Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-15 / 12. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. JANUÁR 15 Szülői munkaközösségek Egymás kezét fogva mindennapi ne­velőmunka ne­hézségeinek zöme onnan ered. pa­naszolják a pe­dagógusok. hoev az. iskola mindinkább magára marad a nevelésben, mivel a sző­lők jelentős része közömbös a lan vető pedagógiád cél­úinkkal szemben. Persze a szülők is elégedetlenek a everekek - viselkedése miatt t.. és azon nvombain az, iskolá­ra mutogatnak azzal rra- ei,-”ázva a helyzetet hoev a pedagógusok nem tekintik őket. iigazán partnernek. csak tessék-lássék módon adnak a véleménvükre nevelési kérdésekben. Qlvan esetnek va.gvu.nk a tanúi, amikor biz.onvos mér­tékig mindkét, neres félnek igaza van:.a pedagógusok is. a szülők is meagvőző érve­ket tudnak fölsorakoztatni álláspontjuk mellett. Egvéb- ként nem úikeletű problé­máról van szó. hiszen min­den korban mutatk"'dak né­zeteltérések az intézménves n*-” elés és a család viszo­nyában. Napjainkban az iskőlának és a szülői háznak ogvorán.t. azonos az érdeke: becsüle­tes kötelességtudó, szocialis­ta meggvőződésű fiatalokat, neve,Imi a társadalomnak. S hoev mégsem i útnak közös nevezőre, egyszerű oka van ennek: a kívánatos nartneiri kapcsolat kiépítése mosta­nában akadozik. A fölszabadulás után a szocialista nedagósia eszméi­nek térhódítása, azaz a ne­velés társadalmi jellegének érvénvesülése lemérhető volt abban is hoev az isko­lák s a társadalmi-politikai szervezetek mellé felsora­koztak a szülők is — neve­lési céljainkkal természete­sen különböző mértékben azonosulva. Az együttműkö­dés révén lendületesen há­lád! előre a magvar iskola- ügy a 77a 1 is. hoev kényel­mesebb lett e vermeke5 nk élete az óvodákban az isko­lákban. az oktatás tárgvi fel­tételei évről évre szemláto­mást javultak. Az iskola és a család együttműködése ne­velési szempontból is szá­mottevő volt. A mostani elé­gedetlenség valóiában ezzel függ össze: még többet, vá­runk el gyermekeinktől, — és egymástól is: az iskola a családtól, a szülő a oedaeó- guStól. S hotgv mennyire jo­gosan? Nem is olvam könv- nvű kérdés, mint amilyen­nek első pillantásra látszik. Aligha kellenek tudós ta­nulmányok annak igazolásá­ra. elegendő csupán szét­nézni környezetünkben, hogy mekkorát változott, az élet­mód Magyarországon húsz. esztendő alatt. Ki-ki — úi gondiaiink ellenére is — sok­kal lobban éli minit negyed­századdal ezelőtt kiváltkép­pen annál, ahogyan apáink éltek még korábban. Való­színűleg többet is doillgoziink. mint az előző nemzedékek. Ma haiszoltabb a világ, fe­szítettebb az iram. mert minden divatos szükségle­tet ki akarunk elégíteni, mi­közben úi s úi szükségle­tek nvoma'kodnak a sar­kunkban. Nagy / iramú a mai élet. és ami óriási hi­ba hogv emiatt a felnőttek­nek a családra iut a legke­vesebb ideiük. A gyerekek­kel való türellmes. szerető foglalkozásra. Ha a pedagógus,ők ezt ki­fogásol iák. akkor bizonv igazuk van. Hiszen lehet-e mentség arra. ha valaki hét­szám rá sem néz a gyereké­re otthon, ha nem érdeklő­dik viselkedése, előmenetele felől az iskolában? Mert me"'>dni a fiataloknak min­dent: ételit ruháit, aiá.ndékot. amit csak szeme-száia meg­kíván még korántsem ne­velés. Sőt. romlbolás. ha a kényeztető gondoskodás nem párosul a gyermek, az ifiú erőfeszítésével az eléie ál­lított követelmények télie- sítésével. Elgondolkodva a szülők panaszán: persze az sem ve­zet jóra ha a pedagógus magas lóról beszél az isko­lába látogató szülőkkel. Az volna a dolga, hogv mee- nverie őket a nevelés ügyé­nek lebíria esetleges kö­zömbösségüket ahelyett el­riasztja ..vendégeit” az is­kolától. mert mást sem hal­lanak a tanártól: ..hát. anyu­ka. apuka, már megint bai van ezzel, a gyerekkel, foly­ton rendetlenkedik, rosszak az osztályzatai minden tárgyból. egv szememvit sem érdekli a tanulás .. Vannak kitűnő pedagógu­sok. nem is kevesen, akik­nek a szülői értekezleten az osztályterem sohasem kong az ürességtől. A tanítványok többségének aoia-anvia el- iön az iskolába, ment. az osztályfőnök elbeszélget, ve­lük. őszintén,, sőt nemegy­szer tanácsot is kér tőlük: nem a folytonos dorgálást, keli hallgatniuk, az iskola kíváncsi a véleménvükre. Hogv még hatékonyabban nevelhessen. Ilven bánásmód esetén még feladatok válla­lásától sem riadoznak a szü­lők. No. nem a százszor bí­rált oénzgvűitésre gondo­lunk. hanem értelmes mun­kákra. például a veszélyez­tetett helvzetű gyerekek fel­kutatására. a közös család- látogatásokra stb. Az iskolai szülői munka- közösségek működése sok mindent elárul a család-is­kola kapcsolat tartalmáról. Az iskolai rendtartások egy­értelműén tisztázzák az ide­vágó tennivalókat. Eszerint a szülői munkaiközösség szervezi a szülők tájékoz­tatását a szocialista nevelés kérdéseiről, az iskola céliai- rói: közvetíti véleményüket és javaslataikat az iskola vezetőségének: részt vállal a nálvaválasztás és a gyer­mekvédelem teendőiből.. Hánv ilven szülői munka- közösség lehet, az ország ötödfól ezernyi általános és középiskoláiéban ? hol nem ígv van. hanem elsősor­ban nénzgvűités- ben. ünnenség- szerve7ésben. a tanárok körüli nyüzsgésben merül ki a munkaközösség vezetőinek tevékenysége. ho°v ezzel saiát gyerekük­nek előnvt szerezzenek, ott bizony még rengeteg tenni­való hárul a n°d,aeóeusokm ho»v a szülőkkel belátható időn bel ül egve’vrorwjú vi­szonyt alakítsanak ki. P. Kovács Imre VASARELY - ABÁDSZALÓKON A Csepei-gyű/temény a Minigalériában Élénk érdeklődés kíséri az elmúlt szombaton megnyitott Vasarelv-kiállítást az ahád- szalóki Mini galériában. A közönség Csepei Tibor érté­kes gyűjteményének ötven képét, művészi 1—vom a tát láthatja, értelmezheti. Világ­hírű hazánkfia forma- és színvilágának leírását mee sem kísérelhetjük egv rövid híradás keretiében sőt azt is közre kell bocsáitanunk. hogv a fekete-fehér fotográfia alig ad vissza valamit is Vasare­ly művészetének nagyszerű­ségéből. Pedig Vasarelv tö­rekvéseinek egviik legfonto­sabbika a me°érttetés: ...kö­zösségi művészetről álmo­dom. hiszem .hogv a művé­szi szépség iránti vágyakozás léppúgv megvan az emberek­ben mint a ritmus, a zene iránti vágy. Az embernek nem szabad megállapodnia a tegnapnál. Ha az élet válto­zik. a művészet sem . mere­vedhet mozdulatlanságba. A formálódó világnak megfele­lően kell kialakítani életün­ket. naoiainkat. A szépség nem hiányozhat a lövendő korokból .sem. a mindennap­hoz kell tartoznia. ezért hangsúlyozom:' a művészet táplálék, am,elv ugvanúgv megillet mindenkit, mint az ének vagy a vitaminok, tehát a művészetet mindenki szá­mára elérhetővé kell tenni A ritka élményt nvúitó tárlatot ianuár 17-ie naponta 9—19 óra között nézhetik meg az érdeklődője. Premier: ma este II három megesett lány esete Magyarországi bemutató a Szigligeti Színházban Ma este mutatiák he a Szigligeti Színházban Jiri Menzel A három megesett lánv esete című kétfelvoná- sos komédiáiét. A zenés da­rabot Árkosi Árpád vitte színpadra. Magvar nvélVre Bárka nvi Katalin fordította, a zene: Döme Zsolt. A történet, a XIV—XV. században játszó­dik. fordulatos, vidám sze­relmi bonyodalmakkal. Fotó: TKL — A próbát, végignézve úev tűnik, hogv a színészek kimondottan élvezik az elő­adás* — Nehéz feladat hárul rá- iuk. ugyanis össze ’-“11 han­golniuk az éneklést, a be­szédet. a színpadi mozgást — mondia a rendező. A da­lok nem öncélú betétként, hanem a darab szerves ösz- szetevőieként funkcionálnak. Például az. egvik jelenetben a veszekedés élethű kifeje­zését nafiv mértékben segíti a zene. ötvözve a mozdula­tokkal. a színészek hangiá­val. Nem ragaszkodtunk: szorosan a forgatókon whöz. A dialógusok egv része a próbák során imorovizatív módon született, ami nem tetszett, elvetettük. Az elő­adások során is engedélye­zett a rögtönzés, az egvéná öt­letek kipróbálása teret, kan a játékos kedv. Éppen ezért úgv gondoltuk, hogv nem lesz két egyforma bemu­tató. A főbb szerepekben: Egri Kati Fehér Ildikó. Szobosz- lai Éva. Nagv Zoltán. Jenei István. Takács Gvula. Csák Gvula. Felvételeink a főpróbán készültek. ismeretterjesztés Népszerűek a történelmi tárgyú előadások Kistörténészok klubja alakult diákokból Svéd filmnap Szolnokon Találkozó Marianne Ahrne rendezővel Budapesten ianuár 11-e és 17-e között rendezik a svéd filmnapokat, amelyek kere­tében az Űi Tükör klubmozi­ban hét alkotást mutatnak be. A művek keresztmetsze­tet nyújtanak a mai sviéd filmművészet törekvéseiből, a különböző irányzatokból, s két rendezői generáció munkásságából. Valamennyi alkotás a Svéd Filmintézet­ben készült. A rendezvénysorozat ke­retében teanap délután Szol­nokon. a Tisza moziban is bemutatták a Fájdalom gyö­kerei című filmet, melynek íendezőie Marianne Ahrne is részt vett a vetítésen. Az al­kotó — kinek ez az első ma­gyarországi bemutatkozása — a hetvenes évek svéd film- művészetének egyik leafieve- lemreméltóbb egyénisége. Hazájában tizenegy esztende­je debütált a Nevettes mea! című fiimiével. Ezt követő­en (Mészáros Mária alkotá­saihoz hasonlóan) a nők hely­zetével kapcsolatos témá­ban két doikumentarista mű­vel jelentkezett. Eddigi leg­nagyobb szakmai sikerét 1976-ban érte el. amikor Kö­zel és messze című iátiíikfiIm­iével elnyerte az év legiobb svéd fiimiének járó díiat. A bemutatót követően a közönség- találkozott Marian­ne Ahmevel. A svéd film­rendező a magvar nők tár­sadalmai helyzetéről, a nő­mozgalom kérdéseiről beszél­getett a jelenlevőkkel. Az utóbbi években örven­detesen megnőtt az érdeklő­dés történelmi múltunk > iránt Egyre több, hazánk történelmének különböző korszakait ielentős esemé­nyeit feldolgozó kiadvány jelenik meg. s talál olvasó­ra. nénszerűék a rádió, a tele'”'~:ó dokumentumműso­rai. a történelem sorsfordu­lóit felidéző filmalkotások is ­Ez az érdeklődés kíséri a TIT Szolnok meevei szerve­zete történelmi szakosztá­lyának tevékenységét is. A szakosztály tag iái — peda­gógusok. muzeológusok, tör­ténészek — az elmúlt évben több mint 250 előadást tar­tottak a megve általános és közéoiskoláiban. közművelő­dési intézményeiben. Az előadások csaknem fele helvtörténeti. honismereti témakörben hangzott el,, de nagyszámú hallgatóságot vonzottak a hazánk Jelentős történelmi évfordulóihoz kapcsolódó előadások is. örvendetes. hogv isko­lánkban növekedett a rend­hagyó történelemóráik szá­ma. noha a történelmi isme- retteriesztes egvéb formái­val a vártnál kevesebb ok­tatási intézményben éltek. A szakosztály régóta terve­zi például, hogv a megve szakmunkásképző 1 nézetei­ben! amelyekben közfmöo- ml'~úLag kevesebb óraszám­ban oktatták a közismereti tá-gvalkat. a tananyaghoz kapcsolódó. azt. kiegészítő előadássorozatot indít, amelv hazánk történelmének fon­tosabb állomásait, dolgozná fel. A lehetőséggel, ezidáig csupán a szolnoki 605-ös számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet élt. Az elő­adássorozat sikerét azonban iól jellemzi, hogv a tárgy iránt leeiabban érdeklődő diákok megalakították a ..kistörténészek” baráti kö­rét Hasonló baráti kör csu­pán a szolnoki Tallinn kör­zeti Általános Iskolában mű­ködik. Nagv az érdeklődés viszont a múzeumi, levéltá­ri látogatásokkal egybekö­tött előadások iránt. Jász­berényben néldául a törté­nelmet kedvelő általános is­kolások rendszeresen tarta­nak összejöveteleket a mú­zeumban. Szolnokon az ál­landó kiállítás hiánya vala­mint a múzeum t erem gond _ iái nehezítik a hasonló jel­legű szakkörök, baráti Wi- rök megszervezését. A vállalatok, üzemek első­sorban a néDszerűsítő. törté­nelmi érdekességek feldol­gozó •> sorozatokat, igényeik, de a szakosztály taeiai gyakran tartanak különböző vetélkedőkre. Dál vázatokra fölkészítő előadásokat is Az ifiúsági klubok, művelődési házak közönsége elsősorban filmvetítéssel egybekötött, fórum iéllesű ismeretterjesz­tő programokat kedveli. A szakosztály tevékenysé­ge nem merül, ki az ismeret- terjesztő előadások megtar­táséiban, Előadói konferen­ciákon dolgozzák föl a tör­ténelem különböző korsza. kait. úlentős eseményeit. kutatási eredményeikkel hozzájárulva a tüdőmön vág fejlődéséhez is. A _A

Next

/
Oldalképek
Tartalom