik. Jászberényben a Hűtőgóo- gvárban ugyanakkor a Ro­botok az automatizálásban címmel hallgathatnak az ér­deklődők előadást. Az élel­miszeripari szakembereknek szóló rendezvényre ezen a napon Törökszentmiklóson a GVM-ben kerül sor, és a té- fna a gaboinaipar energia­gazdálkodása. A szerdai nap különösen gazdag rendezvénycsokrot kínál. A teljesség igénye nélkül emeljünk ki néhányat közülük. Martfűn a cipőipar szakemberei az aktuális szer­vezési célokról és módsze­rekről tájékozódhatnak. Az energiagazdálkodással fog­lalkozóknak szakmai nap lesz amelyen többek között a lakáskultúra és energiafel­használás kapcsolatáról is szó esik. A PNYME—ETE közös rendezvénye az épülő V. sz! papírgép csarnokába invitálja a kíváncsiakat, a Szolnoki Papírgyárba. A Vo­lán szakemberei a szolnoki autóbusz-pályaudvar mikro- processszor vezérelte auto­mata diszpécserközpontját ismertetik üzem közben. Az agrárszakemberek Alcsiiszi- geten a virágzó kultúrák nö­vényvédelmének időszerű kérdéseivel ismerkedhetnek A veszélyeztetett gyerekek érdekében Tegnap a Magyar Pedagó­giai Társaság gyermek- és ifjúságvédelmi szakosztálya Szolnokon tartotta tanácsko­zását, amelyre meghívták a gyámügyi, valamint a bűn­üldöző szervek szakembereit is. Részt vett a tanácskozá­son dr. Horváth Márton, a pedagógiai társaság főtit­kára. A téma.a gyermek- és ifjúságvédő intézetek mun­kája, helyzete volt. A házigazda, Patkós Gyu­la, a Szolnok megyei Gyer­mek- és Ifjúságvédő Inté­zet igazgatójának köszöntő szavai után dr. Köti János, a fővárosi intézet igazgatója tartott vitaindító előadást. Elöljáróban rövid áttekin­tést adott a gyermek- és if­júságvédő intézeti hálózat kiépítésének előzményeiről és fejlődéséről, azokról a tör­vényekről, kormányhatáro­zatokról, amelyek a gyer­mekvédelmi munka eredmé­nyességét segítették. Például 1954-ben határozattal ren­delték el. hogy minden me­gyében épüljön gyermekvédő otthon. 1970-ben hivatásos pártfogói állásokat létesí­tettek, 1974-ben az új csa­ládjogi törvény vezette be többek között a rendszeres nevelési segélyt. Ebben az évben ismételten az érdeklődés középpontjá­ba került a gyermekvéde­lem. Nem véletlen, hiszen el­múlt évek adatai azt bizo­nyítják, hogy növekszik a veszélyeztetett körülmények között élő gyerekek, fiatal­korúak száma. Ma Magyar- országon százezer veszélyez­tetett kiskorút tartanak szá­mon a gyámhatóságok. Meg­alapozott a feltevés, hogy ennél többen vannak. A túlzott alkoholfogyasz­tás, a könnyen bomló csa­ládok, bizonyos rétegekben az alacsony iskolai végzett­ség, a munkakerülés, a bű­nözés és még lehetne tovább sorolni azokat az okokat, amelyek következményeként a vér szerinti család kórosan és károsan hat a gyerekek testi, szellemi és erkölcsi fej­lődésére. A szülők helyett ilyenkor az állam vállalja a gyerekek nevelését, a ne­velőotthonokban a gyermek- és ifjúságvédő intézetekben, valamint az állami gondo­zottakat otthonukba befoga­Szakmai tanácskozás a gyermek- és ifjúságvédő intézetekről dó nevelőszülők és részben a hivatásos és társadalmi pártfogók révén. Megannyi nehézséggel anyagi és szak- emberprobllémával küszköd­ve alapvetően ellátja felada­tát a gyermekvédelem intéz­ményrendszere. A tegnapi tanácskozáson elsősorban a gondokról és a megoldás lehetőségeiről volt szó, a több órás vitát kiváltó előadásban éppúgy, mint a hozzászólásokban. Felvetet­ték többek közölt, hogy több hivatásos pártfogóra lenne szükség. Bővíteni kellene 3 rendszeres nevelési segély­ben részesülők körét, szako­sítani és fejleszteni a gyer­mekvédelmi szakemberek képzését. Felülvizsgálandó, hogy vajon elegen vannak-e az iskolákban az ifjúságvé­delmi feladatokat társadal­mi munkában vállaló peda­gógusok. Ezenkívül még számtalan olyan gyakorlati problémáról beszéltek, ame­lyek nehezítik a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. K. K. Országos ruhaipari szakmai vetélkedő Kétnapos országos ruha­ipari szakmai vetélkedő kez­dődött tegnap a Május 1. Ruhagyárban, amelyen a fi­atal mérnökök, közgazda- szóik. technikusok mérik ösz- sze felkészültségüket, szak­mai tudásukat. A vetélkedőt megelőzően a versenybe be­nevezett csapatok elkészítet­ték szakdolgozataikat, ame­lyekben a helyi gazdasági feladatok megoldására, mun­kaszervezési eljárások kidol­gozására, anyagtakarékos gyártási módszerek beveze­tésére tettek javaslatot. Meg­valósításuk elősegítheti a vállalatok, szövetkezetek jö­vedelmezőségét. versenyké­pességének javítását. A ru­haiparban — ahol a gyár- táselőkészítés és a szabá­szat gépesítettsége alacsony fokú, az össz-gyártási idő jelentékeny hányadát, 90— 93 százalékát alkotó varro­dai munkafolyamatban na­gyon sok a kézügyességet igénylő tevékenység — a szakeimberelkinclk a szerve­zésnél. a betanításnál, az ésszerű ötletek alkalmazásá­nál egyaránt bőven akad tennivalójuk. Ahhoz, hogv ez a munka eredményesebbé váljék, mindinkább igénybe veszik a fiatal mérnökök, közgazdá­szok technikusok ötleteit, javaslatait, elgondolásait is. Az országos ruhaipari szak­mai vetélkedő is ezt a célt szolgálja. Önkéntes rendőrök A tiszaburai Ágoston Gyula afféle jó kötésű, harmincvalahány éves férfi, akiről minden túl­zás nélkül feltételezhető, hogy a rendszeres zsá­kolásnál, rakodásnál sem vallana szégyent. Pedig a civil életben ennél vala­mivel könnyebb munkát végez, hiszen bognár a helybeli termelőszövet­kezetben. Ámbár a sze- kerce meg a fejszenyél sem nagyon kíméli az ember tenyerét. Ezt a kezei tanúsítják. Tősgyökeres helybeli, aki nemcsak szavakban szereti a Tisza-gát mel­lett kuporgó, évről évre gyarapodó szülőfaluját, hanem ezt a kötődést tet­tekben is rendszeresen bizonyítja. Megválasztot­ták lakóhelye tanácstag­jának. a termelőszövet­kezetben pártvezetőségi tag. és hogy három te-' gyen a magyar igazság: Már a kézfogásáért is tisztelik már öt éve teljesít ön­kéntes rendőri szolgála­tot. Vétek lenne elhallgat­ni, hogy az utóbbi funk­ciónak a felesége nem tapsolt különösebben. Hiszen otthon jószágtar­tással is bíbelődnek, a 13 esztendős és a 6 éves fiuk nevelése is sok időt igényel a szabad órák­ból, és ráadásul még ez az önkéntes rendőrség is... De amifő egyszer a lejébe vesz, ha csak egy mód van rá. tűzön­vízen keresztülviszi. Hi­szen hívták, kérték, és képtelen volt nemet mondani. Annak ellené­re, hogy Tiszaburán ezt a társadalmi feladatot rajta kívül még tizenné­gyen vállalták. Igaz. a többség eljáró, mindösz- .s/.e heten dolgoznak ott­hon, így aztán rájuk há­rul a „szolgálat zöme. Előfordul, hogy havonta 20—25, vagy olykor en­nél is több óra, van amikor kevesebb. Ta­pasztalatai szerint a leg- zűrösebbek a fizetésna­pok, és ilyenkor sajnos újólag beigazolódik: sok embernek a pénzt beosz­tani jóval nehezebb, mint megkeresni. Nem beszélve arról, ha a fe­jek „maligángőzösek”, jónéhányan úgy gondol­ják, ez egyúttal erőnöve­kedéssel is jár. Nem törekszik népsze­rűségre, bár tud ja: a tör­vénytisztelő, rendes em­berek szeretik, bíznak benne, közülük valónak vallják. Néhányan ormi­nak rá, dehát alapos „okuk” van, elvégre a múltkor is egy körözött bűnözőt fülelt le a tár­saival. Nem kérkedik az erejével, megbízatásával. Jámbor, csendes termé­szetű ember, búr lapát­nyi tenyereit látva nincs is szüksége szóbeli rek­lámra. Feszes napirend sze­rint él. A hajnallal kel, és sokszor már a késő éjszaka kopogtat az ab­lakon. mire megint ágy­ba jut. A vadászat a hob­bija, de azért arra is ügyel, hogy a hétvégek­ből a családra is jusson idői Ilyenkor kirándul­nak valamerre, megláto­gatják a rokonokat, meg­beszélik az elmúlt hé­ten történteket. Ezek a legboldogabb. legszebb órák. majd következik a hétfő: újabb feladatok­kal. célokkal, tervekkel. ötéves önkéntes rend­őri szolgálata után em­lékjelvényt és szerény pénzjutalmat kapott. Amikor átvette az elis­meréseket, óvatosan nyúj­tóit kezet. Ahogyan a nagyon erős emberek szokták. D. Szabó Miklós A sikersorozat újabb állomása Harmadszor is első: a Jászság A Szolnok megyei Tanács V. B. jászberényi járási hi­vatala harmadszor is elnyer­te a területfejlesztési ver­senyben első helyezéssel já­ró vándorzászlót, oklevelet és pénzjutalmat. A járási hivatal kollektí­vája leginkább arra büszke, hogy hármas sikerük egyben elismerés községeik sikerso­rozatáért. hogy a Jászság hároméves mérlege ugyan­csak biztató. A járásban 1979-ben hat község, a következő két év­ben ugyancsak hat-hat köz­ség végzett az elsők között a területfejlesztési verseny­ben. Több település ért el ezen kívül kiemelkedő ered­ményeket az 1980-ban meg­hirdetett kongresszusi ver­senyen. Alattyán például zászlót és pénzjutalmat, Jászszentandrás. Jászárok- szállás és Jászkisér kong­resszusi oklevelet és pénz­jutalmat kapott. A területfejlesztési és a kongresszusi versenyben el­ért helyezésükkel, a velük járó pénzjutalmakkal 12 millió 600 ezer forinttal nőtt a járásban a tanácsi fejlesz­tési alap. Növekedett ezen kívül azzal a 464 millió fo­rint' értékű társadalmi mun­kával, amit az elmúlt három év alatt a települések lakói, munkahelyi kollektívái telje­sítettek lakóhelyük fejlődé­séért. Három év alatt a jászsági községekben összesen 290 millió 600 ezer forint költ­ségű beruházás valósult meg. Ebből 196 millió forint volt a társadalmi munka ér­téke. Jutott ezen kívül to­vábbi 268 milliót érő társa­dalmi munka a fenntartási, parkosítási, fásítási és út­karbantartási költségek csök­kentésére. A kiemelkedő eredmé­nyekhez gondos szervező munkával, hasznos szakta­nácsadással a járási hivatal dolgozói is hozzájárultak. A települések, kitartó szószólói voltak a felsőbb szerveknél, éberen vigyázták, hogy mindenkor olyan beruházá­si, fejlesztési tervdokumen­tációk készüljenek, amelyek a lehetőségekhez mérten igazodnak a helyi adottsá­gokhoz. Szakmai irányításukkal dolgoznak a járás nagyköz­ségeiben a költségvetési üze­mek. és minden községben olyan építörészleg alakult, amelynek segítségével a ta­nácsok azokat a fejlesztése­ket valósították meg, ame­lyekhez máshonnan nem kaptak volna kivitelezőt. Közbenjárásukkal, szakmai tanácsaikkal fejeztek be határidőn belül és a terve­zettnél olcsóbban olyan be­ruházásokat, nagyobb fej­lesztéseket, amelyekkel a ta­nácsok értékes időt és sok pénzt takarítottak meg. — illés — Játék a parkban. (Felvételünk Karcagon készült)'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom