Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-15 / 12. szám

1982. JANUÁR 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az idei télen üzemel először a Jövő Asztalosipari Szövetkezet jászjákóhalmi telepé­nek új kazánja. A vegyeslüzelésű berendezés a hidraulikus szárítóprésen és az üzem fűtésén kívül a szárítókamrákat is ellátja energiával, amelyekben évente mintegy 1500 köbméter fa szárad Még körültekintőbb gazdálkodás a tiszaroffi téeszben Az 1980-as évet több mint 40 millió forintos pénzügyi hiánnyal zárta a tiszaroffi Aranykalász Term,eilőszövet­kezet. Nem szívesen emlék­szik erre a tagság, a múltról — az akikor még máshol dolgozó — vezetők is vona­kodva nyilatkoznak. Persze, az emlékezésre nem is igen jut idő. Hiába ugyanis a sza­nálási eljárás során kapott, a kilábolást segítő (szigorú feltételekhez kötött ) pénz •— a roffiaknak végülis a maguk erejéből kell járható kerékvágásba kormányozni a szövetkezet kátyúba jutott szekerét. Eltévesztell lépték Hogy erre milyen lehetősé­gek vannak? Amikor ez a té­ma szóba kerül, az egy éve elnök Balogh Lajos azonnal óvatosságra int. „Termőhelyi adottságait és eszközellátott- ságát tekintve az Aranyka­lász a megye 58 termelőszö­vetkezetének rangsorolásá­ban az. 57. Ráadásul terüle­tünk jelentős részét szinte minden évben elönti a Tisza, a belvízi s jelentős vesztesé­geket okoz .. . Ezeken a dol­gokon nem. egykettőre leg­alábbis nem lehet változtat­ni.” Az elnök nehezen szakadt el ezektől a gondolatoktól. Nehéz, is lett volna vele vi­tatkozni: a hasonló adottsá­gú gazdaságok rendszeres tá­mogatás nélkül valóban ko­moly bizonytalansággal küsz­ködnek. Ezek a tónyele azonban nem vágták el a beszélgetés fonalát. Az. 1980-as árbevé­telnek több mint a felét ki­tevő hiány ugyanis nem csu­pán a kedvezőtlen adottsá­gok számlájára írható. A cse­lekvési lehetőségek meglé­tét sejteti már az is. hogy az új vezetőség vállalkozott a gazdaság ügyeinek rendbe tételére. Balogh Lajos nem szíve­sen. mégis kénytelen elődei­nek munkájáról is beszélni: — Jól látta a régi vezető­ség. hogy melyik irányba kell lépni, csak a mértéket té­vesztették el. Ki vitatkoz.na azon. hogy egy ilven gazda­ságnak, mint a miénk, ret­tentően jól jön a mellék­üzemágból szerzett bevétel? De máért a községitől 100 ki­lométerekre. szinte ellenőriz­hetetlen körülmények között kellett inari és szolgáltatási feladatok megoldását elvál­lalni? És miért mindenáron, csak a termelési érték lát­ványos növekedését, nem a jövedel.meizőséget szem előtt t artva ? A gazdasági vezető szemé­ben nézve a haszon kiszámí­tásának elmaradása legalább olyan nagy bűn. mint az. hogy a melléküzemágban büntetőjogilag is értékelhető visszaélések történtek. Hiá­ba nőtt ugyanis a szövetkezet- termelése az. úgynevezett alaptevékenységen kívüli te­vékenység révén s/,in<e hihe­tetlenül dinamikusan (egy év alatt körülbelül 70 száza­lékkal). az utólagos számítá­sok során kiderült: az ide­gen munkavállalóknak kifi­zetett bér és eszközhasználati díj, a tsz általános költségei­hez való hozzájárulás levo­nása után megmaradó pénz arra sem volt elég. hogy fe- dezz.e a gazdaságnak a sze­mélyes jövedelmek ..megug­rása” miatti befizetési köte­lezettségeit. Takarmány nélkül Ha biztosabb alapokon áll az Aranykalász Termelőszö­vetkezet mezőgazdasági te­vékenysége, ha több pénzt hoz a konyhára, a mellék­üzemág fejlesztéséért a gaz­daság talán pénzügyi hiány nélkül képes vállalni a — még így is hazardírozó — ál­dozatot. A növénytermesztés és az állattenyésztés azonban nem bírta el, ezt a terhet. Az ágazatok eredetileg sem vol­tak erre képesek, ráadásul, — talán a melléküzemág révén javuló lehetőségekre számít­va — el is hanyagolták őket. Elhanyagolták? Ez azért túlzás. Igenis fejlesztették, pontosabban változtatták az ott folyó munkát. A közvet­lenül pénzt hozó, úgyneve­zett árunövényeket a leg­jobb földekre telepítették. A taktika sajnos nem vált be, a két „sláger”, az olajtök és a dohány veszteséget hozott. A munkaigényes kultú­rákkal való foglalkozás per­sze mindig kockázatos do­log, a ráfizetés azonban egyáltalán nem törvénysze­rű. Egy mégis bizonyos: a takarmánytermesztést a rossz földekre áthelyezve az állatok ellátása került igen komoly veszélybe. A férőhe­lyek elavultsága, szétszórtsá­ga is oka volt a tej- és hús­termelés kedvezőtlen ered­ményeinek. a helyzeten azon­ban rengeteget rontott, hogy — saját híján — abrak- és tömegtakarmányt vásárolnia kellett a gazdaságnak. A tej­termelési mutatók romlásá­nak megértéséhez persze azt is tudni kell. hogy a tehe­nészeti telepen brucellamen- lesítést folytattak és folytat­nak majd)'. A takarmánytermesztési és állattenyésztési elképzelé­sek ellentmondásosságát jól jellemzi a juhászati ágazat példája. A régi vezetőség az anyajuhok számának gyara­pítása mellett döntött: az 1976-os 1563-ról 1980-ra 4312-re nőtt az állomány. Miközben nem volt hol, mi­ből jóllakatni a jószágot A gazdaság központjától 80 ki­lométerre, Tiszacsegén bérelt rossz minőségű, düledező ho- dályos legelő például nem segített. (Ide került az anyák egyharmada.) A tsz állatai­nak egészségügyi helyzete romlott, kondíciója gyenge volt. Az agazat veszteségessé vált. ami nem is csoda, hi­szen a bár.ányszaporulat 60 százalékos sem volt, a kény­szervágások aránya pedig 17 százalékosra ugrott. Ráadá­sul a meggondolatlan vásár­lások miatt a jószágok jelen­tős része nagyüzemi tenyész­tésre genetikailag alkalmat­lan volt. Érdekek összhangja A nem akart „jegyzőköny­vet” Gulyás Lajos így zárta le: — Ha észrevette, szénánk rendbetételéhez nincs szük­ség csodákra. Inkább a cso­davárásról kell elfeledkezni! A Tiszaroffon kívüli mellék­üzemág megtartásáról pél­dául mi is álmodoztunk, hi­szen nagyon is kellene az onnan származó pénz. Szá­moltunk,. (és megmondtuk, mennyit vagyunk hajlandók fizetni az ottani alkalmazot­taknak — ennyiért érte vol­na meg a gazdaságnak. Nem mondok számot, de ezért, a pénzért szóba se álltak ve­lünk. — Megkezdődtek az itt­honi „átalakítások” is. Egy év alatt fokozatosan akkorá­ra apasztottuk a .juhállo­mányt, amennyivel elbírunk. A beteg, gyenge állatok ki- selejtezése után az. év végére már csak körülbelül 3 ezer anyánk maradt. Azonban ezek és a marhák eltartásá­hoz is megfelelő nagyságú és minőségű területet kellett ta­karmánnyal bevetni. Történtek más intézkedé­sek is. A veszteséges, lega­lábbis mindenképpen kocká­zatos dohány- és olajtök-ter­mesztést a közösben meg­szüntették. Nem mondtak lé a két növényről, csak tavaly már másként, a háztájiban foglalkoztak vele. A mostani vezetőség véleménye szerint ugyanis az ebben a két kul­túrában végzett munkának a fegyelmezettségével is ko­moly gondok voltak. Más a helyzet, ha a tagok a tsz segítségével a háztájiban foglalkoznak például do­hánnyal. Érdekeik egészen mások, mint régen: munká­juk jóságát zsebükön érzik. (Érdemes elmondani: a ko­rábban veszteséges növé­nyekkel tavaly a vállalkozó tagok és a gazdaság is' jól járt.) Az Aranykalász Tsz-ben 1980-ban a szokásosnál 100 hektárral több búzát is ve­tettek. mert az átlagosan 17 aranykoronánál gyengébb minőségű földeken gazdál­kodóktól jövőre 20 százalék­kal magasabb áron veszik meg a gabonát. Nőtt a jöve­delmező napraforgó vetéste­rülete is. Alkalmazkodni kell És mi lett a régebben oly sokszor szóba került mellék­üzemággal? Üj szerepet ka­pott. A dohánytermesztés megszüntetésével felszaba­duló asszonyoknak kell mun­kát. jövedelmet biztosítania. Az idei év első felétől kezd­ve a tiszaroffi Aranykalász Termelőszövetkezet két ipa­ri szövetkezettel — az Arma- filttel és a Viltesszel — lép termelési kapcsolatba. — A szanálási bizottság feltételeit 1980-ban teljesí­tettük — vonta meg a múlt év mérlegét nagyvonalakban a szövetkezet, elnöke —. az esztendőt 5 millió forintnál kevesebb veszteséggel zár­tuk és nem fizettünk rá a juhász,afcra. Egyedül a mente­sítés alatt álló szarvasmar­hatartás volt deficites. Per­sze. hogy milyen munkát vé­geztünk. hogy milyen. és mennyi segítség: e is Va­gyunk méltóak — azt csak a jövő év közepén döntik el. a pénzügyi támogatást adó szervek. Akkor derül ki, .mennyi pénzt kell visszafi­zetni a segítségből ... A ké­sőbbi remények ? Amiről már eddig is szó esett, és a marha- és juhtartás dotáció­val javuló feltételei biztat­hatnak. Eget verő dolgot nem tudnék említeni. Ilyen elképzeléseink a távlatokra sincsenek. A legfontosabb, hogy képesek legyünk min­dig alkalmazkodni,, mindig azt csinálni, ami kedvezőtlen körülményeink ellenére is hoz pénzt a konyhára. V. Szász József Elméleti konferencia Szolnokon Teenan Szolnokon az Ok­tatási Igazgatóságon elméle­ti konferenciát tartottak ve­zető propagandistáik szá­mára. Maioros Károlvnak. a me­gyei pártbizottság titkárá­nak megnyitója után Hor­váth Ferenc, a Központi Bi­zottság osatálvvezető-helVet- tese időszerű gazdaságpoli­tikai kérdésekről, a népgaz­daság 1982. évi tervéről tar­tót * konzultációval egybekö­tött előadást. Több kistraktor Veszprémből Befejeződött, a veszprémi Mezőgazdasági Gépgyártó vállalatnál az a beruházás, amellvel megteremtették az ieénveknek megfelelő menv- nvisésű és minőségű k.is- traiktorgvártás feltételeit. Űj e> vártácsa rnokot: gal va ni 1 ó üzemet létesítettek, s kiala­kították a szükséges génpar­kot és a korszerű szerelő szalag re nds zert is. Ennek eredményeként ebben az esztendőben már 22 és fél­ezer Robi elnevezésű kis- traktort gyártanak. 10 ezer­rel többet, mint, tavalv. A mennyiségi növekedés mel­lett iavul a e várt ás gazda­ságossága. s ielentösen csök­ken devizaszükséglete is. Mit kínál tagjainak az ÉTÉ? Előadások a korszerű építési módszerekről, találkozók, tanulmányutak A Szolnok meg vei Építő­ipari Tudományos Egyesület. tae.iaii.nak száma az elmúlt időszakban ielentösen nőtt. A naevobb létszám az egye­sület elé is nagvobb felada­tot állított, hiszen az előző évekhez képest, több és vál­tozatosabb programokat kel­lett összeállítaniuk. Mint. az óv végi beszámolóban el­hangzott. a celláikat, sike­rült elérniük. A tagok ak­tív rásztvételével — akik között a. BVM. az ÉPSZER. a szolnoki Építőipari Szö­vetkezet, az ÁÉV. a Szol- nokterv és a Beruházási Vállalat iszakembemin kí­vül az állami igazgatás és szakiránvítás területén dol­gozók is megtalálhatók — számos iól sikerült rendez- vémTŐl adhatnak számot.. Egvik, fontos feladatuknak tekintették az ágazati fel­adatokban való a kt ív köz­reműködésit. Ilven volt. a VI. ötéves terv összeállításában, véleményezésében való résztvétel. A Hazafias Nép­front képviselőivel. kötött együttműködési megállapo­dás is az elmúlt, év ielen- tős eseményei közé tartozik. Ez alaoián 29 'kisebb tele­pülés. község községirendezé­si programiá,nak kidolgoz.á- I sálban, és az elkészült, ren­Ebben az évben is nagy a kereslet a benzines forrasztólámpák iránt. A kunmadarasi Vas­es Elcktromosipari Szövetkezetben ebben az évben 9 ezer egy- és 3 ezer féllitereset gyár­tanak. Képünkön: Gál Imre égőfejeket fúr. dezési tervek társadalmi vi­táiéban. ismertetésében vet­tek részt. Az egyesületi tagok, szak­mai fejlődését segítő prog­ramok között is iónéhámv említésre méltó akad. A ta­la ''viszonyokból eredő ká­rokról szóló előadás felhív­ta a figvelmct mii.ndlazokira. a Szolnok megvei sajátossá­gok,.amélvek a tervezés, kivitelezés során mint típus­hibák felmerülhetnek. Elő­adáson foglalkoztak^ a ma­gántervezés helyzetével, az új jogszabályok hatásával a megyei magántervezésre. A Nemi'rtfcözi Feszítést Társa­ság tavailv Masva rorszápon tartotta adminisztratív ta­nácsülését. Az ezen részt vevő több mint. harminc külföldi vendég szakmai nro°ramiának a Szolnok meo^ei ÉTÉ volt. a házigaz­dáig. Megtekintették a oa- pírsváiri beruházást, az énü­lő városközpontot és a BVM Sna n - deck üzemé t. E' évi nrogramiukat is az aktivitás, a szakmai t.ovább- kénzés iegvében tervezték. Szerepel ebben a munka- tervben rendezvény amelv a víznarti városok feil észtért problémáival foglalkozik, az elképzelések szerint észt vendégek közreműködésévél. tanulmányút. amelven a Nagykunság műemlékeit ke­resik fel a mes'vei műemlé­ki albizottsággal közösen. Az előadások közül időszerűsé­gével niaev érdeklődésre tarthat számot, az .energia­takarékos épületgépészeti berendezések alkalmazásáról szóló, éppen úgv. mint a műszaki és közgazdasági he­tek keretében sorra kerülő, amelv a számítógének épí­téstervezési hasznosításával foglalkozik. A VI. ötéves terv szellemében előadást tartanak az épületrekonst­rukció. -rehabilitáció megveti tapasztalatairól és a korsze­rű csoportos családiba z-éní- tés hagvamánvos és inarosí- tot technológiáiról. Munka­helyi látogatásit, terveznek a papírgyári beruházás építé­si munkáinak befelező idő­szakában és a technológiai szerelés fázisában, mindket­tőt a Panír- és Nyomdaipa­ri Egyesülettel közösen szer­vezik. Mindez csak ízelítő abból, amit az. ÉTÉ kínál - ez évben tagjainak. Kedvezőtlen körülmények között

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom