Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-05 / 54. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. MÁRCIUS 5 Második: Szolnok csapata Műhelyek Befejeződött a Szép vagy Alföld műveltségi verseny A szolnoki csapat. Válaszol a műveltségi verseny népszerű „Gyula bácsija”, azaz Kaposvári Gyula ny. múzeum igazgató. A riporter Poór Klári Egy éven át tartott a Magyar Rádió Szép vagy Alföld című, több fordulós műveltségi versenye. Az alföldi települések számára meghirdetett vetélkedősorozat döntőjét szerdán este a Kossuth adón hallgathatták meg az érdeklődők. A kérdések — csakúgy mint a korábbiakban — a csapatok történelmi, néprajzi, irodalmi, zenei képzőművészeti és földrajzi ismereteit kérték sáámon. A válaszokból az derült ki, hogy a döntőbe jutott három csapat, — Kecskemét, Szeged és Szolnok — úgyszólván mindent tud az Alföldről. Hajszálnyi volt a különbség, amely végülis a helyezéseket eldöntötte. Kecskemét mindössze két ponttal előzte meg Szolnokot, s Szeged is színvonalas szerepléssel került a harmadik helyre. Végülis mindhárom csapat nyert, és sokat nyertek a műsor hallgatói is: gazdagodott helyismereti, helytörténeti tudásuk, újabb ismereteket szerezhettek a tájról, ahol élnek, a mindvégig jó hangulatú, inkább játékos, mintsem „tudóskodó” vetélkedősorozat segítségével. A döntő befejeztével a rádió budapesti stúdiójában Tóth Dezső, művelődési miniszterhelyettes adta át a díjakat a városok ott lévő képviselőinek. A kecskeméti csapat mindegyik tagja 5000 forintos, a szolnokiak — Kaposvári Gyula nyugalmazott múzeumigazgató, muzeológus, dr. Bellon Tibor a karcagi-, Füvessy Anikó a tiszafüredi múzeum igazgatója, Szurmay Ernő a megyei könyvtár igazgatója és Bálint Istvánná a könyvtár munkatársa, dr. Somogyi Sándor földrajztudós, Buday Péter zenei szakfelügyelő, a K»0TA megyei titkára és Valkó Mihály a Szolnok megyei Néplap olvasószerkesztője — 4000 forintos, a szegediek pedig 3000 forintos utazási utalványt nyertek. Ezen kívül a vetélkedőknek otthont adó megyei művelődési központok huszonöt, tizenöt, illetve tízezer forintos támogatást kaptak további munkájukhoz. „Ex libris: könyvtábla belsejére ragasztott, a tulajdonos nevét (esetleg címerét, jelképét, stb.) tartalmazó könyvjegy.” A több száz éves hagyományt ma háromszázan ápolják hazánkban, ennyr ex libris gyűjtőt számlál a Kis- grafika Barátok köre. Gyűjtőt, hiszen az ex librisek kedvelői nemcsak saját köteteikbe készíttetnek könyvjegyet, hanem megajándékozzák vele egymást, s nemcsak belföldi, hanem külföldi partnerekkel is kapcsolatot tartanak. A szolnoki Bercsényi utcába, dr. Gombos László járásbíróhoz is gyakran visz a postás ex libriseket tartalmazó levelet. Amelyre aztán hamarosan összeáll a „válaszajándék” a saját gyűjteményből. Nem viszonozni a. küldeményt igen nagy illetlenségnek számítana, a gyűjtők íratlan szabályai szexint is. Fery Antal grafikusművész készítette az utazásra emlékeztető ex librist. Dr. Gombos László több mint húsz éve gyűjt ex libriseket a könyvek az irodalom iránti szeretet adta az indító okot, de szerepet játszott benne a képzőművészet kedvelése is. Noha az ex librisek készíttetése nem éppen olcsó vállalkozás, de még mindig kevésbé költséges, mint a festmények szobrok gyűjtése. A több mint két évtized alatt hetvenféle ex librist készíttetett dr. Gombos László. Íróasztalán A munka törvénvkönvvébein. s szinte valamennyi szakkönyvében megtalálható a hivatására valló könyvjegy, Justitia asszony a mérleggel. így aztán bárki is venné kölcsön, tudja kinek kell visszaadnia. A kívülálló számára bizonyára érdekes hogyan készül el egy-egy ex libris. A megrendelő felkéri valamelyik grafikusművészt, s az adott témára elkészítteti vele a könyvjegy, vagy valamilyen más alkalomra — új évre. Menyhárt József húsz évvel ezelőtt a Nemzetközi Grafikai Kongresszusra készített könyvjegye Perei Zoltán alkotása Csokonait idézi születésnapra, házasságkötésre — szóló ex libris rajzát. A legtöbb megrendelő még elképzeléseit sem közli a grafikusművésszel, csupán a témát jelöli meg, hiszen rendszerint jól ismerik egymást. Segítenek ebben a rendezvények is, a baráti kör tagjai évente több alkalommal is találkoznak. Az idén Pécsett kerül sor az országos találkozóra, a gyűjtők legrangosabb fórumára, amelyen előadásokat hallgatnak meg, kicserélik az ex libriseket, s kiállításon láthatják a legsikerültebb alkotásokat. Nemzetközi kongresszust pedig kétévenként rendeznek. Dr. Gombos László gyűjteménye több ezer darabból áll, a hazai ex librisek mellett belga, holland, dán, osztrák, NSZK-beli, csehszlovák és szovjetunióbeli gyűjtők, alkotók könyv jegyeiből. Rendszerezésük — országok és szerzők szerint — nem kis feladatot jelent, de munka után ez a járásbíró legkedvesebb időtöltése. Valamennyi darab emlékeket idéz, de a kívülálló számára is érdekes, szép látnivaló. Jó lenne ha legértékesebb, legszebb darabjaival egy kiállításon megismerkedhetne egyszer a szolnoki közönség is. T. G. Könyvtár és propagandista klub Az ország első propagandista klubjai többek között Szolnok megyében alakultak meg. először is Jászalsószent- gvörgvön. maid Jászberényben és Jászapátiban. A megyei pártbizottság 1977. június 9-i határozata pedig kimondta: ..valamennyi közigazgatási egységben működjön propagandista klub”. Ma körülbelül mintegy 40 ilven klub nvúit alkalmat, lehetőséget — természetesen nem egyforma - felszereltséggel rendelkezve — a párt- és tö- megszer vezeti propagandistáknak. a TIT-előadóknak. h^-v felkészüljenek előadásaikra. a vitavezetésre. Ügy vélem, napjainkban nemcsak a megyében, de az országban is kevés he'ven dicsekedhetnek olyan propagandista klubbal, mint amilyen a jászberényi. Szerencsére korábban a városi pártbizottság úgy döntött, hoev a városi propagandisták klubját a helyi könyvtárhoz, pontosabban ^az ott valóban klubszerűén berendezett ..ismeretterjesztő eszköztár” elnevezésű gyűjteményhez kapcsolja. A jászberényiek korábbi klublétrehozási vállalkozásai — legalább is ők így említik — sorra azért nem sikerültek mert hiányoztak a propagandisták munkájához kapcsolódó korszerű. folyamatos szolgáltatások. amelyek az esetleges rendezvényeken való részvéte1'— túl is érdekessé teszik az• :i*. a társas egvüttlétet. ..A könyvtárhoz kapcsolódó laza szervezeti kötődés kedvezően befolyásolta a klub vezetését is. hiszen a klub munkájában jelen van. sőt kiteljesedik az intézmény munkatársainak közművelődési tevékenysége. Mindemellett a könyvtári környezet. a több mint. százezer kötetes könyv- és f alvóira tál1 o- mánv. az olvasóterem, az ál- landős referensszolsálat. az eszköztár szolgáltatásain túl is olyan információs lehetőségeket biztosít. amelyet amúav is igénybe kellene vennie a propagandistáknak” — magyarázta dir. Arató Antal. a jászberényi városi könyvtár, egyben a propagandista klub vezetője. Melyek ezek a szolgáltatások? Mindenekelőtt nagyszerű gyűjteményük van: körülbelül 300 diapozitív sorozat, több száz sokszorosítható eljárással (fametszet. rézkarc stb.) készült eredeti grafikai alkotás, például a Képcsarnok Vállalat által kiadott sorozatok. mint Lenin élete, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom stb.. amelyek kölcsönözhetők.” A 10 ezer tételt meghaladó levelezőlao- és kisarafikai avűiteménv mellett rendszeresen (antikvár vásárlások útián is) gyarapítjuk a kiállítható, vagy Segítség az önképzéshez Jászberényi gyakorlat Követendő út L-------------.........Ji e pidiaszkópon vetíthető, olyan önálló lapokat tartalmazó reprodukciós mappákat. kiadványokat, amelyeket az agitációs és propaganda munkában iól használhatunk. Például a Szovjetunió köztársaságainak címerei, a Magyar Munkásmozgalmi arcképcsarnok. Politikai plakátok 1945—1948. fakszimilék hazánk felszabadulásának" évfordulóiéra stb. Ezek mellett írásvetítő transzparens- sorozatok. a TIT és a Kossuth Könyvkiadó kiadványai, folyóiratok, kézikönvvtár. a városról megjelent cikkek lapkivágat gyűjteménye áll az érdeklődők rendelkezésére.” A klub hetenként háromszor délután 2-től 7-ig áll a propagandisták rendelkezésére. amikor egyénileg kölcsönözhetnek. tanulmányozhatnak különböző anyagokat. A gvűiteménvkezelő ekkor segít az eszközök kiválogatásában. az adott, témakörben különböző dokumentumok1 M komplex szemléltetőanyagot állít össze, és természetesen az ezekhez kapcsolódó berendezések (dia- és írásvetítő stb.) használatára is megtanítja a propagandistát hiszen e berendezések kölcsönözhetők. Emellett szívesen vállalják különböző kiállítások összeállítását, mivel igen tekintélyes anyag áll rendelkezésükre. Minden oktatási év eleién Irtát készítenek a propagandisták számára a kölcsön*-7- hető anyagokról. Érthető, hogy például tavaly csaknem négyezer látogatója volt a klubnak — köztük mintegy kilencszázan egyénileg készültek fel előadásokra. Harminchárom csoportot fogadtak. 6? különböző rendezvényt tartottak. 10 előadást. A 283 kölcsönző 607 diát 151 grafikát. 42 egyéb eszközt és 77 dokumentumot vett. igénybe az oktatás szemliiltetésé- hez. Ide tartozik, hogy évente általában 2—3 külpolitikai. 6—7 aktuális belpolitikai, aazdasá-'politikai előadásokat rendeznek, neves előadók közreműködésével. Ű iabban már .úgy szervezik ezeket, hogy az előadó először Jászberényben. azután valamelyik másik jászsági propagandista klubban tart előadást. Elméletileg háromszáz propagandista munkáját segítik. de ennél lényegesen többen látogatják rendezvényeinket. mert a klub nyitott, bárki bemehet. A jászberényiek propagandista klubia módszertani jelleggel működik, pontosabban ősztől — a iárási-városi pártbizottság elképzelése szerint — kifejezetten módszertani klubként dolgozik. Máris a kiemelt rendezvényeikre a járásból behívják a vezető propagandistákat, akik --- után a saját lakóhelyükön tovább ad iák a hallottakat. Arató Antal szerint az. hogy a propagandista klub a könyvtárban működik a könyvtárnak is hasznos. Részben mert nőtt a presztízse. részben mert íev olvan embereket is megnyertek közművelődési intézményüknek, akik korábban esetleg nem voltak könyvtári tagok. És bár a forgalmuk nagymértékben nem nőtt. de az állomány használatának minősége. a könyvtár szoleál+i- tásai értékesebbek lettek. Miért taglaltam kicsit bővebben a jászberényi propagandista klub tevékenységét? Mert ez a követendő út. ha a klub a helvi közművelődési intézményre települve fogja össze a propagandistákat, a TIT-előadókat. az értelmiséget — különösen a fiatalokat —. s ha a propagandisták módszertani műhelyévé válik. Mert munkáfukhoz csak í"v kaphatnak magas- színvonalú elméleti, gyakorlati segítséget. Természetesen már vannak ilven próbálkozások adldáuL Jászapátiban. Elekes Ferenc, a községi pártbizottság titkárának véleménye szerint is. ma már iobb. hogy együttműködnek a nagyközségi könyvtárral, mert íev nem forgácsolódiik el az anyagi erő. s az a negyvenöt-ötvenöt propagandista, aki a klub rendszeres látogatója valóban alaposan tud felkészülni a különböző témák előadására. Szemléletesebbé teheti így az oktatási anyagot, nem kell sok időt fordítani az irodalom összeválogatására. Ök például örömmel veszik a jászberényiek segítségét is. A jászberényi iárási-városi pártbizottság határozata szerint őszig minden nagyközségben létre kell hozni a propagandisták klubiát. hogy az úi oktatási évtől az e feladatokat ellátók tájékoztatását, továbbképzését ott. oldják meg. A módszertani központ Jászberény És hogy ez maid hogyan hasznosul a párt- és a tömegszervezeti oktatásban ? Ma még nem tudni, de hogy a propagandisták felkészülését eredményesebben szolgálja, megkönnyíti, abban biztos vagyok. V. V. Harmincöt gyerek tanul zongorázni Tiszafüreden a karcagi zeneiskola kihelyezett tagozatán. Képünkön Bállá Erzsébet zenetanárával Schmotzer Judittal BTK és ex libris
