Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-17 / 64. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. MÁRCIUS 17. IA szerkesztőség postájából I Gondozzuk a rászorultakat! — ez a Vöröskereszt Világ­nap 1982. évi jelszava. Ezzel kezdte levelét a kunszent­mártoni Kürti Ferenc, aki maga is tizenötszörös véradó. A BVM kunszentmártoni gyára Vöröskereszt-szerveze­tének március 11-én tartott taggyűléséről számolt be. ahol Bencsik Istvánná vk-el- nök. emlékezett meg a vörös­keresztes világnapról, maid Mátvus Gáborné vk-titkár számolt be az V. konaresz- szus óta végzett munkáról. Volt miről... A BVM Vöröskereszt-alao- szervezetnek ielenlea 148 tagja van. Patronálnak eev árva. fiatalkorú ipari tanulót. Kiállítást szerveztek az egészséges életmód to­vábbfejlesztése céliából — nagv sikerrel! Tisztasági mozgalmat indítottak az üzemben. Csatlakoztak a mozgássérültek éve program­iához; e munkában a Gaga­rin. a Kandó Kálmán, a Ko­mócsin Zoltán és a Petőfi Szocialista Brigádok iártak élen. Utóbbi kollektíva rok­kantkocsit is készített társa­dalmi munkában. Három idős gondozottat patronálnak a tiszazugi szociális otthon­ban. Részt vesznek elősegélv- nyúitó járási versenyeken, segítik a polgári védelmi munkát. Egv sor egyéb tevékenység­ről is hallhattak a tagok a gyűlésen. Így természetesen a térítésmentes véradásról. Ta­valy száznegyvenen adtak vért. A vezetőségválasztás, az 1982. évi munkaterv is­mertetése után őket köszön­tötték. Levélírónkat. Karsai Ferencet. Hegedűs Sándort. Késmárki Imrét (képünkön ő veszi át a kitüntetést), akik mindannyian V--szeres vér­adók. Apró. szőke kislány — Száz Kriszti — ül előttem, a kisújszállási Kossuth Lajos úti iskola 6. osztályos tanu­lója. Beszélaetünk az elmúlt nyári vakáció élményeiről. Mind naavobb csodálkozással hallaatom. Timúrék csapatá­hoz. a Pál utcai fiúkhoz. Csu- takékhoz hasonló avermekvi- láa elevenedik mea előttem. Kilencen vannak a Suaár utcai gyerekek. Kriszti 6. osztályos. Móni. Misiké ne­gyedikbe jár. Brigi. Bea el­sős. Marika. Andika. Karcsi. Ricsi óvodás. A nyári szünet eayik nagy élménye volt. amikor lakóterületi műsoros előadást rendeztek. Hogyan kezdődött? — Mindennap ta­lálkoztak. A kis közösséanek Kriszti volt a lelke. Játszot­tak. uaráltak együtt örültek a napfénynek, a vakáción"1'. Amikor a játékban elfárad­tak. letelepedtek és nótáztak. Kriszti zenei általánosba jár. ö volt a csoport nótafája. Versekre is megtanította a többieket. Észre se vették úgy múltak az órák. A tar­talmasán szép délutánoknak a nyári alkony, valamint az anyukák vacsorára hívó sza­va vetett véget. A szülők ’s örültek a vidám, értelmesen töltött nyári életnek. Amikor sok verset, dalt tudtak, akkor határozták el. hogy egy jelenetet is beta­nulnak. Kriszti volt a rende­ző. S ekkor ..együtt volt” a műsor — felnőtteknek Meg­hívókat is készítettek, és az előadás délutánján izgatottan várták szüleiket, naauszülei- ket. ismerőseiket. Mindenki eljött, akit vártak. És — si­kerük volt! A bevételből a házak előtt gyermekzsúrt rendeztek Mit csinálnak most? Még nem időszerű ugyan, de már készülnek a nyárra, a vaká­cióra. S miért írtam mea mindezt?. Talán máshol is követhetnék Krisztiék példá­ját. Illényi Elemér nyugdíjas (volt úttörőtitkár) Kisúiszállás Szakszervezeti taggyűlésen tartott nemrégiben előadást a Kossuth Lajos gimnázium­ban Rente Ferenc, a nagy­községi tanács elnöke. Elő­ször az eredményekről be­szélt. Valójában 1968-tól be­szélhetünk Tiszafüreden az intenzív fejlődésről. Ebben az évben adták át a gimnázi­umot és az orvosi rendelő új * épületét. Maid az ipartelepí­tés következett. A hetvenes évek elején új bölcsődék, óvodák létesültek. Folyamatosan építették ki a nagyközségben a vízháló­zatot: a 70 km-es vízvezeték­rendszer biztosítja a teljes ellátást. Az úthálózat 60 szá­zaléka szilárd burkolatú. Számottevő az építkezés. Ta­valy is sokan költözhettek az átadott OTP-lakásokba. Egy­re többen építenek családi házat, örvendetes ez a tény. mert évente körülbelül öt­százzal nő a falu lélekszáma. A várossá válás feltételei­ről is érdekes adatokat hal­lottunk. Nagyon fontos ebből a szempontból az ifiúsáai ki­rándulócentrum fejlesztése, a táj adottságainak kihasználá­sa. Ehhez azonban alapvető­en szükséges lesz a művelő­dési. a szórakozási feltételek további fejlesztése. A leg­újabb terv egy új nevelési központ létrehozása. Biztosít­ják ezzel, hogy a jelenleg szűkös általános iskolai ellá- tó° javuljon. Nagyon felkeltette érdek­lődésünket a pedagógiai munka intenzívebbé tételé­nek lehetősége. A megismert eredmények és célok aktí­vabb közéleti tevékenységre buzdítottak bennünket. Kovácsné Szigeti Klára tanár Tiszafüred Udvariasságból elégtelen! G. Gy. szolnoki olvasónk március 6-án Törökszentmik- lóson járt. Kocsiiát a Kos­suth téren hagyta. Amikor haza akart indulni, nem tu­dott a gépkocsik közül ..ki­szabadulni”. Előtte parkolt — a leállósávtól 130—140 centi­méterre — a képen látható Zaporozsec. amelynek veze­tőiét megkérte, legyen szíves, menjen kicsit előre. Volt hely ehhez. Az „udvarias” ember előre is ment. maid keresztbe állt. s megkérdez­te: így jó lesz? — Nem volt ió. olvasónknak még 10 ner­cet kellett várakoznia, amíg elindulhatott. Ügy véli. a Za­porozsec vezetnie udvarias­ságból elégtelenre vizsgázott. Levelekből röviden Dióssy Dezső szentesi nyugdíjas neve ismerősen cseng, irt már nekünk. .......A tiszaugi pávakor tagjai nem először, és remél­jük. nem utoljára hozták el a szentesi nyugdíjasok klub­jába a Tiszatái. az alföldi pa­rasztság. a summái nép leg­szebb dalait. Legutóbb febru­ár 26-án gyönyörködhettünk eaész délután szebbnél szebb dalaikban. Nagy élményben volt része a körülbelül há­romszázötven klubtagnak, és ezt a sok örömet ezúton is szeretnénk megköszönni Nőnapi rendezvényről szá­molt be több olvasónk. Szabó József lakóbizottsáai elnök a szolnoki Zagyvaparti sétány 5. sz. alatt működő Petőfi nő­klubban tartott kedves ün­nepségről. Palhuber Kálmán az ipari szövetkezetek nvua- díias klubjának nőnapi mea- emlékezéséről írt. Moszkvában „jártunk” Február végén a dr. Gvet- vai János Általános Iskola ötven itanulóia ellátogatott a Műcsarnokba rendezett moszkvai kiállításra. Felejt­hetetlen élményben volt ré­szünk. Soha nem jártunk még Moszkvában, mégis úgv érez­tük. hogy a Kreml torony­órája. a moszkvai metró a nyári olimpiai iátékok szín­helye. az űrhajósok — köz­tük Farkas Bertalan — isme­rősként köszönnek ránk. Most értettük meg azt a hatalmas fejlődést, melyről eddig csak a könyvekből ta­nultunk. amelv a szovietha- talom évei alatt Moszkvát a világ egyik legnagyobb és legrendezettebb városai közé emelte. A nap befejező prog­ramjaként a Sylvia balettet néztük meg. Iskolánk több mint tíz éve szervez rendszeresen látoga­tást az Operaház előadásaira, melvet mindig összekapcso­lunk kiállításé'- múzeumok megtekintésével — írta leve­lében Jászberényből Dudás Ágnes raititkár. Válaszok, intézkedések Csonttal és anélkül „Miért nyúzzák meg a ser­tésfejet?” — ezzel a címmel jelent meg február 17-én Mi­hályi János szolnoki lakos le­vele. A Szolnok meevei Ál­latforgalmi és Húsipari Vál­lalat válasza: „Az olvasói levél jogossá­ga. valamint vállálatunk — a bolt vezetőiéhez intézett — kérése alapján a vásárcsar­noki 141-es húsboltban a jö­vőben a sertésfejet a vevők igénve szerint (csontosán vagy csontozottan) árusít­ják ... Vállalatunk együtt­működési szerződés alapján mintaboltként kezeli az üzlet ellátását, széleskörű termék- választékot biztosítva a fo­gyasztói igények jobb kielé­gítésére. Ezért intézkedtünk hasonló esetek megelőzése érdekében.” A Szolnok és Vidéke Áfész-tól is kaptunk levelet, amelyből megtudtuk, hogy a sertésfej jelenlegi idénvára csonttal együtt 16. csont nél­kül 24 forint. A fejcsontnak külön ára a hatósági árjegy­zékben nem szerepel. Az áfész a 141-es bolt üzemelte­tője. ahol hetente átlagosan 5 mázsa sertésfejet értékesí­tenek. Ennek kb 10 százalé­kát a vevők csonttal együtt kérik. A többit az eladók — a vásárlók külön kérésére — kicsontozzák. Esetenként elő­re kicsontozzák a feiet, hogy csúcsforgalomban ne legyen fennakadás a kiszolgálásban. A csontot külön tálcán be­mutatva árusítják. A sertés­fej-csont minőséai okok mi­att tulajdonképpen használ­hatatlan. nagv részét a hús­A vásárlók jogai II. A jótállás és ami mögötte van Ha azt mondjuk valakiről, hogy jótállunlki énte, ez azt jelenti: jól ismerjük, vállal­juk a felelősséget a jellemé­ért, tulajdonságaiért. De va­jon mit jelent pontosan a jótállás a jogban, a kereske­delemben ? Röviden összefoglalva a jótállás' a termék minőségé­ért vállalt felelősség. Az el­adó azt garantálja, hogy az áru a jótállás teljes időtarta­ma alatt hibátlan lesz, jól fog működni. Ha pedig még­is történik valami baj, akikor ingyenesen gondoskodik ja­vításáról, az alkatrészek, s ha szükséges', az egész ter­mék cseréjéről. S végül a jótállás körébe tartozik még az is, hogy az eladó, a keres­kedelem megtéríti a vevőnek a termék hibája miatt kelet­kezett kárát és költségét is. Jó tudni,, hogy a szavatos­ság és a jótállás1 a jogban két teljesen különböző dolog. A szavatossági jogok valameny- nyi vevőt megilletik a tör­vény erejénél fogva, bármi­lyen terméket vásároljon is. Ezzel szemben a jótállás csak a termékek külön meghatá­rozott körére terjed ki. Egy­részt jogszabályok írják elő, hogy a termelő vagy keres- -edelmi vállalatoknak mely árucikkekre és legalább mi­lyen mértékű jótállást, kell vállalniuk. Másrészt pedig maguk a vállalatok saját el­határozásukból — éppen a vásárlók „kegyeinek” meg­nyeréséért — a kötelező mértéken túl is vállalhatnak jótállást,. Azt mindenesetre jogsza­bály írja elő, hogy a viszony­lag bonyolultabb szerkezetű, összetételű, értékesebb ter­mékeket csak jótállással le­het, értékesíteni. Ilyenek pél­dául a közvetlenül lakossági igényeket kielégítő főző-, fű­tő- és vízmelegítő készülé­kek. az olajkályhák, a hűtő- szekrények, a háztartási var­rógépek. De ebbe a körbe tar­toznak a rádió- és televízió- készülékek. a magnetofonok, lemezjátszók, a fényképésze­ti cikkeik, optikai eszközök, a bútorok, a motorkerékpárok és a személygépkocsik is. Ez utóbbiakról talán érde­mes külön is beszélni, hiscen ma már több mint egymillió személyautó van Magyaror­szágon, s aligha vitatható, hogy ez az egyik legértéke­sebb tartós fogyasztási cikk. A személygépkocsikért a Merkur Vállalat egy évi jót­állást vállal. Ennél hama­rabb is megszűnik a vállalat jótállási kötelezettsége, ha az autóval már tízezer kilo­métert megtettek. A jótállás ideje alatt a Merkur csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizo­nyítja, hogy a hiba a kocsi eladása után keletkezett. En­nek egyik gyakori esete pél­dául az, ha az autót a tulaj­ipari vállalat a fehériefeldol- gozónak adia el. lev zárul a tájékoztatás: „A jövőben va­lamennyi vásárlónk kívánsá­gára. szükség esetén tovább­donosa szakszerűtlenül hasz­nálja vagy kezeli. Megszűnik a jótállás, ha a vásárló a kö­telező műszaki átvizsgáláso­kat elmulasztja. Ezeket a díj­mentes vizsgálatokat mindig a kijelölt vevőszolgálati ál­lomáson kell elvégeztetni a jótállási jegy felmutatáséival. Megszűnik a Merkur jótállási kötelezettsége akkor is, ha a kocsival gyorsasági vagy tú­raversenyen vesznek részt, azt rendszeresen oktatási cé­lokra használják, ami nyil­vánvalóan az átlagosnál jó­val nagyobb igénybevételt jelent. Természetesen tilos a kilométeróra ólomzáhá.t meg­bontani : ez is a jótállás megszűnését, vonja • maga után. Lássuk ezek után, hogy milyen jogai vannak a sze­mélygépkocsi tulajdonosának a jótállási idő tartama alatt! Ha az autó elromlik, elsősor­ban díjmentes megjavítását követelheti. Az üzemképtelen sízemélygépkocsit a tulajdo­nosnak kell a szerviz telep­helyére bevontattnia, utólag azonban — ezt sokan nem tudják! — követelheti ezzel kapcsolatos költségeinek megtérítését. De ez a lehető­ség mindig csak a legköze­lebbi szervizre vonatkozik: ha tehát a tulajdonos a ko­csi jót máshova szállíttatja, a többletköltségek őt magát terhelik. A hibás gépkocsit általá­ban a bejelentéstől számított nyolc napon belül kell meg­javítani. A kocsi cseréjét a tulajdonos akkor kérheti, ha az valamilyen okból nem ja­vítható, vagy a javítás után sem válik a rendeltetéssze­rű használatra alkalmassá, illetve ha a javítás oly mér­tékben elhúzódik, hogy hat­van napnál is tovább tart. Ha a kocsi cseréjét kér­jük. ezt az igényünket cél­szerű a szervizben vagy a Merkúrnál írásban bejelen­teni. A tulajdonos természe­tesen csak azonos típusú sze­mélygépkocsit kérhet csere­ként. Ha azonban a Merkúr­nak ilyen nem áll rendelke­zésére, a vevő igényt tarthat a vételár visszafizetésére, il­letve a vételár-különbözet elszámolásával más típusú kocsira is. é Mit tehet a tulajdonos ad­dig, amíg személygépkocsii ját a szervizben javítják? Ez a kérdés igen gyakran ad okot vitákra. Vannak, akik úgy vélik,, hogy más kocsit bé­relhetnek. taxit használhat­nak, s költségeiket utólag a jótállás jogcímén követelhe­tik. Nos, a jelenlegi joggya­korlat szerint erre csak ki­vételes cselekben van lehető­ség. Például akkor, ha vala­kinek a foglalkozásához, munkaköréhez a személy- gépkocsi nélkülözhetetlen munkaeszköz. Dr. Deák András ra is kicsontozzuk a sertésfe­jet. azonban a sertésfej-cson­tot a továbbiakban sem lehet, és nem is tudjuk vásárlóink­nak eladni,” Járda kellene, gyorsan! Február 26-án jelent meg munkatársunk riportja .A jeltelen Surján” címmel. Eb­ben szó volt többek között arról, hogy a települést még helvnévtábla sem jelöli Dr. Bede János, a KPM Közúti Igazgatóság vezetője ezt írta tájékoztatójában: a 4. sz. fő­úton Surián külterületi tele­pülés helvnévtáblával való jelölésének akadálya nincs. Viszont az a véleményük. he-»y a lakosság gondját ez nem oldja meg. A helynév- tábla csak tájékoztatást ad. semmilyen utasítást adö vaav korlátozó funkciója nincs. LegsürPetőbb feladat lenne járda kiépítése a 4 sz. főút mentén — ez a gvaloaosbiz- tontógi gondokat oldaná meg. Ennek adott hangot a megyei tanács is. valamint a rend­őrhatóság illetékes képvise­lőié. A KPM Közúti Igazga­tóságnál úgy tudják, a jár­daépítés szerepel a török­szentmiklósi városi tanács terveiben. Mikor? — Tőlük egyelőre nem kaptunk a ri­portra észrevételt. Mi amellett vagyunk, hogy ha nincs akadálya, „kapjon” helynévtáblát Surián. amely a gépjárművezetőket arról tájékoztatja, hogy ott telepü­lés van. tehát számítaniuk kell gyalogosokra. S ez is va­lami! A járdáról: nem hisz- szük. hogy a suriániak elzár­kóznának a társadalmi mun­kától. hisz elsősorban az ő biztonságukról van szó. Kriszti és „csapata” Segített a brigád Donkó László igazgatóké Ivettestül örömhírt kantunk amelyet szívesen adunk köz re. Arról írt. hoev Jászszent andráson. a Rákóczi úton ki alakított úi óvodában a Ha ladás Tsz Petőfi Szociálist; Brigád ia két nao alatt eliké szítette az egyik terem lám bériázását.. A társadalm munka értéke 10 ezer forinl Megtudtuk még a levélből hogy az óvodának szerződés« van a szocialista brigáddal. Dióhéjban Füred fejlődése

Next

/
Oldalképek
Tartalom