Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-18 / 90. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. ÁPRILIS 18. Akkor üdít, ha nem fáraszt • Mozgás, kirándulás —friss levegőn Régi és általános tapasztalat, hogy a pihenés tiszta leve­gőn szép környezetben, a szabadban, jobban frissít, mint zárt helyen, esetleg rossz levegőn, lárma közepette. Naponta 20—30 perces séta még akkor is kellemes, ha munkahelyünk­re menve, vagy a munkahelyünkről jövet kerítünk rá sort. Még inkább, ha a szabad környezetben tehetjük. Jogi kérdések Az „elismerési” díj Mostanában sok olyan meg­fáradt, a negyvenes éveinek végén járó asszonnyal talál­kozom, aki arról panaszkodik, képtelen helytállni a munka­helyén és otthon is. Az ő szí­vük vágya, hogy többet és nyugodtabban foglalkozhas­sanak unokáikkal, férjükkel, háztartásukkal. De mi lesz a nyugdíjjal, vetődik fel vala­mennyiünkben. Egyiküknek- másikuknak már harminc év szolgálata is van. És ha most abbahagyják a munkát, el­veszítik /szolgálati idejüket, amely a nyugdíj megállapí­tásához szükséges. Azt. az alapvető munkajogi szabályt' mindenki ismeri, hogy akinek két munkaviszo­nya között 5 évnél hosszabb időszak telik el, korábban megszerzett éveit csak akkor tudja beszámíttatni a nyug­díj megállapításánál, ha a megszakítás után újabb 5 évet szerez. Az ötvenedik életévét betöltött nőnél (55 éves férfinál) már nincs probléma, mert 5 éven be­lül eléri a nyugdíjkorhatárt (az 55. illetve 60 évet), és megszerzi a nyugdíjat. Na de mi legyen a negyve­nes éveikben járó nőkkel ? Ahhoz, hogy „leszázalékol­ják” őket, egészségromlásuk­nak el kell érnie a 67 száza­lékot. Nagyon sokan vannak, akiknél ezt az egészségkáro­sodást nem állapítják meg, mégis úgy éfzik, nem tudnak tovább dolgozni. Az ő nyug­díjuknak a megmentését szol­gálja az „elismerési” díj fize­tésének lehetősége. Ez nem valamiféle önbiztosítási for­ma. Ennek fizetésével nem lehet szolgálati éveket sze­rezni. Csak arra való, hogy amíg valaki fizeti, munka­viszonyában nem kezdődik el a megszakítás. (Mintegy el­ismerik a már megszerzett éveket.) Ha valaki például 48 éves koráig 30 év szolgálati időt szerzett, és ekkor abbahagyja a munkát végleg, 55 éves ko­ráig (amíg nyugdíjjogosult lesz) 7 év a megszakítási ide­je. Ha 48 éves korában (leg­alább 50 éves koráig) elkezdi fizetni az elismerési díjat, nem szerez újabb 2 esztendő szolgálati időt. Továbbra is csak a 30 év szolgálat után állapítják meg nyugdíját, de ezt a 30 évet megmentette, (ötvenéves kortól, mint már erről szó volt, már nem kö­vetkezhet be az 5 évet meg­haladó elévülési idő.) De ha az öt éven belül (netán az öt­venedik életéve után) akár csak egy 'hetet dolgozik is valahol az ilyen helyzetben lévő asszony, az ötéves idő­szak ettől kezdve számít, te­hát nem kell elismerési díjat fizetnie. Még a próbaidőre vállalt munkaviszony is szá­mít ebből a szempontból. De akit az elismerési díj fizeté­se jobban megnyugtat, annak azt ajánljuk, forduljon a la­kóhelye szerinti társadalom- biztosítási igazgatósághoz. Az elismerési díjat a szol­gálati idő megszűnését köve­tő hónap első hónapjától kell fizetni. Dr. Kertész Éva Az oldalt összeállította: Rónai Erzsébet Nézzük csak miért! A vá­roslakó emberek már régen elveszítették közvetlen kap­csolatukat a természettel. Életük, munkájuk a zárt fa­lak között folyik és alig-alig vannak friss levegőn. Ez mindenekelőtt azzal jár, hogy a légáramlás nem tor­náztatja, a hideg-meleg vál­takozása nem edzi ereiket. Kevés ibolyántúli sugárzás éri őket, nemcsak azért, mert keveset vannak napon, hanem mert a szobák, műhe­lyek. irodák ablakai elnyelik az ilyen sugarakat, sőt a vá­rosok felett porból a külön­féle égéstermékekből össze­álló ködfátyol telepszik meg, ami visszafogja, megszűri a sugárakat. A városban kevés a szabad földtalaj és növény­zet, nincs, ami tárolja és ál­landóan párologtassa az eső­vizet, ezért a- levegő több­nyire száraz. A házak között a széljárás is kisebb mint a szabadban. Ezért az átlagos hőmérséklet is magasabb. A városoknak — ez is köztu­dott — többnyire rossz a le­vegője, erről bárki meggyő­ződhet, ha vidéken vagy er­dőben jár. És nem azért, mintha nem lenne benne elég oxigén. A vizsgálatok kimutatták, hogy a városi le­vegő is éppúgy 21 százalék oxigént tartalmaz, mint a legfrissebb erdei levegő. Vi­szont az utóbbihoz képest sok benne a por, a szénsav, a torokkaparó kénessav, me­tángáz, szénmonoxid. Ha ne­tán rossz a közérzetünk, fáj a fejünk, ezt gyakran a rossz levegő okozza. A szabad, tiszta környe­zetben tett séta egyszerre je­lenti a szükséges mozgást, a jó levegőt 'és a levegő edző hatását, ugyanakkor pihen­tet, szellemileg is felfrissít, üdít, kivonja az embert az otthon, a műhély, az iroda és általában a mindennapi élet „lélektani terhelése” alól. Erre a legalkalmasabb a hétvégi pihenés egy-másfél napja, amikor kisebb-na- gyobb túrákat, kiránduláso­kat tehetünk. A természetjárás elsősor­ban azoknak való, akik ke­vés fizikai munkát végez­nek „izmaik nincsenek elég­gé foglalkoztatva és éppen ezért kívánják a mozgást. A tapasztalt természetjárók ugyanakkor arra is figyel­meztetnek, hogy a hétvégi kirándulásnak nem lehet ro­hanás a célja, a minél na­gyobb út megtétele! Csak akkor üdít a természetjárás, ha nem fáraszt, ha közben van időnk a természet szép­ségeiben gyönyörködni, a természet életét megfigyel­ni, mert csak így tudunk igazán kikapcsolódini a hét­köznapok gondjaiból. És még valamit: a pihenők azért is . szükségesek, mivel járás közben is megtörténhet, hogy a szervezet nem tud elegendő oxigént felvenni és benne oxigén nélkül mén­nek végbe a vegyi átalakulá­sok. A pihenők arra valók, hogy szervezetünk pótolja az oxigénhiányt is, a bomlási termékeket eltávolítsa és az „energiaraktárait” feltöltse. A hosszú téli szünet után eleinte bágyaszt a friss le­vegő, a szabadban tartózko­dás. Ez a „fáradtság” azon­ban „jólesik” és. kitűnő éj­szakai ' alvást eredményez. Ha nem ez történik és nyug­talanul alszunk, akkor a kelleténél több és erősebb inger zúdult egyszerre szer­vezetünkre. — Alighanem az történt, hogy „türelmetle­nek” voltunk és a téli hóna­pok mulasztásait egyszerre szerettük volna pótolni. A rendszeresség, s folyamatos­ság és a fokozatosság a ter­mészetjárásnál is hasznos. Sétára, mozgásra, nemcsak hét végén szakítsunk időt, hanem naponta. Ha öt-tíz percet tornászunk nyitott ablak mellett, ha 20—30 per­ces naponkénti sétára is jut ic’ő, nemcsak a mindennapi munka lesz könnyebb, ha­nem szervezetünk is edzet­tebb. teherbíróbb lesz. Még akkor is, ha szeszé­lyesen változó tavaszi időjá­rás a szokottnál is nagyobb „terhelési próbának” veti alá szervezetünket. Bőrápolásra Tavaszi tanács Örök tavaszi téma: a bőr­ápolás, a szépségápolás. Ta­vasz a legszebb évszak. Ilyenkor minden nő szeret­né, ha bőre üde, bársonyos lenne, pedig éppen ebben az évszakban jelentkeznek leg­gyakrabban a különböző bőrpanaszok. Nemcsak a száraz, túlérzékeny bőrű nők­nél, hanem igen gyakran a normál és zsíros típusú bőr is — átmenetileg — érzé­keny, sömörös, sőt gyulladt lesz. Ha ilyen panaszok fellép­nek, abba kell hagyni a szappannal történő mosako­dást, mert fokozza a kelle­metlen tüneteket, ugyanis a szappan kioldja az amúgy is kevés bőrzsíradékot. A leg­egyszerűbb és legolcsóbb ideális bőrtisztítószer: a nyers vagy forralt tej. A tej­ben finoman eloszlott zsír­szemcsék jól oldják a bőrre tapadt szennyeződést anél­kül, hogy a bőrt szárítanák. Tehát tejbe mártott vattada­rabokkal többször töröljük át a bőrt, majd langyos, utána hideg vízzel öblítsük le. A víz eltávolítja a fella­zított szennyeződést és a te­jet, amely később bomlásnak indu na. Leöblítés után pu­ha törölközővel letöröljük a bőrt (dörzsölni nem szabad), és bőrtápláló krémmel be­kenjük. A STAN szövetcsalád két modellje: szolidan elegáns, fiatalos fazonú női kabát; a férfidzseki bélelt, sötétkék-tojáshéj színű kombinációval készült A költészet napja Egy hete, április 11-én, a költészet napja József Attila szüle­tésének évfordulója volt. Ez alkalomból a költő utolsó ver­séből idézünk egy versszakot. VÍZSZINTES: 1. USA-beli Vá- ros Nebraska államban 5. A versidézet első sora (Zárt be­tűk: M. G.’ E.) 12 Forró éeövi emlős állat, orra és felső aika kisebb ormány. 14. Egykori írószerszám. 15. Vasútállomás rövidítése. 17. Spanyol. osztrák és NSZK-belá autók jele. 18. Keservesen sír a kisgyermek. 19. Hannibal . . .portás. 20. A versidézet második sora (Zárt betű L.) 23. Ebédidő 24. Bánt. 25. Becézett női és férfinév. 26. A nikkel, vegviele. 28. Papp Ta­más 29. Ismert színiékznő (Mari) 3tl. Sok németül. 33. Üres ház! 34. Szennyest tisztít. 35. Hernyó, paior. ebihal, nyü gyűitőneve. 36. Egyik minisztérium nevének rövidítése. 37. Levegő ismert görög szóval. 38 Gonosz, bi­tang régies szóval. 39. Közleke­dési csomópont a fővárosban. 40. Gáncsolás. 43. Pipereszappan márkáia. 45. A bárium vegvie- Le. 46. Durva szidalom 47. Vízi sportot űző. 49. Költői műfai. 51. TL. 54. A feie teteiére. 55. ALbán pénznem. 57 Félig szí­nes! 58. Az argon vegviele. 59. NSZK-bcli varas a Duna bal partján. 60 Miskolci hegy és szálloda. 63. Az étkészlethez tartozik. 66. YA. 67 Mozi. szín­ház közönsége. 69. Nétmelv la­kóépületnek egyik szintié. FÜGGŐLEGES: l. Fa és fog is lehet ilyen. 2 Az asztácium vegviele. 3. A versidézet negye­dik sora (Zárt betű: I.) 4. Csökken a víz szintié. 5. Euró­pai nép. 6. Fényképészeti eliá- rás. 7. A Notre-Dame-i toronyőr című regény írója. 8. A láda belseje! 9. Tat betűi keverve. 10. Valamit említ, közöl. 11. Szétszakít. 13. Túlzottan inger­lékeny. 16. Értékesítő és fo­gyasztási szövetkezet névbetűi. 18. Paszuly. 21. Vég nélkül őr­zi! 22. A honfoglaló vezérek egyike. 27 Becézett Ilona. 30. A 20. századi magyar próza- irodalom nagy alakja (Ferenc). 32. Utalás a könyv szerzőiére a könyv eleién. 33. A versidé­zet harmadik sora (Zárt betűk: I. U. A.) 35. Vajon léreiön? 36. Főként női fehérnemű készíté­sére használják fel. 37. Félhek- tónyi ármérték volt 38. A Nemzeti Színház Kossuth-díias művésze volt (Lajos).. 41. Kül­földi utazáshoz szükséges. 42. Szertelenségre valiló. 44. Zene­müvek eleién álló rövidítés. 48. Alma palócosan. 50. A kórus­ban van! 52. Spanyol és svéd autók iele 53. A Himnusz ze­neszerzője. 56. Becézett Kázmér. 61. Gambrinus itala volt. 62. Konvhafönök. 64. A kémény része! 65. Sajogni szokott. 68. Kiss József 69. Üres fék! 70. Puskát használ. 71. A pincébe. H. J. Beküldendő: a vízszintes 5.. 20. és a függőleges 33. és 3. számú sorok megfejtése. - ápri­lis 24-ig. „ Tavaszvárás című. március 28-án megjelent rejtvényünk helyes megfejtése: Kinek mond­jam: hallod a drága neszt? A cinke nyírfánkon pengetni kezd. — Könyvet nyert: Feltser La­jos Szolnok. Meleg Károly Tö­rök szentmiklós. Sáfár Jánosné Abádszalók (A könyvet oostán küldjük el.) Vigyázzon öltönyére, tovább viselheti! ■ A legtöbb családban még ma is a feleség tartja rend­ben a férj vagy a nagyfiú öl­tönyét. Pedig ez nem is olyan egyszerű és könnyű munka, mint gondolnánk. Vagy ép­pen ezért marad a nőkre? Akármi is az oka, bánjon a kedves férj úgy az öltönnyel, hogy a rendbentartása minél kevesebb időt és energiát igé­nyeljen — a háziasszonytól. Talán kezdjük azzal, hogy amikor a zakót otthon leveti, tegye azonnal vállfára, olyan­ra, amelyen szépen ki fekszik a válla, a gallérja. Jó, ha minden öltönynek, kabátnak külön akasztója van. A zse­bekből tessék kiszedni a ne­héz tárgyakat: pénztárcát, kulcsot, cigarettatartót, ön­gyújtót, levéltárcát stb. Gom­bolja is be .a zakót, hogy a formáját megtartsa. A nad­rág pontosan az élén össze­hajtva kerüljön fa vállfára. És csak akkor tegyük már be a szekrénybe a helyére, ha jól kiszellőztettük és ki is ke­féltük a ruhát. Ha a nadrág hátsó része már fényesedni kezd, vasalás előtt alaposan gőzöljük át. A kisebb foltokat még vasalás előtt próbáljuk meg kiszedni belőle. A nadrágot nedves ru­hán át vasaljuk, s utána hagyjuk teljesen megszárad­ni, mert nyirkosán felvéve hamar gyűrődik. Ha azt tapasztaljuk, hogy egy-egy gomb lazulni kezd, ne várjuk meg, míg egy szál cérna tartja csupán, mert a gomb könnyen elveszhet, s ha nem kapunk hozzá ugyan- olyat pótlásul, akkor egész garnitúrát kell vásárolni, ami a mai gombárak mellett nem csekély összeg. Apró dolgoknak tűnhetnek az itt felsoroltak, mégis érde­mes odafigyelni rájuk, mert ha megszívleljük, meghosz- szabbíthatjuk a ruha élettar­tamát. BK Tavasz a Fészek Áruházban Kerti szerszámok, kisgépek, vetőmagvak, permetező szerek műtrágyák, NORTON-kutak, festékek, fa- és fémkerítések, fonatok gazdag választékát kínálja a Kelet-magyarországi TÜZÉP Vállalat szolnoki FÉSZEK Áruháza. CÍMÜNK: FÉSZEK ÁRUHÁZ, SZOLNOK PIROSKAI U.

Next

/
Oldalképek
Tartalom