Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-30 / 25. szám

1982. JANUÁR 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 T Kálmán-est a televízióban A hírős város és Bács eseménynaptára A közművelődés új útjai Hosszabb hétvége, nagyobb érdeklődés? A Győri Balett holnap tartja új bemutatóját „Don Juan árnyéka rajtunk” címmel, Richard Strauss zenéjére és az ifjú Vajda János erre az estre készült szerzeményére. A darab érdekessége, hogy három alaptörténetet dolgoz fel: Don Jüanét, Faustét és Franz Kafka „A per” című művét — mint egy százado­kon átívelő utazást, amellyel napjainkba érkezünk. A fő­hőst Markó Iván táncolja. A képen: Markó Iván, Ladányi Andrea, Horváth Gizella és Bombicz Barbara Az idén ünnepeljük a vi­lághírű. magyar zeneszerző születésének 100. esztendejét. i— Kálmán Imre nevét az egész világon ismerik, ezért megünneplésére emlékeze­tére mi most egy nemzetkö­zi televízióim űsorral készü­lünk, — mondja Len gyei fi Miklós tv^szenkesztő. — A holnap képernyőre kerülő Káimón-^koncertet három ország: Ausztria. NSZK és Magyarország televízióállo­másai szerkesztik közösen. Nálunk ennek a műsornak már voltak előzményei, hi­szen tavaly karácsonykor, sőt azt megelőzően is rendez­tünk Kélmán-esteket. — Hol! és milyen körülmé­nyeik között kerül sor a tele­víziós műsor, a koncertest lebonyolítására ? — A három, ország tv- stábjainak közreműködésével az NSZK-beli Ludwigshafen Fridrich-Ebert Halléjából közvetítünk egyenes adás­ban. A kilencevenperces koncertet az osztrák Schott- ler rendezi, és várhatóan ió- néhámv ország is átveszi in- tervíziós adásban. — Mit kapnak a nézők eb­ben a műsorban? •— A nagy Kálmán-revű több részből áll össze. A nyitó tétel után műsorunk egyik jelentős része Kálmán Imre bécsi életével foglalko­zik. míg egy másik ugyan­csak jelentős összeállítás a szerző magyarországi mun­káinak szentel emléket. Lesz egy blokkunk is. amelyben a világ legkülönbözőbb orszá­gaiból érkezett művészek sa­ját nyelvükön angol, norvég, spanyol, japán, perzsa, román vagy éppen maláj nyelven éneklik el valamelyik Kál­mán áriát. Végezetül pe­dig scat kerítünk egy modern elgondolás sze­rint (mentesen, az operett- hagyományoktól) feldolgo­zott operettblokkra, összeál­lításra is. — Hallhatunk néhány ne­vet a közreműködő énekesek közül ? — Száz különböző nemze­tiségű énekes és táncos sze­repel a műsorban a zeneka­rok mellett. A magyar mű­vészeket Németh Sándor, Pitti Katalin, Leblanc Győ­ző valamint a magyar házi­gazda Tiboldi Mária képvise­lik. Rajtuk kívül a Magyar Néphadsereg tánokara és népi zenekara is fellép. És néhány nagy név a külföldi művészek közül: Marlene Charel, Dagmark Koller, Aonliese Rothenberger. Ni­colai Gedda és Günther Franck... A hangfelvételek nagyobb része már elkészült Bécsben illetve Budapesten, a többit egyenesből.- a hely­színről közvetítjük. Sz. B. Több mint négyszáz helyi, országos és nemzetközi tudo­mányos és kulturális ren­dezvényt tartanak az idén Bács-Kiskun megyében. A színes. változatos program összeállítói figyelembe vet­ték azt is. hogy meghosszab­bodott a hétvégi szabadidő. A művelődési intézmé­nyekben nyolcvan képző-, és ipar- és népművészeti vala­mint helytörténeti kiállítás lesz, a bajai Türr Isitván Múzeumban márciusban a zomibori múzeum anyagá­ból rendeznek tárlatot. Ran­gos eseménynek ígérkezik a kalocsai nemzetközi nép- művészeti vásár, amit má­jusra hirdettek. Az idei év kiemelkedő eseménye a Kodály-centená- rium. A világhírű zenetudós szülővárosában Kecskeméten július 4—24-e között nem­zetközi kórustábort nyitnak. Ezt követi majd a X. nem­zetközi Kodály-szeminérium amelyre több mint kétszáz résztvevőt várnak a világ minden tájáról.- A „hírős” város ad otthont a Kodály- társaság és a Magyar Tudo­mányos Akadémia ncmze.kö-. zi kongresszusának is. A programot gazdagítja a ha­gyományos népzenei találko­zó. amelyre ezúttal kilen­cedszer kerül sor. A megye más tele - ''-’^sein is meg­emlékeznek Kodály Zoltán születésének 100. évfordulójá­ról. Ötnapos munkahét, teli a iö- itefvezés Illúzió ivat. túl­fűtött ábrándokkal. Maid ezután ma,Sasra ível a köz- művelődés ... Maradiunk a földön, itt. és most. először Kunszentmártonban. Havat lapátoló fiatalem­ber a művelődési közoomit- tól 100—150 méternyire. — Hogv telnek a szabad szombatok? — Iringálunk les-fel az ut­cákon. ha akarunk, ha nem. az una'om esz meg! Nincs itt mit csinálni ebben a fa­luban .. Eev pillanatra! Gvo.ns dá- tumeaveztétés. s máris ki­derül : azon a hétvégén A kisú iszállási József At­tila Művelődési Ház igazga­tnia reménvkedően beszél a szabad szombat közművelő­dési lehetőségeiről, ám ed­dig neki is inkább csak rossz tapasztalata van. — Mi már iónéháinv prog­ramot áttettünk szombatira, vasárnapra. Ügv tűnik, az ifjúsági klubban, a nyugdí­jasok klubiában nagvObb a mozgás. ’ De a bábszínházi előadás tapasztalata nyugta­lanító. Amikor az óvodák hozták él a gyerekeket. — hétközben — az előadásra, mindig telit, házunk volt. Szombaton, amikor a szü­lőknek kellett, kísérnie a gyereket, már nem íev tör­tént. Talán arra kell gondoL nunlk: végre egvütt a család! Bizonyára az egvütitlét. örö­me akadályozta meg az óvodások egv részét, hopv színházba menien. De kan­tunk ennek ellentmondó — reméljük nem általánosítha­tó — véleményt is: — Eleget viszi a gyereket ide-oda az iskola, mii erre nem érünk rá! — ígv egv kisújszállási apuka. A ió hírű kunmadarasi művelődési házban énoen festők dolgoznak. A közpon­tig v tűnik, az elentmon- dásokon belül is úi ellent­mondások születnek. Ténv. hogv a szombati, vasárnapi programok iránit. — máir ahol egyáltalán vannak ilye­nek! — még gvenge az ér­deklődés. a szórakozási igénv viszont, növekszik. Ta­valy Déldául a rneáve film­színházaink — egvnémelVü­amelyre alkalmi interiúala- nvunk panaszkodott: Euró- oa-hírű no aszta,runk vendég­szerepelt a Körös-oantián. Csak éppen iókora ..pluszt” ráfizetett a művelődési köz­pont — mert nem volt. ..táb­lás ház”. Finoman szólva. Öcsödön Molnár Ferenc egvik darabiával vendégsze­repelt egv pesti ..társulat”. Epés meg jegyzéseiről ismert kollégám azt mondta a produkcióra, hoev semmivel sem rosszabb, mint egv ál­mosan iátszó állandó társu­lat előadása. Harmincegyen váltottak ieavet a szombat esti színi- előadásra. ti fűtés kellemes melegei áraszt.. A remélhetően gyor­san befejeződő csinosítás után a művelődési ház akár­melyik városban megállná a hel vét. — Nem hiszem, hogv a közönség kissé megcsontoso- dot szokásait máról holnap­ra meg tudjuk változtatni — mondja az igazgató. — A szokás ,na,gv úr. A szom­bat eddig iobbára a vacso­rák. vállalati rendezvények naoia volt. De valamire fel­figyeltünk : a szabad szom­bat megnövelte a kisterme­lői vállalkozó kedvet. Nö­vekszik a kisállat tartók. ke,r- tészkedők száma. Űgv gon­doltuk. ott kell segítenünk, ahol a legérdemesebb, ahol laPnaavobb a ..kerestet”. Szakieltegű előadásaink, tanfolyamaink számát növel­tük. az érdeklődésnek meg­felelően. Ezzel párhuzamo­san. az ősztől az úi iskola- rendhez alkalmazkodva, a hét végére iátszóház'/á ..alakítjuk” át a művelődési otthonit Mégpedig olyanná, hoav ne csak a gverek de az apuka is meeitaliália a szórakozását. Egyelőre naav a tótovasáig sókan valóban nem tudnak mit kezdeni a szabad ideiükkel. kön persze ..vándormozit” kell értenünk — csaknem két és neavedmilliió látoga­tóink volt. Szén szám de teavük hozzá, hoav akár hatmillió is lehetne hiszen a mozik kihasználtsága még mindig csak 30 százalékos! A gazdag falu. szeaénv művelődési otthon. Ezzel összefüggésben érdekes je­lenségre figyeltünk fel. A szénen berendezett, úi két-, három-, néavszobás falusi házak megteremtették a ki­sebb de a családnál na­gyobb közösségek saiátos művelődési formáit. Külön­böző — nem értelmiségi — foglalkozású emberek, meg­növekedett esztétikai igé­nyességének — általában —• a rosszul felszerelt művelő­dési intézmények társas eevüttlét céliaira már nem felelnek meg. Marad az ott­hon. barátok, munkatársak köréin A maenózás. a le­mezhallgatás állandó prog­ram. A kereskedelmi kultúr- cikk-forgalmazási mutatóiból is következtetni lehet, e népszerű szórakozási for­mákra. Kellő óvatossággal úira ’ kellene értelmezni ..a műve­lődési ház nem kocsma” — olvkor miiven büszkén! — sokszor hangoztatott megál­lapítást. Ne is legven kocs­ma egyetlen ku'litúrimtéz- ménv sem. gvermetegség azt hinni hogv a szesztilalom iszákosokra és antialkdhollisr tákra polarizálja a közönsé­get Ténv hogv sokat iszunk, de az is biztos, hogv a szo­lid sörözés, borozgatás nem azonos az alkoholizmussal, nem szükségképpen az iszá­kossá® veleiáróia lehet. Az emberek a hétvégén szíve­sen megisznak eav-egv üveg sönt. néhámv pohár bort Ezt a művelődési házak döntő többségében nem tehetik — hiszen ..az nem kocsma”. Marad tehát, a tényleges kocsma — mai nevén ital­bolt — ahol az alkoholiz­musra ióval ingergazdagabb környezetre mindenki annvit ihat amennyit bír — sőt ennél is többet Űgv hisszük, igaza van a nagyközségi-járási művelő­dési közDont igazgatójának, áld szembe mert nézni a va­lósággal: — Mit. fairizeuskodunk?! Mi bizonv megengedtük, hopv a munkásklubunk bü­féiében lehessen sört. bort kanná ... Soha. semmi .bai” nem történt, a különböző rendezvények után bará- tian oohairazeatnak. meghit­ten beszélgetnek az embe­rek. S ez ió dolog! Nem máról holnapra A feladatukat, iól ellátni akaró művelődési intézmé­nyek a hétvégeken nviitva tartanak. Igyekeznek olvam programokat biztosítani hogv ki-ki megtalálja az ér­deklődésének me gf elellő t. A kisújszállási Delta ifjú­sági klub szombat eslti fog­lalkozásai iól megférnek a discóval. Senki se neheztel­het a fiatalokra, ha fogiák magukat s átmennek a nagyterembe táncolni. Ta­pasztalt népművelők mond­ták: az a lén vég az embe­rek választhassanak, hogv miit csinália,nak. Ennek az egyszerű, de nagvon fontos igazságnak iaevében állítot­ták ősze a kunhegvesi kör­zeti bemutatóház februári programiét. ,is. Háromszáz- húsz színházbérlet, hatszáz ifjúsági hangversenvbérlet a különböző e0vedi rendezvé­nyek sorozata, a szakkörök változatossága a bizonvíték. hogv van választék. Még egv örvendétes szán­dékról tudunk, melvet, ta­lán szintén a megnöveke­dett szabad időhöz lehetne kapcsolni: fiataljaink annvit discóztak. hogv rájöttek, nem tudnak táncolni. A kü­lönböző művelődési házak­hoz egvre több olvan kérés érkezik hoev .rendezzenek tánctanfolyamokat, szeretné­nek megtanulni táncolni 1 A divathóborton való túlláitás ielének véltük ezt is. netán igényességnek.. . Végezetül — a ténvek rög­zítésén túllépve — arra is felhívjuk a figyelmet., hogv az önmaguk értékeire vala­mit is adó művelődési há­zakban már készülnek a nváiri kulturális és turiszti­kai programok: tessék vá­lasztani. Tiszai Lajos A szex tabu! 5 Marlene Dietrich egvcsa- . pásra sztár lett Ameriká­ban. Bár nagyon ..szexis” volt. sikereit nem elsősorban ennek köszönhette. Abban az időben nem beszéltek szexről. Ez a szó csak Marilvn Monroe-val lett szalonké­pes. Akkor még nem voltak vetkő­ző iélenetek. nem voltak félmezte­len testek. Azt az elméletet, hogv a színésznőnek csak a ..báiait” kell mutogatni, a harmincas években nem fogadták el a rendezők. Mar­lene önéletrajzában erről ígv ír: ..A szex a mi időnkben tabu volt. Mindent a szemünkkel keltett csi­nálni. Egyszerűen csak a „bájain­kat” mutogatni túl olcsó megoldás lett volna.” Amikor második amerikaj, filmje, a ..Dishonored” elkészült. Marlene Németországba utazott: hogv a gyer­mekét elhozza. A stúdió az anvai hivatás említését is megtiltotta, mert, ő volt a ..femme fatalé”. a végzet asszonya. Marlene ezt a tilalmat nem volt hajlandó tudomásul ven­ni. Kislánya. Maria kezdettől fosva szerette Amerikát, a tegtöbh időt a szabadban töltötte, és boldog .volt. Marlene filmet forgatott és munka után főzött, esti mesét' olvasott, mint a legtöbb anvu. Űgv tűnt neki. min­den rendben van a világon. Nevét repülőgépek írták az égre. de ez alig befoil vásottá. Csak arra gondolt hosv az emberek müven kedvesek. Lánvával egvütt nézték az éjszakai égboltot és a gverek azt mondta: Látod, a csillagok a neveden keresz­tül ragyognak — emlékezik Mar­lene. A ..Szőke Vénusz” című filmet forgatták amikor Marlene egv le­velet kapott. Nem, ,kézírás volt. nem is gépelték, a betűket az úiságból vágták ki és ragasztották össze. Ha­lálos fenyegetést tartalmazó zsaro­lólevél volt. (Pár héttel azelőtt. 1932. március elseién rabolták el a hí­res repülő. Lindberg gyermekét ) Marlene reggelenként dolgozni mert és vitte magával a gyermekét, is. Von Sternberg szervezte meg a biztonsági intézkedéseket, és meg­próbálta félrevezetni a zsarolókat. Marlene férie is átiött Európából, hogv a segítségére legven A zsaro­lók természetesen óvták attól, hogv a rendőrséget értesítse. Ez ma id nem az őrületbe kergette. A gverek min­dig mellette volt. a stúdióban is. Otthon, a kertben .testőrök” rejtőz­ködtek a bokrok mögött. Még min­dig láthatók a rácsok a házon Beverlv Hillsben. ahol akkor lak­tak. Ezzel széttörték Mariiméban a nvárról, a szabadságról, az örömről és a gond,tálán életről szőtt állmo­kat. Életük az általuk választott börtönben a legnagyobb elővigyá­zatosságból és óvatosságból állt. A zsarolók, akik 10 ezer dolláír váltsáedíiiat követelitek, még két le­velet küldtek. ..Marlene Marlene, csak semmi butaság!” Végre ellőtt a nap amelven át kellett adni a váttságdíiat. Férie és barátai. Mau­rice Chevaliier és von Sternberg az ablakok mögött álltak, mindannyian felfegyverkezve A zsarolók azonban a pénz átadásánál nem jelentek meg Valószínű, hogv a biztonsági intézkedések és a sajtókampány el­riasztotta őket. Amikor a .Szőke Vénusz” elké­szült. Marlene továbbra is megtar­totta a testőröket, akik ezekben a számukra borzalmas időkben baj­társi segítséget nvúitot.tak a gyer­mekének. Az elkövetkező hollywoo­di évékben mindig gyötörte őket ennek az élménynek az emléke. Az amerikai hatóságok ragasz­kodtak ahhoz, hogv Marlene Diet- rich intézze el német útlevelének meghosszabbítását, hogv az ameri­kai állampolgárság megadásának naoiáig rendben legyének az iratai. Ezt Marlene a Párizsi német nagy­követségen intézte. Ecvedül ment az oroszlán barlang iába. Az orosz­lánt von Welczek grófnak hívták, ő volt a hitleri Németország nagy­követe Párizsban. A történtekről Marlene ígv emlékezik: . .Négv úr volt. a nagykövetnél, akiket mint Reuss hercegeket mu­tattak be. Senki nem Ült. mindenki állt a hercegek a magas székek mö­gött Természetesen meghosszabbí­tanák az útlevelemet — mondta von Welczek — de előbb egv üze­netet kell átadnia nekem: ne legvek amerikai állampolgár, hanem tériek vissza Németországba. Ezért, meg­ígérik. ho«v diadalmasan vonulha­tok be Berlinbe a Brandenburgi kapun keresztül. Én leszek a né­met filmipar konmánvzó kiráilvnőie — ígérte. Én nem tudtam lemon­dani arról, hoev ezeknek a hiú uraknak a szívében megforgassam a tőrt. Udvarias voltam, és elma­gyaráztam nekik, hogv szerződést kötöttem von Sternberg gél, de na­gyon boldog lennék ha filmet, for­gathatnék Berlinben az ő rende­zésével. Fagvos csend. Képzeletbeli tőröm célba táláillt. Hangom sötéten csen­gett: hallgatásuk azt iélemti. nem akariéik. hogv von Sternberg úr fil­met forgasson az önök országában, mert zsidó? Hirtelen életre kelt a szoba. Mindannyian egyszerre be­szélitek. .önt. megmérgezte az ame­rikai propaganda. Nálunk nem lé­tezik olvan. hogv antiszemitizmus--- stb.. stb.” Éreztem hogv itt az ideie a távo­zásnak. Felálltam és azt mondtam: Nos ez gvönvörű! Várni fogok, amíg önök a szükséges intézkedéseket, megteszik von Sternberg úrral Re­mélem továbbá hogv a német saitó változtat a hangján. ami von Stern­berg urat. és engem illet. Végigmentem a végtelen folyo­són. A négv herceg iöt.t velem. Reszkettem, amikor végre ismét az utcán álltam, és megláttam a tér­iemet. aki a követség előtt. yárt”. Marlene Dietrich másnap meg­kapta meghosszabbított útlevelét, A németek mindent tudták. Tudták, mikor iár le a szerződése a Para- mounth-al. és mikor kezdődik az úi. (Következik: KASSZA-MÉREG) A szokás nagy úr Kultúra, — bújtatva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom