Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-06 / 55. szám

« _______________________Nemzetközi körkép___________ 1982. MÁRCIUS 6. A merikai fegyverkezés A kalandorság politikája A térkép eredetije a Penetagonhoz közel álló U. S. News and World Reportban jelent meg: azt illusztrálja, az amerikai atomtenger alatt járók milyen mélységben mérhetnének csapásokat a Szovjetunió területére Reagan elnök egy katonai repülőgép fedélzetén Bolgár népgazdaság 1982 Javuló életkörülmények Azóta. hogy a Reagan- kormány hivatalba lépésével az előzőnél agresszívebb cso­portok kerültek az Egyesült Államok politikai-katonai apparátusának csúcsaira, niég Nyugaton is egyre gyak­rabban fogalmazódik meg a kérdés: milyen meglepetése­ket tartogat még a világ számára ez az adminisztrá­ció, meddig akar elmenni a fegyverkezésben? A kételye­iknek hangot adó józanabb államférfiaknak bizonyára az a sorrendi furcsaság is feltűnhetett, hogy még mi­előtt kialakulhatott volna az új kormányzat átfogó külpolitikai irányvonala, a katonai dotktniina -gyakorlati­lag már kikristályosodott. Az alapvető katonapoliti­kai cél az amerikai imperi­alizmus meggyengült pozí­cióinak visszaszerzése, a vietnami „trauma” kikeve­résével az „elvitathatatlan” katonai erőfölény kivívása. Ehhez természetesen hatal­mas anyagi-pénzügyi eszkö­zök szükségesek, és elkerül­hetetlen a katonai elvek olyan módosítása is, amely lehetővé tenné a Szovjetunió a szocialista közösség elleni első, „győztes” csapásmérés­hez elegendő erők és esz­közök maximális mozgósítá­sát. Helyén való tehát az a megállapítás. —. kiváltkép­pen a Reagan-kormányzat legutóbb előterjesztett csil­lagászati összegű katonai költségvetési tervezetének fé­nyében — hogy az amerikai külpolitika erős- militarizálá- sának vagyunk tanúi. Erről tanúskodik a következő költ­ségvetési évre (vagyis az ok­tóbertől kezdődő időszakra) javasolt 263 milliárd dollá­ros katonai előirányzat, ami az előző évhez képest 20 százalékos emelkedést je­lent. Az összeg oroszlánré­szét a hadászati csapásmérő erők — az MX típusjelzésű interkontinentális balliszti­kus rakéták, a B—1-es tá­volsági bombázók, a Tri­dent atomtengeralattjárók, a sízámyasnakétálk emésztik fel. A Reagan-kormiány had- erőfejleszltési programjának jellemzője, hogy bár a raké­ta-nukleáris hadászati tá­madó erők „felfuttatását” részesíti előnyben, zöld fényt ad valamennyi haderőnem nagyarányú átfegyverzéséhez is. Indok — mint mindig — az állítólagos szovjet kato­nai fenyegetés. Noha ilyen fenyegetés soha sem volt, s ma sincs, az amerikai kato­nai-hadiipari körök mindig találtak ürügyet a fegyver­kezés új fordulójának bein­dításához. így volt ez pél­dául az 50-es években, ami­kor azt állították, hogy az atomfegyver legfőbb célba- juttató eszköze, a nagy ha­tósugarú bombázók építésé­ben az USÁ — úgymond •— elmaradt a Szovjetuniótól. A 60-as években az inter­kontinentális ballisztikus ra­kéták területén való „vészes lemaradásra” hivatkozva nemcsak a fegyverek, ha­nem az Európában elhelye­zendő közép-hatótávolságú rakéták gyorsított rendszer­be állítását is elérték a Kongresszusban. Ugyancsak az Egyesült Államok volt a kezdeményező fél a 70-es évek elején a több robbanó­fejes rakéták, a neutron­bomba és a szárnyasrakéták kifejlesztésében. Cáfolhatat­lan tény tehát ■— és ezt számos nyugati békekutató intézet adatai is megerősítik, — hogy a Szovjetunió nem megelőzte. hanem csupán követte az amerikai fegy­verzetfejlesztéseket. Az amerikai kormányzatot ma sem a „szovjet fölény” sarkalja a fokozott fegyver­Több nukleáris robbanófej­jel felszerelt amerikai Mi- nuteman—3 interkontinen­tális ballisztikus rakéta föld alatti indítóállása. kezesre, hiszen a két atom­hatalom között viszonylagos egyensúlyi állapot áll fenn, hanem éppen a hadászati egyenlőség megbontásának szándéka, az egyoldalú ka­tonai fölény megszerzésének vágya. A politikai-katonai szempontok mellett persze a profitérdekek sem melléke­sek. Az új és még újabb fegyverrendszerek szolgálat­ba állítása sokmilliárdos hasznot hoz a hadiipari mo­nopóliumok konyhájára — és Reagan elnök éppen ne­kik akan kedvezni. Hová vezet ez a kiszámít­hatatlan következményeket magában rejtő irányvonal? Képes-e az USA rákénysze­ríteni akaratát a világra, különösképpen a vele egyen­rangú és legalább ugyan­olyan pusztítási képességgel rendelkező nukleáris hata­lomra, a Szovjetunióra?! E számítás teljességgel meg­alapozatlan. A „korlátozott” (vagy inkább korlátlan) atomháború gondolatával va" ló játszadozás nem egyéb, mint felelőtlen kalandorko- dás az emberiség sorsával, a népek életével. Nyilvánva­ló ugyanis, hogy egy esetle­ges atomháborúnak nem lőhetne győztese, hiszen mindkét szemben álló vi­lágrendszer vezető hatalma rendelkezik a kölcsönös megsemmisítés eszközeivel. Serfőző László alezredes A Bulgáriában élők és a rendszeresen idelátogatók a megmondhatói, milyen szem­mel látható kedvező válto­zások mentek végbe ország­szerte az utóbbi években a belkereskedelmi áruellátás­ban és a lakossági szolgálta­tásokban. Vonatkozik ez a ruházati szaküzle.tekre, a di­vatáruházakra, az illatszer­boltokra éppúgy, mint a leg­hétköznapibb bevásárlás színhelyére, az élelmiszer- üzletekre. A bolgár városok utcáké- • pének kedvező irányú vál­tozásához nemcsak a rend­szeresen és mindenütt vég­zett sortatarozás és a külföl­di turisták szerint is elis­merten jól öltözött emberek látványa járul hozzá, hanem egyre több helyütt az ízlé­ses. vonzó üzletportálok, ki­rakatok is. Az előző. VII. ötéves tervidőszakban jelen­tősen megjavult az ország üzlethálózata. 222 ezer négy­zetméter területű 2109 új üzletat építettek. Átadtak 4 új áruházat, 87 szupermar­ketet. öt év alatt a kiske­reskedelmi áruforgalom 32 százalékkal nőtt. Hétezer üz­letet korszerűsítettek és fel­újítottak. ’ A BKP XII. kongresszu­sán jóváhagyott gazdaság- és szociálpolitika fő célja a nép állandóan növekvő anyagi, szellemi szükségle­teinek kielégítése. A végre­hajtásának második évébe lépett új bolgár ötéves terv egyik legfontosabb célkitű­zése az életszínvonal emelé­se, az életkörülmények javí­tása. Ezt szolgálják a három évvel ezelőtt fokozatosan bevezetett új gazdasági me­chanizmust a gyakorlati ta­pasztalatok alapján kiegészí­tő és módosító intézkedések, amelyekről a múlt év de­cemberében hozott határoza­tot a bolgár minisztertanács. A január 1-én hatályba lé­pett jogszabály a BKP XII. kongresszusa és a tavaly októberi országos párt- és gazdasági aktíva iránymuta­tásénak megfelelően megte­remti a feltételeket ahhoz, Ihogy (következetesen meg­felelően megteremti a felté­teleket ahhoz, hogy követke­zetesen meghonosítsák az új gazdasági szemléletet az anyagi termelés minden szférájában, a gazdaságirá­nyítás minden szintjén, a brigádszervezettől a minisz­tériumokig és a miniszter­tanácsig. A központi tervezés töké­letesítésével egyidejűleg nő a dolgozó kollektívák úgy­nevezett ellenterveinek sze­repe. A gazdasági tervezés meghatározó fogalmai a ren­tabilitás, a jövedelmezőség, s ezzel összefüggésben a gazdasági önelszámolót és ónfenntartás elve. Összes­ségében elevenebbé válnak a gazdasági szervezetek és a piac kapcsolatai. Bulgáriában ma .minden korábbinál jobban ügyelnek arra, hogy a lakosság nö­vekvő vá.si irlóenejénelk meg­felelő választékú és minősé­gű áruval lássák el az üz­leteket. A közszükségleti cikkeket gyártó iparágakat kiemelten fejlesztik. A lakosság jobb ellátásá­nak kihasználatlan lehetősé­gei közé sorolják Bulgári­ában a településrendszerek alapvető élelmiszerekből va­ló önellátásának javítását és a vállalatok kisegítő gaz­daságainak bővítését. Ennek célja az üzemi étkezdék jobb zöldség-, gyümölcs-. tojás- és húsellátása. A lakosság reáljövedelme öt év alatt 16 százalékkal, az idén pedig 3 százalékkal nő. A nemzeti jövedelem nö­vekedésének megfelelően a társadalmi fogyasztási ala­pok öt év alatt 17 százalék­kal, 1982-ben pedig 3,5 szá­zalékkal gyarapodnak. A kiskereskedelmi áruforgalom öt év alatt 21, az idén 3,8 százalékkal nő. Az ötéves és az 1982. évi tervtörvény nagy súlyt fektet az árualap szer­kezetének bővítésére, az egyes közszükségleti cik­kekből időnként még felme­rülő hiányok leküzdésére a belső piac jó minőségű, a fogyasztók által keresett termékekkel történő ütemes ellátásra. Ezzel összefüggés­ben nagy jelentőséget tu­lajdonítanak a korszerű technológiával dolgozó kls- és középüzemek száma gya­rapításának. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy Bulgáriá­ban már egyáltalán nincs gondjuk a háziasszonyok­nak. Bár az üzlethálózat te­kintélyes része már önkiszol­gáló rendszerű, sok még a korszerűtlen, elavult bolt. Az ötnapos munkahetet itt már több mint egy évtized­del ezelőtt fokozatosan be­vezették, a pénteki bevásár­lás azonban ma sem tartozik a könnyű és kellemes fel­adatok közé. Igaz viszont, hogy az utóbbi időben nö­velték a szombaton, sőt va­sárnap is egész nap nyitva tartó élelmiszerüzletek szá­rmát Szófiában. Az új lakó­telepeken élők bevásárlási terhén pedig a bolgár fő­városban épülő metró is enyhít majd. Pék Miklós A milliomosnő páréves képe néven vagy fél­tucatnyi helység van az Egyesült Ál­lamokban. Az Atlanti-óceán parti Rhode Island egyik gyönyörű öblének kis tele­pülése arról nevezetes, hogy a leggazdagabb amerikaiak egy részének nyaralóhelye. Az itteni „finom társaság” igen kényes jó hírére. Ma mégis történik valami kelle­metlen botrány, sietve igye­keznek eltussolni. Már ami­kor lehet. Mert azért ez-az mindig kipattan. Kínos volt például — emlékeztet rá a nyugatnémet Stern Magazin Newport Gyanús inzulinampullák... Milliomosnö kómában —, amikor a „Dollár-herceg­nőnek” nevezett Doris Duke autójával villája rácsához trancsírozta fiatal barátját — gyaníthatóan érzelmi okokból. Az incidensre hamar fáty­lat borított az idő. Most azon­ban a newporti „krém” ide­geit egy olyan ügy borzolja, amin aligha lehet gyorsan túllépni. 1980 végén fürdő­szobájában ájultan "találták Martha von Bülow-t, a sok­szoros .milliomosnőt, akit az orvosok azóta sem tudtak visszahozni a kómából. Fia és lánya gyilkosság kísérle­tével vádolta meg a férjet, mostohaapjukat. Lássuk az előzményeket, A milliomosnő huszonegyné- hány évesen találta meg ál­mai hercegét egy ausztriai kastélyban. A hercagt Alfine von Auersperg értékéből Martha szemében mit sem vont le, hogy a „főúr” éppen teniszedzőként kereste ke­nyerét az említett kastély­ban. A nagy szerelemmel is­mét találkozott az amerikai vagyon és az európai rang. Az eredmény nyolc év há­zasság, két gyermek, majd válás. Röviddel később Mar­tba már Claus von Bülow felesége. Az útjdonsült férj sem volt gazdag, bár a mil­liárdos Paul Getty ügyvéd­jeként közel állt az előkelő körökhöz. Tizennégy éven át úgy látszott, Martha második házassága jól sikerült. A Newportban vásárolt álom­kastély a boldogság szigeté­nek tűnt. Utóbb azonban ki­derült: a finom társaság már régen észrevette, hogy a házassággal baj van. Claus környezetében feltűnt egy szerető, majd a férj váratla­nul állást vállalt, ami ebben a körben nem volt szokásos. 1979 karácsonyán jött a tra­gédia első felvonása: Martha egy este rosszul érezte ma­gát. Másnap a gondos férj azt mondta a családnak és a komornának, hogy ne zavar­ják .a pihenő asszonyt. A ko- morna azonban nem hagyta annyiban: felment és moz­dulatlanul, ájultan találta asszonyát. Ám Claus csak hosszú vita után hívott or­vost. A milliomosnő a kóma A newporti álompalota: a Villa Clarendon Court küszöbén került kórházba, s csak lassan épült fel. Ezalatt a gyanakvó ko~ morna magánnyomozást foly­tatott, s a férj szekrényében injekcióstűket és ampullá­kat talált. Pár hónappal ké­sőbb, amikor újabb inzuli­nos ampullákat lelt, átadta azokat a milliomosnő gyere­keinek. Mégsem történt sem­mi, egészen 1980 karácsonyá­ig, amikor Marthát kómában lelték fürdőszobájában. A gyerekek ekkor magándetek­tívet fogadtak, aki terhelő bizonyítékokat talált. A csa­lád ügyvédije megindította a pert Claus von Bülow. ellen, s a dologból mostanra- bűn­vádi eljárás lett. A közvéle­mény azóta is megoszlik: van, aki hisz a férj bűnös1- ségében, van, aki kételkedik. Pedig az orvosi szakvéle­mény alig enged kételyt: a milliomosnő kómáját a véir- cukorszint hirtelen esése okozta, s ezt inzulinnal el lehet érni. A newporti fi­nom köröket azonban nem a bűnösség vagy ártatlanság bizonyítékai 'érdeklik!, ha­nem maga a botrány. Hogy ilyesmi történhet a legele­gánsabb amerikai társaság­ban, még csak hagyján! De hogy per legyen belőle — ez szörnyű! (—r—y) összeállította: Majnár József

Next

/
Oldalképek
Tartalom