Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-13 / 61. szám

1982. MÁRCIUS 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egy vevő nem rendeli tőbbifi Lassan öt esztendeje, hogy gazdát cserélt a Szolnoki ME­ZŐGÉP jászberényi üzeme, ma már az Aprítógépgyár 1-es számú gyáregységeként emlegetik. Az új anyaválla­latba illeszkedés gyorsan ment, és ebben nagy szere­pe volt egy, az átszervezés Idején kínálkozó, üzletnek. Az Aprítógépgyár, új gyár­egységét — saját erőből és hitel segítségével — alkal­massá tette a nyugati meg­rendelőknek szánt, úgyneve­zett forgódobok készítésére. Az üzem teljesen a transz­portbetont szállító járművek e részegységének készítésére specializálódott, és nem is eredménytelenül: 1978-ban még csak 300, 1980-ban már 800 dob került Jászberényből a határokon túlra. Az üzlet virágzott, a meg­rendelések is évről évre sza­porodtak. Egészen 1980 utol­só hónapjaiig, amikor kide­rült, hogy a megrendelők az új esztendőben már nem kér­nek az üzem munkájából. A kirakodó karok forgácsolásához két horizont esztergát összeépítve a vállalatnál készítettek megmunkáló központot — Elképzelheti, mit jelen­tett a hír az ittenieknek. Persze, hogy bíztunk a köz­pontban, tudtuk, igyekeznek nekünk feladatot találni — emlékezett vissza Virág Ti­bor gyáregységvezető. — De hogyan sikerül a választás? Itt minden munkát, minden műhelyt a dobkészítés igé­nyei szerint szerveztünk meg, a gyártóeszközöket is spe­ciális szempontok szerint vá­lasztottuk ki... Az itt dol­gozók nagy részének sem volt alkalma a lakatos szak­ma minden csínját-bínját el­sajátítani : a „mezőgépes kor­szakban” például csak kom- bájncsigákati gyártottunk, utána pedig kizárólag a do­bok adtak feladatot — az (eredményes munkáhozl né­hány fogás alapos ismerete is elegendő volt. A megfelelő munka kivá­lasztása és a termeléshez nél­külözhetetlen új berendezé­sek beszerzése persze a vál­lalati központra rótta a leg­több feladatot. A dobüzle­tet pótló új szerződést — hazai külkereskedelmi part­nerével példásan együttmű­ködve — gyorsan meg is kö­tötte az Aprítógépgyár, a Nemzeti Banktól a gyáregy­ség felszereléséhez nélkülöz­hetetlen hitelhez is időben hozzájutott. A kereskedelmi kapcsolatok újszerű formái­tól sem az új NSZK-beli meg­rendelő, sem a jászberényi­ek nem idegenkedtek: az új termék, az építőgépek kira­kodó karjának vevője a gyártás mielőbbi megkezdé­se érdekében maga is adott készülékeket. A vártnál lassabban — Ügy tűnik, hogy a fel­készüléshez rendelkezésre ál­ló idő rövidsége nem kap­kodásra, hanem alaposabb munkára ösztönzött — sum­mázta tapasztalatait Virág Tibor. — Az üzem „felké- szülékezése” jobban sikerült, mint a forgódobok gyártásá­nak kezdetekor; a gyártó- eszközök 90 százaléka idő­ben megérkezett. Pedig például új, a koráb­ban megszokottnál ötször, hatszor vastagabb, 50 milli­méteres lemezek kiszabására alkalmas lángvágó berende­zést kellett venni és felsze­relni, a régi hegesztőgépeket újakkal felváltani, speciális forgácsolási feladatok el­végzésére alkalmas megmun­káló központot tervezni és elkészíteni. A technikai feltételek megteremtése azonban nem minden, amikor minden megvolt, akkor következett a dolog neheze. — Az első három-négy hó­nap alatt az idő nagy része telt el azzal, 'hogy a gépek csak munka közben kiderít­hető hibáit javították, hogy a készülékek pontosságát be­állították — mondta Bognár László hegesztő. A várnál hosszabb idő, egy helyett két negyedév alatt csiszolódott egymáshoz a „gépezet” minden eleme. A gyáregységben tudják, a vál­lalatnak: igen rosszul jött, hogy a német partner tavalyi megrendeléseit végül is felé­re csökkentette, ám mégis úgy tartják: a kevesebb fel­adat, az alaposabb felkészü­lést segítette, az induláskor felfedezett hibák így nem okoztak komoly vesztesége­ket, pótolhatatlan lemaradá­sokat. A gyáregységben végül is a harmadik negyedévtől kezdve tudtak úgy dolgozni, ahogy a „nagy könyvben meg van írva”. Hogy addig mit kellett eltűrni a dolgo­zóknak? A gyáregység ár­bevétele 1980 első negyed­évében 16 millió forint volt, 1981 első három hónapjában összesen csupán 6 millió fo­rint. A vállalat a szükség- szerű kiesés terhét ellensú­lyozta, ezt bizonyítja a gyáregységi keresetek tavaly 7 százalékos emelkedése is. Az átlag azonban csalóka: mert az első félévben nem volt munka, a növekményt végeredményben a második félévben kapták meg a dol­gozók. — Ma, a rutin megszer­zése után, már újra képe­sek vagyunk a H0 százalé­kos teljesítményre, a bér­emelések után több péhzt viszünk haza, mint a dob­gyártáskor — mondta Oláh Zoltán lakatos csoportveze­tő. — Ám az is igaz, hogy ha a régi feladatok mellett emelkedtek volna a bérek, dobokat készítve több kerül­hetett volna hó végén fize­tési borítékjainkba. A régi fogásokat jobban ismertük már. — És az új feladat bonyo­lultabb is — tette hozzá Bognár László. — A karok elkészítéséhez szükséges var­ratok igen szélesek. A he­gesztés felületének is fino­mabbnak kell lenni, a leg­több varratot csak több sor­ban tudjuk elkészíteni. Aki ismeri a szakmát, az tudja: nem lényegtelen, hogy sok­kal erősebb árammal dol­gozunk, mint régen. — A gyáregység vezetősé­ge időben felismerte a he­gesztők nehézségeit, bérüket tavaly a többi dolgozóénál gyorsabban növelte. A ma sem jelentős kereseti gondok további enyhülésével biztat az is, hogy a munkások sze­rint a gyáregységben ma már képesek a németországi mennyiségi és minőségi kö­vetelmények teljesítésére is. (Jászberényben jól ismerik az NSZK-beli előírásokat, hi­szen többen kint jártak mai munkájukat begyakorolni.) — A „pénzügyeknél” ma már jobban bosszant minket — foglalta össze Oláh Zol­tán társai mai kívánságait —, hogy az anyagellátás még mindig akadozik. Késve ér­keznek öntvények, minősé­gük sem kifogástalan, szépség­hibájukat nekünk kell el­tüntetni. Hasonló a helyzet a lemeztáblákkal is. Ezektől a bosszúságoktól szeretnénk már szabadulni. V. Szász József Tanácskozott a megyei képviselőcsoport Tegnap Szolnokon, a Me­gyei Művelődési és Hiúsági Központban ülést tartott az orszáeevűlésii képviselők me­gyei képviselői csoporttá. A képviselők megvitatták és el­fogadták a csoport ez évi munkatervét, maid dr Jenő- vári László, a megvei bíróság elnöke előterjesztésében a ioealkotás és ioealkalmazás megvei helyzetéről hangzott el referátum. Sípos Károly a megvei ta­nács elnökhelyettese a köz- művelődési törvény végre­hajtásának tapasztalatairól tájékoztatta a képviselőcso­portot. Horváth Attila a Me­gvei Művelődési és Ifiúsági Központ igazgatóhelyettese az intézmény tevékenységé­ről számolt be. Az előterjesztéseket élénk vita követte, a képviselők több fontos 'kérdésben kifej­tették véleményüket Kifutottak a balatoni halászbrigádok Az enyhe időiáirás és erős szél hatására rövid idő alatt éltünit a iég a Balatonról, a tó felies hosszában, illetve szélességében hullámzik a víz. Dologhoz láthattak a ba­latoni halászok: tegnap há­rom brigád indult ki a vízre, s kezdte meg a keszeg, a oontv. a harcsa és a garda fogásait. A Balaton magas vízállása miatt egyébként megnyitották a Sió zsilipjeit, s másodnercenként harminc, naponta kétmillió köbméter vízi folyik le a Dunába. A vízeresztést is kihasznál iák a balatoni halászok: üzembe helyezték a zsilipeknél elhe­lyezett két angolnacsandát. Tegnan ötven kilónvit fog­tak ki. Amint a víz hőmér­séklete eléri la kéiti—három fokot, megindul az angolnák tömeges vándorlása a Sió- csatorna fellé, s ekkor na­gyobb fogásokra lehet számí­tani. Állami és társadalmi szervezetek felhívása A tiszta, szép, rendezett Szolnok megyéért Megyénkben az elmúlt években a lakosság, az üze­mek. intézmények körében kedvező visszhangra talál­tak a környezeti kultúra fejlesztésére, fenntartására és védelmére kezdeményezett akciók. Az önzetlen, nagy­szerű társadalmi Összefogás elősegítette a települések, az üzemek, intézmények, közterületek, lakóépületek és környezetük karbantartását, tisztaságának megőrzését. Városaink, községeink, utcáink, tereink, parkjaink, a nagy forgalmú közintézmények, üzemek, kereskedel­mi és vendéglátó egységek környezetében, a magántu­lajdonú ház- és telekingatlanok, egy részében azonban még mindig nem megfelelő a tisztaság és a rend. A kultúrálatlan környezet rontja közérzetünket. Gyako­ri, hogy nagy anyagi ráfordítással és jelentős társadal­mi munkával megvalósított létesítményeink, értékeink felelőtlen rongálásnak esnek áldozatul. Előfordul meg­gondolatlan pusztítás, felelőtlen szemetelés, gyakori a nemtörődömség is. A szép, tiszta, egészséges környezet megteremtése és megóvása mindannyiunk érdeke és kötelessége. Kör­nyezetünk védelme váljon természetes igénnyé, kö­zös feladatunkká. Mindenkor tiszta és rendezett legyen a lakó- és munkahelyünk. Védjük meg épületeinket, zöldterüle­teinket, ültessünk, gondozzunk több fát. Az utcákat, tereket és a járdák szegélyét, az ablakokat és erkélye­ket díszítse minél több virág. Felhívással fordulunk Szolnok megye lakosságá­hoz, társadalmi és tömegszervezeteihez, az ipari, a me­zőgazdasági és szolgáltató vállalatok, szövetkezetek, in­tézmények, hivatalok dolgozóihoz, a tanuló és a dolgo­zó ifjúsághoz: munkálkodjunk együtt környezetünk rendjének, tisztaságának megteremtéséért és megőrzé­séért. Kérjük, szervezzenek helyi akciókat közvetlen környezetük rendben tartására és szépítésére, vegye­nek részt a település egészére kiterjedő környezetvé­delmi feladatok megvalósításában. A környezeti kultú­rát hivatásszerűen alakító szervezetek, intézmények fo­kozott felelősséggel végezzék munkájukat, szervezzék és segítsék a társadalmi erőket. Cselekedjünk együtt a tiszta, rendezett Szolnok megyéért hirdetett mozgalomban, járuljunk hozzá a közösség és az egyén érdekeit egyaránt szolgáló törek­vések sikeréhez! Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa Vöröskereszt Szolnok megyei vezetősége Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottsága KISZ Szolnok megyei Bizottsága Magyar Úttörők Szövetsége Szolnok megyei elnöksége A gabona- és húsprogram teljesítése a legfontosabb feladat AGROCOOP-RÉSZKÖZGYŰLÉS SZOLNOKON Tegnap délelőtt Szolnokon tartották meg az Agrocoop Állattenyésztési és Takar- mánygazdálkodási Rendszer 80 —' Szolnok. Békés. Csong- rád. Heves és Nóerád megyé­ben dolgozó — tangazdaságá­nak részközgyűlését. A tava­lyi munkát értékelő és az idei feladatokat meghatáro­zó tanácskozáson részt vett és felszólalt Mohácsi Ottó. a Magyar Szocialista Munkás­párt Szolnok megvei Bizott­ságának titkára. Budai Kálmánnak, az Ag- rocoop rendszerszervező gaz­dasága. a zagvvarékasi Béke Termelőszövetkezet elnöké­nek megnvitóia után Lengyel Laios. a termelési rendszer igazgatóia számolt be az el­múlt esztendőben végzett munkáról. Elmondta, hogy az Agrocoop. 140 taggazdaságá­nak közel 70 ezer hektáros területén irányította, szer­vezte tavaly a takarmánvter- mesztő munkát, szolgáltatá­sait összesen 21.6 ezer A tervezettnél nagyobb árbevétel A Szolnok és Vidéke Áfész Igazgatósága tegnap délután fél háromkor tartotta kül­döttgyűlését a megyeszékhe­lyen. a Szolnok étteremben. A gyűlésen részt vett és fel­szólalt Majoros Károly, a megvei pártbizottság titkára. A szövetkezet tavalv 1 mil­liárd 79 millió forint árbe­vételit tervezett! és 1 Imiii- liárd 88 millió forintot télie­sített. Nagy gondot fordított az alapellátás iavításéra. Én­nek érdekében a kereskedel­mi egységek 8.2 millió forint értékű zöldséget és gyümöl­csöt vásároltak a termelők­től. A vendéglátásban 121.7 millió forint forgalommal zárta az évet az áfész. Ta­valy az év eleiétől maid 3 ezer gyermek étkeztetéséről is gondoskodik. Felvásárlási árbevétele meghalad ia a 132 millió forintot. Az ipari rész­legek is ió munkát végeztek, a tervezett 27 millió forintos árbevételüket teliesítették. Szolnokon a Széchenyi lakó­telepen úi tévészerviz kezd­te meg munkáját. Tószegen pedig 25-en ipari szerelési munkával foglalkoznak. szarvasmarha és 137 ezernél több anvaiuh tartása során ■hasznosí tották. Tavalv — e tevékenység állami támogatásának mér­séklődése miatt — a rend­szerhez tartozó gazdaságok az előző évinél 20 százalék­kal kevesebb, összesen 3800 hektár gveoet telepítettek, vagy újítottak fel. A tavaszi telepítések a kedvezőtlen időjárás miatt gyengén, a nyárvégiek azonban igen iól sikerültek. A lucernatelepí- ítést az országos vétőmaghi- ánv hátráltatta, az üzemek a vártnál lényegesen kevesebb úi területet, vetettek be ezzel a pillangóssal. Hasznos tevékenységet végzett az Agrocoop a föld­területeket tarló- és másod­vetésként hasznosító kiváló beltartalmi értékű és étren­di hatású leveles zöldtakar- mánvok népszerűsítésével, a 600 hektár szántó bevetését biztosító 5500 kilogramm ve­tőmag beszerzésével. Javult a taggazdaságokban tartott tejtermelő tehénállo­mány minősége. ez annak is köszönhető, hogy a rendszer segítséget nyújtott kereszte­zett vemhes állatok megvá­sárlásához. Többéves kísér­letezés után az Agrocoop szakemberei úi növendékne­velési technológiát is kidol­goztak. A juhászati ágazatokban megfelelő tenyészkosok be­szerzésének segítségével si­került javítani az állomány genetikai összetételét. a rendszer szolgáltatásai révén teried a tenvésztőmunka ha­tékonyságát növelő mestersé­ges termékenyítés. A rend­szerhez tartozó üzemekben a száz anvára iuíó átlagos bárányszaporulat 109 volt 1981-ben: ez ió eredménynek számít, sajnos az átlagtól va­ló eltérés mé» mindig igen gyakori. A rendszer tavalv is szorgalmazta a iuhteiterme- lés elterjesztését, szaktaná­csokkal és technikai eszkö­zök beszerzésével igyekezett az anvaiuhok feiésének fel­tételeit megteremteni. Tavalv 10 gazdaság csatla­kozott lúdtenvésztő ágazatá­val a rendszerhez. Ez azért ió. mert a zagvvarékasi fel­dolgozó üzem alapanyag-el­látása ígv biztonságosabbá tehető. Nemrégiben négy gazdaság döntött úgv. hogy jelentős beruházás után áru- ludat fog tenyészteni. A beszámolót követő vitá­ban szót kért Mohácsi Ottó. az MSZMP Szolnok megvei Bizottságának titkára. A rendszer munkáiét értékelve elmondta: megalakulásakor az Agroox>o igen nehéz fel­adatra vállalkozott, hiszen a takarmánvtermesztéshez. az állattenyésztéshez és -forgal­mazáshoz. az állati termékek előállításához kapcsolódó munkák megszervezése és szaktanácsokkal segítése egv egész vertikum összefüggé­seinek alapos ismeretét köve­teli meg. „A rendszer műkö­désének ideie alatt eredmé­nyesen segítette az agrárpo­litikai célok elérését: nem kisebbek a iövőben megol­dandó feladatok sem. Ma mindennél fontosabb, hogy az alkalmas eszközöket a leg­hatékonyabban állítsák ‘ az országos gabona- és húsprog­ram teljesítésének szolgála­tába. Még mindig igen sok lehetőséget kínál például az ipari melléktermékek takar­mányként való hasznosítása” — mondotta Mohácsi Ottó. Yáttás, kevés konfliktussal Közös erővél „Pénzügyek” és bosszúságok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom