Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-13 / 37. szám
Télvége a Tisza-parton Fotó: Dede 1982. FEBRUÁR 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Milyen lesz az általános iskola 1985-ben? Hevenyészett statisztikánk: Szolnok megyében az 1970 71 -es tanévben egy iskolái tanulócsoportra 27,8 gyerek jutott, az 1981 82-es tanévben 28,4. Azon őszÉrtéktelen értékek? lú.lyok száma azonban, amelyekben negyvennél több gyerek tanult, az 19J0 71-es tanévben 35 volt, tíz évvel később 4. Amíg abban az egy évtizeddel ezelőtti oktatási évben a tantermek 33,7 százalékában volt váltott rendszerű a tanítás, addig az idei tanévre ez az arány 15,7 százalékra. csökkent, de Szolnokon ennél is nagyobb mérvű 'a változás: az 1970 71. évi 77,7 százalékkal szemben 18,6 százalék. Ám helyzetünk ebből a szempontból még mindig rosszabb az országos átlagnál. Ehhez csupán annyit: 1976 és 1980 között 252 tanteremmel lett több a megyében, ezt megelőzően egyetlen ötéves tervben sem épült' ennyi. És mit hoz az iskolafejlesztésben Szolnok megyének a VI. ötéves terv? V. V. Van-e lehangolóbb, mint építészetileg értékes, de roskadozó épületet látni, amelynek roggyarit teteje vaksi ablakai pusztulásról, elha- gyatottságról árulkodnak. Bőven van ilyen, közöttük akad hajdan nagy értékű kastély, kúria, amely évtizedek óta tűri. a hó. fafiv ostromát. a fosztogatók vandál pusztítását; Megállítható-e etz a folyamat, ezt kérdezzük egv tiszaroffi kastély sorsának ürügyén. Üzem a kastélyban? A Borbélv-kastélvt most még sártenger veszi körül. A kívülről érkező kopott oa- latetőt, vakolat nélküli téglafalakat lát. Belül a földszint égvik szárnyát már rendbehozták: az Aranykalász Termelőszövetkezet as-- szonyai dolgoznak az itt elhelyezett melléküzemágban. Már van öltöző, zuhanyozó és étkező, amelynek sarkában. gyönyörű cseréokálvha ígéri a meleget. Mi lesiz a többi résszel? — kérdeztük Balogh Laios elnökitől — A kastély maid 200 éves. az utóbbi években szükséglakások voltak benne. Az épület a szövetkezeté, a vele járó gond is. Szeretnénk helyreállítani, ezért első lépésként kértük a Műemléki Felügyelőségtől a műemlék- iéllegű épületté nyilvánítását. A műemlékvédelmi törvény értelmében ezek után már kötelességünk is rendbehozatala. méghozzá az eredetihez hasonló megoldásokkal. Ügy tervezzük, a pala hellvébe hódfarkú cserép kerül — ha kapunk. Erre együtt a pénz. A környezet helyreállítása. az útépítés félmillió ío- rir‘-t igényel, ezt is vállaljuk. A Nemzeti Bankhoz beadott hitélkérelemben a kastély. mint melléküzemágunknak helvet adó épület szerepel. amelynek építési munkáihoz kétmillió forintra van szükség. Ezt a belső tér egv részének helyreállítására fordíthatjuk. » — Üzem a kastélyban? Kicsit szokatlan. — Ez igaz. de más épületünk nincs erre a célra, újat építeni még többe kerülne. Olyan munkát végeztetünk az itt dolgozókkal, amelv nem tesz kárt az épületben, nincsenek nagy gépek, nincs rázkódás. Valóban jobb lenne a község szempontiából, ha mondjuk öregek napközi- otthona lehetne belőle, de most csak így tudjuk a ráva- lót előkeríteni. A tanácsnak nincs pénze erre. nekünk is kell hozzá segítség, hiszen az emelet, a léocsőház. a külső rész még legalább kétmillió ebek . harmincadiára jutnak. Ezért örülünk minden kezdeményezésnek. és diadal, ha egv sikerül. A szövetkezet is vétkes A Szolnok megyeiek hol állnak a mentési kedvben? — kérdeztük meg a megyei főépítészt. Mészáros Jánost, aki a Területrendezési és Műemléki Albizottságnak is elnöke. — A roffi szövetkezet vétkes is abban, hogy a Borbélykastély ilyen állapotban van. hagyták (tönkremenni. De legalább most megpróbálják helyrehozni a dolgot. A megyéből felküldött aiánlólis- tán elsőként szerepeltetjük, és 2.5 millió forintos támogatásit kértünk. A többi épület inkább a nagyobb közösséget szolgálja. A törökszentmik- lós—szenittamási Almási-kastély kertjében KlSZ-éoítőtá- bort alakítottak ki. ehhez kapcsolódna a helyreállítandó öreg földszintes épület: Az állami gazdaság 2.5 milliót költ rá. ugyanennyit kért még hozzá. Még két épület van a listánkon: Tiszafüreden a Józsa-kúria. amelyben az Áfész éttermet szeretne berendezni, és a Jászapátin lévő régi tanácsháza. amelyből községi könyvtár lehetne. Összesen 11.3 millió forintot kértünk, hogy mit kapunk, az maid kiderül. Akad tehát vállalkozó, de közel’ sem annyi, mint ahány megmentésre érdemes, düle- dező épület. Arra nem számíthatunk. hogy a kilencven- millióból mindegvik helyreállítására futja — különösen akkor nem. ha figyelembe vesszük, hogy 19 megve osztozik az összegen — de talán bízhatunk abban, hogy a még hasznosíthatókat időben felfedezik tulajdonosaik. Az előbb említett példák nem merítik ki a felhasználási lehetőségeket, csak jelzik, mi mindenre ió az. amit értéktelennek hittünk. ~ F. E. A megyei tanács társadalmi-gazdasági programjában az általános iskolai ellátással foglalkozó résznél a következők olvashatók: „Az általános iskolai oktatás tartalmi továbbfejlesztésére, korszerűsítésére, működési feltételeinek fejlesztésére az MSZMP Központi Bizottság 1972. évi oktatáspolitikai határozata nyomán jelentős erőfeszítések történtek.” Ami a működési feltételek javulását illeti, azt jól bizonyítja az előbbi kis statisztikai összeállítás is. A többi megállapítás igaz voltát is sok más tény igazolja: így például; hogy a IV. és az V. ötéves tervben jelentős költségek felhasználásával és társadalmi ösz- szefogás segítségével csaknem teljessé vált a megyében az ötéves gyermekek óvodai ellátása, illetve az iskolaelőkészítő foglalkozásokon való részvétele. A jobb iskolai felkészítést új, korszerű nevelés^ programok, jól szerkesztett új tematika és segédanyagok könnyítik. Az 1976—1980. közötti években teljessé vált a megyében a szakrendszerű oktatás, és a napközi otthoni ellátásban részesülő gyerekek aránya is 32,5 százalékról 42,3 százalékra növekedett. Lényegében ezeknek is tulajdonítható, hogy a megyében az általános iskolát végzett tanulóknak 93—94 százaléka továbbtanul középfokú oktatási intézményekben. Ezek kétségtelen elismerésre méltó eredmények — amelyek nem kevés erőfeszítéseket takarnak — még akkor is, ha tudjuk: számtalan, megoldásra váró tennivalónk van még. Gondot okoz napjainkban például, hogy dinamikusan fejlődő városainkban és nagyközségeinkben, az egyes kistelepüléseken az egyébként is hátrányos helyzetű családok gyermekei kimaradnak az óvodából, az iskola-előkészítésből, és még mindig túlzsúfoltak egyes óvodák. A tankötelezettségi törvény végrehajtása érdekében tett sokoldalú intézkedések hatására — és ez szintén jó eredmény — csökkent a tanévet vésztők aránya, azon-, ban tanévenként még mindig mintegy ötszáz diák nem fejezi be 16: éves koráig általános iskolai tanulmányait. És szintén problémáink közé tartozik, nem is a kicsikhez, hogy az utóbbi két évtizedben épült, valamint a már korszerűsített iskolák kivételével az intézmények nagyrésze felújításra, karbantartásra szorul, sőt egyes épületek egyáltalán nem felelnek meg már oktatási célokra. Zsúfoltak a napközi otthonok és így tovább. A megye társadalmi-gazdasági programja egyértelműen kimondja: „Az általános iskolai ellátás jelenlegi helyzetével, a tanulók létszámának növekedésével, valamint a közoktatás távlati korszerűsítési folyamatával összhangban, a VI. ötéves terv időszakában is kiemelt feladat az általános iskolai oktatás feltételeinek javítása. A megye egész társadalmának érdeke, hogy az általános iskolai oktatás-nevelés színvonala emelkedjen, ezáltal alkalmassá váljék alapvető feladatainak ellátására, a népesség általános műveltségének megalapozására, a társadalom nyitottságának erősítésére.” Ezt a célt pedig csak akkor tudjuk elérni, ha minden lehetséges eszközt, módszert — anyagi erőt, társadalmi segítséget — céltudatosan e feladat végrehajtására összpontosítjuk. De nézzük, mit tartalmaz a továbbiakban a program. • Folytatni kell az oktatás tartalmi -korszerűsítését. Az oktató-nevelő munka minőségének javítását segíti, hogy az elkövetkezendő években — az óvodáskorú gyermekek létszámának csökkenése és a tervezett fejlesztések megvalósításának eredményeként — csaknem teljes körűvé válik 1985-re a megyében a kicsik óvodai ellátása, és várhatóan valóság lesz az óvoda és az általános iskola nevelési tevékenységének szorosabb egymásra épülése. E tervidőszak feladata, hogy tovább fejlesszük az általános iskolák működését, szervezeti rendjét. Bevezetésre kerül 1982 őszétől minden tanintézetben az ötnapos tanítási hét. Ez »időszerűvé teszi az iskolai munkarend hosszabb időre érvényes kialakítását. Jelentősen javulnak az oktatás feltételei ezekben az években. A megyében a beruházási eszközök döntő részét — 495 millió forintot — osztálytermek létesítésére fordítják, ebből a pénzből 240 tanterem vagy osztályteremnek használható helyiség létesülhet, többségében új iskolák építésével, a meglevők bővítésével. Mivel a gyermeklétszám nem egyformán növekszik mindenütt, ezért az iskolai tanteremfejlesztés differenciáltan valósul meg. A cél, hogy elsősorban a rosszul ellátott városokban, az új lakótelepeken és a gyorsan fejlődő településeken épüljenek új osztálytermek. És, hogy ez. a cél a megvalósítás középpontjában áll, mutatja: ebben az évben ösz- szesen 105 osztályterem készül el — legalább is az előzetes ígéretek, számítások szerint az őszi tanévkezdésre — a megyében. Szolnokon két 16 tantermes iskola építése fejeződik be, az egyik a Török utcában, a másik a Széchenyi lakótelepen, és elkészül egy-egy 8 tantermes általános iskola Jászapátin, Törökszentmiklóson és Ti- szaföldváron. A szolnoki Széchenyi lakótelepre már tervezik a harmadik 16 tantermes tanintézetet, ezt egyelőre általános iskolaként használhatják majd, de később középfokú tanintézetté szervezik át. Persze nemcsak új beruházás révén épül tanterem. Martfűn például 4, Jászberényben 6, Karcagon 2. Ti- szaigaron 1 tantermet nyernek épületátalakítással, másutt — mint. Rákóczifalván, Törökszentmiklóson, Jászjá- kóhalmán. Jászapátin, Kengyelen, Tiszaörsön — bővítéssel, belső átszervezéssel jutnak már az idén újabb osztálytermekhez. Előtérben van a gyermekekről való szociális gondoskodás is: a napköziotthonos ellátásban részesülők arányát több mint 50 százalékra szándékszik növelni a megyei tanács a VI. ötéves terv éveiben. Valamennyi jelentkező számára biztosítani akarják a szervezett étkeztetést. Tartalmazza azonban a program azt is, hogy a jelenlegi ötéves tervben a megyében 10—11 százalékkal növekszik majd a pedagógusok száma — ez a növekvő gyermek lét szjm miatt elengedhetetlen —, és a számítások szerint a tanítók teljes egészében, a tanárok 80 százaléka naopali tagozaton végzőkből kerül majd a megye iskoláiba. Rövid a túlélők listája „Szolnok meave szegénv műemlékekben”, mondia a műemléki felügyelőségen Décsá Mihály. Ezért örömmel fogadták a kérést, hogv a kastély a túlélők listájára kerüljön. — A szövetkezet jelezte, hogy hasznosítani itudia az épületet, és fenntartását is vállalja. Eddig maximum kilencmillió forintunk volt évente a támogatásra, most a Minisztertanács rendelete rrvomán az összeg tízszeresére nőtt. Egv resize kölcsön, a többi egyszeri támogatás. A listán szerepel a t.iszaroffi kastély, de döntés még nem született. Mivel idén elsősorban olyanok kaphatnak az összegből, akik azonnal el- tudiák kezdeni a munkát, van tervdokumentációjuk és kivitelezőjük, a Borbélv-kas- tély is az esélyesek között van. Más megyében is rengeteg az elhagyott épület, például Borsod tele van velük. A szomorú, hogv sokszor még állami tulajdonban lévők is forintot elnyel. Ha — mint reméljük — megkapjuk a támogatást a Műemléki Felügyelőségtől’. jövőre már szebb kép fogadja a látogatót.
