Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-14 / 11. szám
1982. JANUÁR 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Gombáspince, fehérjefeldolgozó, jelzőrendszer A munka- és üzemszervezés eredményei a gazdaságokban Nem jóslat, prognózis Termésátlagok az ezredfordulón Az úi feltételek, a meanö- vekedett követelmények mind nagyobb feladatokat rónak termeLőszövetkezete- tnk. állami gazdaságaink munka- és üzemszervezőre, üzemgazdászaira. Számos té- eszben a vezetőség tag iái sorába hívta az üzemszervezés irányítóit azért, hagy iavas- (ataikat. elképzeléseikéi késedelem nélkül vitára bocsáthassák. és lehetőség szerint rövid úton megvalósíthassák. Az üzemszervezők, üzemgazdászok a mezőaazdasáai termelésnek amolyan' mindenesei: szinte valamennyi ágazatban vannak ió ötleteik, és ezek hozzásegítik az állami gazdaságokat és a terhelő- szövetkezeteket a gazdaságosság fokozásához és a bevételek növeléséhez. A pécsi állami gazdaság csiperkeaombát állít elő a korábban kihasználatlan belvárosi nincékben. Több évi kísérletezés után most már üzemszerűen folvik a gombatermelés. amelv a gazdaságon belül önálló ágazattá vált. Az elmúlt évben 4200 négyzetméternyi területet hasznosítottak a Décsi ..alvilágban”. A további feilődást azonban mindeddig erősen gátolta a-» a tény. hoev a gomba előállításához szükséges komposztot 200 kilométer távolságról a csenell Duna téeszből kellett a Mecsek - aliára szállítani. A fuvar tetemesen megnövelte a termelési költségeket csökkentette az ágazat '^vedelmező- séeét. Az állami gazdaság ezért — üzemszervezők tanácsára — ellátóüzemet létesített a gombatermelés számára. A Duna téesz közremű- ködésiável komposiztkevernt építették Pécs közelében, itt évente 3000—4000 tonna alapanyagot állíthatnak elő. Veszprém megyében a csaknem 10 000 hektáron gazdálkodó csatarendek! Egyetértés Tsz önálló feilesztési osztályt hozott létre. A gyenge termőhelyi adottságú közös gazdaság műszaki fei- lesztésének. az úi beruházások tervezésének a további vállalkozásoknak és az úi technológiáik bevezetésének előkészítését, erre a 11 tagú szakemfoercsooortra bízták. A feilesztési osztály összegyűjti a belső információkat, javaslatokat, ugyanakkor figyelemmel kíséri a bel- és külföldi taoas ztaűiatokat is. Itt dolgozik Déldául az energetikai csonort. amelv figyeli a mindennaoi munka idő- norffnáit is. és egyebek között üzemszervezési intézkedések kidolgozásával teszi haszno- síthatóvá a normataDasztala- tokat. Ez a munkaközösség dolgozta ki a gyenge termőhelyi adottság ellensúlyozását szolgáló fehérjefeldotgo- -zó üzem és a hozzá csatlakozó melléktemHák-felhasználó egység technológiáiét is. A feilesztési osztály útmutatása nyomán az idén előbbre léo a szövetkezet: 10 millió forint; beruházással bélfeldolgozó üzemet létesítenek, amelyben már több állatfajta melléktermékét hasznosítják. A bábolnai mezőgazdasági kombinát baromfiteleDén jelentős munkaerő-megtakarítást hozott az automata jelzőrendszer alkalmazásai. A kombinát technológiai szerelő üzemében elkészített érzékelő és vezérlő berendezésekkel a korábbi 117-ről 16- ra csökkentették a délutáni és az éiszakai felügyelet létszámát. A teleoek közDontiá- ba vezették a műszerek ielző- egvségeit. amelyek ellenőrzik az énületek hőmérsékletét és a vízellátást, valamint azt hoev a világítási urogram megfelel-e az előírásoknak. Ha bármilyen eltérés adódik, azonnal íelzést adnak a vész- lámoáik és a szirénák. Az automatizálás költsége alig több mint eev év alatt megtérült. de ennél is ielen.tő- ssbb. hogy a felszabaduló munkaerőt a naoDali műszakokba állíthatták be. Már készítik a terveit annak a bábolnai rendszernek, amelv- lvel egyetlen közoonti ellenőrző állomásra kaocsolhat- iák be az összes teleoeket. MARTFŰN Tanácskoztak a szakszervezeti bizalmiak Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese és Csikós Pál, a Bőripari Dolgozók Szak- szervezetének titkára tegnap az SZMT-nél tett rövid látogatás után a Tisza Cipőgyárban részt vett a főbizalmi és Ijlzalmi küldöttek testületi ülésén, amelynek napirendjén az 1981. évi gazdasági feladatok teljesítéséről szóló beszámoló, valamint az 1982. évi gazdasági és szociálpolitikai tervre vonatkozó javaslat és az idei szocialista munkaverseny-váJJalások irányelvei szerepeltek. Maczó László vezérigazgató egészítette ki a beszámolót, utána tizennégyen kértek szót a vitában, köztük Gál László is. Új helyett futózott Tegnap megkezdték az üzemszerű termelést a Bábolna! IKR sumiaibroncs-fu- tózóiában. Az üzem telies kapacitása évi 24 000 darab, idei terve 18 000 gumiabroncs úirafutózása. Az IKR-nél az úirafutózott abroncsokat az úi köoenv árának 70 százalékáért adiák. Az a vállalat pedig amelyik saiát gumiabroncsait: úiíttat- ia fel. egy úi abroncs áraiért két óira futózott gumihoz iut. Fogasok a melléküzemből Fröccsöntő üzemet létesített a Somogy megyei öreglaki Állami Gazdaság az ipari melléktevékenység keretében eev régi istállóéoület hasznosításával. A már működő első gép után a napokban érkezett meg. a második, és rövidesen követi a harmadik is. így az idei tavaszon mór naponta mintegy néev- p^rötszáz darab lesz a kis üzem kapacitása. Erre az évre tervezett termelési értékük csaknem tizenötmillió forint. Többek között a Ská- !a-Coon Áruház-hálózat részére gyártják a műanyag vállfákat. gyík minisztériumunk tisztviselője azzal hárította el a mjezögazdasátgS iterH mékek várható világpiaci árairól faggatózó kérdezőket; „ha tudnám, hogy hol, nőinek, mikor, mennyi lesz az óra, akkor gazdag és' gondtalan ember lennék”. Folytatva a gondolatmenetét, ugyanez a megállapítás lehet érvényes a termés-előrejelzésekre is. A mezőgazdaság ugyanis köztudomásúlag olyan üzem, amelynek az égbolt a teteje, és ezért sok, időnként hihetetlennek tetsző tényező határozza meg még a leghétköznapibb növény terméshozamát is. Egyáltalán nem, vagy csak nehezen lehet felbecsülni, hogy egyik évről a másikra mennyi lesz például az őszi búza terméshozama. Ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az ország természeti adottságai alapján évtizedekre előre megtervezzék: hol, miből és mennyit lehet majd termeszteni, termelni. , A Magyar Tudományos Akadémia, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az' Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és jóné- hány kutatóintézet, illetve egyetem munkatársaiból alakult tárcaközi bizottságnak A mezőgazdaság agroökoló- giai potenciálja az ezredfordulóig című 1300 oldalas tanulmánya négy klimatikus évtípusra 20 éves prognózist készített. Eziak szerint az ezredfordulón a természeti adottságokat legjobban hasznosító vetésszerkezettel gabonafélékből a jelenleginek mintegy másfélisaeresei 20—22 jmiillió tonna, lucernából, napraforgóból, takarmányborsóból és szójából az utóbbi években megtermett mennyiség többszöröse termelhető meg, miközben burgonyából és cukorrépából is ki lehet elégíteni a hazai szükségletet. Félreértés1 ne essék, ehhez jelentős mértékű talajjavításra, megfelelő tápanyagellátásra és gépesítésre van szükség, de pusztán a agro- ökológiai adottságokhoz igazodó vetésszerkezettel rövid távon is 15—20 százalékkal' lehetne növelni a terméshozamokat. Az ország körülbelül 1 290 000 hektáros gyepterületéből 600 000 hektáron vízrendezéssel, műtrágyázással, öntözéssel már az ezredforduló előtt is meg tehetne kétszerezni a szénatermésti, Ennek eredményeként csökkenteni lehetne a szántóföldi takarmánynövény-termesztést, tehát nagyobb terület jutna a gazdaságosan exportálható növények (búza, kukorica) termesztésére. Ami a zöldségtermesztést illeti: az ország éghajlati viszonyai általában megfelelőek: kedvező terület- és fajtakiválasztással a zöldségfélék terméshozamait az ezredfordulóig az utóbbi évek átlagának másfélszeresére lehetne növelni. Az időjárási szélsőségek (szárazság, tavaszi és koraőszi fagyok) miatt azonban sajnos továbbra is 25—30 százalékos termésin- gadozósra lehet számítani. Magyarország minden mérsékelt égövi gyümölcsfaj termesztésére alkalmas, de a talajtípus, a csapadékmeny- n.yisóg, a páratartalom, a napfényes óráik száma, illetve a környezethez viszonyított magasság és1 a domborzat jelentősen befolyásolja a különböző gyümölcsfajok és -fajták termésmennyiségét. Az ezredfordulón várhatóan hozzávetőleg 2,2 millió tonna gyümölcsre lesz szükségünk. A gyümölcsösökben például az alma termésátlagának 50—Ó0; a többi gyümölcsfaj termésátlagának pedig 100—150 százalékkal kell emelkednie. Ehhez azonban az ezredfordulóig mintegy százezer hektáron kell gyümölcsöt telepíteni. A történelmi borvidékeken az ökológiai viszonyok a zamatban gazdag, különleges és jó minőségű asztali borokat adó szőlő termesztésére kedvezőek, bár a termelési biztonságot a szélsőséges időjárás, főleg a téli, a tavaszi és a koraőszi fagy veszélyezteti. A jelenlegi, nemzetközi viszonylatban alacsony, 4,5 tonna körüli hektáronkénti országos termésátlag az ezredfordulóig megduplázódhatna, ha az 1—1,2 millió tonna szőlő megtermelésére alkalmas (130—140 ezer hektárnyi) szőlőültetvényt kedvező mik r oki írnájú lejtős vidékre és a kevésbé faigyveszélyes alföldi területekre telepítik. A feltételek sora ezzel még nem ért végeit: évente legalább 5000 hektár — főleg nagy teljesítőképességű — minőségi szőlőt kell telepíteni. Az ország éghajlati és talajviszonyai általában kedveznek a nagyüzemi erdőgazdálkodásnak. Az egy hektár erdőterületre jutó évi fakitermelés tekintetében a K G ST - országok között Magyarország az első helyein áll. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a lassan növő lombos erdők jelentős részét gyorsan növő akáccal, nemesnyárral újították fel, és ma már ezek foglalják el az erdőterület több mint egy- harmadát. A második világháború óta több mint félmillió hektárnyi új erdőt telepítettek. Az agrookoi’őgíai lehetőségek felmérése során derült ki, hogy az elmúlt évtizedben a hazai fakitermelésnek jelentős növelése mellett az erdőkben tartalék is képződött, E tartalékok és a folyamatosan képződő évi fanövedók olyan jelentős, hogy megfelelő műszaki feltételek és fafeldolgozó ipari kapacitás megteremtésével az évi fakitermelés az ezredfordulóra 20—30 százalékkal! is növelhető. természeti adottságoknak a növény- termesztés színvonalát növelő hatásai nem érvényesülnek automatikusan. A becsült számszerű adatokkal körülhatárolt növekedési lehetőség kihasználása, a természeti erőforrások hosszú időn keresztül való magas szintű hasznosítása számos társadalmi, gazdasági tényező kedvező változását is föltételezd. A települések fejlesztését, az infrastruktúra-hálózat kialakítását, emellett a mezőgazdaság és az azt kiszolgáló ipari bázis, a mező- gazdasági termékeket feldolgozó ipari háttér fejliesz- tési terveit az eddiginél jóval összehangoltabban kell kidolgozni. B. P. Hat és félezer fonottbútor Tószegről Jó évet zártak 1981-lgyel a Tószegi Kosárfonó Háziipari Termelő- szövetkezetben: a négy és fél milliós árbevételük 300 ezer forinttal meghaladta a tervezettet. A szövetkezet negyvenöt bedolgozó tagja tavaly tíznél több féle, fűz,vesszőből font ülőbútorból összesen 6400- at hámtollatlan vesszőből készített gazdasági kosarakból pedig csaknem tízezret szállított tőkés exportra és a belkereskedelem részére. A késztermékek raktározási gondjait az év második felétől egy most készülő, 168 négyzetméter alapterületű új raktárépület enyhíti majd, amelyet saját erőből félmillió forintos költséggel építtetnek a tós'ze- gi kosárfonók. (Temcsközy) Hántolás előtt négy órán át forró vízben főzik az alapanyagot. A szövetkezet évente mintegy 150 tonna nyers fűzvesszőt dolgoz fel Az új év első megrendeléseihez szárítják a hántolt vesszőt a bedolgozó asszonyok, Mar- tosi Lajosné és Vágó Lászlóné A hántolatlan alapanyagot a gazdasági kosarakat készítő tagokhoz szállítják. Az úgynevezett „zöldkosarakból” a Biogál Gyógyszerárugyár és a Csepel Autógyár rendel legtöbbet vegyszeres ballonok, illetve öntőformák burkolására Riczán Imre verandáján még harminc, tavaly iont tószegi zsöly- lye vár elszállításra. A szövetkezet alapító tagja harminc esztendeje minden évben öthatszáz ülőbútort készít fíizvesszö- böl. amelyek Norvégiában az NSZK-ban és Finnországban dicsérik a kezemun- káiát.
