Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-18 / 90. szám
Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága 1982. április 16-án ülést tartott. Az ülésen a megyei pártbizottság tagjain kívül részt vettek: a megyei pártbizottság osztályvezetői, a járási és a városi pártbizottságok első titkárai, az állami, a társadalmi szervek és a tanintézetek képviselői. A megyei pártbizottság megvitatta és elfogadta a párt Központi Bizottsága ifjúságpolitikai határozata végrehajtásáról szóló jelentést és határozatot hozott a további feladatokra. KÖZLEMÉNY a Szolnok megyei pártbizottság 1982. április 16—i üléséről A Központi Bizottság 1970. február 18—19-i határozatát követően a megyei pártbizottság és szervei rendszeresen foglalkoztak az ifjúságpolitikai feladatok megvalósításával, az ifjúság helyzetét, életkörülményeit és jövőjét érintő kérdésekkel. Az intézkedések hatására megyénkben egyre eredményesebben valósul meg a párt ifjúság- politikája, szerves résfce a politikai gyakorlatnak és fontos eleme a közgondolkodásnak is. I. a megye ifjúságának társadalmi helyzete A megye népességének 21,4 százaléka a 15—29 éves korosztályba tartozó fiatal. Társadalmi beilleszkedésüket, a munkamegosztásban elfoglak helyüket alapvetően, az elmúlt évtizedben a megyében végbement gazdasági fejlődés, a társadalmi struktúra változása és az életkörülmények javulása határozza meg. A megye városaiban és községeiben az ipartelepítés hatására az ipar súlya tovább nőtt, emelkedett az összfog- lalkoztatottak száma és meg- soldódtak a korábban jelentkező foglalkoztatási gondok. Mindezek eredményeként 6,1 százalékkal emelkedett az iparban dolgozó fiatalok száma. A fiatalok 20,5 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. A termelőszövetkezeti tagok életkori megoszlása kedvezően alakult, közöttük a 30 éven aluliak aránya 29 százalék. A fiatalok elhelyezkedésében egyre jelentősebb szerepet játszik megyénkben a kereskedelem, a szolgáltatás és az egészségügy. Az aktív kereső foglalkozásúak közül 76,4 százalék a termelő területen fejt ki tevékenységet. Javult a fiatalok szakképzettsége, a szakmunkások aránya. 32 százalékról 39,2 százalékra, a betanított munkások aránya 24,1-ről 26,1-re nőtt, a segédmunkások aránya 18,8-ról 7,7 százalékra csökkent. A 14—18 éves korosztályba tartozó tanuló fiatalok közül jelenleg 49 százalék a szakmunkásképző intézetekben, 21 százalék a gimnáziumokban, 30 százalék szakközépiskolákban tanul. Az ifjúság helyzete alakulásának befolyásoló tényezője a pályakezdés. A gazdálkodó egységek többségében törődnek a pályakezdőkkel, segítik munkahelyi beilleszkedésüket. Egyes területeken előfordul, hogy a pályakezdő diplomások egy részét nem a képzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatják, ami fékezi alkotókészségük kibontakozását. Az elmúlt évtizedben megyénkben is emelkedett a lakosság és vele együtt az ifjúság életszínvonala, javultak az életkörülmények. Bővült a gyermekintézmények hálózata, fejlődött az egészségügyi ellátás.' A megye ifjúságának 48 százaléka városokban, 33 százaléka nagyközségekben, 19 százaléka egyéb településeken él. Ez azt jelzi, hogy folytatódott az urbanizációs folyamat, amely a fiataloknak nagyobb arányát érintette, mint a lakosság más rétegeit. A fiatalok társadalmi beilleszkedésének, munkahelyi elhelyezkedésének döntő tényezője a családalapítás, az önálló otthon megteremtésének feltétele. A tanácsi és a gazdálkodó szervek — lehetőségeikhez mérten — érdemben támogatják a fiatalokat a lakáshoz jutásban. így Csökkent azoknak a száma, akik belátható időn belül esélytelenek az önálló otthon- teremtésre. Mégis feszültségek vannak továbbra is a családot alapító fiatalok körében. Lassan alakul ki — esetenként szemléletbeli akadályba is ütközik ,— a többlépcsős lakáshoz jutás, az ehhez szükséges feltételrendszer. II. Hz eszmei, politikai, erkölcsi állapot A megye ifjúságának döntő többsége azonosul szocialista eszméinkkel, a párt politikai programjával. Becsületesen dolgozik, tanul és teljesíti a haza iránti kötelezétt- ségeit, ugyanakkor kritikus a politikával szemben. Ez a kritikusság a szocialista társadalom fejlődésének ellentmondásaiból is táplálkozik. A fiatalok számarányuknál jelentősebb mértékben járulnak hozzá a megye társadalmi, gazdasági fejlődéséhez. Mindez azt is mutatja, hogy a szocialista célokkal való azonosulás konkrét gazdasági cselekvésen keresztül mérhető jellemzője a megye ifjúságának. A fiatalok egy része elméletileg is jól felkészült, ismeri a marxizmus—leninizmust és annak szellemében cselekszik. Általában helyesen értelmezik a szocialista hazafi- ság’ot és a proletár internacionalizmust. Ez magyarázható azzal is, hogy a párt és tömegszervezeti oktatásban résztvevők egyharmada 30 éven aluli. Ugyanakkor ennek a korosztálynak a tudati állapota nem egységes. Többségük elfogadja a szocialista társadalmi rendszert, de gyakran a hiányos történelmi ismeretek miatt ennek vállalása kevésbé tudatos, inkább érzelmi alapja van. így nem kevés közöttük, aki elvégzi a munkáját, de nem vállal erejéhez mérten társadalmi feladatot. Fejlődésünk nehézségei, munkánk gyengeségei, a nemzetközi feszültség kiéleződése, a fokozódó ellenséges propaganda a fiatalokat igen érzékenyen értinti. Érte is visszavezethető egy szűkebb körük világnézeti bizonytalansága és egyesek ellenzékies magatartása is. A megye ifjúságának rétegződése megfelel a társadalom osztály- és rétegstruktúrájának. Politikailag a munkásifjúság a legöntudato- sabb. Fő jellemzője, hogy az alapkérdésekben egységes, ugyanakkor érzékelhetők a különbségek a hagyományos munkáskörzetekben élő és az elmúlt időszakban telepített üzemekben dolgozó munkásfiatalok között, ami a munkássá válás ellentmondásos folyamatára vezethető vissza. A mezőgazdaság elmúlt évtizedben elért fejlődése fokozott követelményt támasztott a fiatalokkal szemben is. Növekedett szakmai, politikai felkészültségük, termelésben betöltött szerepük és környezetükre gyakorolt pozitív hatásuk. A fiatal aktív keresők 24 százaléka szellemi foglalko"- zású. A termelésben, az oktatásban, a közművelődésben, az egészségügyben eredményesen látják el feladataikat. , A közéleti munkában aktívabbak lettek. Szélesebb körű bevonásukat a társadalmi tevékenységbe nehezíti egyes fiatal értelmiségiek egyoldalú szal^mai érdeklődése a Pályakezdéssel és a családalapítással jelentkező gondok. S az, hogy helyenként a szakmai területen elvégzett, az átlagos fölötti alkotó munkát nem-veszik figyelembe a társadalmi aktivitás minősítésekor. A diákifjúság nagyobb hányada képességei szerint tanul. Társadalompolitikai ismereteik szintje különböző. Ez arra int, hogy ezzel a réteggel mélyebben kell megismertetnünk legújabbkori történelmünk tanulságait és mai életünk sajátosságait. A megye főiskoláin tanulók aránya a fiatalok 1,2 százaléka. A főiskolai hallgatók többsége tudatosan készül élethivatására. aktív részese politikai életünknek. A felsőfokú intézmények — mint fontos szellemi báziso.k — még nincsenek eléggé kihasználva. III. II KISZ tevékenysége, a társadalmi munkamegosztás A Központi Bizottság határozata és az ifjúsági törvény érvényesítése következményeként kedvezően változott az ifjúságról való felfogás és társadalmi gondoskodás. Erősödött az ifjúság önmagáért érzett felelőssége is. A megyében működő pártszervek és szervezetek nagy figyelmet fordítottak az ifjúság szocialista nevelésének eszmei, politikai irányítására. Az elmúlt évtizedben az ifjúság- politikai munka a páytmun- ka szerves részévé, állandó elemévé vált. A párt koordinálta az állami, társadalmi szervezetek ifjúság körében végzett nevelőmunkáját és folyamatosan segítette, ellenőrizte. Jelentősen javult a KISZ pártirányítása, ami mindinkább elvi, politikai jellegű. Általános gyakorlattá vált a KISZ-szervezetek számára a testületileg adott pártmegbízatás. Még mindig tapasztalható azonban, hogy túl általánosak a KISZ számára adott feladatok, nem ismertetik rendszeresen a KISZ-tagokkal a párt határozatait. A KISZ betölti hivatását, eredményesen vesz részt a párt politikájának megértetésében és gyakorlati megvalósításában. Programjai, akciói jól szolgálják fő feladataink végrehajtását. Érdemben képviseli az ifjúság érdekeit, közvetíti véleményét, javaslatait a párt- és állami szervekhez. Növekedett a KlSZ-alapszer- vezetek „akcióképessége, javult szervezeti életük és szélesedett tömegbefolyásuk. Jelentősen fejlődött a KISZ szervezettsége — 26 százalékról 34.8 százalékra — de a munkás és a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok körében még mindig nem éri el a kívánatos szintet. Az ifjúsági szervezet kommunista jellegének erősödését mutatja a párt utánpótlását nak nevelésében végzett eredményes munka is. A pártba az évente felvetteknek már tartósan több mint a fele (51—53 százalék) ifjú kombnunista, akiknek 92—94 százalékát a KISZ-alapszervezet ajánlotta. A KISZ munkájának középpontjában a gazdasági feladatok megoldására való összpontosítás áll. Akciói közvetlenül szolgálták a gazdaságosság, a termelékenység fokozását, a munkaszervezés ésszerűsítését, a termékek minőségének javítását és a munkafegyelem megszilárdítását. A szocialista munka- verseny-mozgalom ifjúsági formái a munkahelyi feladatok minőségi teljesítésére irányultak. A fiatalok társadalmi munkával, kommunista műszakokkal segítették a szociális- és gyermekintézmények létrehozását, az időszakos , mezőgazdasági munkák elvégzését. Az ideológiai nevelőmunka bázisává vált a KISZ politikai oktatása, amely alkalmas eszköz a fiatalok politikai és közéleti kérdések iránti érdeklődésének felkeltésére, információkkal való ellátására, a nyílt, őszinte eszmecserére. A tanácsok tevékenységéIV 1. A megye ifjúsága társadalmi helyzetének és életkörülményeinek alakulásával összefüggő feladatok Az ifjúságpolitikai célok elérése érdekében továbbra is fontos annak a felfogásnak érvényesítése, hogy a fiatalokkal való törődés, nevelésük, társadalmi beilleszkedésük segítése szerves részét képezze a közgondolkodásnak, a társadalom előtt álló feladatok megvalósításának. a) A gazdasági fejlődés intenzív szakasza, a szellemi erőforrások, a belső tartalékok feltárása kedvező lehetőséget jelent az ifjúságra jellemző „újat akarás” és „változtatási igény” progresszív érvényesítéséhez. Ezért ösztönzőbb támogatást érdemelnek a fiatalok termeléssel összefüggő akciói, kezdeményezései. A pályairányítás színterei közül az eddigieknél nagyobb figyelmet kell-fordítani az általános iskolákra. Céltudatosabbá kell tépni az általános iskolák kapcsolatait a szak- középiskolákkal. a szakmun- ' kásképző intézetekkel, a munkahelyekkel és a családokkal. A fiatal dolgozók munkához való helyes viszonyának kialakítása, kezdeményezőkészségük fejlesztése és a pályájukon való előrehaladásuk érdekében fontos, hogy kellő figyelem irányuljon a végzett munka után járó díjazás következetesebb érvényesítésére b) Az életkörülmények alakulása szempontjából is lényeges, hogy számolni kell a fiatalok városokba, nagyközségekbe .történő további beáramlásával. Ezért fontos a fiatalok számára is vonzó — kevésbé helyiség- és pénzigényes —, főként mozgalmi jellegű művelődési, szórakozási, sportolási lehetőségek megteremtése. A székhelyközségekben, a különböző fokú körzeti központokban, társközségekben, falvakban arányosabb fejlesztéssel mérsékelni kell a lakosság ellátásában meglévő indokolatlan különbségeket. Erősíteni kell a városok és környékük kapcsolatát is, mindezekkel javítva e települések ‘megtartó képességét a fiatalok körében is. A fiatalok életkörülményeinek javításában továbbra is kiemelt feladat a lakáshoz jutás lehetőségeinek szélesítése. Ebben az eddiginél is nagyobb mértékben kell támogatni az olyan új formák megvalósítását, mint az elő- takarékosság, a garzonházak építése, a többlépcsős lakáscserék. 2. A politikai nevelésben jelentkező fő feladatok a) A rendelkezésre álló eszben az ifjúságpolitika komplex módon, más társadalom- politikai feladatokkal együttesen jelenik meg. Fejlődött ezeknél a szerveknél a fiatalok körében folyó kulturális nevelőmunka tartalma. Kedvezően változtak a tanulóifjúság nevelésének, az ifjúság testnevelésének és sportolásának" feltételei is. Az állami, gazdasági szervek ifjúságpolitikai munkájának legfőbb jellemzője, hogy segítik megkönnyíteni a pályakezdést, a beilleszkedést. A szociális intézkedések közül legjelentősebbek a lakáshelyzet javítását szolgálók. A névjegyzékre elosztható lakásokból 1980-ban a fiatalok például 62 százalékban részesedtek. A szakszervezetek politikai tevékenysége is hozzájárult a fiatalok munkahelyi beilleszkedésének segítéséhez. Jelentős az a szervező, mozgósító munka, amelyet a fiatalok körében a szocialista munkaverseny különböző formáiban való részvétel érdekében fejtenek ki. A szocialista brigádmozgalomban jelenleg 34,5 százalékos a fiatalok részvételi aránya. A Hazafias Népfront ifjúságpolitikai tevékenységében jelentős, hogy egyre érdemibb az érdeklődési kör szerint létrejövő kisebb közösségekkel való foglalkozás. Az ifjúság nevelésében m^valósuló,társadalmi munkamegosztásban továbbra is alapvető szerepe van a családnak. A szülők felelősek a gyermekük szocialista szellemű neveléséért. Fontos tehát, hogy a munkában, a közéletben követendő példát mutassanak nekik. A kommunista családoknak kötelessége — az élet bármely területéhez hasonlóan —, hogy példát mutassanak a gyermeknevelésben is. A fiatalok többsége otthon és a társadalom intézményrendszerében döntően azonos indíttatású nevelésben részesül. Ez következik abból is, hogy a szülők többsége a szocializmus építésének körülményei között nőtt fel, és mindez pozitívan ható tényező. Kedvezőtlen azonban, hogy sok szülő anyagiakban többet nyújt a gyermekeinek, mint az indokolt lenne. További feladatok közök tudatosabb felhasználásával alaposabbá kell tenni a fiatalok felkészítését a szocializmus építése alaptételeinek megismerésére, elméleti felkészültségük fejlesztésére. b) A nevelésben a munkát továbbra is alapvető célnak és egyben fontos, nevelési eszköznek kell tekinteni. A munkára nevelés során, annak gyakorlatában következetesebben érvényt kell szerezni az idősebbek, a felnőtt dolgozók példamutatásának. c) Az ifjúság társadalmi aktivitásában eddig elért eredményekre és az ezzel ösz- szeíüggésben kialakult kedvező szemléletre építve arra van szükség, hogy növeljük a fiatal tisztségviselők, aktivisták alkalmasságát. Ez az eddiginél alaposabb — az állampolgári jogokkal és kötelességekkel kapcsolatos — ismeretbővítést is igényel. d) A nevelőmunka során a társadalmi valósághoz jobban igazodva kell foglalkozni az egyes ifjúsági rétegekkel. Megkülönböztetett figyelem irányuljon a munkásfiatalokra, osztályöntudatuk további erősítésére, különösen a vidéki ipartelepítés révén létrejött új munkásrétegre. Az értelmiségi fiatalok közéleti munkájának fejlesztése érdekében a legfelkészültebb propagandisták, aktivisták bevonásával kell számukra vitafórumot szervezni, az őket leginkább foglalkoztató társadalmi kérdések megbeszélésére. A diákfiatalok körében az ^értelmi és érzelmi nevelés egységének erősítése az egyik legfontosabb feladat. Ennek érdekében az iskolai oktató-nevelő és mozgalmi munka formális elemeinek megszüntetésére és az iskolák nyitottságának, társadalmi kapcsolatainak erősítésére van szükség. 3. Az ifjúságnevelésben érvényesülő munkamegosztás továbbfejlesztésének feladatai a) A pártszervek és szervezetek továbbra is kiemelten foglalkozzanak az ifjúságpolitikai feladatokkal, főként a munka koordinálásával. Ifjúságpolitikai döntéseik, intézkedéseik kimunkálásakor legyenek jobban tekintettel a fontosabb bel- és külpolitikai tényezőkre, környezetük helyzetére, annak változásaira. Fordítsanak nagy figyelmet a KISZ párti rányításá- nak fejlesztésére, a párt határozatainak a fiatalok körében történő rendszeres ismertetésére. Fejlesszék tovább.a pártmegbízatások tartalmi színvonalát, és főleg konkrét feladatokat adjanak. Gondoskodjanak arról, hogy emelkedjen a KISZ-ben a pártmegbízatással dolgozó kommunisták száma és munkájukat rendszeresen minősítsék. b) Az állami ifjúsági munkában is irányuljon nagyobb figyelem a nevelőmunkára, a fiatalokkal való személyes foglalkozásra. Elsősorban a pályakezdést, a szociális körülmények teherbíró képességükkel összhangban álló javítását tartsák feladatuknak. c) A szakszervezetek ifjúsági munkája alkalmazkodjon jobban az egyes ifjúsági rétegek sajátosságaihoz, tegyék hatékonyabbá a fiatalok általános érdekeinek képviseletét, védelmét. Politikai-nevelő munkájukban a fő figyelem a munkásfiatalokra irányuljon. d) A népfront szervei ifjúságpolitikai tevékenységének középpontjában a lakóterületi politikai nevelőmunka fejlesztése álljon. Segítsék a lakóterületen a különböző korosztályok együttes tevékenységének kibontakozását. 4. A' KISZ-szervek és -szervezetek munkája fejlesztésének feladatai A Kommunista Ifjúsági Szövetség továbbra is a társadalmi nevelőrendszer szerves részeként foglalkozzon az ifjúság tudatformálásával, nevelésével. Munkastílusa fejlesztése során erősítse a fiatalok körében az egészséges vitaszellemet. Tevékenységének továbbra is képezze kiemelt elemét kommunista és tömegszervezeti jellegének erősítése^ tömegbefolyásának növelése^ főként a munkás és a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok körében. A KISZ- szervek irányító munkája legyen gyakorlatiasabb, célratörőbb. Ösztönözze az alapszervezeteket nagyobb kezdeményezőkészségre, öntevékenységre. A nevelőmunkában váljanak a KlSZ-szerve- zetek a politizálás természetes fórumává. Legyenek nyi- tottabbak, szolgálják hatékonyabban a közéleti aktivitás kibontakozását. Lépjenek fel határozottabban szocialista jelenünket és céljainkat lebecsülő nézetekkel szemben. Olyan tulajdonságokat alakítsanak és fejlesszenek a fiatalokban, mint a tisztességes munka becsülete, a közösség érdekeinek tisztelete és szolgálata, az- építőmunka eredményeinek megbecsülése. Erősítsék tovább az ifjúság önmagáért érzett felelősségét is. Érdek- védelmi munkájuk fejleszté-' sében hangsúlyozottabban foglalkozzanak az ifjúság szociális helyzetét meghatározó tényezőkkel. Széles körben tudatosítsák az ifjúságról való társadalmi gondoskodás eredményeit.
