Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-06 / 4. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. JANUÁR 6. A parlamenti fenyőünnepségen december 26-án néhány Szolnok megyei mozgássé­rült gyermek is részt vehe­tett. A 3 órakor kezdődő gaz­dag programról két cibakhá- zi kislány, Bozsik Ilona és Szabadkai Erzsébet számolt be részletesen. A békéről és a karácsony­ról énekelt egy fiatalokból álló csoport. Ezután a KISZ Központi Művészegyüttes Üttörő Néptánckara szóra­koztatta a hétszázötven meg­hívottat. Az együttest a Raj­kó-zenekar kísérte. Az Ar­tistaképző Intézet fiataljai is kitettek magukért. Nem hiányzott a műsorból a hu­mor sem — írták levelező­ink. Rodolfó látványos trükkjei mindenkinek fel­csigázták az érdeklődését. Koncz Zsuzsa először egye­dül énekelt, aztán csak úgy zengett a „HÁZ” a Mici­mackótól. A Karsai Panto­mim RT-ről, a Kaláka együttesről és még sok egyébről — a műsorkaval- kádról — nem is szóltunk. Biztosan feledhetetlen él­mény marad az a délután a meghívottaknak, akik közül a Szolnok megyeiek ezúton is köszönik a részvétel lehe­tőségét. Még egy kis karácsony December 23-a viszonylag '„régen” volt, de szeretnénk, ha sokan megtudnák, hogy aznap délután mi történt Mezőtúron, Törő Irén ottho­nában. Ide igyekezett az Al­földi Téglaipari Vállalat Le­nin 1. forgácsoló Szocialista Brigádja. Sietős volt a dol­guk nagyon. A 75 éves Törő Irén nénit tanították járni. Igen, járni... A brigád ké­szítette járókával. Törő Irén évek óta mozgásképtelen, ágyhoz kötött. Hosszabb út­ra ezután se vállalkozhat, de bot és a járóka segítsé­gével legalább a szobában tud mózogni. S ez nagy do­log! A brigád év elejétől rend­szeresei}. segítette a mozgás- képtelen nőt. A feldíszített fenyővel és édességgel nem ért véget „küldetésük”; azt ígérték pártfogoltjuknak, hogy a jövőben is minden­ben segítségére lesznek. Az információt és a fény­képet — amelyen középen, szemüvegben látható Törő Irén. — Bene Andrástól, a mezőtúri városi tanács vb titkárság szervezési osztá­lyának vezetőjétől kaptuk. tével jelentkeztek vele, és 342 forintért... Nyugdíjas olvasónk nem érti, miért fizetett májusban tetemes összeget, s nemrégi­ben ismét háromszáznál is többet. Ráadásul most se fagyaszt a hűtő rendesen, de már jelenteni se meri, hisz ezt nem bírja „követni” az ő nyugdíja... Őszintén reméljük, hogy Németh Bálintné drága gé­pe — újabb szállítás nélkül! — hűt is végre, a karcagi szövetkezet illetékese pedig elmondja vagy megírja az idős asszonynak tulajdonkép­pen miért kellett 1700 fo­rintnál is többet fizetnie. Jobb, ha tőlünk tudják meg az autófelszerelési bolt gazdái, hogy szolnoki, új szaküzletük nem az Ady Endre út 58-ban van, mint ahogyan azt a kihelyezett táblán reklámozzák! Hiába a tábla, egy éles szemű olva­sónk annak se ' hisz, amit lát... felhívta rá a figyel­münket, s lám, igaza van! Nézzük csak: Fotóriporterünk a felvé­telt a Vásárcsarnok felől ér­kezve készítette. Jobb sa­rokban a figyelemfelhívó tábla, még a december eleji nyitáskor tették oda. A nyíl balra jelzi: az Ady Endre út 58-ban van az autósok bolt­ja. A kép balsarkán valóban ott a bolt. Csak éppen az Ady Endre út 22-ben! Az Ady Endre út 58. a reklám­táblától (jóval) jobbra van. A többi stimmel! TOT-díjas kézimunkák Jászapátin A Velemi Endre Tsz-ben — számos egyéb szakkör mellett — évek óta eredmé­nyesen működik a népi dí­szítő-művészeti szakkör. Tagjai járják az országot, és így is igyekeznek az ősifor­rásból meríteni. 1981 nyarán megfordultak Romániában is, és számos, csak ott ismert mintát, motívumot gyűjtöt­tek. A szakkör vezetője az utóbbi időben Fejér Mária nyugalmazott tanítóképző in­tézeti tanár. A szorgalmas és kitartó munka újabb sikere a nem­rég befejeződött TOT-kon- greszus tiszteletére rendezett országos kiállításhoz fűző­dik. Erre a kiállításra a me­gyei zsűri tizenkét munkáju­kat küldte el. A szakkör tag­jai közül ketten — Király Franciska és Nagy Jánosné — TOT-dijat nyertek. Farkas Ferenc Jászberény Illem és jó modor... Illem és jó modor a fő... — ki ne ismerné az így kezdődő dalt! Kárai Sándor törökszentmiklósi olvasónk e téma körüli tapasztalatai­ról írt nemrégiben. „... A Bacsó úti boltban nem vették vissza az ott vásárolt Pepsi-üveget. Elvit­tem a közeli Ifjúság ABC- be, s elmondtam, hogyan jártam (nem először!). Pató Piroska kereskedelmi tanuló mosolyogva jegyezte meg: Vissza kellett volna venni! Nem baj, mi beváltjuk. In­nen a Kossuth Lajos út 83- ban levő kis gyógyszertárba mentem. A kért orvosságot egy perc alatt megkaptam. Itt egyébként csak egyszer kell sorba állni, míg a leg­több helyen háromszor. A gyógyszerész átveszi a pénzt is, ráadásul még jó egészsé­get is kíván. A patika dol­gozói figyelmesek, kedvesek, a kiszolgálás gyors. A gyógyszertárból a pos­tára mentem. Amíg a név­napi jókívánságokat írogat­tam, egy cigány házaspár jött be. A férfi izgatottan azt mondta: „Telefonálni akarok Szolnokra a kórház­ba, mert ott van a három­éves gyermekem!” A feldúlt ember nem értett a tele­fonhoz. Csőke Júlia, a posta fiatal dolgozója, udvariasan, türelmesen elmagyarázta neki. Néhány perc, s az ag­gódó apa már az ápolónőtől kapta a jó hírt gyermeké­ről. A fülkéből kilépve ud­variasan megköszönte a se­gítséget, s megnyugodva, boldogan távozott. Mintha kicserélték volna. Jól van a gyerek, ez a legfontosabb! És megtanult telefonálni. Igaz, volt kitől!” Szabadulni akartak a pénztől Egy szolnoki kereskedő több társa nevében kéréssel fordult hozzánk, noha a ké­rést mi csak tolmácsolni tudjuk. Megírta, miként járt — társaival együtt ter­mészetesen — december 24- én. Feltételezzük, hogy de­cember 31-én ugyanez volt a helyzet. Az élelmiszerboltok 13 órá­ig tartottak nyitva. Zárás után mi következik? Az az­zal megbízott dolgozó a pos­tára viszi a bevételt. Gyűl- tek-gyűltek a pénztárosok, csakhogy az egyetlen ablak „nem nyelte” elég gyorsan a kötegeket. Logikus, hisz nem újság: a pénz számolva jó... A számolás meg időbe telik. Az utcára is jutott hát azok­ból, akik a náluk levő pénz­től akartak hamar megsza­badulni, hogy ők is mielőbb otthon lehessenek szeretteik­nél, készülhessenek az ün­nepre. Olvasónk megírta, hogy néha bizony elhangzottak nem éppen újságba kíván­kozó megjegyzések. Nem az ablak mögött ülőt hibáztat­ták, nem ő tehet róla, hogy egyedül kellett állnia az „ostromot”... Nem hűt a hűtő Németh Bálintné (Tisza- szőlős. Szarvas út 5.) olva­sónk levele december 23-án érkezett. Azt böngészve úgy tűnik, nem volt vidám ka­rácsonya. Még márciusban elvitték 150 literes hűtőszekrényét a karcagi Általános Technikai Ipari Szövetkezetbe (Karcag, Kálvin út) — írta. A masi­na nem hűtött. Május 30-án szállították haza, amikor is 1383 forintot fizetett érte. Három nap múlva már új­ból jelezte: nem hűt a hűtő. Hat hónapig felváltva ki­lincselt, telefonált. Igaz, biz­tatták: szállítássá be Kar­cagra a gépet, hamarabb kész lesz. Novemberben le­velet írt Némethné. Erre három nap múlva elvitték a hűtőszekrényt. Tíz nap eltel­Ellenőrzés, vetélkedő, útkorszerűsítés Mezőtúron, a városi Köz­lekedésbiztonsági Tanács el­nökségi ülésén adott számot december második felében a Volán 7. sz. Vállalat kiren­deltségvezetősége a közleke­désbiztonság helyzetéről, a vállalatnál folyó ellenőrző- és megelőző tevékenységről. Ugyanott értékelték az óvo­dákban és iskolákban folyó közlekedés-nevelési munkát, az év folyamán megrende­zett versenyeket, vetélkedő­ket is. Befejezésül az útháló­zat korszerűsítésével kap­csolatos feladatok végrehaj­tásáról hangzott el tájékoz­tató. Számítanak a nyugdíjasokra Tiszavidék Szövetkezeti Közös Vállalat nyugdíjasai a Pelikán étteremben talál­koztak Szolnokon december 28-án. A jó hangulatú, csalá­dias összejövetelen Szigeti Károly, a vállalat igazgatója szólt az 1981. évi eredmé­nyekről, a megoldandó fel­adatokról. Többek között el­mondta, hogy a vállalat nyugdíjasai még ma is aktí­van segítenek a tennivalók­ban; mind az eladópult mel­lett, mind más munkaterüle­ten megállják a helyüket — kaptuk a tájékoztatást Vot­ier Györgyné személyzeti vezetőtől. Válaszok, intézkedések Amilyen a gazda címmel közöltük december 19-én T. I. törökszentmiklósi olvasónk levelét. A központi autóbusz-pályaudvar állapota kritikán aluli — ez volt so­rainak lényege. Ezen kívül szóvá tette: a November 7 utat évtizedek óta nem ja­vították. Kozák János városi főmérnöktől érkezett válasz telexen. Az autóbusz-pályaudvart a Tavasz ABC miatt áthelyez­ték a Kutas Bálint útra. Fel­vevőépületnek egy meglévő, nem túl nagy alapterületű helyiséget kapott a Volán, amelyet a közlekedési válla­lat alakított ki a saját és az utazóközönség számára. Vá­rakozásra valóban minimális alavterület maradt. íau a ta­nács építtetett egy féltetős, három oldalról zárt, de nem fűthető várót. A november­ben—decemberben tartott tanácstagi beszámolókon is szóvá tették a buszpályaud­var hiányát, ahol az érdek­lődők választ is kaptak. Ez a megoldás — jól tudja levél­írónk is — nem végleges. Üj autóbusz-pályaudvar épül, amikor ezt a Volán fejlesztési lehetőségei meg­engedik. A városi tanács közművesített területet biz­tosít hozzá. A November 7 út útburko­latának felújítása a korábbi tervekben már szerepelt. Időközben azonban lehetőség nyílt az úttest szélén lévő középnyomású gázvezetékről a lakásokba történő gázbe­kötésre. Valóban ésszerűtlen lett volna emiatt dupla munkát végezni, nem be­szélve a dupla költségekről. A gázbekötések nagyrészt el­készültek; a November 7 út felújítását 1983-ban terve­zik. Ittasságért bércsökkentés Epv gazdaságiban a cso­portvezető észrevette, hogy az ebédszünet után a mun­kahelyről, ketten hiányoznak. Jó érzékkel mindiárt a kö­zeli kocsmában kereste őket akikor az egyik már ittas volt Erélyes felszólítására, hogv azonnal tériének visz- sza a gazdaságba, eanom- báskodmi kezdtek vele. A történtek miatt a két em­ber elllen fegvelmi eljárás indult, és büntetésül sze­mélyi alapbérükéit hat hóna­pi lidőtanltámira csökkentet­ték. Az intézkedés hatálytala­nításáért. az illetők a mun­kaügyi döntőbizottsághoz fordultak, amely a büntetés végrehajtását egv évi pró­baidőre felfüggesztette. A határozat megváltoztatásá­ért a gazdaság a munikaüavi bíróságon pert indított, de eredménytelenül', mert el­utasították. A legfőbb üevész törvényességi óváséira az üev a Legfelsőbb Bíróság elé kerülik am -tv a válla­lat keresetének helyt adott és a fegvelmi büntetést ha­tályában fenntartotta. — A Munka Törvény­könyve értelmében a fegyel­mi büntetés végrehajtása — legfeljebb egy évi próbaidő­re — csak akkor függeszt­hető fel ha a büntetéstől így is kellő nevelő hatás várható és a felelősségre vont dolgozót a büntetés úiabb fegvelmi vétség elkö­vetésétől visszatart ia — hangzik a határozat — Amennyiben a kötelezett­ségszegés súlvos az azzal arányban nem álló büntetés kiszabása, vagy a megfelelő büntetés végrehaj tásának in­dokolatlan felfüggesztése a vállalat többi dolgozóiéra sem hat visszatartó erővel és a munkafegyelem lazulá­sát eredményezheti. E ked­vezmény alkalmazásánál te" hát a fegyelmi vétség elkö­vetésétől való általános és egvéni visszatartás szem- oontiaiira egyaránt tekintet­tel kell lenni. — Ebben az esetben a gazdaság két dolgozó iával szemben alkalmazott fegyel­mi büntetés végrehajtása próbaidőre történő felfüg­gesztésének feltételéi azért nem állnak fenn. mert a ter­hűkre rótt vétségeket elkö­vették, s ezek súlyával a kiszabott fegvelmi büntetés mindenképpen arányban áHlt Tévedett, és jogszabályt sértett a munkaügyi dönitő- bizottsá« amikor a fegvel­mi határozat végrehajtását próbaidőre felfüggesztette. Ugyanígy tévedett a munka­ügyi bíróság ist ezért íté­letét hatályon kívül kellett helyezni. Ki a gyermek apja 7 — Elismerem, viszonyom volt a felperes anyával! s amikor közölte velem ter­hességét. azt hittem, hogv gyermeke tőlem származik — ieléntette ki egv fiatal­ember a iáirásbíróságön-. an­nak a oemék tárgyalásán, amelv apaság megállapítá­sáért és gvermektairtásdíi fizetéséért indult ellene. Később azonban — folytat­ta aiz alperes — megtudtam, hogy a csecsemő koraszülöt­ten. hat és féli hónapra jött villáiéra. tehát nem lehetek az apja, mert a fogamzás ideiében mór nem volt kö­zünk egymáshoz. A járásbíróság, maid fel­lebbezésire a megyei bíróság a feliperes keresetét elutasí­totta. Ezt azzal indokolták hogy bár a vércsooortvizs- gála't alapján a fiatalember apasága nem zárható ki; de a biosfaitisztákai szakvéle­mény szerint az aipasáe igen nagy fokban valószínűt ten. Törvényességi óvásira a Legfelsőbb Bíróság a Jog­erős ítéletet hatalvon- kívül helyezte, és a járásbíróságot úi eljárásra. valamint úi határozat hozatalára köte­lezte. A döntés indoklása rá­mutat arra, hogy az egy éven aluli csecsemőknél végzett vércsoportvi Zsigáiéinál! — több jelleggel kapcsolatban — biznnvteten eredménnyel kélli számolni. Ezért a bio- statisztikai . szakvélemény az egyéves kor betöltése útón meaismétlendő. Ez azonban nem történt meg. ezért a jogerős ítéltet meg­alapozatlan és törvénvsértő. — Azt is vizsgálni kell. hogv a •’vermek valóban ko­raszülött volt-e vagy pedig más Okból született csekély súüvöl. Egy kilométer vízvezeték kellene November 21-i lapunkban „Szomjazok” címmel jelent meg az a Cserkeszőlőről ér­kezett levél, amelyet hu­szonnyolcán írtak alá. Az idős panaszosoknak nehe­zükre esik a vízhordás'... Boros Lászlóné, Cserkeszőlő tanácselnöke megírta, hogy a község központjától számí­tott 7—8 km-es körzetben sűrűn lakott külterületi, ta­nyás települések vannak. Az itt élő lakosság alapellátásá­nak biztosítása nagy gond nekik. Mire jutottak eddig? 1978—79-ben a községi víz­műtől mintegy 8 km hosszú­ságban a Kurázs és Kórhány dűlőig, 1980-ban a Szabó és a Kocsis dűlőig építettek vízhálózatot. A költségekhez tetemes összeggel hozzájá­rult a megyei tanács; jelen­tős volt a lakosság önkéntes anyagi teher vállalása is. Mintegy 200 ezer forintra te­hető a társadalmi munka értéke. (Valamennyi lakott külterület villamosítása el­készült. Felújították a kül­területi boltokat.) A panaszos levél aláírói­nak ivóvízgondjait ismerik. A hálózatot 1 kilométerrel kellene bővíteni. Ehhez azonban egyelőre nincs pénz! A többségükben idős, nyug­díjas emberektől önkéntes pénzügyi hozzájárulást sem kívánhatnak. A „szomjazók- kal” tehát — a válasz alap­ján — nem közölhetünk ked­vező hírt. A tanácselnök — határidő megjelölésével — nem ígér (nem ígérhet!) víz­hálózat-bővítést. Amint azon­ban a megfelelő összeg ren­delkezésükre áll, a jogos ké­rést teljesítik. Addig? Gon­doskodnak arról, hogy a leg­jobban rászoruló« idős, beteg emberek a házi szociális gon­dozói hálózat segítségével napi ivóvízszükségletüket rendszeresen megkapják. Vigyáznak a fákra „Hó (só) lapátolás Szol­nokon” címmel közöltük de­cember 19-én Nagy István kisújszállási agrármérnök aggodalmát, amely szerint félő, hogy a sólapátolás te­temes kárt okoz a fákban a megyeszékhelyen és másutt. Csényi Lászlótól, a VTVB városgazdálkodás igazgató­jától kaptuk az információt, amely lényegében megnyug­tató. Az intézmény téli munka­rendjében rögzítették, hogy az utak síkosságának csök­kentésére, a balesetveszély elkerülésére mikor és milyen intézkedést kell tenni. Jege- sedés vagy hóesés esetén elsősorban az elsőrendű fontosságú autóbuszközleke­dési főútvonalakat kell biz­tonságossá tenni. A síkosság csökkentéséhez fűrészporral kevert ipari sót használnak. A sószórógépek vezetői azonban gondosan ügyelnek az anyag kiszórására. Igye­keznek. hoav lehetőséa sze­rint a legkisebb kárt okoz­zák. Annak se hisz, amit lát a Legfelsőbb Bíróság

Next

/
Oldalképek
Tartalom