Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-05 / 54. szám

3 1982. MÁRCIUS 5 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Kádár János a belvárosban A KB első titkárának felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) jöjjenek a vilatiból, ismer­kedjenek velünk lássák min- dennaniainkat. Ez volt az /M- ső cél. ezt elértük A máso­dik: csináljuk mindezt gaz­daságosan. Ezt — elvtársak — még tanulnunk kell! A vendégek me"nézték a szálloda már nevezetes bécsi kávézó iát. uszodáját, voltak esv-két szobában, s Niklai Ákos. a Fórum isn"<atóia az éttermeket sem hagyta ki a látnivalók bemutatásából. A szén tavaszi nonrsüt-’sben •'■1- sétáltak a pesti Vicádéhoz, amelv 1980 márciusa óta ad ismét otthont zenének, kép­zőművészetnek. Az erpd-'ti épületet, a múlt század hat­vanas éveiben épült Vicádét — magyaráz! a Gáspár Tibor /— a fennmaradt dokumentu­mok alapján leginkább a léo- csőház és a híres nagyterem idézi. A Vicádé Galériájában nemi'éc nvílt Soós László és Kemény Éva Grafikus — So- kv — politikai plakátkiállítá- sa: a művésznár kalauzolásá­val Kádár János mesismer- kedett a többségében fekete­fehér fotómontázzsal, azokkal az acitatív erejű alkotások­kal. amelvek a nemzetközi imperializmus, a világ kü­lönböző pontjain feléledő új­fasiszta agresszió ellen a né­pek szabadsága mellett emel­nek szót. Bennük — a Köz­ponti Bizottság első titkárá­nak vendégkönvvi szavaival — valóban közérdekű művé­szi tevékenység ölt testet. Rigó László igazgató vezette a rövid sétát az épületben, majd Kádár János a Vörös­marty tér. a Váci utca felé indult. Jöttének hírére összeserec- lettek az emberek, s alig pár lépés kellett csak: a téren vi­rágot árusító Hajdú Józsefné sebtében kötött csokorral kö­szöntötte a Központi Bizott­ság első titkárát. Demián Sándor, a Skála-Coojj vezér- igazgatója invitálta először üzletlátogatásra is a vendé­geket. legújabb kezdeménye­zésükkel. az S-modell Ruhá­zati Kereskedelmi Társaság boltjával büszkélkedve A belváros-néző séta utol­só állomása a Szabadsaitó úton nemrégiben megnyitott Budapesti Kiállítóterem volt. ahol Derkovi'ts-ösztöndí ias fiatal képzőművészek táviolát tekintette meg Kádár János. Közülük szegélyesen is meg­ismerkedett és elbeszélgetett Katona Zsuzsa szobrásszal. Kovács Dénes grafikussal és Zrínyifalvi Gábor festővel. Kádár János útja ezután a Budapesti Pártbizottságra ve­zetett. ahol részt vett a ke­rületi első titkárok tanácsko­zásán. Maróthy László — kivált a főváros politikai arculatára figyelő tájékoztatójában — aláhúzta: Budapest általános állapota olyan, mint az or­szágé. Társadalmi stabilitás jellemzi, érvényesül a párt politikája, munkások, értel­miségiek. alkalmazottak munkálkodnak a szocializ­mus építésén. Ez. a fii. ez a meghatározó. Jól tudjuk — mondotta —, az emberek na­gyon érzékenyen minősítik a gondokat, persze mutatóban sem igen van már olyan, aki az eredmények láttán kö­zömbös maradna. A főváros lakosságának közgondol ko­'dásában mélyen és alapve­tően ott van ennek a társa­dalomnak a nagyra becsülé­se. Mik a bizonyítékok? Mindenütt a cselekvőkész se­gítség, a társadalomért érzett felelősség nyilvánul meg. le­gyen az tanácsi fórum vagy népfront-megbeszélés, legyen szó párttagokról vagy párton kívüliekről. Szkokán Ferenc, a XIV. kerületi pártbizottság első titkára annak a meggyőző­désének adott hangot, hogy nemcsak az emberek politi­kai érzékenysége nőtt, ha­nem felelősségérzetük is fo­kozódott. Kifejeződik ez. az eredményeik mögött meghú­zódó komoly erőfeszítések­ben, nagy társadalmi össze­fogásban. Gál Lászlóné, a IX. kerületi pártbizottság el­ső titkára a párt munkamód­szeréről, a pártmunka stílu­sáról beszélt, hangoztatva: Örvendetes napi gyakorlattá vált ma már az az elméleti igény, hogy a politikai mun­ka személyes jegyeket visel­jen. Bizonyítható ez a pár­ton belüli egység, a népi­nemzeti egység erősödésével. Hámori Csaba, a XIX. kerü­leti pártbizottság első titkára rámutatott: Pártunk erős. eleven, társadalmi életünk nagy kérdéseire válaszolni tudó párt. Egysége nyílt vi­tákban kovácsolod ik. akkor is, amikor az emberek egy részében kétségeket, aggo­dalmakat ébreszt a világpo­litikai, világgazdasági hely­zet alakulása. Ezután a Központi Bizott­ság első titkára kért szót. Fontosnak, sokrétű prog­ramjával tanulságosnak mi­nősítette a látogatást Kádár János hangsúlyozva: a Köz­ponti Bizottság munkájában nélkülözhetetlennek tartja a fővárosi pártszervezetek ta­pasztalatait. megkülönbözte­tett figyelemmel törődik B"- , danesttel. hiszen itt él — dol- .gozik- lakosságunk ölödé, párttagságunk negyede. — A látottak, hallottuk újra és új­ra. meg kell. hogv győzzenek bennünket: eddigi politikán­kat kell követnünk, ez a po­litika szülte komoly történel­mi eredményeinket. — foly­tatta a Központi Bizottság első titkára. — Rendszerünk szilárd, ezt ellenfeleink is el­ismerni kényszerülnek. Fej­lődési ütemünk — igaz — alacsonyabb, mint a korábbá esztendőkben volt, de bizton­sággal nézhetünk a jövőbe. S ■a világban ezt kevés ország mondhatja el magáról. Nyíl­tan vállaltuk: programunk az elért színvonal megtartása. Tisztességes, becsületes, von­zó program ez. Nem élünk fi' -Menüi a világban, nem élünk elszige­telve a viláe eseményeitől. Most hát intenzívebben és jobban kell politizálnunk, a jó szót nem sajnálva, az ér­vekkel nem takarékoskodva. Legfőbb érveink — ténvek! Gazdaságunk például bizo­nyította állóképességét az el­múlt években, holott ma 20 százalékkal kell többet ex­portálnunk. hogv ugvanszt megkapjuk, mint 1974-ben. Élünk, dolgozunk, megőriz­zük. s — bizonyos vagvok benne. — tovább fejlesztjük elért vívmányainkat. Bizo­nyos vagvok benne, mert nincs többé olvan potenciál­ja a kapitalizmusnak, hogv e vívmányokat. — akár ná­lunk. akár a szocialista világ más, országai ban — megsem­misítse. Á nemzetközi hely­zetet az Egyesült Államok bizonyos irányító körei éle­zik. fegyverkezési versenyt szítanak, valamiféle erőfö­lényre törekszenek. Az okok­ról már sokszor esett szó De nem árt, ismételni: a kapita­lista világ vezető ereie. ha mérleget készít magára néz­ve. bizony negatívnak talál­ja. S a kapitalizmus, ha krí­zisbe került, a történelem során eddig még mindig a háborúban kereste a kiutat a megoldást, De a világ na­gyot változott, a háború ma már nem x értve'szerűen el­kerülhetetlen. Természetesen a monooolkanitalizmus a helyzet élezésével több célt kíván elérni: brutálisabban léphet, fel a népek .szabad­ságtörekvéseivel szemben, s nagv hasznot vághat zsebre a fegyverkezésből. Lehetősé­gei azonban már korlátozot­tak. Mi ióí ismerjük a ‘ sadalmi fejlődés törvényeit: az emberek szabadok, a né­pek nemzetek akarnak len­ni. Senki sem állhatja útju­kat — mondotta végezetül Kádár János, a Központi Bi­zottság nevében további helytállást, úiabb sikereket kívánva a budapestieknek. Mk nnyit hallottunk már a „nyugati tem­póról”, hogy valami titok felfedezését: is vártuk az úttól. Aztán rá kellett döbbennünk, csodák ott sin­csennek. Persze lehet, hogy a kint töltött egy hónap volt kevés — ennyi idő alatt bi/.- tos' nem láthattunk bele a tőkés, cég kártyáiba. De nem Is éreztük úgy, hogy egy bű­vészmutatványt kell megfej­teni. Természetes volt, hogy anyaghiány miatt egyszer sem állt a munka, hogy mű- szakváltás előtt egy félórá­val megjelentek a targoncák, ési minden munkahelyre ki­osztották a következő tur­nusnak elegendő anyagot. És a felszerelési? Ahol mi vol­tunk.' ott nem mindentudó robotokkal dolgoztak. A he- gesztőb’erendezések vélemé­nyem szerint egyszerűbbek, mérnöki szemmel nézve még korszerűbbek is voltak, mint a hozzánk nem rég megér­kezett svéd automaták. Oda­kint azonban egyszer sem láttam, hogy á hegesztő azért tétlenkedett volna munka nélkül, mert a gépe elrom­lott. Lehet, hogy ez csoda, de abban a gyárban természe­tes volt, Mint ahogy az is, hogy a Meister — bár ez nem az ő dolga volt — szó nélkül fölpattant a legközelebbi targoncára, amikor valahol fogyni látta az anyagot. Sörcsap a műhelyben Német üzem magyar szemmel Orvosok háborúellenes mozgalma Sajtótájékoztató az Egészségügyi Minisztériumban Amikor megérkeztünk, per­sze napokig csak a töredékét tudtuk teljesíteni az otítani normának, később aztán be­lejöttünk a munkába. (Ma nálunk sem kisebbek a kö­vetelmények.) Amikor dol­gozni kezdtünk, türelmesen megmutatták, hogyan is kell olyan varratot hegeszteni, amilyet, ők elvárnak. Ezt megtanulni volt a legfonto­sabb. Nemcsak nekünk, akik itthon is a német vállalatnak dolgozunk, és leginkább ru­tint szerezni mentünk Han­noverbe. A felügyelők és kinti társaink is a minőség­re ügyeltek leginkább. Egy­szer láttam, amikor a ke­ménynek látszó, de különben tartózkodó Meister elrontott munkák után kioktatott egy munkást. A hangnem udva­rias volt, de hallatlanul szi-. gorú — nem tettem volna zsebre. Azt mondják, három- . nál többször senkinek nem is kell eltűrnie a letolást, az ember könnyen kívül kerül a kapun. Szóval van mit veszteni, szerintem ezért is nem volt külön fegyelmezésre szükség. Ha a szalag munkáját, nem hátráltatta, 10—20 percre nyugodtan elmehetett az em­ber a munkahelyéről. Nem keresték — de ha nem volt meg a napi norma, akkor a következmény nem maradt el. Ritkán kérdezték, miért is volt a lemaradás ? Idő volt a munkához; minden felté­telt biztosítottak. Magyaráz­kodni nehéz lett volna. Mindenki órabérben dol­gozott, a normát túlteljesíte­ni (bár valami prémiumot fi­zettek). úgy láttam, nem igen tartották érdemesnek. Aki végzett a napi feladattal egy órakor, az nyugodtan félre­vonult beszélgetni, a főnökök nem szóltak bele. Ha akart, még sörözhetett is az ember. Az automata ott állt az üzemben, akinek kedve volt, bármikor Ieengedhelett egy pohár sört a torkán., Ha jól meggondolom, me­sélni való csemege, szinte csak ez az ..üzemi sör” ma­radt meg bennem, a kinti egy hónapból. El is bámul­tunk az automatán, amikor odaérkeztünk — persze ki is próbáltuk őket. Kezdetben a munka, a követelmények is­meretlensége tartott vissza a túlzott kóstolgatástól, azután pedig valahogy automatiku­san beálltunk az ottani mun­kások szintjére: két-három pohár egy műszak alatt ép­pen elég [volt. Több nem esett jól, mert ha nem is mondták percenként, mégis csak tud­tuk, dolgozni kell. Hogy itthon miről kérdez­nek legtöbbet az ismerősök? Meghallgatják. amikor a szervezettséget dicsérem, tu­domásul veszik, hogy én na­gyobb szigorra számítottam. Azon nem csodálkoznak, hogy angolok, spanyolok, törökök, összesen hat nemzet polgárai dolgoznak egymás mellett — ám a sör hallattán felcsillan a szemük. Végül aztán még­is a kereseteknél lyukadunk ki. Erről viszont nem sokat tudok mondani az egy hó­nap tapasztalatai alapján. Csábító, hogy kint márká­ban kaptak annyi órabért, mint mi itthon forintban. Az élet is más, mint nálunk. Igaz, az egyik, magyarul tu­dó jugoszláv fiú azt is elme- sebe hogy 3500 márkás ke­resőéből 1500 márkát azon­nal levonnak adóra. Hát nem tudom . .. Elmondta: Molnár János.a jászberényi Aprítógépgvár lakatosa, aki új fogásokat ta­nulni egy hónapig Hanno­verben járt. l.e!“gvez'e: V. Sz. .1. Magyar orvosok a nukleá­ris háború megelőzéséért el­nevezéssel új mozgalom in­dul útjára a közeli napokban, cselekvő állásfoglalásra szó­lítva a gyógyítás, munkásait- a földünk biztonságát fe­nyegető veszély, az atomka­tasztrófa elhárításáért. Erről tájékoztatták az újságírókat tegnap az Egészségügyi Mi­nisztériumban. A sajtótájékoztatót Medve László egészségügyi államait- kár nyitotta meg. majd Hul­lán Zsuzsa akadémikus, az Országos Haímatológiai és Vértranszfúziós Intézet igaz­gatója számolt be a nukleá­ris háború megelőzéséért szerveződött nemzetközi or­vosmozgalom eddigi tevé­kenységéről., Miként, elmon­dotta: a szervezet megterem­tése két. világszerte elismert professzor — Bernard Lown amerikai kardiológus, és Jev- genvij Csazov szovjet akadé­mikus — nevéhez fűződik. Kezdeményezésükhöz. több neves angol orvos is csatla­kozott. s a tavaly március­ban az Egyesylt Államokban megtartóit első komcess./ii.-» son' már 11 országból vettek részt a békéért tenni kész tudósok. Az ott elfogadott do­kumentumok' körvonalazták e mozgalom céljait, törekvé­seit. hangsúlyozva, hogv a biológia, az orvostudomány művelői ismerik a legjobban azt a hatást, amelyet az em­beri szervezetre, az emberi­ség egészére gyakorolna egy nukleáris katasztrófa. A mozgalom nemes céljai követésre méltóak itthon is — hangsúlyozta Hollán Zsu­zsa —. ebben a küzdelemben a magyar orvosokat is fegy­vertársul hibájuk. Ennek ér­dekében kerül sor március 12-én a Magyar Tudományos Akadémián arra a gyűlésre, amely a nukleáris háború megelőzéséért küzdő hazai orvosmozga’om zászlóbontá- sinak színhelye lesz. A kez­deményezést. a tudományosi és szakmai szervezetek, az Egészség üteyi Minisztérium és az, Országos Béketanács isi támogatja, de rész*vevői va­lamennyi szervtől függetle­nül. társadalmi mozgalom­ként kívánnak fellépni, te­vékenykedni. Vasasok Felvételeink a BVM kun­szentmártoni gyárában készültek — (T. Katona László képriportja)

Next

/
Oldalképek
Tartalom