Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-18 / 65. szám

1982. MÁRCIUS 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Pártszervek és a gazdaság Sikeres év után Befejeződött az AGROBER új szolnoki irodaházának műszaki átadása. A kivitele­ző, az EPSZER Vállalat — a megrendelő véleménye szerint — jó munkát végezve oldotta meg 27 millió forint értékű felada­tát. Jelenleg az utolsó simításokat, apró hibák kijavítását végzik az épületben, a be­költözést a tervek szerint a jövő hónap ele­jén kezdi meg a jelenleg szétszórtan, a vá­ros négy pontján dolgozó tulajdonos. Bizottságok ülése a Parlamentben Napirenden a tájékoztatás és a közművelődés Császár Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Tegnap a Parlamentben Óvári Milklós elnökletével együttes ülést tartott az országgyűlés kulturális és külügyi bizottsága. Nagy Já­nos külügy.minisztériumi ál­lamtitkár, valamint Bajnak Zsolt államtitkár, a tájé­koztatási hivatal elnöke be­számolt a képviselőknek a Magyar Népiköztársaság kül­földre irányuló tájékoztató tevékenységéről. A két parlamenti bizott­ság megállapította, hogy a tájékoztató munka össz­hangban van pártunk és ál­lamunk bel- és külpolitiká­jával teljes mértékben meg­felel a helsinki záróokmány szellemének és betűjének. Betölti alapvető feladatát: reális képet ad népünk éle­téről, országunk fejlődésé­ről; segíti a szocialista or­szágok közötti kapcsolat el­mélyítését, s hozzájárul a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egy­más mellett élésének meg­valósításához. Az ülésen szó esett arról is, hogy hazánk és a szocia­lista közösség országainak propaganda munkáját a szavak és a tettek egysége jellemzi. Különösen nagy jelentőségűek azok a konk­rét lépésék, amelyeket a Szovjetunió a nemzetközi feszültség mérséklése, az enyhülés vívmányainak megőrzése érdekében tett. Ezzel összefüggésben a bi­zottságok nagyra értékelték azt a keddi szovjet beje­lentést, mely szerint a Szov­jetunió európai területére vonatkozóan egyoldalúan felfüggeszti a középhatósu- gárú nukleáris eszközök te­lepítését. Ezt követően az ország- gyűlés kulturális bizottsága tartott ülést. A testület a közművelődésről szóló, 1976- ban alikotótt törvény végre­hajtásának tapasztalatairól tájékozódott. A várhatóan az országgyűlés soron kö­vetkező, tavaszi ülésszaké- . najk napirendjén is szerep­lő téma előadója, Pozsgay Imre művelődési miniszter a többi között elmondotta: az elmúlt esztendők során nem következtek be olyan társadalmi változások, ame­lyek miatt a törvény elvesz­tette volna létjogosultságát, időszerűségét. Alapvető cél­jai tehát ma is érvényesek: hozzá kell járulnia a szo­cialista demokrácia fejlesz­téséhez, a termelés tudati tényezőinek * megteremtésé­hez. szélesítve a művelődés feltételeit. lehetőségét. A törvény a jogi szabályozás eszközeivel segítette azt a folyamatot hogy a korábbi, jórészt egyirányú ismeret- közlésre épülő népművelést váltsa fel a tömegszerveze­tek, a munkahelyek felelős részvételére és ' az állam- polgári öntevékenységére egyaránt támaszkodó nyitot­tabb és korszerűbb művelő­dés. E feladatok végrehajtása az elmúlt években jelentős eredményeket hozott, sok­helyütt kedvezően változott a szemlélet, erősödött a kul- turálódást ösztönző közössé­gi társadalmi légkör. A munkahelyek és a társadal­mi szervezetek mind tuda­tosabban segítik a közössé­gi művelődés feltételeinek fejlesztését, s az állami irá­nyítás is fontosságának megfelelően foglalkozik a közművelődéssel. A kulturá­lis munka tartalmi javulása és a közművelődést szolgá­ló intézményhálózat számot­tevő bővülése azonban csak az első lépéseket jelenti ab­ban az irányban, hogy álta­lánossá váljék a magasaibb- rendű műveltségeszmény társadalmunkban: ez az igény állampolgárok milliói­nak még nem vált sajátjá­vá. *A szélesebb kulturális kínálat - nyújtotta lehetősége­ket ma még jórészt csupán a korábbi „fogyasztók”, az értelmiségiek hasznosítják, újabb rétegeket tömegesen még nem sikerült bevonni a közművelődésbe. A további törekvések kö­zéppontjában tehát az áll, hogy növekedjék a rendsze­resen művelődök aránya, ennek érdekében erősíteni szükséges a szocialista kul­turális politika igény-éb­resztő szerepét s munkál­kodni a művelődési intéz­ményhálózat jelenlegi fe­szültségeinek feloldásán. Így például jelentős lehető­ségek rejlenek az iskola és a közművelődés együttmű­ködésének javításában, ab­ban. hogv az iskola váljék alkalmassá a művelődés iránti benső szükséglet fel­keltésére, elmélyítésére. A közművelődés a jelen­legi gazdasági helyzetben is megkapja az intézmények munkájához, illetve fejlesz­téséhez szükséges támoga­tást — hangsúlyozta a be­számoló —, ám különösen időszerűvé vált, hogy ezen a területen is a lehető leg­célszerűbben költsék el a rendelkezésre álló összege­ket, s jobban hasznosítsák a társadalom erőforrásait. A vita több felszólalója éppen a társadalmi bázis szélesítésében rejlő lehető­ségekre hívta fel a figyel­met. Magyar-szovjet kooperáció Korszerű, városi szennyvíztisztító Szovjet rendszerű városi szennyvíztisztító telep kivite­li terveit készítette el az OHV és a Vízépítőipari Tröszt megbízásából a Kéletmagyar- országi Vízügyi Tervező Vál­lalat. Az OVH által a Szov­jetunióból megvásárolt doku­mentációkat a sajátos hazai viszonyokra adaptálták, mó­dosították. A tervet úgy tipi­zálták, hogy azok megfelel­nek a hazánkban kialakult vízépítési technológiáknak, így a kivitelezése nem okoz többletköltségeket. Az új szennyvíztisztító légbefúvá- sos rendszeren alapul a fel­színi levegőztető eljárással szemben. Az egész rendszer az eddigiektől eltérően ma­gasabb technológiai igényt tud kielégíteni, rugalmasabb, iszapkezelése tökéletesebb, ugyanakkor az energia fel- használása is várhatóan ki­sebb lesz más szennyvíztisz­tító művekénél. Az országbon első ilyen rendszerű, mondhatni szov­jet—magyar kooperációban kidolgozott városi szennyvíz- tisztítót a Nagykunság köz­pontjában, Karcagon építik meg. Létrehozására ugyan­csak elsőként hazánkban vá­rosi csatornamű társulatot hoznak létre. Érdeklődik az új szennyvíztisztító mű iránt a dunántúli Tolna is, amely a jövőben ugyancsak meg akar­ja oldani a fejlődő település szennyvíz gondjait. A kunhegyesi Vízgépészeti Vállalat csehszlovák exportra úgynevezett középtornyokat készít, amelyeket majd uszályok­ra fognak beépíteni. Ebben az évben 8 darabot gyártanak a megrendelőnek. Vállalatnál okozott gondot, elsősorban is a speciális szakképzettséget igénylő be­méről munkakörben. A prob­lémát úgy tudták megoldani, hogy a vállalat központjából ideiglenesen kihelyeztek szakembereket Törökszent- miklósra. A baromfifeldolgo­zóban viszont aa első félév­ben alapanyag hiány . miattt jelentkeztek foglalkoztatási gondok, ezér,t korlátozták a felvételeket, nem hosszabbí­tották meg a szerződéses munkaviszonyokat, állandó munkásokat kisegítői mun­kakörben foglalkoztattak. Később, amikor javult az alapanyag ellátás ezek a gon-- dók fokozatosan megszűntek. Éppen a pántbizottság megkülönböztetett figyelmé­nek következtében változott érzékelhetően a szemlélet a munkaerőgazdállkodásban! Mérsékeltebb volt a munka­erő iránti kereslet, ae üze­mekben törekedtek a mun­kások célszerű foglalkoztatá­sára, a munkafegyelem javí­tásaira. Intézkedések történ­tek — például a Finomme­chanikai Vállalatnál, a me- I zőgépnél — a szakmunkás- utánpótlás biztosítása érde­kében a szakmunkástanulók gyakorlati képzésének javítá­sára ás. Lehet példát említeni — más vonatkozásban — a me­zőgazdasági üzemekből is. így a racionális földhasználat­ban: az állami gazdaságok szenttamási kerületében komplex melioráció fejező­dött be tavaly, az idén pedig a csorbái területen kezdőd­nek hasonló munkák. Foly­tatódott az elhagyott tanya- helyek. majorok,, felesleges­sé vált utak felszámolása, en­nek következtében összesen 18 hektár területet tudtak ismét művelésbe vonni. A párt-végrehajlóbizottság rendszeresen . beszámoltatta például a gazdasági egysé­gek vezetőit tevékenységük egészéről, vagy annak egy- egy részterületéről. Így ke­rült sor a GÉJA számadá­sára a munkaerőgazdálko- dásról, a Tiszatáj Tsz beszá­moltatására a termelés mű­szaki, technikai ellátásának ■helyzetéről. Mindemellett a városi pártbizottság kötelezte a termelő jellegű pártszerve­ket és pártalapszervezeteket, hogy testületi üléseken, tag­gyűléseken tűzzék napirend­re a munikaerőgazdáll kodás helyzetét, a gazdaságii tervek végrehajtásának első félévi tapasztalatait Sajátos feladatok Az üzemekben tevékeny­kedő pá r tszer vek és párt alap­szervezetek szintén éves munkaprogramjaikban hatá­rozták meg — ez egyébként természetes1 — gazdasági cél­jaikat, tennivalóikat, s dön­töttek arról, hogy milyen té­mákat tárgyalnak meg a taggyűléseken. Mindemellett közreműködtek az adott üzem éves gazdasági tervének el­készítésében, a VI. ötéves terv kidolgozásában és azóta is segítik a maguk eszközei­vel az elképzelések valóra- váltását. Az éves munkaprogramjá­ban — minden munkahely pártsizerve, -szervezete — megjelölte azokat a felada­tokat, amelyek végrehajtása következményeként tovább javítható a munkaerő-gaz­dálkodás, jobban kihasznál­ható a meglévő munkaerő, biztosítani lehet a munkával arányban álló jövedelmeket, jobban kihasználhatók a ter­melőeszközök, érvényesülhet a takarékosság, javulhat a munka- és üzemszervezési, a gazdálkodás személyi felté­tele. A körültekintő és alapos feladatmeghatározásnak, az együttes cselekvésnek követ­kezménye lett, hogy például a mezőgép helyi gyára a ter­vezettel szemben 40 millió forint értékkel termelt töb­bet, mert ezt a piaci, az ér­tékesítési viszonyok lehetővé tették. Ezáltal 55 milliós nye­reséget könyvelhettek el, vagyis 8 millió forinttal töb­bet, mint 1980-ban. A Ba­romfifeldolgozó Vállalat, a kedvezőtlen alapanyagellátá­si helyzet miatt 1981-re csők-: kentette termelési előirány­zatát, de még ennek teljesít­hetősége is kérdéses volt az év első felében. Akkor a gyár vezetői több intézkedést tettek — például más me­gyékből is vásároltak fel árut, átvettek feldolgozásra baromfit a társvállalatoktól, létrehozták több gazdaság részvételével a Broyler csir­ke előállítására a gazdasági társulást, — és már lehetővé vált termelő kapacitásuk ki­használása, a termelési terv túlteljesítése. Két jellemző szám a vállalat tavalyi’ gaz­dálkodására: árbevételük meghaladta az 1,1 milliárd forintot, és nyereségük 83 millió forint lett. Folytatódott az üzemiek­ben a termékszerkezet módo­sítása, korszerűsítése is; na­gyobb mérvű változás követ­kezett be a mezőgépnél (pet- rencézőgép. takarmánykiosz­tó kocsi gyártás, robbanó­motoros targonca javítása), a gépipari szövetkezetben (új típusú betonkeverőgépek, barkácsfelszerelések, ipari lánc előállítása), a baromfi­feldolgozóban (konyhakész baromfitermékeket küldtek piacra) stb. Összhangban a követelményekkel Egy-egy időszakot átfogó gazdasági munka értékelése mellett természetesen a párt­szervek olyan gazdasággal összefüggő napirendeket is tárgyaltak, amelyek korábbi határozataikkal voltak össze­függésben. vagy amelyek a mindennapi munka során váltak aktuálissá. A Finom- mechanikai Vállalatnál pél­dául — a folyamatban lévő rekonstrukciós beruházás helyzetéről, a ruházati szö­vetkezetben az exportra gyártó szalag munkáiéról, ' ezzel is összefüggésben a szakmunkásképzésről, az ál* larni gazdaságban a hibrid­üzem tevékenységéről. A kétségtelenül eredmé­nyes munka mellett azonban még ma is vannak gondok Törökszentmiklós gazdasági életében. Ebben a városban például szinte csak gyáregy­ségek dolgoznak, amelyeknek önállósága korlátozott és ez a pártszervezetek gazdaság- szervező munkáját is leszű­kíti. Mert mindenkor a nagy- vállalat érdeke az első. Az sem szerencsés, hogy Török- szentmiklóson sincs évek óta nagyobb előrelépés a gazda­sági egységek közötti együtt­működésben, — például kö­zös beruházások megvalósí­tásában, közös feladatválla­lásokra többek között a jobb lakossági szolgáltatás érde­kében. És ha már a szolgál­tatást említettük: a szövet­kezetek pártszervezetei e te­vékenység fejlesztését új, hiányt pótló áruk előállítá­sát nem ösztönzik eléggé a maguk eszközeivel. Lényegében ezek is jelzik: bár Törökszentmiklós gazda­sága jó irányban fejlődik, van még bőven tennivalójuk a pártszervezeteknek a még eredményesebb munka érde­kében. Ezt fogalmazta meg a már említett pártbizottsá­gi ülés is, amikor határozat­ba foglalta: a pártszervek és -szervezetek gazdaságpoliti­kai tevékenysége mindig a legfontosabb gazdasági fo­lyamatokra irányuljon, segít­sék elő, hogy mindenütt ér­vényesüljenek a XII. párt­kongresszuson megfogalma­zott követelmények, legyen rendszeres és folyamatos gaz­daságéi lenőrz.0. segítő, szer­vező tevékenységük. Varga Viktória A közelmúltban pártbizott­sági ülést tartottak Török- szén tmiklóson. Az ülésen többen elmondták: az 1981. évi gazdasági eredmények eléréséhez nagyban hozzájá­rult, hogy a pártszervek és -szervezetek a t n melést, a gazdálkodást segítő, ellenőr­ző tevékenységüket elsődle­gesen fontosnak tekintették, felelősséggel foglalkoznak a gazdaságirányítás színvona­lának javításával, a jó gaz­dálkodáshoz elengedhetetlen személyi feltételek biztosítá­sával, eredményesen mozgó­sítottak a belső tartalékok feltárására, a helyi adott­ságok kihasználásra. E summás megállapítást érdemesebb közelebbről is vizsgálni, mert nem kis ügy­ről van szó. Törökszentmik- lósnak az ipara számottevő (meglévő gondjaik ellenére is): tava \ i árbevétele meg- icozelítette a 6 milliárd fo­rintot, ebből több mint. 900 millió forintot az export eredményezett. A mezőgaz­dasági üzemek együttes ár­bevétele is túljutott az egy­milliárdan a tiszta nyereség a 100 millió forinton. Való­ban: mit tettek Törökszent- miklóson a pártszervek és -szervezetek az eredménye­kért? Átfogó vizsgálatok A városi pártbizottság ko­rábbi, megszokott gyakorla­tát követve, már az év első hónapjában meghatározta a főbb gazdaságpolitikai célk.- tűzéseket és azt kibővített ülésen beszélte meg a gazda­sági egységek vezetőivel, párttitkáraival. E feladatok végrehajtáséról adott számot a testület a már említett ülé­sén, amikor egyúttal az idei főbb tennivalókról is döntött a gazdaság fejlesztése érde­kében, összehangolva a he­lyi elképzelésekat az országos célkitűzésekkel. Ugyanúgy a pártbizottság értékelte az V. ötéves terv városi eredmé­nyeit és levonta a megfelelő tapasztalatokat, figyelembe véve a javaslatokat fogadta el a város gazdaságára vo­natkozó VI. ötéves tervi cé­lokat. A városi párt-végrehajtó- bizottság tavaly többször mint a korábbi esztendőkben — több átfogó gazdaságpo­litikai kérdést vizsgált a vá­ros ’"pari és mezőgazdasági üzemeiben: így a munkaerő­gazdálkodás és létszámterve­zés helyzetét, a racionális földhasznosítás és földvéde­lem tapasztalatait; a háztáji és kisegítő gazdaságok, és a szolgáltatások helyzetét.. Mi­lyen tapasztalatokat szerez­tek? Kiderült például, hogy Törökszen tmiklióson a fog­lalkozhatott létszám kövesebb volt 1981-ben. mint ahogyan azt a munkahelyeken, tervez­ték. A munkaerőhiány fő­ként a Finommechanikai

Next

/
Oldalképek
Tartalom