Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-13 / 61. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1982. MÁRCIUS 13

I Arcképvázlat I

A „börtönviselt” nevető

Senki sem űz olyan foglalkozást megyénkben mint Szabó József főhadnagy, a szolnoki Büntetésvégrehajtó Intézet nevelőtisztje. Feladatköre egy mondatban: becsületes életre, tisztességes munkára, a társadalomba való beilleszkedésre nevelni a hosszabb-rövidebb időre elítélteket

Életútja rendhagyó. Vasutas csládból származik, neki is ezt a pályát szánták. Vasutas a nővére, a nagybátyja, az apja, és a nagyapja is az volt. Érthető, hogy a szajoli általános iskola elvégzése után a szegedi vasútforgalmd technikumban folytatta tanulmányait.

Az érettségi után néhány hónapra behívták katonának. Technikusként parancsnok- helyettesi beosztást kapott egy nagyobb útépítésnél. Beosztása és érdeklődési köre folytán nemcsak szakmai feladatokkal foglalkozott, hanem az emberekkel is. Ugyanígy adódott leszerelés után a Tiszamenti Vegyiművekben. ahol szállítási művezetőként dolgozott. Jó élőiskolának bizonyult ez számára.

Az egyenruhát 1970-ben vette fel. Nemsokára bekerült a Rendőrtiszti Főiskolára. Egyik legnehezebb időszaka volt az. Májusban kezdett építkezni, júniusban már a főiskolán volt, novemberben kész lett a ház. Azt csaló ő tudja, mennyi verejtékkel.

Tavaly került mostani beosztáséba. Azt mondja erről:

— Tulajdonképpen ez nem idegen számomra, hiszen az intézet minden munkaterületén dolgoztam előzőleg, kivéve a pénzügyi szolgálatot, de hát az női terület, úgy mint a családban.

A hasonlatnál maradva: a nevelés az ő területe itt, úgy mint a családban. Véleménye erről:

— Nincs nehezebb a világon az emberek átnevelésé- nél. Ezt a munkát csak hittel léhet csinálni és folyamatosan, nem úgy, hogy na ma befejezem, holnap meg majd meglátjuk, mi lesz. Minden ember rezzenését naponta figyelemmel kell kísérni, a pillanatnyi helyzetnek megfelelő nevelési módszereket alkalmazni. Nemcsak szép szóval, hanem esetenként keményebb eszközökkel is kell nevelni, — éppen az elítéltek érdekében, mert azok idejében történő alkalmazása pozitív hatású.

Szabó József főhadnagy bízik az emberekben, még azokban is, akik nem először kerülnek börtönbe.

— Némeiy vonatkozásban taposómalom ez. Van aki csak azért tartja be a szabályokat. hoev kikerülve egy ideig élhesse rési életét. Mégis hiszek abban, hogy előbb-utóbb minden embert meg lehet változtatni. Ha nem hinném ezt, akkor egy negyedszer-ötödször visszakerült elítélttel való foglalkozásnak nem látnám az értelmét. Meggyőződésem, hogy az emberek gondolkodásmódja életvitele változik, előbb-utóbb mindegyikük belátja, hogy csak a munka, a becsületes élet adhatja a lét alapját. Ha nem tanítjuk meg az elítélteket a becsülettel végzett munkára, akkor nem is alakulhatnak ki bennük olyan személyiségjegyek, melyek birtokában saját elhatározásból dolgoznak majd úgy a polgári életben, hogy meg is tudjanak élni. Itt kell megalapozni jövőjüket.

Bevallom hogy a főhadnagy szavainak hallgatása közben belémlbújik a kételkedés ördöge. Nem általában munkája végeredményében. inkább annak gyors hatékonyságában kételkedek. Nem hiszem például, hogy az a fiatalkorú, aki három lány „futtatásával” rövid idő alatt kétmillió forintot (és egy börtönbüntetést) keresett magának, az szabadulása után megpályázza a kiváló dolgozó címet, de abban már kételkedem, hogy Szabó József főhadnagy szavai mindig a fülében csengenek majd, akármit tesz. És ez sokat számít, ha már az intő szülői szó elmaradt annak idején. Igaza van a nevelőt isztnek:

— A fiatalkorúak nevelési gondjai nem a börtönben kezdődnek. Ha annak idején a szülők a körmükre néztek volna. megkérdezték volna tőlük hol csavarognak éjszakánként merem állítani, hogy az ifjúkori bűnözés a jelenleginek harminc százalékát sem érné el. Előfordul az is, hogy a visz- szaesők szülei tőlünk kérik számon, hogy miért nem neveltük meg fiúikat, aki valamikor „a világ legjobb kisgyermeke” volt. Arról viszont fogalmuk sincs, hogy mi a család szerepe a nevelésben. Van olyan szülő is, aki mindenkit vádol, aki szerint mindenki rosszindulatú, csak az ő elítélt fia ártatlan. Szerintem a legnagyobb baj az hogy sokan nem tűznek életcélt gyermekeik elé. és azok jóné- ihány családban nem látnak mást, mint a pénz mindenáron való hajszolását.

A nevelőtisztnek is van két gyermeke.

— Este már majd szétrobban néha a fejem, mégis beszélgetni kell a gyerekekkel, rákérdezni, mit csináltak, mi volt az iskolában;. Lefekvéskor meg azon gondolkozni, hogy holnap hogyan tovább. Hát ilyenek miaitit süllyed el, az, aki nem hittel csinálja ezt a munkát.

— És aki hittel csinálja, milyen örömet lel benne?

— Vannak apróbb örömök a mi munkánkban is. Az például, ha egy megtévedt ember családi életét sikerül helyrehozni, vagy az. ha valamelyik elítélt kitárulkozik, némi jelét mutatja annak, hogy él fogad ja a társadalom normáit. Ezek az apró örömök nálunk nagyon fontosak, feledtetik a kudarcot. ,

— Bánatot mi okoz?

— Bizonyos csalódottságot érzek akkor, ha valaki minden jószándék ellenére nem a normáknak megfelelően viselkedik. Nem öröm, az sem, ha valamelyik nem megrögzött gonosztevőtől akkor is elválik a felesége, ha gyerekük van, és még volna esély, hogy megértsék egymást. A legnagyobb kudarc számomra természetesen az. ha szabadulása után úra itt látok valakit. Nem hiszek abban hogy vannak nevelhetetlen emberek. Csak az a baj, hogy büntetésük letöltése után többnyire ugyanaz a kör fogadja és befolyásolja őket, amelyből kikerültek. Márpedig az emberek többnyire olyanok, amilyenekké környezetük formálja őket.

A jövőt illetően két dolog foglalkoztatja Szabó főhad- maigytot:

.— Az esti egyetem szakosítójára járok. Szeretném elvégezni a tanárképző főiskolát is, de ez nemcsak tőlem függ, hanem ' elöljáróimtól is. Sokan kérdik, minek tanulok. Én viszont azt tartom, hogy az önbecsülés bizonyos foka a tanulás. Nem lehet életcélom az, hogy csak a mának éljek. Addig tanuljlon az ember, míg szellemi frissességgel bírja és van rá lehetősége.

A másik célom pedig az. hogy munkámban a lehető legtöbbet elérhessék, hogy az itt megismert arcokat csak a polgári életben lássam.

Ehhez a cél iához bizonyára hozzásegíti egyre gazdagabb tapasztalata. Már most elmondhatja akármelyik nagyszájú elítéltnek: „Nekem beszél, hiszen több időt (töltöttem .börtönben, mint maga”.

Simon Béla

Űz irdatlanul hosszú „falu”

AVAGY: FEGYVERNEK! VÁLTOZÁSOK

Dobler Miklósék Szolnokról jövet, a négyes számú főútvonal mellett Fegyvernek feliratú helységjelző táblától balra, az egyik legközelebbi házban laknak. Idestova negyven éve.

— Ez volt az utolsó ház, később épültek be a foghíjak — mutat a központ felé Erzsébet néni, a házigazda felesége. — Mi a leeérdeke— a legnagyobb gondjuk?

— Irdatlanul hosszú ez a falu, van vagy öt kilométerre a tanácsháza. Hatvankét éves vagyok, keserves a bejutás. Sokat kell lépkedni a buszmegállóig, és az én lábaim már tiltakoznak a hosz- szú gyaloglás ellen. Még szerencse, hogy sűrűn jár a busz.

Doblerékhoz jó kilométerre mutatós, önkiszolgáló ABC és bisztró várja a vevőket. Az élelmiszerbolt áru- választékát még benn, a „faluban” is dicsérik. Nem csoda, hogy az éves forgalom már meghaladja a 600 ezer forintot. Temérdek bel- és külföldi turista áll meg itt napról napra a kocsijával pár pillanatra. Legújabban a töltelékárukon és az újságokon, folyóiratokon kívül kozmetikai cikkek közül is vásárolhatnak a betérők.

Jobbra, a hájdani szapár- falusi iskola udvarán nagy a kopácsolás. Az öreg épület tetőtől talpig, kívül is. belül is, újjászületik: hajdanában a legfiatalabbak látogatták, ez évtől a rászoruló legöregebb helybelieknek biztosít majd pihenést, szórakozást, meleg ételt, gondtalan kisebb változás? Az, hogy még nemrégen is Szapárfa- lunak nevezték ezt a részt, és úgy lettünk fegyvemeki- ek, hogy egy tapodtat se mozdultunk. Igaz, tanácsilag korábban is odatartoztunk, és még most is kapok úgy levelet, hogy az utca, házszám fölött a Szapárfalu név áll

kapcsolódást Lesz benne pihenő, társalgó, ebédlő, tálaló, zuhanyozó, mosdó.

A hajdani Aranykalász Termelőszövetkezet irodájában szorgoskodó lányokat, asszonyokat találok: műhelyekké alakították a szobákat amelyekben műanyag füzet- és könyvborítókat, ta- sakokat készítenek. hajtogatnak. Kővári Tibor üzem- ágvezető szerint ügyesen, szakszerűen.

— Mindössze pár hete költöztünk ide, jelenleg 9 lány és asszony alkotja a létszámot. Olyanoknak biztosítunk munkát, akiknek több gyerekük van, bajos az eljárásuk, vagy korábban a háztartásban dolgoztak. Az idei termelési tervünk 2,8 millió forint. A melléküzemet az elképzelések szerint 15—20 fősre fogjuk fejleszteni az év végére.

Vitathatatlan, a legnagyobb újságot, változást még most is a két termelőszövetkezet, az Aranykalász és a Vörös Csillag egyesítése jelenti. a „frigy” után a fegy- verneki Vörös Csillag 6 ezer 100 hektáron gazdálkodik. A történteket Csortos István főkönyvelő igy magyarázza.

dó egységek, munkahelyi kollektívák is csatlakoztak, és a helybeliek • remélik, hogy programjuk megyei, sőt országos visszhangra talál.

Ami az ötnapos munkahétre való átállást iellemzi. okozott. és bizonyára okoz még kisebb, nagyobb bonyodalmakat. Ez a rendelkezés ugyanis ielenleg a község helyben foglalkoztatott ezer- ötszázötvenhárom, doleozóia közül csak negyvenhat százalékra vonatkozik. A többiek továbbra is dolgoznak ezen a napon. Márpedig ilyenkor bezár az óvoda, a bölcsőde. Igazt a község vezetői szerint —. ha igény lesz rá — ezen a nyitva-, illetve zárva- tar.tásan okvetlen változtatnak. de ielenilee mée nemi mivel mindössze hárman kérték a szombati óvodai ellátást.

Régóta beszédtéma Fegv- verneken a TÜZÉP-teleo állapota. Pólyák Márton áfész- elnök szerint valamit azért a közelmúltban iavult a helv- zet

— Nagyobb nem lett a terület. de a sártenger összeszűkült. mivel körben esv betonos kocsifordulpt alakítottunk ki. Ez évre tervezzük az idevezető mintegy 100 méteres földút betonozását is.

Ami a TÜZÉP áruválasztékát illeti van szén és tűzifa, építőanyag is akad. bár erről Danvi Károlvnénak más a véleménye.

— Két éve énítiük a házat és már csak a kőDorozás hiányzik. Az az igazság: énül. szépül a falu. de legújabban itt méregdrága az éuítkeziás. Miért? Mert lőszerével maid- nem mindent messziről kell szállítani. Mi például néhánv ajtón és ablakon kívül mindent máshonnan szereztünk be. és szállítottunk ide Jászberényből a betongerendákat. Kaiból a sódert Kisújszállásról a cserepet. Szolnokról az egyéb anyagokat.

Drága a fuvar

— Mennyivel drágul ígv az építkezés ?

— Hozzávetőleges számítások szerint is több tízezerrel. Pedig mi még kedvezményt is_ kaptunk. Ezért elmondok egv példát: nekünk 50 köbméter sóder kellett, és Kaiból hat köbméterenként, kétezer forintért hozták, azaz a gomb többe került mint a kP'bát.

Drága fuvar ide. drága szállítás oda. azért Fegyvernek«'- rengeteg az úi. szén épület a félig kiélsz ház. Talán ez a legszembetűnőbb. Baunok (Béla tanácselnök adatokat sorol.

— Évente 45—50 úi ház épül a nagyközségben, és bizony itt művészet fuvart, járművet szerezni a szezonban. Egyébként a tanács is nyakig van az építkezésben. Sza- párfaluban készül az öregek napközi ie. és a felajánlott, illetve befizetett összegből berendezek! szeretnénk vásárolni. Azután van egv 8x16 méteres tanmedencénk, de alig tudiuk használni. Éppen ezért a költségvetési üzem megígérte, hogv megnvúitia a szezont mivel az idén sátortetőt húz fölé. Az is újdonság. hogv a Holt-Tiszán megnyitjuk a szabadstrandot, és befejezzük az ifiúsági park kialakítását. Mindezekre mintegy 10 millió forint értékű társadalmi munkát kérünk a 'helybeliektől. Persze. gond nélkül soha nincs a porta. A legúiabb az hogv a négv fúrott kubunk vize kii- merülőben van. és kellene

,egv úi vízműteleo.

Változás még az is: a gyermekélelmezés lébonvolítását átvette az áfész. ami nagv könnyítés az iskolavezetésnek, Általában kedvező a kép a két iskola összevonása után: több a szakos tanárok által tartott ófák száma, magasabb az oktatás színvonala, egyszerűbb a bérgazdálkodás. Ugyanakkor érdekés: egv iskola. de két úttörőcsapat, két szülői munkaközössiálg dolgozik. Nem beszélve arról, hogv a 930 gyerek már afféle mammutlétszámnak számít.

Marad a népesség

Fegyver neki változások,

ígértük a címben. Talán ezzel is lehetett volna kezdeni: az mindenképpen ió dolog hogv a 7 ezer 600 lakosú településről megállt az emberek elvándorlása. , Á leírt gondok, problémák ellenébe tovább éoül. szépül a település, és az állandósult lélekszám azt is m.utatia: aki itt lél. iól érzi magát, megtalálja a számítását.

D. Szabó Miklós

FOTÓ: HARGITAI LAJOS

BÜCSÜZIK A TÉL

Messze a központ

Megtörtént a „házasság”

Nem panaszképpen mondom, de volt mit helyre ten-_ ni, és pár hónap alatt kiderült, hogy nem rossz, elsietett a ..házasság”.

A fegyverneki Vörös Csillag Termelőszövetkezet idei zárszámadó közgyűlésén 37 millió forint nyereséget könyvelhettek el. Az átlag- kereset kevés híján havi négyezer forint, és ami a nyereségrészesedést illeti, 14 százalékot fizettek. Azaz a tagok 5—10 ezer forintot vihettek haza. („Mellesleg” rendezték az Aranykalász Termelőszövetkezet adósságát is.)

Ugyancsak helyi, termelőszövetkezeti kezdeményezés: 1982. az idős emberek éve alkalmából minden tag felajánlja egynapi keresetét az öregek megsegítésére. Azóta a felhíváshoz más gazdálko-