Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-05 / 54. szám
3 1982. MÁRCIUS 5 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Kádár János a belvárosban A KB első titkárának felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) jöjjenek a vilatiból, ismerkedjenek velünk lássák min- dennaniainkat. Ez volt az /M- ső cél. ezt elértük A második: csináljuk mindezt gazdaságosan. Ezt — elvtársak — még tanulnunk kell! A vendégek me"nézték a szálloda már nevezetes bécsi kávézó iát. uszodáját, voltak esv-két szobában, s Niklai Ákos. a Fórum isn"<atóia az éttermeket sem hagyta ki a látnivalók bemutatásából. A szén tavaszi nonrsüt-’sben •'■1- sétáltak a pesti Vicádéhoz, amelv 1980 márciusa óta ad ismét otthont zenének, képzőművészetnek. Az erpd-'ti épületet, a múlt század hatvanas éveiben épült Vicádét — magyaráz! a Gáspár Tibor /— a fennmaradt dokumentumok alapján leginkább a léo- csőház és a híres nagyterem idézi. A Vicádé Galériájában nemi'éc nvílt Soós László és Kemény Éva Grafikus — So- kv — politikai plakátkiállítá- sa: a művésznár kalauzolásával Kádár János mesismer- kedett a többségében feketefehér fotómontázzsal, azokkal az acitatív erejű alkotásokkal. amelvek a nemzetközi imperializmus, a világ különböző pontjain feléledő újfasiszta agresszió ellen a népek szabadsága mellett emelnek szót. Bennük — a Központi Bizottság első titkárának vendégkönvvi szavaival — valóban közérdekű művészi tevékenység ölt testet. Rigó László igazgató vezette a rövid sétát az épületben, majd Kádár János a Vörösmarty tér. a Váci utca felé indult. Jöttének hírére összeserec- lettek az emberek, s alig pár lépés kellett csak: a téren virágot árusító Hajdú Józsefné sebtében kötött csokorral köszöntötte a Központi Bizottság első titkárát. Demián Sándor, a Skála-Coojj vezér- igazgatója invitálta először üzletlátogatásra is a vendégeket. legújabb kezdeményezésükkel. az S-modell Ruházati Kereskedelmi Társaság boltjával büszkélkedve A belváros-néző séta utolsó állomása a Szabadsaitó úton nemrégiben megnyitott Budapesti Kiállítóterem volt. ahol Derkovi'ts-ösztöndí ias fiatal képzőművészek táviolát tekintette meg Kádár János. Közülük szegélyesen is megismerkedett és elbeszélgetett Katona Zsuzsa szobrásszal. Kovács Dénes grafikussal és Zrínyifalvi Gábor festővel. Kádár János útja ezután a Budapesti Pártbizottságra vezetett. ahol részt vett a kerületi első titkárok tanácskozásán. Maróthy László — kivált a főváros politikai arculatára figyelő tájékoztatójában — aláhúzta: Budapest általános állapota olyan, mint az országé. Társadalmi stabilitás jellemzi, érvényesül a párt politikája, munkások, értelmiségiek. alkalmazottak munkálkodnak a szocializmus építésén. Ez. a fii. ez a meghatározó. Jól tudjuk — mondotta —, az emberek nagyon érzékenyen minősítik a gondokat, persze mutatóban sem igen van már olyan, aki az eredmények láttán közömbös maradna. A főváros lakosságának közgondol ko'dásában mélyen és alapvetően ott van ennek a társadalomnak a nagyra becsülése. Mik a bizonyítékok? Mindenütt a cselekvőkész segítség, a társadalomért érzett felelősség nyilvánul meg. legyen az tanácsi fórum vagy népfront-megbeszélés, legyen szó párttagokról vagy párton kívüliekről. Szkokán Ferenc, a XIV. kerületi pártbizottság első titkára annak a meggyőződésének adott hangot, hogy nemcsak az emberek politikai érzékenysége nőtt, hanem felelősségérzetük is fokozódott. Kifejeződik ez. az eredményeik mögött meghúzódó komoly erőfeszítésekben, nagy társadalmi összefogásban. Gál Lászlóné, a IX. kerületi pártbizottság első titkára a párt munkamódszeréről, a pártmunka stílusáról beszélt, hangoztatva: Örvendetes napi gyakorlattá vált ma már az az elméleti igény, hogy a politikai munka személyes jegyeket viseljen. Bizonyítható ez a párton belüli egység, a népinemzeti egység erősödésével. Hámori Csaba, a XIX. kerületi pártbizottság első titkára rámutatott: Pártunk erős. eleven, társadalmi életünk nagy kérdéseire válaszolni tudó párt. Egysége nyílt vitákban kovácsolod ik. akkor is, amikor az emberek egy részében kétségeket, aggodalmakat ébreszt a világpolitikai, világgazdasági helyzet alakulása. Ezután a Központi Bizottság első titkára kért szót. Fontosnak, sokrétű programjával tanulságosnak minősítette a látogatást Kádár János hangsúlyozva: a Központi Bizottság munkájában nélkülözhetetlennek tartja a fővárosi pártszervezetek tapasztalatait. megkülönböztetett figyelemmel törődik B"- , danesttel. hiszen itt él — dol- .gozik- lakosságunk ölödé, párttagságunk negyede. — A látottak, hallottuk újra és újra. meg kell. hogv győzzenek bennünket: eddigi politikánkat kell követnünk, ez a politika szülte komoly történelmi eredményeinket. — folytatta a Központi Bizottság első titkára. — Rendszerünk szilárd, ezt ellenfeleink is elismerni kényszerülnek. Fejlődési ütemünk — igaz — alacsonyabb, mint a korábbá esztendőkben volt, de biztonsággal nézhetünk a jövőbe. S ■a világban ezt kevés ország mondhatja el magáról. Nyíltan vállaltuk: programunk az elért színvonal megtartása. Tisztességes, becsületes, vonzó program ez. Nem élünk fi' -Menüi a világban, nem élünk elszigetelve a viláe eseményeitől. Most hát intenzívebben és jobban kell politizálnunk, a jó szót nem sajnálva, az érvekkel nem takarékoskodva. Legfőbb érveink — ténvek! Gazdaságunk például bizonyította állóképességét az elmúlt években, holott ma 20 százalékkal kell többet exportálnunk. hogv ugvanszt megkapjuk, mint 1974-ben. Élünk, dolgozunk, megőrizzük. s — bizonyos vagvok benne. — tovább fejlesztjük elért vívmányainkat. Bizonyos vagvok benne, mert nincs többé olvan potenciálja a kapitalizmusnak, hogv e vívmányokat. — akár nálunk. akár a szocialista világ más, országai ban — megsemmisítse. Á nemzetközi helyzetet az Egyesült Államok bizonyos irányító körei élezik. fegyverkezési versenyt szítanak, valamiféle erőfölényre törekszenek. Az okokról már sokszor esett szó De nem árt, ismételni: a kapitalista világ vezető ereie. ha mérleget készít magára nézve. bizony negatívnak találja. S a kapitalizmus, ha krízisbe került, a történelem során eddig még mindig a háborúban kereste a kiutat a megoldást, De a világ nagyot változott, a háború ma már nem x értve'szerűen elkerülhetetlen. Természetesen a monooolkanitalizmus a helyzet élezésével több célt kíván elérni: brutálisabban léphet, fel a népek .szabadságtörekvéseivel szemben, s nagv hasznot vághat zsebre a fegyverkezésből. Lehetőségei azonban már korlátozottak. Mi ióí ismerjük a ‘ sadalmi fejlődés törvényeit: az emberek szabadok, a népek nemzetek akarnak lenni. Senki sem állhatja útjukat — mondotta végezetül Kádár János, a Központi Bizottság nevében további helytállást, úiabb sikereket kívánva a budapestieknek. Mk nnyit hallottunk már a „nyugati tempóról”, hogy valami titok felfedezését: is vártuk az úttól. Aztán rá kellett döbbennünk, csodák ott sincsennek. Persze lehet, hogy a kint töltött egy hónap volt kevés — ennyi idő alatt bi/.- tos' nem láthattunk bele a tőkés, cég kártyáiba. De nem Is éreztük úgy, hogy egy bűvészmutatványt kell megfejteni. Természetes volt, hogy anyaghiány miatt egyszer sem állt a munka, hogy mű- szakváltás előtt egy félórával megjelentek a targoncák, ési minden munkahelyre kiosztották a következő turnusnak elegendő anyagot. És a felszerelési? Ahol mi voltunk.' ott nem mindentudó robotokkal dolgoztak. A he- gesztőb’erendezések véleményem szerint egyszerűbbek, mérnöki szemmel nézve még korszerűbbek is voltak, mint a hozzánk nem rég megérkezett svéd automaták. Odakint azonban egyszer sem láttam, hogy á hegesztő azért tétlenkedett volna munka nélkül, mert a gépe elromlott. Lehet, hogy ez csoda, de abban a gyárban természetes volt, Mint ahogy az is, hogy a Meister — bár ez nem az ő dolga volt — szó nélkül fölpattant a legközelebbi targoncára, amikor valahol fogyni látta az anyagot. Sörcsap a műhelyben Német üzem magyar szemmel Orvosok háborúellenes mozgalma Sajtótájékoztató az Egészségügyi Minisztériumban Amikor megérkeztünk, persze napokig csak a töredékét tudtuk teljesíteni az otítani normának, később aztán belejöttünk a munkába. (Ma nálunk sem kisebbek a követelmények.) Amikor dolgozni kezdtünk, türelmesen megmutatták, hogyan is kell olyan varratot hegeszteni, amilyet, ők elvárnak. Ezt megtanulni volt a legfontosabb. Nemcsak nekünk, akik itthon is a német vállalatnak dolgozunk, és leginkább rutint szerezni mentünk Hannoverbe. A felügyelők és kinti társaink is a minőségre ügyeltek leginkább. Egyszer láttam, amikor a keménynek látszó, de különben tartózkodó Meister elrontott munkák után kioktatott egy munkást. A hangnem udvarias volt, de hallatlanul szi-. gorú — nem tettem volna zsebre. Azt mondják, három- . nál többször senkinek nem is kell eltűrnie a letolást, az ember könnyen kívül kerül a kapun. Szóval van mit veszteni, szerintem ezért is nem volt külön fegyelmezésre szükség. Ha a szalag munkáját, nem hátráltatta, 10—20 percre nyugodtan elmehetett az ember a munkahelyéről. Nem keresték — de ha nem volt meg a napi norma, akkor a következmény nem maradt el. Ritkán kérdezték, miért is volt a lemaradás ? Idő volt a munkához; minden feltételt biztosítottak. Magyarázkodni nehéz lett volna. Mindenki órabérben dolgozott, a normát túlteljesíteni (bár valami prémiumot fizettek). úgy láttam, nem igen tartották érdemesnek. Aki végzett a napi feladattal egy órakor, az nyugodtan félrevonult beszélgetni, a főnökök nem szóltak bele. Ha akart, még sörözhetett is az ember. Az automata ott állt az üzemben, akinek kedve volt, bármikor Ieengedhelett egy pohár sört a torkán., Ha jól meggondolom, mesélni való csemege, szinte csak ez az ..üzemi sör” maradt meg bennem, a kinti egy hónapból. El is bámultunk az automatán, amikor odaérkeztünk — persze ki is próbáltuk őket. Kezdetben a munka, a követelmények ismeretlensége tartott vissza a túlzott kóstolgatástól, azután pedig valahogy automatikusan beálltunk az ottani munkások szintjére: két-három pohár egy műszak alatt éppen elég [volt. Több nem esett jól, mert ha nem is mondták percenként, mégis csak tudtuk, dolgozni kell. Hogy itthon miről kérdeznek legtöbbet az ismerősök? Meghallgatják. amikor a szervezettséget dicsérem, tudomásul veszik, hogy én nagyobb szigorra számítottam. Azon nem csodálkoznak, hogy angolok, spanyolok, törökök, összesen hat nemzet polgárai dolgoznak egymás mellett — ám a sör hallattán felcsillan a szemük. Végül aztán mégis a kereseteknél lyukadunk ki. Erről viszont nem sokat tudok mondani az egy hónap tapasztalatai alapján. Csábító, hogy kint márkában kaptak annyi órabért, mint mi itthon forintban. Az élet is más, mint nálunk. Igaz, az egyik, magyarul tudó jugoszláv fiú azt is elme- sebe hogy 3500 márkás keresőéből 1500 márkát azonnal levonnak adóra. Hát nem tudom . .. Elmondta: Molnár János.a jászberényi Aprítógépgvár lakatosa, aki új fogásokat tanulni egy hónapig Hannoverben járt. l.e!“gvez'e: V. Sz. .1. Magyar orvosok a nukleáris háború megelőzéséért elnevezéssel új mozgalom indul útjára a közeli napokban, cselekvő állásfoglalásra szólítva a gyógyítás, munkásait- a földünk biztonságát fenyegető veszély, az atomkatasztrófa elhárításáért. Erről tájékoztatták az újságírókat tegnap az Egészségügyi Minisztériumban. A sajtótájékoztatót Medve László egészségügyi államait- kár nyitotta meg. majd Hullán Zsuzsa akadémikus, az Országos Haímatológiai és Vértranszfúziós Intézet igazgatója számolt be a nukleáris háború megelőzéséért szerveződött nemzetközi orvosmozgalom eddigi tevékenységéről., Miként, elmondotta: a szervezet megteremtése két. világszerte elismert professzor — Bernard Lown amerikai kardiológus, és Jev- genvij Csazov szovjet akadémikus — nevéhez fűződik. Kezdeményezésükhöz. több neves angol orvos is csatlakozott. s a tavaly márciusban az Egyesylt Államokban megtartóit első komcess./ii.-» son' már 11 országból vettek részt a békéért tenni kész tudósok. Az ott elfogadott dokumentumok' körvonalazták e mozgalom céljait, törekvéseit. hangsúlyozva, hogv a biológia, az orvostudomány művelői ismerik a legjobban azt a hatást, amelyet az emberi szervezetre, az emberiség egészére gyakorolna egy nukleáris katasztrófa. A mozgalom nemes céljai követésre méltóak itthon is — hangsúlyozta Hollán Zsuzsa —. ebben a küzdelemben a magyar orvosokat is fegyvertársul hibájuk. Ennek érdekében kerül sor március 12-én a Magyar Tudományos Akadémián arra a gyűlésre, amely a nukleáris háború megelőzéséért küzdő hazai orvosmozga’om zászlóbontá- sinak színhelye lesz. A kezdeményezést. a tudományosi és szakmai szervezetek, az Egészség üteyi Minisztérium és az, Országos Béketanács isi támogatja, de rész*vevői valamennyi szervtől függetlenül. társadalmi mozgalomként kívánnak fellépni, tevékenykedni. Vasasok Felvételeink a BVM kunszentmártoni gyárában készültek — (T. Katona László képriportja)
