Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-13 / 37. szám
1982. FEBRUÁR 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A tábornagy és a nevelés Az utóbbi években a II. világháborúról a politikatörténeti vagy hadtörténeti ösz- szefoglalások, szaktanulmányok és szépirodalmi jellegű feldolgozások mellett számos magasabb vagy alacsonyabb rangú katonai vezető emlékirata, személyes beszámolója is hozzáférhetővé vált a magyar olvasók számára. Érthető, hogy a hazai közönség a legnagyobb érdeklődéssel a magyar visszaemlé- kezőket fogadta, de méltán keltettek nagy figyelmet a Vörös Hadsereg parancsnokainak (Zsukov, Styemenko, Csujkov, Konyev stb.) az írásai is, részben mivel személyeikben la háború legnagyobb terhét viselő Szovjetunió győzelmet kivívó tábornokai szólaltak meg, részben mivel hazánkat a német uralom alól fölszabadító hadműveletekről is olvashattunk bennük. Kétségtelen azonban, hogy a háborúról alkotott teljes képhez hozzátartozik» a többi hadszíntér, a távol-keleti, az afrikai és a nyugat-európai és a különféle ellenállási mozgalmak megismerése is. Ha az ütközetekben részt vevő erők számát, tekintve ezek el is maradtak a keleti fronttól, stratégiai és lélektani jelentőségük nagy volt, s az emberi hősiesség, helytállás példáiban és tanulságokban az ottani harcok is bővelkedtek. Már csak ezért is üdvözölhetjük, hogy de Gaulle tábornok memoárjai után a legsikeresebb és legismertebb brit hadvezér, B. L. Montgomery tábornagy emlékiratainak első, a hadjáratokkal foglalkozó részét megjelentette a Zrínyi Katonai Kiadó a Kossuth Könyvkiadóval közösen. Az olvasók különböző csoportjainak más és más szempontból jelenthet érdekes olvasmányt ez a könyv. Mindenki szereti a sikertörténeteket, s a szerény körülmények között élő hétgyermekes lelkészcsalád negyedik fiának a brit birodalmi vezérkar főnöki posztjáig ívelő pályája egy valóban sikeres életút rajza. A had történelem iránt érdeklődők számára a könyvből a normandiai partraszállás és az arden- neki ütközet közötti fél év története a legfontosabb. A neveléssel foglalkozóknak (tanárok, szülők) Montgomery kiképzési elvei és módszerei mellett a példamutató jellem fontosságán, illetve ennek bizonyítékain érdemes elgondolkodni. A pszichológusok, az émberi lélek tanulmányozóinak a szuggesz- tív egyéniség és ennek hadseregeket, sőt egy egész orMontgomery emlékiratai szágot fölvillanyozó hatása kínálkozik esettanulmányul. Véleményem szerint azonban a legtöbb időszerű tanulságot a legeredményesebb és legnépszerűbb brit katonai parancsnok vezetési elméletéből és gyakorlatából vonhatjuk le. Érdemes röviden áttekintenünk ezeket az elveket és tetteket. Már a híressé vált 8. hadsereg élére történő kinevezése előtt kialakult Montgomery meggyőződése, hogy a modern háborúhoz ugyan elengedhetetlen az időben történő felkészülés és a korszerű fölszerelés, a legújabb fegyverzet, a harci tevékenységhez szükséges hírtovábbító berendezések, de mindez mit sem ér feladatukat értő, átérző és mindenre kész emberek nélkül. Ennek megfelelően igen nagy figyelmet fordított a katonák és a tisztek fizikai állóképességére, jó életkörülményeire, a harci tevékenységre való fölkészítésre. A soron követkézé hadművelet céljait nemcsak a tisztek, de kellő formában az egész legénység előtt ismertette, így érte el, hogy valóban közös célnak tekintsék a művelet sikerét A lélektani felkészítésben a fő- parancsnok szuggesztív egyénisége, mindenre kiterjedő figyelme mellett velős, közérthető beszédei, a katonákhoz intézett személyes hangvételű üzenetei, valamint a hazafias (és vallásos) érzelmekre való messzemenő támaszkodás játszotta a vezető szerepet. Montgomery sohasem felejtette el, hogy katonái nem gépek, hanem.egyen- ruhát öltött civilek, polgárok, földművesek, munkások :— érzelmekkel, gondokkal, a hátországhoz fűződő szoros kapcsolatokkal. Az európai invázióra készülve nemcsak a harcba készülő egységeket látogatta végig, hanem számos gyárban, kikötőben, bányában is fölkereste a polgári lakosságot, elmondta, mit vár tőlük a hadsereg, és ők mit várhatnak el a hadseregtől. így valóban egységbe tudta forrasztani a népet a harcban álló fiaival. Szavait, kéréseit, parancsait mindig a személyes példával nyomatékosította, tette hitelessé. Ennek csak egyik oldala volt, hogy az ütközetekben mindig a tűzvonal közelében tartózkodott, s hogy a fáradalmakat megosztotta embereivel. Általában sosem követelt többet alárendeltjeitől, mint önmagától. A megfelelő, rátermett tisztikar kialakítása volt Montgomery másik vezetési alapelvei Sok időt • töltött személyzeti kérdésekkel. Az embereket rövid idő alatt kiismerte, s akit alkalmatlannak ítélt posztjára, azt azonnal, mondhatnánk kíméletlenül eltávolította, lecserélte. Az elkorhadt, „öreg fákat” kivágta, a tehetségeseket előléptette, és elhalmozta feladatokkal. Név és rang nem számított nála, csak a rátermettség, s ha kellett, a csata hevében hajtotta végre a szükségessé váló cseréket. (Miközben katonái, tisztjei és a brit nép rajongott érte, a magasabb parancsnokságokon sokan nem kedvelték.) Azzal is tisztában« volt, hogy a jó vezető a munkát megosztja önmaga és beosztottjai között. Tudta, mi az, amit önmagának kell megoldania, s mit kell rábízni törzstisztjeire, alárendeltjeire. Embereitől nemcsak követelt, de a lehetőségig mindennel ellátta őket, amire szükségük vqlt, védte őket a fölösleges terhektől, a külső zaklatásoktól, az illetéktelen felettesek beavatkozásától. Saját feletteseivel szemben ugyanolyan határozottságot mutatott, mint lefelé, így például a normandiai partraszállás előestéjén magának Churcillnek is megtiltotta, hogy már eldöntött kérdések újbóli megvitatásával bizonytalanná tegye a tisztikart. A miniszterelnök engedett — és nem haragudott, továbbra is kiállt érte. A bizalom mondható Montgomery harmadik legfontosabb vezetői jellegzetességének. Megfelelő előkészítés után mindig bízott embereiben, akár törzskaráról, akár a közkatonákról volt szó. Emlékiratai nemcsak azt tanúsítják, hogy bizalma szinte sosem volt alaptalan, de azt is, hogy alárendeltjei a bizalmat viszonozták. A sikerek egyik titka talán ez a kölcsönös bizalom volt. A bizalommal rokon a tisztelet is. A tábornagy nemcsak feletteseit tisztelte, de az egyszerű katonákat is. Cserében a mindig emberközelben , maradó, mindenki által „Monty”-nak becézett parancsnoknak nem kellett megkövetelnie a tiszteletet, áradt az feléje megától. Szó esett már arról, hogy mindenki mást találhat fontosnak, jónak Montgomery uímléki rátái ban. Meg kell említenünk azt is. hogy mindenki találhat a könyvben sok olyasmit is, amiben nem ért egyet a szerzővel, legyenek azok katonai szakkérdések, világnézeti kérdések, vagy a Szovjetunió háborús szerepének és főleg politikájának a megítélése. A felnőtt, kritikusan olvasó utószavak és használati utasítások nélkül is ítélni tud. Jeszenszky Géza Szolnokon az Aba-Novák teremben látható V. Barta Éva festőművész kiállítása. A tárlatot február 25-ig tekinthetik meg az érdeklődők Huszonöt kisavermek tölti naoia.it kellemesen a Jászapáti önálló Óvodai Eavséa iászivánvi., 4. sz. óvodájában. A foa- lalkozásokat korcsoport szerint külön-kü\ön tartják a kicsinueknek. Képeink a játék pillanatairól készültek. \ Diploma előtti főpróba Gyakorló pedagógusjelöltek a katedrán A tanító- és tanárképző főiskolák végzős hallgatói februárban végzik kötelező tanítási gyakorlatukat, amelv aavben erőDróha is. hiszen szentem bértől már diülomás pedagógusként. kell a tanulók elé állniuk. Ebben a hónaDban még félig diákként dolgoznak — munkájukkal vizsgáznak önmaguk, evakorlatvezetmük előtit — azonban már a katedra másik oldalán. Nagvon lénve- eesek' az első éllménvék. tapasztalatok. A színházi előadások babonáin „rossz főórába fél siker”, ebben az esetben nem találó, sikertelen próbálkozás után elképzelhető. hogy a ielöllt. el .sem int a Premierje. A szolnoki Áchim úti Általános Iskolában gyakorol” Bakó József né és Kovács Éva. Júniusban államvizsgáznak maid a Jászberényi Tanítóképző Főiskolán Addig viszont més bőven van tennivalójuk. — Hoavan ioaadta a tantestület a ..kis tanító néniket”? — Segítő szándékkal és kollegaként, ezért hamar megszoktuk a légkört. a K-,n<m latot, avorsan ment, a beilleszkedés — válaszolta Bakó Józsefné. — A rengetem úi szituáció. a tempós munka annyira lekötött bennünket. hogv mire észrevettük nyakig voltunk a tanításban. Egv csomó olvan ismeretet szereztünk már az első héten, amit a főiskolán nem lehet megtanulni. Részt vettünk félévzáró konferencián. bepillantottunk a szülő' értekezletre. Nagvon lényeges. hogv önállóak lehetünk. természetesen emellett minden módszertani segítséget megkapunk. A napok érdekesen, izgalmasan telnek. — Ez a tanítás sokkal közelebb á’1! az éléthez, mint amit, a gyakorlóiskolában végeztünk — ^eszi áit a szóit Kovács Éva. — Eddig körülbelül! huszonöt órát tanítot» tunk, de az más volt. A felszerelés itt is ió a „gyerekanyag” azonban sokkal heterogénebb. Egyes osztályokban több úgynevezett hátrányos helvzetű tanuló is van. akiket nem könnvű nevelni, oróbóra teszik az ember képességeit. Különösen a fegyelmezéssel vannak problémáik. éppen ezért igyekszünk minden könyvből nem megtanulható fogást magunkévá tenni. — Hoauan készülnek az órára? — Az alapdokumentumok kéznél vannak, elkészítjük az óravázlatoit. amit a gyakorlatvezetővel megbeszélünk A tanítási órát telie- sen önállóan tartiuk. azután közösen éntékeliük a teljesítményt. Lesz egv olvan nao is. amikor az osztállyal „kettesben” töltiük a negyvenöt percet. A közismereti tárgyak mellétt osztályfőnöki és napközis foglalkozást vezetünk. A harminc óra produktuma alaoián küldenek a főiskolának egv írásos ieliemzést a munkánkról!. A Délibáb úti Általános Iskolában sem először fogadnak tanárjelölteiket. Az intézmény igazgató fa elmondta. hogv a hallgatók általában nagvon lelkiismeretesen. szorgalmasan dolgoznak minden iskolai rendezvényen ott vannak, a szervezésből is kiveszik részüket. Az első órákban még igénylik a segítségeit, de később mór gördülékenyem megy a munka. Különösen aJ nevelés kérdései iránt ér- dek'ődnek. Kovács Ildikó a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola negyedéves magyar —történelem szakos hallgatója. — Űigv érzem, szerencsém volt. hogv ide kerültem, kis iskola, könnvű volt beilleszkedni — magvarázza. — Nyugodtan kérdezhetek bármit. szívesen adnak tanácsot. A szegedi gyakorlóiskola ..üvegház”, amelyben minden optimális. Itt sokkal lassabb ütemben tudunk haladni. jobban kell differenciálni a feladatokat. Viszont ha mindenkit a saját mér- cé: -hez mérten dolgoztatunk akkor nincs idő a rendetlenkedésre. Itt jön rá az ember mi vár rá az életben. Volt egv gyönyörű élményem Borzasztóan féltem az egvik osztálytól, mert nagvon eleven társaság Az órámon lelkesek, aktívak, aranyosak voltak, egyszerűen nem akartam hinni a szememnek. Szerintem ezek az apró örömök teszik széppé a oedaeóeushivatásit. Fekete Sándor Újabb Oscar-díj? Szoborpark Harkányban Szoborparkot alakítanak ki hazánk leglátogatottabb fürdőhelyén: Harkányban. Az arborétum területén tizenkét híres embernek állítatnak szobrot, a történelem és a kultúra olvan kimagasló alakjainak emlékét örökítik meg akik valamí- lven módon kötődnek a dél- baranvai fáihoz: ott születtek. éltek, vagy munkálkodtak. Hollywoodban csütörtökön befejeződött a Los Aneeles-i filmművészeti és fiLmtudo- mánvi akadémia tagjai által leadott Oscar-díi jelölő szavazatok összes zám tálasa. Szabó István filmje, a Mephisto bekerült a jelöltek — az év leeiobb öt külföldi filmie — közé. A legjobb amerikai film jelölések alapján a Vörösök, amelv John Reed amerikai kommunista újságírónak. A tíz nap amelv megrengette a világot című könw szerzőiének életéről szól. Bár a hollywoodi filmverseny elsősorban amerikai filmék vetélkedése, a magyar film az utóbbi években iól megkülönböztethetően jelen van az Oscar-díi odaítélésével kapcsolatos ceremóniákon. Az Oscar-díiat ebben a kategóriában tavaly a Moszkva nem hisz a könnveknek című szoviet. fillm kanta.