Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-06 / 31. szám

Nemzetközi körkép 1982. FEBRUÁR 6. KGST Palesztinok Libanonban KNDK Válaszok a kor kérdéseire Hova meneküljenek a menekültek? Ok már a száműzetésben s-ü lettek Nem ünnepélyes esemé­nyek a KGST különböző szerveinek tanácskozásai. A szocialista gazdasági dnteerá- ciós szervezieit intézményes­nek és bizottságainak ülé­seire terv szerint kerül sor — általában előre tisztá­zott a naioirend is. lev volt ez a véeirehaiitó bizottság mostani 102. ülésén is. ahol a kormányok állandó kép­viselők minisztere lnök-he- lvettesek. miniszterek vettek részt. Az ülésszakon Máriái Józsefi, hazánk képviselőié elnökölt. A mostani munkatanócs- kozás után fontos politikai nyilatkozatokat is közzétet­tek. A résztvevők elítélték a NATO-nak a lenevel üevekbe való beavatkozását, s eevben h> ytosították Len- evelorszáeot. hoev a szocia­lista orszáeok folvtatiák eaz­dasáei támoeatásukat. En­nek a döntésnek " a ielen- tőséee hatalmas: ma Len­gyelország mindennapi éle­te. inaiénak működése el­képzelhetetlen a KGST-or- s zásokból elsősorban a Szovjetunióból érkező szál­lítmányok nélkül a lenevel eazdasáe számára létfontos­sá eúak ezen orszáeok meg­rendelésed is. Lenevelorszóe üeve vala- milven módon érintette a többi napirendi pontot is. A KGST V. B. uevands olvan határozatokat 1 hozott amelvek a szocialista eazda- sási közössée sokoldalú, s eevben független, feileszté- sét szoleáLiák. lev most is­mételten szó volt az ellektro- nikad ioar közös fejlesztésé­ről. a mikiroelektronikai al- katrészevártás inari bázisá­nak közös kialakításáról. Köztudott hoev ez az ága­zat az ioar általános feilő- désének a meehatározóia. Nem véletlen, hoev a fei­let! tőkés orszáeok. az Ee,ve- sült Államok érmen ezekre a termékekre illetve eljárá­sokra. technoüóeiákra akar­nak embargót, kimondani. Az eurónai KGST-orszá- eok többséee közel azonos eazdasáei szinten van. A munka termelékenvséeének növelése, az intenzív fejlesz­tés éeető köveltelménv. Az. hoev most léDéseket tesz­nek az inán robotok közös feilesztésére és evértására. nemcsak a haevománvos ké­zi munka arányának csök­kentését jelenti. Az NDK- ban naev erővel folviik a ..robotiDToeram”. hasonló ké­vésekre készülnek a Szoviet- unióban és Csehszlovákiá­Munkában a KGST Végrehajtó Bizottságának 102. ülése korszerű csőfektető* eéDek szovietunióbeK exoortiát til­totta mee!) A tanácskozáson most is. mint már több más alkalom­mal szó volt az élelmiszer- termelés problémáiról. közös fejlesztésének lehetőségei­ről. Fontos üev ez. hiszen nem titok: több KGST-or­szág gondokkal küszködik e téren, s mée a feilett inar- ral rendelkezők is élelml- szer-imiDortra szorulnak. Több helyen problémát ie­lent a húsellátás1, illetve a takarmány biztosítása. Ezért igen fontos az a döntés, hoev iavítiák a tapasztalatcserét, a leeiobb eredlménvek szer­vezett ismertetését és alkal­mazásának bevezetését. Az é’elmiszeritiart kiiváló mi­nőséé" alaoanvaeeal kíván- iák ellátni. A moszkvai ülés­szakon elhangzott: ha a tag­államokban oéíldául! a cukor- réoa és a cukornád cukor­tartalmát eev százalékkal növelik, akkor minden úi beruházás nélkül, minteev másfél millió tonnával több cukrot lehet előállítani. A mezőeazd'asóe eeészét ille­tően úev határoztak a kor­mányok kéDviselői. hoev Ja­vítják a .eéDellátást a hűtő- és csórna,golókáoácitást is. a jelenlegi viláeeazdasáei helyzetben a sokoldalú és kölcsönösen előnyös együtt­működés fejlesztése vala­mennyi KGST-orszáe szá­mára ieen fontos. Támaszt ielent a tőkés világpiacon végbemenő válsáeeáL a hát­rányos meskülönböztetések- kel szemben. Ugyanakkor nem ielent elzárkózást a vi­lág eazdasáe tói. énmenséeeel bővíti a kölcsönösen előnvös eazdasáei kancsolatok lehe- tőséeét a tőkés országokká1 a fejlődő Világgal. M. G. Marjai József miniszterel­nök-helyettes, hazánk képvi­selője beszél a tanácskozáson ban <- hazánkban is gyárta­nak már ilven berendezése­ket A közös tevékenvsée fokozott eredményeket hoz­hat. e téren. Az ülésen számos más génimari áeazat közös fei­les ztéséről volt szó. Előirá- nvozitáik fémfeldoleozó szer­számgépeik. öntödei berende­zések. Dréskovácseéoek táv­lati konstrukcióinak közös erővel való fejlesztését hangsúlyozták a korszerű, komplex eénelemek. villa­mosmotorok közös evártásá- nak és fejlesztésének, xziük- 6éaesséeét. Ezen az üléssza­kom határozatolt hoztak azok­nak a különleges géneknek a közös, fejlesztésre és gyár­tására,. amelvek a külszíni bányászathoz, illetve a kü­lönböző csővezetékekhez szükségesek. Eevrészt. az energiatermelés meglevő tartalékainak teljes kihaszná­lása miatt másrészt a távo­li &rr*netunióbeli lelőhelyek kincseinek szállításához van erre szükség. (Nem felesle­ges emlékeztetni arra how Reagan amerikai elnök első „embargó-intézkedésével” a Bejrutban léte a dél-libano- nii menekülttáborokban ro­mok. friss s irháim ok idézik a hatodik izrael—oaleszitin „háború” emlékét. Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke ne­vezte íev az izraeli hadsereg és a palesztin ellenállás ta­valy júliusi erőpróbáiét, amelynek során a tel-avivi hadvezetés a legkorszerűbb amerikai bombázókat vetette be a gerillák elem. Bár az izraeli légitámadások több- száz halálos áldozatot köve­teltek. méeis túlzás nélkül állítható, hogy a csatából nem az aaressaor. hanem az el­szántan védekező megtáma­dott került ki győztesen. Az azóta fennálló ingatag tűzszünet azonban koránt­sem ieientii azt. hogy Beáin lemondott volna a palesztin ellenállás libanoni 'bázisainak felszámolásáról. Ahhoz ugyanis, hoev keresztülvdhes- se az 1967 óta megszállt pa­lesztin területek (Cisziordá- nia. Gáza) annéktálását mindé,nkéoo mee kellene tör­nie a PFSZ ereiét. Nvílit ti­tok. hogy Izrael az Egyesült Államok hallgatólagos támo- eatásával már az úiabb kö­zel-keleti háborúra készül. Ezt jelezték az embertelen támadások Libanonban. az ott élő palesztinok, ellen, de ezt jelentette a Szíriához tartozó ©ólain-fennsík nvílt bekebelezése is. Ilven körülmények között okkal vetődik fel a kérdés: mi a titka, hoev a palesztin mozgalom túlélte az eevmást követő arab—izraeli háború­kat. a iordániai „fekete szep­tember” vérveszteségét a li­banoni polgárháborút, a so­rozatos dél-libanoni invázió­kat? A válasz eevrészt a ee- riUaháború természetében keresendő, másrészt azokban a nyomorúságos menekülttá­borokban. amelyek nemcsak a nemzetközi öntudatot alt­iák a palesztin gyerekekbe, hanem szüntelenül úi és úi harcosokat állítanak az el­esettek: helyére.­A 'hetvenes' évek eleién a iordániai támaszpontok:, el­vesztése után Libanon,ba he­lyeződött. át.. a palesztin el­lenállási mozgalom központ­in .itt építették ki állásaikat, kiképző táboraikat a külön­böző eerillaszervezetek. Har­cukban féltoilliónvi Libanon­ban étlő palesztin menekült­re támaszkodhatnak, de ere­jüket megsokszorozza, hoev testvéri szövetségre léptek a libanoni haladó erőkkel, va­lamint Színiával, amelv az 1975—76-og polgárháború óta vesz részt a libanoni béke fenntartásában. kisszámú túlélőt pedig elűz­ték. A többi, északi és déli táborok lakói ismétlődő izra­eli lébi-. tüzérségi és haditen­gerészeti támadások rettegé­sében élnek. A Nabaltiie mel­lettit egymás után. háromszor rombolta le az izraeli légierő és tüzérség — lieeiutóbb 1978- ban. Azóta nem is építették úiiá: a romok alól kiásott ha­lottaikat szeszélyesen szét­szórt sírokiba temették el. Ki tudia. bánván maradtak. az összerostoadt isikola. a leom­lott házfalak alatt? E sorok íróia személyesen is találko­zott a tábor utolsó lakóiéval, akinek szüleit, feleségét, néev gyermekét izraeli bombák öl­ték meg. A támadások túlélői elmenekültek, ő azonban itt maradt, ide kötik az emlé­kek. ezekhez a romokkal bo­rított domboldalakhoz, ahol néhány sovánv birkáiét le­gelteti. ..Az izraeli tüzérség időről-időre — talán megszo­kásból — mée mindig áevúz- za a résen rommá lőtt. tá­bort” —■ meséli Abu Szelim. A legnagyobb <M-libanoni tábor Rasidiie. Tyr kikötővá­holiz szomorú példát említ- a háború különösen mélv nyomokat hagy a everekek szellemi, érzelmi világában. A legtöbb kisgyerek a „ma­ma” szóval eevütt tanulja meg a „bum-bum” szót. Re­pülőgép. hadihajó láttán a ki­sebbek gyakran síróeörcsöt kapnak. A evenmékraizok visszatérő témáia a légitáma­dás. a bombázás. A gyerekek igen fiatalon megismerkednek a eeriilila- harc fortélyaival, a fegyver - forgatássál. Nemcsak, a Pa­lesztinában született szülők, nagyszülők, hanem ők is visz- szavágyníak őseik földiére. Nem törődnek: bele hazájuk elvesztésébe. Libanont csupán ideiglenes hazájuknak tekin­tik. Izrael és a vele szövetsé­ges libanoni jobboldal azon­ban mée innen is tovább akarja kergetni őket. De ho­va menekülhetnek a mene­kültek? Böcz Sándor összeállította: Ma.inár József A mée hazánknál .is vala­mivel kisebb Libanon terüle­tén levő palesztin menekült­táborok története azonban véres tragédiák sorozata. A száműzetés lävtizedei alatt táborok tűntek el. mée más­hol úiak keletkeztek A ke- let-beirutii Tél-Zataart és Dzsieli-Basát például a falan- eista milíciáik tették a földdel egyenlővé, miután lakóikat tömegesen Lemészárolták, a rostól délre, a Földközá-ten- eer partján fekszik. Amint azt a tábor vezetői mond iák : különösen sebezhető, mert nemcsak légierővel támad­hatják. hanem a, tengerről is. 1977 óta ötszáz légi- és tü­zérségi támadás érte! Házak tucatjai semmisültek mee. s százakra tehető a halottak sebesültek száma. A tábori rendelőben dolgozó svéd or­vosok egyike, dr. Éva Bere­A rasidijei tábor — izraeli támadás után A Koreai Néni Demokra­tikus Köztársaság gvars ina- ri feilődése megköveteli a szállítás korszerűsítését és bővítését. Ezért az utóbbi évii zedekben. de különösen a hetvenes években több. korszerűen felszerelt kikötő és közút éoült a KNDK-ban. A teneeri szállítás növe­kedését elősegítette a haió- evártás nagyarányú feilődé­se. Az elmúlt hétéves terv­ben Défldáuli kétszer annivi teherhaiót gyártottak az or­szágban mint az ezt meg­előző tervidőszakban Növe­kedett a hatók teliesítménve is. Ma 20. 50 sőt 100 ezer tonnás haiókat ém'tenek. To­vább bővítik a kikötőket, és több helven úiakat éoí- tenek. Nemrég befeieződött a haedzsui kikötő rekonst­rukcióra. és a közeliövőfoén készülnek el a namnói ki­kötő korszerűsítésével. A feilődést iól mutatiák a ke­reskedelmi kikötők forgal­mának legúiabb adatai: 1981 második felében a ki­kötők négyszer akkóra for­galmat bonyolítottak le. mint. 1970 hasonló időszaká­ban. A Beafort-citadella védői rezik a közúti teherszállítást, a tengeri szállítást oedig a korábbi 4,4-szeresére emelik. Bővítik a nampói kikötőt ' szer akkora, mint a felsza­badulás előtt volt. A tervek szerint 1984-re megnégvsze­Gvaranítiák a szárazföldi szállítás lehetőségeit is. Az országúti szállítás ma tíz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom