Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-27 / 49. szám

/

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1982. FEBRUÁR 27.

I Arekénvázlat I

Éva, a „kisfőnök”

Család vagy

szakmabeli néav éve laknak. a városban. Az eevik fiuk ötéves, a másik 17 hónapos Tanácsi bérlakásban élnek. Budapestiek. eevetlen rokon sem található a kör- nvéken. Eevszóval maeukra vannak utalva. Ráadásul a fiatal doktornő szakvizsgáira készül üevel dolgozik, sőt a városi párt-véerehaitóbi- zottsáe taeiai közé is beválasztották.

— Az. a felnőtt aki esetenként nem naoi nvolc órát dolgozik a munkahét vén. nehéz helyzetbe kerül, ha hivatásának tekinti a foglalkozását. Nem beszélve arról, ha két aoró gyereke is van. Jellemző: a fériem havonta 6—7 éiszakát ügyel, előfor* dúl how szombaton reggel bevonul az osztályra és hétfőn délután ér haza Elkén- zeflihe.ti micsoda hétvége szakad rám! De ha ráér. az otthoni feladatokból ő is kiveszi a részét. Az is nehezíti a helyzetet, hogy hótvé' géné együtt soha nem vállalhatunk műszakot, mert nincs ki,re hagyni a evere- .eket.

— Raionaásio szereti a hivatását. méais naavon kritikusan fogalmaz.

— Bármilyen furcsa, amit mondok de érzem évekig hátrányban leszek a nálvári. m-'i-t két gyereket szültem. Ez í,gy igaz nincs mit széni,ten i Elvégre a fériem a munikahélvén biztos pont. mert ha valamelyik apróság beteg, én megyek táppénzre. Ha szükséges, kéthavonta ötször is. Megértem a munkahelVi vezetőiket, akik érmen ezért lobban ragaszkodnak a férfiakhoz. Persze az elmondottak ellenére sem ez a fő gondom. Inkább az how állandóan érzem: amíg kicsik a gyerekek valahol soha nem tu* dók elegei tenni a velem szemben támasztott igényeknek. Nem beszélve arról, hogy a vb-taeságot sem tekintem formálisnak, és az ülésekre illik készülni.

— És a szakvizsaa? Mikor tanul?

— Ez reitélv. Bevallom rendszertelenül, ahogy tudói' Vagy a családot rövidítem meg. vagy a pihenés óráik vagy a hétvégét. Egv bizonyos: szeretném, ha sikerülne. mert a vágvam: felnevelni a gyerekeket, szén családi életet élni. és az. hoigv ió osztályos orvos leeven maid belőlem.

II közösség ereje

Oláh Sándomé arcán, fel- kendőién. homlokán, ruháján. kezén csillog a fémnor. Katalin asszony ugyanis 13 éve fizikai munkás, az Alumíniumáru,gvár tiszafüredi

év--egységének csiszolója.

Három gyermek édesanyja: Sanvi tizenkét éves. László kilenc Tünde hat

— Munkásnő vagyok, ez a hivatásom. A koUekitíva. az üzem. a - rumonta együtt végzett feladatok neveltek

azzá

— Szakmáin (szerint csiszoló.

vasárnapot mutat a naptár. Bár ha szabadnapos. mindent elvégez otthon.

— Kikavcsolódás?

— Olykor munkaidőn túl eev-eev vállalati rendezvény mert szeretem a brigádot. Igaz. hétfőtől nénte- kiig a gyerekekre kevés idő iut. mert mire a vacsorázás a fürdés befejeződik mehetnek aludni. Így csak a hétvége marad az alaoos beszél getésekre.

— Meluik az első a rana- sorban: a családia vaau a hivatása?

— Természetesen n»a. amíg kicsik a gyerekek, a család Mert munkásnő sok eze- él de ennek a három Borosáénak csak eev édesanyja van: én. Noha egyéb feladataimat is tőlem telhetőén elvégzem. Azt is állítom három everek nevelé- “ van olvan hivatás, mint a legnehezebb szakma, leg- mhoiasabb beosztás.

Lengyel Kálmán 12 éve a tiszafüredi Járási Hivatal elnökhelyettese. Akadt olvan időszak az életében, amikor a munkáién kívül ő volt a iárási noigári védelmi törzs- parancsnok. a Dártalaoszer- vezet. titkára, a marxista egyetemen a oolitikai gazdaságtan osztályvezetőié, ráadásul főiskolára is iárt. Fáradozását. elkötelezettségét több kormánvkitüntetés is bízón vítia.

Megfelelő időben

— A saiát bőrünkön ta- oasztaltuk. hogy a családi éle* és a se vége se hossza munkaidő esetenként kibékíthetetlen Két lányunk van és előfordult, hogv este 10—11 óra körül kerültünk haza. A gyerekek ékkor már aludtak magukra maradtak a gondiaiikika1 oroblémáik- k-1 {fry hétvégién igyekeztünk többet foglalkozni velük.

— Miért vállaltak ennui • vlusz munkát?

— Elkötelezettségből. Én 1945-ös oárttag vagyok, és ne”- frázisként mondom, de szívem, lelkem adtam és adom ezért a rendszerért. Szinte észre se vettem, hogv a feladatok a reszortok lőttek gyűlték, hiszen mindenhol '”v van. hogv a siker reményében jelölik az aktív embert. Nem volt szívem visszautasítani a kéréseket, a megbízatásokat. Pedig kellett volna, mert elképzelhetetlen a munkán kívül 8— 10 közéleti funkciót magas színvonlaién ellátni. Még akkor is. ha a munkanapot sűrűn megnvúitottuk este tízig tizenegyig.

— Pedio úau tűnik, a nvermekek élete sínen van.

— Igen. és nem is ez a gond. mert az egyik már a felsőfokú tanulmányait végzi. a mástk gimnazista. De nekem kis hí ián ráment minderre a családi életem, hiszen a szülő-evemnek, féri-feleség kapcsolat időigényes is. És ezeket napon- ta kell áDolni.

Nem tévedek, ha azt állítom, e rovatunknak eddig alighanem ö a Legfiatalabb szereplője A huszonnégy éves Pethő Éva Jászberényben a Jászsági Áruházban dolgozik, mint áruházvezetőhelyettes. Még nincs három éve, hogy letelepedett a városban, de már olyan otthonosan érzi magát, mint egy tősgyökeres herényi.

Gyerekként járt először a Jászság fővárosában. Sátoraljaújhelyről utazott a bátyja családjához látogatóba. Náluk töltötte a szünidők nagy résizét. Az egyre gyakoribb látogatások során megismerte* ’megstzerette a várost. Termésizistesen akkor még nem gondolta, hogy egyszer ideköltözik, itt lesz az első munkahelye. Budapestre a Kereskedelmi es Vendég- látöipari Főiskola a járt. A diákévek alatt ismerkedett meg férjével, és a diploma átvétele előtt együtt tervezgettek: hol keaajék közös életüket?

— Ügy voltunk vele, hogy oda megyünk, ahol belátható időn be.,ül lakáshoz jutunk. Jászberényt választottuk. A férjem a Hűtőgépgyár importosztályán kapott munkát, ón pedig aiz áruházban. A gyárban ígérték, hogy két, három év múlva kapunk lakást. Jelenleg albérletben élünk. Egy aprócska szoba az egész birodalmunk. Elképzelhető, hogy nagyon várjuk már a papírt... a lakáski- uitalót...

Az áruházban mint ruházati osztályvezető ’79 szeptemberében kezdett. Nevetve emlékszik első munkanapjára. Termete, öltözéke utján ítélve még most is diáknak nézné az ember. Így voltak ezzel a leendő kollégái, beosztottjai is. Megkérdezték tőle, amikor hátulgomboe köpenyében megjelent az osztályon: ^Kislány, te vagy az új tanuló? ...” Eleinte úgy érezte, bizalmatlanok vele, túl fiatalnak tartják ahhoz. hogy tíz., húszéves gyakorlattal rendelkező kereskedők főnöke legyen. Minden igyekezetével azon volt, hogy beilleszkedjen a kollektívába. Nem resté'It kérdezni, idősebb társaitól tanulni. Néhány hónapos munkájával bizonyítottal, hogy megállja a helyét, érti a dolgát. Minden nap elteltével jobban

S*

A Fejér megyei Moha községben évszázados hagyomány a tavaszköszöntési és télkergetési népszokás, a tikverőzés. Február 23-án a legények maskarába bújtak, álarcot öltöttek. Ezen a napon főszerepet kapott a korom is, mert a mulatozók a falubelieket és mindenkit, aki útjukba akadt, bekentek vele.

Fent: Vajon ki lehet benne?

Jobbra: Egy kis korom mindenkinek jut

érezte, megnyerte élete első „csatáját". Abból, hogy kikérték a véleményét szakmai dolgokba^, hogy az osztályon dolgozó asszonyok beavatták apróbb, nagyobb titkaikba, hogy a fiatal eladók jókedvű sziával üdvözölték — érezte, befogadták, elfogadták.

Nem sokáig volt osztályvezető. Kinevezték áruházveze- tő-helyettesnek. Ruházati szakon végzett, azt a területet ismerte, de beosztásával együtt jár, hogy minden osztály munkáját értse. Ezért a mai napig eljár az osztályvezetőikkel a kerestkiadelmi vállalatokhoz árut beszerezni.

Munkahelyi kinevezésével szinte egyidőben történt, hogy kérték, menjen el a városi tanácshoz egy kis beszélgetésre.

— Nem tudtam elképzelni §e. hogy miért kell a tanácshoz miannem. Amikor elmondták, arról van szó, hogy tanácstagnak jelölnek, megkönnyebbült erm de meg is ijedtem. Akkor még nem ismertem jóformán senkit az áruháziakon kívül. Kérdettem is, nem lehetne egy tapasz,talt, régóta ittlakót választani? De biztattak, hogy nem lesz semmi baj.

A második „csatából” is győztesen került ki, hiszen a 20-as választókerület polgárai bizalmat szavaztak neki. Már kezdetben kérték a segítségét az útjavításhoz, a világítás korszerűsítéséhez. (Ezt szinte minden tanácstagi választókerületben kérik.) Amit tudott, megtett, és ez- uán is számíthatnak rá a kerület lakói. Most már — a város terveinek ismeretében — tudja, mélyek azok a közösségi kérések, amelyek teljesíthetők, megvalósíthatók.

Az első tanácsülés után újabb jelölés, újabb választás következett: a Hazafias Népfront megyei Bizottságának tagja lett, majd a kongresszuson megválasztották az Országos Tanács tagjának is.

— A mozgalmi munkát iskolás karomban, a KISZ-ben ismertem meg. Tíz éve vagyok az ifjúsági szervezetnek a tagja és mindig volt valami funkcióm, feladatom. A főiskolán például a diákjóléti bizottságiban kaptam különböző megbízásokat. De a KISZ-es munka mégis más, mint amit a népfrontban

várnak az embertől. Ez sok- kai szerteágazóbb, összetettebb.

Igaz. még nem állítaná, hogy alaposan ismeri a népfrontmunkát, de a két év alatt egyre jobban megkedvelte. Szorgalmason eljárt az ülésekre, pihol érdekes akciókról, kezdeményezésekről szerzett tudomást. Eleinte is- merkedlett, figyelt, később véleményt is mondott egy- egy témáról

A közéleti munka mellett a szakmait se hanyagolja el. Van egy kis irodája, de jobban érzi magát kinn a vásári forgatagban. Figyeli, melyik vevő mit (keres, milyen áruból nem tudnak adni, mi a tartósább hiánycikk... Az utóbbi időben úgy vette észre, hogy a hűtőszekrényeket és a radiátorokat veszik, ezek a cikkek a kelendőek. Van belőlük bőven. De hol legyen, ha nem itt? Örömmel újságolta: nyáron bővítik az áruházát. Lelki szemei előtt már látja, hogyan magasodnak a falaik. milyen berendezésekkel teszik hangulatossá az űj szárnyat, milyen árukkal várják majd a vevőket. Hozzáteszi: „A bővítéssel nagyobb lesz az áruház, több lesz a munkánk, több feladat vár ránk. De így a jó!” <

Pethő Éva úgy él. mint a többi huszonéves fiatal. -Teendői mellett mindig jut ideje egy jó könyvre, egy jó filmre, szívesen eljár barátaival szórakozni. Arra a kérdésre, hogy sikeres’ em- bemi-k érzi-e magát, így válaszolt: „Jónóhány lehetőséget kaptam arra, hogy bebizonyítsam, mennyit érek. Sikeres ember vagyak, ha az a siker, hogy szeretem a munkámat, a kollégáimat, hogy ők befogadtak,, bíznak bennem, hogy úgy órziem, mindig itt éltem. Közöttük.”

Szekeres Edit

Szabó Gvula 46 éve áll. a Dúlt- mögött. Hosszú esztendők óta a Tiszafüred és Vidéke Afész alkalma zott iáként változatlanul kedvesen, udvariasan. gyorsan szolgálja ki a vevőket, egv apró élein1 szerboltban. A beszélgetést némi szemrehányással kezdi.

— Sok cikket olvasok a kereskedőkről a különböző lapokban, és olvkor nem értek egvet a szerzőkkel: Ha Hivatásról „vallatnak” emberéltet ezt. többen a művészetekhez vaav a diplomához kötik. Pedig bármid ven szakmát, teveken vséaet. beosztást — íav a (kereskedőét is — lehet szívveMélekkel ellátni. Nékem is a boltos- Ságom nem csak munka, hanem hivatás egv életre szóló ..háziasság” is.

Fizikai munka is lehet

— Mi kell mindehhez?

— Alapos szakmai és emberismeret. Az. hoav az illető ne csak pénzkereseti lehetőségnek. naDi nvolc és fél órai elfoglaltságnak tartsa a feladatát hanem áthassa az életét.

— Elnézést, de ezek szerint ön otthon is ..boltos”?

— Ami a pontosságot, a rendszeretetet az udvariasságot illeti, igen. Erre szükségem volt a hétköznapokban is. Kis üzletet vezetek, és az évi forgalmam már 3.3 millió forint. Naponta 4—500 ember fordul meg a boltban: ki csak egv doboz cigarettát, ki cukrot ki szalámit vaev eevób apróságot vesz. Egyszóval a mérésnél, a számolásnál észen kell lenni. És ellenem 46 éve nem volt panasz. Hatkor zárok. és utána még esetenként nincs vége a munkának K: hordom a polcokra az árut naponta rendezem úira és úina a fakkokat. hiszen a nviitvatartás ideiét rakodással nem zavarhatom, íev azután előfordul, hogv nvolc is elmúlik, vaev este kilenc óra lesz. mire hazaérek.

— Jutott és iut ideig a családra?

— Bevallom. nékem a munka vette el a több időmet ez á’lt az első helven. Szerencsére a ..hátországomra”. a feleségemre mindig számíthattam. Főleg az ő érdeme, hogv a lánvunk igen ió eredménnyel .fejezte be egyetemi tanulrnánvait- és ma már matematikus. Persze a hétvége azért a családé volt. Sokszor elvittem magiammal horgászni a lanvom. mert mindketten szereti ük ezt a csendes sportot.

— Mi a ió kereskedő titka?

— Megtartani a vevőket. Ezt csak úev lehet, ha adhatok. Tilos a nincs, helvette másféle árut aiánlok. vaev ha az nem kell. kérem pár nap múlva érdeklődjön.

— Nem dicsekszik, de tudom. meakavta a Munka Érdemrend bronz fokozatát is-.

— Az indoklás szerint a szocialista kereskedelemben betöltött több évtizedes fáradozásomért.

Szégyenlősen elmosolyodik, és halkan íolvtatia.

— Pedig eévkor volt eev saiát tulajdonú pirinvó boltom is. ez eev időben nem számított ió pontnak. Azután 'néhány esztendő elteltével változott a helvzet. szövetkezeti tag lettem, sőt a tanács kereskedelmi osztályvezetőiének hívtak. Mondanom se kell. köszönettel nemet mondtam, hiszen nekem a pult. az eladás jelenti ma is az. élelem értelmét.

Apró gyerekekkel nehéz

Dr. Horváth Mária, a karcagi kórház gyermekosztályán segédorvos A férie is

— Igen. de ez több egyszerű munkánál, hiszen bármilyen Piszkos is. szeretem csinálni. Én adom a te if orraié edénvek fényét, és sokszor gyönyörködöm az elkészült darabokban. mivel olyanok akár a ' "kör. Persze nem csak ezért tartom a munkámat hivatásnak. Azért. is. mert nekem a evár. a műhelv már — szó szerint — az életem eevik rész-» Párttag szocialista brigádvezető szakszervezeti bizalmi is vaevok.

— Nem sok ez?

— Bevallom, az idő a legnagyobb ellenségem. Napközben is ott hagyhatom a helyem, hiszen teliesítménv- ben dolgozunk. legfeljebb kevesebb a bér. Ráadásul a fériem BM-dolgozó és ha szólítja a feladat, mennie kell. akár karácsonyt, akár

— Tanulsáa?

— Kisgyermekekkel nem szabad mindkét félnek nvakig ásni magát a hivatásiba, a közéletbe. Ha másért nem. a család érdekében. Hozzáteszem. a maigánélettel szemben a tanácsi hivatásom ma is az első helyre teszem Igaz közben az éveim is elrohantak, és ötven felett már az ember eevre gyakrabban ismerkedik a kórházi osztálvakkal. Ott eltölt pár hetet, úgv ahogv helyrehozzák . és minden kezdődik elődről. Mert a hivatás teljesítése néha az egészség rovására is megv. Nálam legalábbis igen

D. Szabó Miklós