Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-13 / 37. szám

6 1982. FEBRUÁR 13. Nemzetközi körkép Anniikor ismét bizonyossá Idtt, hogy a korábbi köz­vélemény-kutatások ered­ményei valósak voltak, s a Pánhellón Szocialista Mozga­lom, a PASZOK a görög parlamenti választás abszo­lút győztese, a párt alapító vezére, Andreasz Papandreu kijelentette: betartja a vá­lasztási kampány során tett ígéreteit, a „görög néppel kötött szövetségét”. Az első hónapok természetesen, ke­vés alapot adnak az új kor­mány mérlegének elkészíté­sére, mindeftesetre tény, hogy a radikális változások helyett inkább csak tapoga- ibódzó reform-kísérleteknek vagyunk tanúi. NATO és EGK A P ASZOK külpolitikai programjának gerince a NATO-val és a Közös Piac­cal való szakítás volt. A ta­valy decemberi brüsszeli at­lanti tanácskozáson Papand­reu — aki a hadügyi tárca birtokosa is — azt követel­te a NATO- partnereitől, hogy garantálják Görögor­szág keleti határait is, azaz adjanak biztosítékot arra, hogy megvédik az országot török támadás esetén. Ezt a garanciát Athén nem kapta meg — s Papandreu haza­térve kijelentette: Megkez­dődött a szakítás a NATO- val, A kormányfő a többi között a görögországi ameri­kai támaszpontok felszámo­lását, de legalábbis a bázi­sok státuszának újra tárgya­lását sürgette. Ez azonban szintén várat még magára, csakúgy, mint annak végle­ges bejelentése, miszerint az USA ellenőrzése alatt lévő atomfegyvereket kivonták hellén földről). A szigettenger ügye A görög külpolitika szá­mára a legfontosabb vi­szonylat a Törökországgal fenntartott viszony. Ez évti­zedek óta a helyi háború ki­robbanásának veszélyét rej­ti magában. Ankarában az. utóbbi hetekben arra figyel­meztetnek. hogy a görög kormány a tengeri határok 12 mérföldre való kiterjesz­tésére készüli Ez azért hús­ba vágó, mert az Égei-ten- ger szigetei — némelyik a török part közvetlen közelé­ben fekszik — Görögország­hoz tartoznak. Törökország arra hivatkozik, hogy a fel­ségvizek kiterjesztése lehe­tetlenné tenné a szabad ha­józást a szigetien geren, s ki­kötői t elzárná. Szintén vita­tott kérdés a két állam kö­zött az Égei-tenger vize alatt rejlő ásványkincsek (kőolaj?) kiaknázásának kér­dése. Különös jelentősége van tehát annak a Papand­reu bejelentésnek, mely sze­rint a térségire vonatkozó korábbi megállapodást, az úgynevezett Rogers-tervet, semmisnek tekinti. Papandreu miniszterelnök azzal; is ellentétbe került a NATO-val hogy mindezide- ig nem volt hajlandó csat­lakozni az atlanti tömb és az EGK szovjet- és lengyel- ellenes szankcióihoz: Azokat haszontalannak és károsnak Amióta az elmúlt év őszén Görögország pol­gárai szocialista többsé­gű parlamentet válasz­tottak, Hellasz minden korábbinál gyakrabban szerepel . világpolitika rivaldafényében. A vál­tozás ígéretével hata­lomra került PASZOK* párt azonban még adós a tömegek által igényelt belpolitikai és gazdasági reformokkal. minősítette. Igaz, rendkívül nagy a külső és belső nyo­más a PASZOK-kormányra, hogy változtassa meg állás­pontját. Államosítás — válás A belpolitikai reformok út­ja még göröngyösebb Pa­pandreu számára. Választási kampánya során monopóli­umellenes lépéseket, álla­mosításokat ígért. A január­ban nyilvánosságra hozott gazdasági program azon­ban a magántőke „társadal­masításáról” beszél. Ez va­lamiféle ellenőrzés* rend­szert, illetve a munkaválla­lók korlátozott beleszólását jelenti. Belgazdasági kérdés a Kö­zös Piacban vállalt görög szerep is. A PASZOK ko­rábban a kilépés mellett foglalt állást, mivel az EGK-tagság hátrányos a görög ipar számára, s nem 'hoz megfelelő hasznot a me­zőgazdaságnak sem. Most az EGK-n belüli különleges státusz lehetőségéről tár­gyalnak Brüsszelben. Görögországban a válto­zás követelménye olyan kér­désékre is kiterjed, mint a családjog. Eddig a nagyha­talmú ortodox egyház ellen­állása miatt nem létezett polgári házasság és válás. A válás engedélyezése a Papandreu-kormány számára fontos választói rétegek megtartását eredményezheti. Ugyancsak reformokat ígér­tek a közigazgatásban és az iskolarendszerben is. A PASZOK-kormány bejelen­tette, könnyíteni akar a szakszervezetek korábbi szi­gorú állami ellenőrzésén. Az első száz nap után ko­rai lenne ítéletet mondani Andreasz Papandreu kor­mányzásáról'. A. változások igénye és a reális lehetősé­gek között manőverezve próbálkozik az új görög po­litikával. Miklós Gábor Az egységfront programja Cél: az élelmiszertermelés növelése, a lakosság és az export igényei­nek kielégítése. A képen: rizsaratás Phnom Penh közelében Tízpontos akció- programra hozott határozatot Phnom Penhben megtartott 3. kong­resszusán „A ha­za felépítésére és védelmére alakult kambodzsai egy­ségfront”. A hatá­rozati a Kambod­zsai Forradal­mi Néppárt IV. kongresszusa út­mutatásai alapján a nemzeti függet­lenség megvédé­sét, a haza újjá­építését tűzte zász- lajára^ hogy lé- pésről-lépésre elő­készítsék a szocia­lizmusba való át­menetet. Az akcióprog­ram egyebek kö­pött a falusi „Frontharcos” Szervezetek politikai-ideoló­giai megerősítését és a szo­cialista munkaverseny álta­lánossá tételét írja elő. A kongresszus leszögezte, hogy Kambodzsa minden erővel igyekszik erősíteni kapcsola­tait Vietnammal, Laosszal, a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal, csakúgy, mint a világ vala­mennyi békeszerető népével. Tartós barátságra és együtt­működésre törekszik minden országgal, mindenekelőtt a délkelet ázsiai országokkal. A program sürgető feladat­ként jelöli meg a gazdaság mielőbbi helyreállítását, min­denekelőtt az élelmiszerter­melés növelését, a lakosság és az export igényeinek mind teljesebb kielégítése érdeké­ben. Az egységfront Közpon­ti Bizottsága büntetlenséget íbfzthsítl fnindazoknak, akik a népellenes Pol Pot-rezsim támogatói voltak, de hibáju­kat őszintén megbánják, és visszatérnek hazájukba, hogy a néppel együtt becsülettel éljenek. Az új Nemzeti Egységfront alapokmánya leszögezi, hogy minden tömegszervezet és valamennyi bel- vagy külföl­di kambodzsai, amely és aki elfogadja a kongresszusi ha­tározatot és az alapokmányt, tagja lehet a Frontnak. A kongresszus végül megvá­lasztotta az elnökséget, a 80 tagú Nemzeti Tanácsot és azok vezetőit. A tanácsban valamennyi réteg képvisele­tet kapott, köztük 18 nő és 17 értelmiségi. Képviseletet kaptak a nemzeti kisebbsé­gek', a fiatalok, a hadsereg és a buddhista egyház is. Román gazdaság 1982 Előtérben az energiatermelés és a mezőgazdaság fejlesztése A ielenleei ötéves terv el­ső esztendeiének eredtménvei előrelÓDést. ielentenek Ro­mánia gazdaságának fejlesz­tésében. Igaz. az elmúlt, év­ben is voltak lemara^sok. különösen a mezőgazdaság maradt adós a tervek teljesítésével, mégis az elő­irányzatok összességét ille­tően olvan kén bontakozik kii. ami ió alapot biztosít a további munkához. Ismert ténv. hogv Romá­niának fizetési mérlegében nehézségei vannak. Ennek okát Bukarestben abban láitiák. hoav a világgazda­sági válság nem kerülte el Romániát sem. Egves kül­földi cégek visszavonták szerződéseiket, vagv elha­lasztották a hitelek megnyi­tását más cégek a szerző­dések megvalósításának el­halasztását kérték. A nyu­gati tőkehitelekkel kapcso­latban magas kamatokat, kö­vetelnek. amelvek egves ese­tekben még a hitelvisszaté­rítési részleteket is meeha- ládiák. Az ötéves terv első esz­tendeiének eredményei' — az irrari árutermelés tervét több mint 20 milliárd leiiél túlteliesítetfék. csaknem 400 úi termelőkapacitást helyez­tek üzembe, csökkentették a termelési költségeket, és az anyagfelhasználást -r- az.t. a feladatot róiiák a dolgozók* ra hogv ebben az évben még eredményesebben gaz­dálkodjanak és dolgozzanak. Az idén az energiaterme­lés és a mezőgazdaság fei- lesztése áll az előtérben. A feladatok rendkívüliek. Vil­lamos energiáiból például 74 milliárd kilowattórát, kell előállítani s bizonv nem számíthattok arra. hogv a terveket a rendkívüli tél felborítja. A naev fagvok miatt a vízierőművek táro­zóinak szintié csökkent, a patakok és folvók nem szál­lítanak megfelelő vízután- DÓitlásifc s az erőművek ter­melésében úiabb gondok ke­letkeznek. Átmeneti jellegű­nek tekinthető a probléma, s ezen most azzal segítenek. hoCTv az ország lakosságát is érintő energiakonláitozást ve­zettek be. Gazdasági szak­emberek azzal számolnak, hogv mihelyt' megindul, a magas hegyekben az Olva­dás megtelnek a tárolók, magasabb lesz a Duna víz­szintie is — amely a vaska­pui vízierőmű számára fon­tos — és akkor ismét, meg­szokott tellesí.tménvű lesz az energiatermelés. A mezőgazdaság feladatai is rendkívüli erőfeszítéseket követelnek. Ma már nagyobb beruházási összeget, kan ez az ágazat, mint. korábban. Erre példa: az elmúlt öt­éves tervben 126.3 milliárd leit fordítottak mezőgazda- sági beruházásokra — ugyanakkor az ioar ennek maidmem négyszeresét kan­ta — míg csupán az idén az összeg maidnem eléri a 40 milliárd leit. Romáméban magasak a gazdasági célok és követel­mények. A terv. miközben, rögzíti. hogv csökkentem kell egves nem hatékony és igen energiai gén vés termék előállítását, lénveaes emel­kedést helvez kilátásba az alaoszektorokiban. valamint az anvag- és munkaerőfor­rásokat. magas fokon hasz­nosítható ágazatokban. Ezek­től a eazdasáa szerkezetében Bukarestben kedvező módo­sulásokat várnak. Oltványi Ottó Szadat nélkül- Mubarakkal Milyen napjaink Egyip­toma? Az új elnök, Mu­barak első külföldi kör­útja kapcsán gyakorta te­szik fel ezt a kérdést mostanában a megfigye­lők. Kairóban köztudott volt Szadatról, hogy reggelente hosszan és szívesen maradt ágyban. Előbb elolvasta az újságokat, megreggelizett, még sétált is egyet, és csak ezután, tizenegy óra tájban látott munkához. Utódja már az első nap új munka­stílust vezetett be az elnöki palotiábatni Tizenegy óráig éppen három megbeszélést .tartott, egyebek közt a tel­jes kabinettel is tanácsko­zott ... Természetesen, nincs két politikus, aki teljesen azonos módszerrel kormányozna. Mubarak esetében azonban talán nem egyszerűen arról van szó, hogy a volt légimar- sall új seprő és mint ilyen, jól akar seperni. II kormány átalakítása A stílusváltás ugyanis több más területen is szembeötlő. Mubarak a többi közt meg­szüntette az egyesek által titkos kamarillának, vagy konyhakabinetnek nevezett telnöki/ Itanáosaidó testületiek Olyan nagyhatalmú szemé­lyiségektől vett búcsút, mint amilyen Szajed Maréi és Oszmán Ahmed Oszmán, ^kiknek gyermekei Szadat- lányokkal házasodtak össze. Mubarak a nagy testület he­lyébe igazi szakértőkből álló tanácsadó triumvirátust szer­vezett. Még fontosabbnak tű­nik a kormány átalakítása. Kilenc poszton történt válto­zás. E tárcák túlnyomó több­sége gazdasági, pénzügyi jel­legű. Az új miniszterek pe­dig egytől-egyig tapasztalt szakemberek, a kairói egye­tem ismert professzorai. Amikor az új kormány megalakult, a mefigyelők ár­gus szemmel figyelték: meg­tarthatja-e bársonyszékét az a (min iszterej nők- helyettes, aki közismert volt panamái­ról, korrupciós ügyleteiről. Abdul Meguid menesztése sokak számára biztatás volt. Arra engedett következtetni, hogy az új egyiptomi elnök által meghirdetett keresztes­hadjáratot a korrupció és a nepotizmus ellen komolyan lehet venni. Ma a gazdasági élet tiszta­sága Mubarak koncepciójá­nak egyik fő tétele, a má­sik a gazdasági élet haté­konysága. Az infitah, a nyu­gati nyitás politikája a sza- dati évek alatt kétségtelenül átformálta, de nem kedvező irányban az egyiptomi gaz­daságot. Ebben az időben a Az új elnök rendeletére szabadon bocsátott politikai foglyok egyikét, Heikalt, Nasszer volt államfő bizalmasát üdvözli Mubarak (balra) behozatal nagy részét fo­gyasztási cikkek alkották. A hitelek, segélyek pedig nem a termelésre orientált gazda­ságot fejlesztették — egy olyan országban, ahol a la­kosság évente egymillió fő­vel gyarapodik, s ahol en­nek megfelelően évente 300— 400 ezer új munkahelyre lenne szükség. Mubarak a hatalomra ju­tása óta eltelt négy hónap alatt többször is és igen ha­tározottan leszögezte: fontos gazdaságii reformokat tervez. Ennek keretében vissza kí­vánja szorítani az importok hatékonyabb területekre pró­bálja átirányítani a külföldi beruházásokat és segélyeket, illetve azt is jelezte, hogy csökkenteni fogják az óriási­ra duzzadt állami szubven­ciót. Együtt az ellenzékkel Érdekes új fejlemény: az új egyiptomi elnök e gazda­sági reformok bevezetését úgy képzeli el, hogy a kor­mánypárt és az ellenzék előbb széleskörű szakértői konferencián tárgyalja majd meg a tennivalókat. Más je­lek is arra engednek követ­keztetni, hogy Mubarak szá­mít, támaszkodni igyekszik — mondjuk így — hivatalos ellenzékére. Az a csapkodás, amellyel a múlt év szeptem­berében Szadat legkülönbö­zőbb politikai ellenfeleit igyekezett megzavarni, szét­zilálni, lényegében felszínre hozta, hogy a belső ellenzék széles skálán helyezkedik el. Mubarak e belső ellenzé­ket észrevehetően megpró­bálja szétválogatni. A törek­vés a belső frontok átren­dezésére feltűnő módon nem terjed ki a szélsőséges isz­lám erőkre, ami valószínűleg nem annak következménye, hogy iszlám-fanatikusok, öltlék meg elődjét. Á. távolságtar­tás oka inkább az, hogy a Szadat politikáját elutasító ezrek az iszlám fundamenta­listák zászlói alatt gyülekez­tek^- s valójában ma már igén sokan tartoznak azok közé, akik — külső példák nyomán, sőt ezek biztatására — Egyiptomot is iszlám köz­társasággá szeretnék átala­kítani. Annak idején Szadat álta­lában azt hangsúlyozta, hogy elődjének örökét ápolja:, rö­vid idő alatt mégis hátat for­dított a ' nasszenizmusnak. Mubarak politikája más. Nem magyarázkodik, nem ígérget, egyszerűen csak nem követi a rossznak bizonyult régit. A változás igénye fel­lelhet: bontakozó külpoliti­kai programjában is: első perctől készségét hangoztatta az arab világgal való újbóli együttműködésre, másrészt láthatóan normalizálni igyek­szik a Szadat által mély­pontra jutott szovjet—egyip­tomi kapcsolatokat. Önody György összeállította: Constantin Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom