Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-10 / 8. szám
1982. JANUÁR 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szót kértek és felelősséget vállaltak Szerepkör és hivatás Az értelmiség ma Ifjúsági parlament a Tisza Cipőgyárban „Termékszerkezetünk korszerűsítése eredményeként kielégítettük a belföldi szükségleteket, teljesítettük a szocialista exportköteleziettsé- gednket és jelentős mértékben' növeltük a tőkés országokba irányuló szállításainkat. Ami ezt lehetővé tette: az előző ötéves1 terv időszaka alatt 24,6 százalékkal növeltük a termelékenységet, s ez annyit jelent, hogy az egy dolgozó által előállított termelési érték évente 4,5 százalékkal növekedett. Részben tehát a munka termelékenyebbé válásának, részben pedig a több éve tartó, átfogó technikai rekonstrukcióinak köszönhetően, 15 százalékkal nőtt a vállalat árbevétele és 8,8 százalékkal a nyeresége. Mindez: előnyösen befolyásolta dolgozóink életszínvonalát is: a bérszínvonalat 7,6 százalékkal, a személyi jövedelmeket pedig 6,7 százalékkal növeltük az elmúlt tervidőszakban...” A fenti mondatokat abból a beszámolóból idéztük, amelyben a martfűi Tisza Cipőgyár vezérigazgatója ad számot az ifjúsági törvény végrehajtásáról, s tettük ezt azzal a reménnyel, hogy ily- módon nem csupán a vállalati vezetőség erőfeszítéseiről, hanem egyben a fiatalok helytállásáról is képet adunk, hiszen a sikerekben részes az a 2026 harminc éven aliuli fiatal is, akik a vállalati dolgozók egyharmadát jelentik : nyilvánvalóan az ő sikerük is, hogy az elmúlt esztendőben 2 millió tornacipő és 9,3 millió bőrcipő került forgalomba hazánkban és a világ különböző tájain a Tisza Cipőgyár emblémájával. Az elismerés' nem is késett A fiatalok egyre növekvő megbecsülését jól érzékelteti a beszámolóban felsorolt tények hosszú sora: — a harminc éven aluliak átlagkeresete a vállalati átlagot meghaladóan növekedett, és tavaly elérte a havi 3220 forintot; — a vezetőknek 17,5 százaléka, a káderutánpótlás szempontjából1 nyilvántartottaknak pedig 41,7 százaléka fiatal; — az élmúlt tervidőszakban felépített 191 mun- káslakás kétharmadát a fiatalok kapták meg, és1 ugyanilyen arányban részesedtek a családiháziak építéséhez nyújtott — sok millió forintos — vállalati támogatás béli is, amelynek eredményeként az albérletben, illetve a munkásszálláson élők száma a félére (7-ről 3,5 százalékra) csökkent. A támogatás formáit természetesen sokáig lehetne sorolni még, a nyelvoktatás megszervezésétől a szórakozási lehetőségek iDővítéséig, a pályakezdők támogatásától a lányoki-asszonyok tornájának beindításéig. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy további feladatok nincsenek, ezekről is határozott hangon szólt tegnap délelőtt a vállalat művelődési házában tanácskozó, százharminc parlamenter. Hangsúlyosan vetődött fel például, a munkahelyi körülményiek javításának szükségessége, jónéhány üzem vonatkozásában. Az egyik — gumigyártó üzemben dolgozó — fiatal elmondta például, hogy a szellőző berendezés hiánya igen sok1 galibát okoz: náluk; az1 ott alkalmazott nők egy része ugyanis — egészségügyi szempontokból — képtelen dolgozni az erős szagokat kibocsátó anyagokkal!, s emiatt (például a ragasztóknál) gyakori a munkaerőhiány. Másutt viszont, éppen fordítva, a gépből van kevés-: a mezőtúri üzemben például, ahol a gyermekgondozási szabadságról visszaérkező kismamák csak egy műsziakos munka- beosztást tudnak vállalni, s ahol az ennek megfelelően alkalmazott dolgozók száma már lényeges en több, minta rendelkezésre álló gépeké. A következmény: a szakmunkások egyre nagyobb számban kénytelenek segédmunkát végezni. Jóleső érzés volt hallgatni e felszólalásokat a hiányosságok emlegetésének dapára is, hiszen az elhangzottakból egyértelműen kiderült, a fiatalok nem csupán „felülről” várják a problémák megoldását, 'hanem készek arra, hogy maguk is tevékenj1’ részt vállaljanak a tennivalókból. Jó példa erre az egyik fiatalember javaslata: ha az ifjúság amúgy is szűkös szórakozási lehetőségeit továbbra is rontják az esti órákban randalírozók, néhány fiatal munkásőr társával együtt készen állnak arra, hogy szolgálatot vállaljanak a közbiztonság érdekében. — káposztás — A Hazafias Népfront VII. kongresszusának állásfoglalása szerint feladataink tervezésében, megvalósításában növekvő szerepe van az értelmiség szakértelmének, kezdeményező készségének, tudósaink és művészeink alkotó tevékenységének. A kongresszus állásfoglalása alapján a Hazafias Népfront Szolnok megyei bizottsága feladatként jelölte meg a különböző fórumok megteremtésével növelni az értelmiség lehetőségeit, hogy minél szélesebb körben vegyenek részt a társadalom ügyeinek szolgálatában. A felszabadulás után társadalmunk igen dinamikus szerkezetű átrétegződésének, strukturális mobilitásának lehettünk tanúi. A mobilitás lehetőségeit tekintve társadalmunk nyitott és ezzel a lehetőséggel az állampolgárok tömegei éltek. A legnagyobb tömegeket érintő fő irány — parasztságból a munkásság felé — mellett nem kevésbé jelentős az a társadalmi mozgás, melynek eredményeként ma hazánkban az aktív keresők több mint 26 százaléka szellemi foglalkozású (1949-ben 8 százalék. Hasonló az arány az európai fejlett kapitalista államok közül az NSZK- ban, Svájcban és Belgiumban. Szolnok városában az aktív keresők 36,1 százaléka értelmiségi.. Hogy ki értelmiségi, napjainkban nem könnyű körvonalazni. Az értelmiség társadalmi funkciójának ismerete teheti előttünk világossá az értelmiségnek mint szellemi foglalkozásúak rétegének helyét társadalmunkban. Nem tehetünk egyenlőségi jelet a kultúra —értelmiség, az intelligencia—értelmiség, valamint a vezetőkkel szemben támasztott. kritériumok és az értelmiség közé. Az értelmiség tulajdonsága és funkciói gyakorlásának bázisa lehet a nemzeti és az egyetemleges kultúra anyagának széles körű ismerete, valamint az egyébként sok vitára alkalmat nyújtó intelligencia. A kultúra tárgyi ismereteket, azokon nyugvó világnézetet és a világnézet szerinti magatartást jelent, mely összességében minden értelmes ember (homo sapiens) igénye és tulajdonsága kell hogy legyen, tehát nem tekinthetjük az' értelmiség kizárólagos sajátjának. Ez vonatkozik az egyedül uralkodó nagyhatalommá vált intelligencia quo- ciensre is, mely csupán az intellektuális felszínt mérte, és nem vizsgálta az intelligenciát jól vagy rosszul működtető emberi tényezőket. Mátrai akadémikus fogalmazott találóan: „Az intelligencia quociens helyébe egyre inkább a kreativitás kérdése lép. Nyers intelligencia helyébe az érdeklődés, belső késztetés, motiváció és az empathia (az átélés képessége) lép. Szükséges az alkotóképesség mellett olyan szellemi többlet- energia jelenléte, melynek birtokában az alkotó ember bele tudja magát élni más emberek, eszmék, problémák és értékek világába, olyan lendülettel és lelkesedéssel, amellyel a nem alkotó és nem közéleti ember csak a legegyedibb magánérdekeit szokta és tudja képviselni”. Nem más ez, mint annak a képességnek a megfogalmazása, melynek birtokában egyéni érdekeinket oldani tudjuk a közérdek oldószerében. Ma ez még nem ritkán lemondással, sőt anyagi veszteséggel jár. A Hazafias Népfront Szolnok megyei bizottsága ez év októberi jelentésében megállapította, hogy mind többen vallják a közélet- és a magánélet összhangjának nélkülözhetetlenségét. Ugyanakkor fellelhető az a nézet, hogy a közéleti tevékenységben, a társadalmi munkában résztvevők hátrányosabb anyagi helyzetbe kerülhetnek az anyagi javakat előtérbe helyezőkkel szemben. Mátrai világosan és tömören fogalmazta meg az értelmiségi funkció gyakorlásának módszerét, módszertanát. Az alkotás (kreativitás), érdeklődés, belső késztetés, motiváció és az átélés módszer az értelmiségi feladatok megoldásához. Melyek az értelmiség funkciói? 1. Üj szellemi értékek alkotása, 2. A szellemi értékek, szellemi tőke alkotó módon történő közvetítése, gyakorlati alkalmá- zása. A Hazafias Népfront VII. kongresszusán Mártái akadémikus ezt a kérdést egyértelműen dekralálta. Következetesen érvényesíteni kell, hogy a tényleges tudományos teljesítmény és ennek társadalmi hasznossága lehet az alapja mindenféle anyagi és erkölcsi elismerésnek. 3. A szellemi értékek átadása (oktatás, nevelés). 4. Folyamatos önképzés, az információk naprakész követése és felhasználása. 5. Ideológiai harc. 6. Közéleti tevékenység. Mindebből következik, hogy az értelmiség feladatának gyakorlása, politikai és ideológiai elkötelezettséget feltételez. A politikai jelenlét direkt formája a közéleti funkcióvállalás. A politikai jelenlét azonban nem korlátozódhat a különböző társadalmi szervezetek munkájában való részvételre. Társadalmunk mai viszonyai közepette a szaktevékenység szerepe módosul. Huszár Tiborral egyetértésben magában a mindennapos és folyamatos értelmiségi szaktevékenységben van jelen a közéleti elem, amelyet a világnézeti tudatosság, a politikai felelelősség- tudat tesz nyilvánvalóvá. A közéletiség — helyesebben a közösségi tevékenység — mintegy közege a mindennapi szellemi tevékenységnek. A funkciók kü- lön-külön méltatására nem térhetünk ki, de röviden kiemelésre érdemes az új szellemi értékek alkotása, valamint az ismeretek átadásával kapcsolatos feladatkör. Az új szellemi érték alkotásának alapvető feltétele a naprakész szakmai felkészültség. Az új felismerése valaminek, a réginek tagadását is magában foglalja. Az új felismerése kötelez az ütközés, az ütköztetés vállalására, a konformista magatartás elvetésére. A funkciók ilyen értelmű gyakorlása a leghumánusabb emberi tevékenység. Az ismeretek, a szellemi tőke maradéktalan átadása, szakemberek képzése alapvető értelmiségi funkció, melynek teljesítése vonatkozásában számos negatív jelenséggel találkozhatunk ma is. A felsorolt feladatok, funkciók teljesítésének mértéke lehet alapja az értelmiség munkája megítélésének. A modern társadalom viszonyai között nem tehetünk funkcionális alapon különbséget az értelmiségi munka egyes ágai között a végzett munka társadalmi jelentőségére, fontosságára való tekintettel. Az értelmiségi funkciók gyakorlásának kiemelten elsődleges fórum a munkahely. Emellett a fórumok széles skálájával várják az értelmiséget a társadalmi szervek. közöttük a Hazafias Népfront. Megyénkben a Hazafias Népfront választott testületéiben — bizottságok, elnökségek — 659 értelmiségi tevékenykedik. Számarányuk növekedett'és egyre inkább képzettségüknek és érdeklődésüknek megfelelő munkát végeznek. Kívánatos az agrár- és a műszaki értelmiség mozgalmi munkába történő nagyobb mértékű bevonása és részvétele, mely további tartalékot jelent a közélet különböző területein. A Hazafias Népfront mint mozgalom, lehetőséget nyújt ahhoz, hogy az értelmiség felkészültsége alapján a társadalmi folyamatok tudományos igényű . elemzésében, az összefüggések megértésében, kimunkálásában és a feladatok megoldásában kezdeményező, példamutató legyen. „ Társadalmunk igénye, hogy az értelmiség nagyobb részt vállaljon a tudatformáló, felvilágosító politikai munkából, a települések közéletének alakításából, hogy másokkal összefogva mind több szellemi értékkel gazdagítsa környezetének arculatát. dr. Krasznai Géza a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke Új termelésfejlesztési és energiatakarékossági eljárások SIKERREL ZÁRULT A MAE PÁLYÁZATA Mi Í ven költségtakarékos italaiművelésá módszerrel fokozható a növénvttermesztés jövedelmezősége hasznosítható-e bairomfiltartő énüle- tek fűtésére a szárítóberendezések füstié: hoevan iavíttá a takairmánvsazdálkodás hatékonyságát a nedves ál- 'anotban távol? kukoricái etetése: lehet-e imoortfehér- iét megtakarítani vágóhídi melléktermékekkel ? — ilven és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatták azokat az agrárszakembereket. akik részt vettek a Magvar Agrártudományi Egyesület Szolnok megvei szervezetének taVailv meghirdetett r>á- lvázatán. A legsikeresebb nálva- munikákat beküldők részére. a me evei tanácsnál rendezett ünnetsségen Matuz János. a mezőgazdaságii és élelmezésügyi osztálv vezetnie elmondta, hoev három témában — a húshasznú szarvasmarhatartás feilesz- tése. a racionális energiagazdálkodás. valamint a mezőgazdáé síi kistermelés integrálása és a melléküzem - ági tevékenység — tizenhatan küldték be dolgozataikat. Ezek közül a szakmai bíráló bizottság, a várható evakorl'ati hasznukat, olcsó és gvors megvalósíthatóságukat figyelembe véve. tizenkettőt talált alkalmasnak a díiazásra. Lengyel Lajos. a MAE megyei szervezetének elnöke a legértékesebb pályamunkáért iáró első dijat és vele az ötezer farín t jutalmat Kelemen Bélának, a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság osztályvezetőiének nyújtotta át. A két második díjat a dr. Kapocs! István és Andrási István (DATE karcagi kutatóintézete) valamint a Zöld Károly és Tóth Miklós (Törökszentmiklósi Á. G.) alkotópáros nyerte. Harmadik díjjal jutalmazták az alábbi társszerzők pályamunkáit: Fehér Károly (törökszentmiklósi Béke Tsz) és Mészáros Mátyás (AG- ROCOOP). Beck István) cibak- házi Vörös Csillag Tsz) és Ba- gaméri Gáspár (TÖGE). Jámbor Miklós (kenderes! November 7. Tsz) és Miskolczi Barna (jászapáti szakmunkás-képző. Külön- díja-t kapott Vinczéné Balogh Magdolna, a TÖGE munkatársa. Vámosi László a kengyeli Dózsa Tsz főágazatvezetőie és Kovács Tibor a megyei tanács mezőgazdasági osztályának főelőadója. A jászberényi Műszeripari Szövetkezet autószervizében naponta 80—100 gépkocsi javítását, felújítását, vizsgálatát végzik A nagyműhelyben a futójavítások és a nagyjavítások folynak Munkában a karosszériások A gépkocsik műszeres vizsgálatát soron kívül elvégzik
