Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-27 / 22. szám

1982. JANUÁR 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Készülődés a hó és a jég olvadása­kor keletkező vizek, valamint a ta­vaszi esőzésekből származó vizek el­vezetésére; mélyítik, tisztítják a csatornát Tiszaderzs határában a Vízügyi Igazgatóság gépei Központi feladat a külgazdasági egyensúly javítása (Folytatás az 1. oldalról.) Az MNB elnöke elmondta, hoav az expontibővítő beru­házásokra a hatodik ötéves terv éveire előirányzott K5 milliárd forintos hitelkeret­ből 1981 végéi? 27.5 milliár- dot kötöttek le a vállalatok, az idei lehetőségek szűkösek, hitelt a korábbinál magasabb követelmények teljesítése esetén folyósítanak. Elsősor­ban olyan fejlesztéseket tá­mogatnak. ameLvek még eb­ben a tervidőszakban tiszta devizabevételt hoznak. A hi­telből létrehozott beruházás kivitelezésének és megtérü­lésének együttes ideie a ko­rábbi hat év helvett legfel­jebb négy esztendő lehet, amii érvényes az imoortDótló beruházásokhoz nyújtott hi­telekre is. Egyébként az ex- oortbővítő beruházásokhoz a Magyar Nemzeti Bankon kí­vül a Magyar Külkereskedel­mi Bank léis a Közéo-euróoai Nemzetközi Bank (CID) is nyúlt hitelt, lényegében az MNB-vel azonos elvek alán­ján. Hitelekkel segíti a Nem­zeti Bank az eneraiagazdál- kHás racionalizálását, a h-'’- téripar fejlesztését valamint a hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosításá­nak korszerűsítését is. Energiaracionalizálásra ta­valy az iparban és az élel­miszergazdaságban 68 eset­ben összesen maidnem 2.8 milliárd forint hitelt adtak. Az ésszerűsítések és korsze­rűsítések eredményeként évente minte'V 90 000 tonna ólainak megfelelő energia- megtakarítás várható. A hát­téripar feiiesztéséhez eddig négy naevobb beruházást egészítettek ki 887 millió fo­rint hitellel. A hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosítására a hatodik öt­éves tervidőszakban 10.2 mil­liárd forint értékű beruhá­zást. irányoztak elő. ezt 5.9 milliárd forint beruházási bankhitellel és egvmilliárd forint állami kölcsönnel tá­mogatják. Ehhez a bank ed­dig kereken kétmilliárd fo­rint hitelt engedélyezett. A bank a rövidleiáratú forgóeszköz-hitelezést is az egyensúly javításának szol­gálatában használia fel. tá­mogatva a gazdaságos válla­lati akciókat, ugyanakkor ki­zárta a hitelezésiből a oiac hiányában tartósan raktárra termelő, vagy az indokoltnál nagyobb készleteket felhal­mozó vállalatokat. Az MNB elnöke elmondta, hogy a hi tel kénes kisvállala­tok és kisszövetkezetek egy­szerűsített eljárással juthat­nak bankhitelhez. Továbbra is érvényes az a szabálv. hogy úionnan alakuló vállal­kozások esetián az alapítók­nak kell biztosítaniuk az in­duló vagyont, vagyis az álló­eszközöket és egyévi foreó- eszfcözszükségletet. H-' meg­levő vállalatok hozmaik létre leányvállalatot, kisvállalatot, ők adják a szükséges a'aoító tőkét, s ehhez hitelt is aza’-- nítók kérhetnek. A vá'lninto­kon belül alakuló szakcso­portok számára is az anya­vállalat kérhet hitelt. A ma­gánvállalkozók kölcsönügveit az OTP intézi. Gáz nélkül Tízszer „szállt ki” a szerelő / TIGÁZ- ügyelet a megyeszékhelyen A megyeszékhely Szántó kőrútján a Moszkvics fur­gonból előkerült esv vado­natúj gázóra és Űri Szabó Laios. a TIGÁZ szolnoki ki­rendeltségének szerelője el­indult ..gyógyítani”. Amikor belépett a IV. emeleti lakás­ba. nagv kő eshetett le a hi­bát bejelentő fogyasztó (a ..gázos" zsargonban ez a ne­vük). Kerekes Andrásné szí­véről. Szombatról vasárnap­ra virradó éiiel vette észre a család, hogy a parapett-kálv- hában csak pislákol a láng. nem fűt. Reggelre már nem volt meleg víz sem. nem égett a tűzhely: veszélybe került a hétvégi ebéd. A TIGÁZ ügyeletén a tü­neteket telefonon hallva nem volt nehéz megállapítani a diagnózist: lezárt — maeva- rán szólva, a vezetéken érke­ző gázt nem engedte tovább — a mérőóra. ..Pár perces munka az egész javítás” — mondta a kocsiba ülve az or­vosolni küldött szerelő, és igaza is lett Talán öt percre volt szükség az óra kicseré­léséhez. a tömítések szappa­nos ellenőrzéséhez. Nem sok időt rabolt el. a háziasszony szívességként kért óhaiármk teliesítése sem: a család egv hónapia költözött úi ottho­nába. Úri Szabó Laios segéd­kezett a kályhák begyújtásá­ban. készségesen állított, a fő- zőtűzhelv eevik lángián is A kiszállásért nem kellett ..a mérőcsere a vállalat re­zsijét terheli”. Pénz csak ad­dig került szóba, amíg az ügyeletes szerelő a felkínált borravalót udvariasan elhá­rította. ..Csak nagyon kivéte­les esetben fogadok el pénzt. Akkor, ha a kötelességemnél jóval többet tettem. Nálunk a legtöbben valahogy megalá­zónak tartják a baksist” — mondta. ..A másodlagos jövedelem” etikai kérdései már az ügye­leti szobában kerültek szóba. Zavartalanul beszélgethet­tünk Űri Szabó Lajossal és a másik ..szolgálattevő” szere­lővel. Zsidai Lászlóvail: a munkát adó telefon szófián maradt. A riporter ..fogyasz­tói” kérdésére a szakembe­rek elmondták, bogv naav hi­degben (amikor sokan fűié­nek) sem csökkenhet a háló­zatban a nyomás. Éne az au­tomatikus szabályozás a ga­rancia. A csövekben felkava­rodó por. a készülékek gya­kori babrálása” okozhat za­vart. Azt is érdemes volt megtudni, hogv a hétvégi ügvelet csak sürgős esetben, például szivárgás bejelenté­sekor. vagy akkor ..száll ki”, ha egv lakás teljesen fűthe- tetlenné válik. A hallgató telefon a ké­szenlétben álló szerelőknek még délután is megengedte hogv sakkozzanak, néhánv érdekes történet is feleleve­nedett. Van vagy tíz éve. hogv szilveszterkor eav idős bácsi azért riasztotta a ..gá­zosokat”. mert nem volt kedve magányosan elfogyasz­tani ünnepi pálinkáját. Per­sze. a vaklárma ritka, mint a fehér holló. A szombati késő délután és az este már mozgalmasabb volt. A víkend első naoián a furgon végül is tízszer induLt útnak, vasárnap pedig hat­szor szállt ki a reggel nyolc­kor szolgálatba lévő váltás ügyeletéinek 24 órája alatt. Szóval, komplikált, eset nél­küli. nyugodt hétvége volt. Nem ilven biztatóan kez­dődött az úi év. Hétfőn a Centrum Áruház elől. vala­mint a Keskeny János út és a Kassai út rárkáról jelen­tették a vezeték szivárgását. A TIGÁZ brigádjai azonnal akcióba lépték. Kell is a gyorsaság, a készenlét! Mint az illetékesek elmondták, ahogyan a kemény faev en­ged. alaposan megmozgatta a talajt, a vezetékeket. Ilyen­kor több hibára kell számí­tani. Kedden újabb szivárgáshoz nem riasztották a gázszerelő­ket. A brigádok — mert mindkét eset a komplikáltab­bak közé tartozik — a Cent­rum előtt és a Keskenv Já­nos úton folytatták a hibák okának felderítését. — vszi — Hetente közel 150 darab futball-labda készül a tiszafüredi Gépipari Szövetkezet Kocsujtaiui iabdavarro reszlegeben „Mindenki a piacról él...” Pénzben és erkölcsiekben I smerős a mondat, valljuk be őszintén, már-már sztereotí- I piává lett az utóbbi években. Ezzel kez­dődik mindannak megindoko­lása, amit nem tud (s oly­kor: amit nem akar) megva­lósítani egy-egy vállalat, in­tézmény vezetője. Még gyak­rabban hangzik el olyankor, amikor bérről, fizetésről, ja­vadalmazásról, anyagi elis­merésről van szó: „népgaz­daságunk jelenlegi helyzeté­ben, sajnos .. Szögezzük le mindjárt elöljáróban: a fenti mondat, bármilyen gyakran hangzik el, az esetek nagy részében valóságot tükröz. Nehéz az ország helyzete, nagyon kell takarékoskodni ahhoz, hogy legalább nagyjában-egészé- ben megtarthassuk mindazt, amit eddig elértünk. De épp­úgy igaz az is, hogy az ered­mények nem születnek ma­guktól,. s hogy az unásig is­mert alapigazságokat még- egyszer ismételjük: mindenki a piacról él, s a több és jobb munkát honorálni kell. Vagyis ismét az anyagi el­ismerésnél tartunk. Ezersze­resen bizonyított tény, hogy a jó munkához, a vállalat és a népgazdaság érdekében ki­fejtett erőfeszítésekhez az is kell. hogy mindezt anyagilag is elismerjék. Nem pongyola­ságból ismétlem itt az is szócskát, hanem azért, mert a pénz csak az egyik olda- la< az egyik lehetősége a ki­emelkedő munka elismerésé­nek. De maradjunk még egy gondolatnyit az anyagiak­nál. Régóta hangoztatott kö­vetelés, mi több: kitűzött cél, hogy „egyenlő munkáért egyenlő bért”. Lehetne be­szélni arról is, hogy ez ma még nem mindenütt valósul meg, elsősorban ott, ahol fér­fiak és nők végzik ugyanazt a munkát. De van ennek az éremnek egy másik oldala is, ami nemhogy hatálytalaní­taná. inkább erősíti az ed­digieket: jobb és több mun­káért több bért! Vannak vál­lalatok, gyárak, ahol ezt — nem utolsósorban a mind jobban kiteljesedő üzemi de­mokrácia segítségével — igyekeznek megvalósítani. Másutt afféle vágyálomnak tüntetik fel. mondván: sok a megkötöttség, nem elég a béralap. Vagy még inkább: mit fog szólni az, akinek nem emeljük a bérét? S ma­rad az egyenlősdi, amiről pe­dig éppen a legutóbbi évek­ben bizonyosodott be legvi­lágosabban, hogy semmit nem visz előre. Van az anya­gi elismerésnek még egy sor fajtája, amely a vállaJatok vezetőinek rendelkezésére áll: jutalom, célprémium stb. „Csupán” arra van szükség," hogy akinek ez az ösztönzé­si mód a hatásköréhez tarto­zik, merjen élni, s helyesen éljen vele. Ez volna annak a sokat em­legetett lónak az egyik olda­la. A másik pedig az, hogy kiemelkedő teljesítmények, ésszerűsítések, a vállalat ér­dekében tett fáradozások el­ismerését nem is tudják más­képpen elképzelni, mint anyagiakkal. Kétségtelen, hogy a pénz mindig és min­denkinek jól jön. De számos vállalati igazgató, üzemrész­vezető, sok kis és nagy „fő­nök” hajlamos megfeledkez­ni arról, híogy erkölcsi elis­merés is van a világon. Természetesen nem arról van szó, hogy térjünk vissza az ötvenes évek gyakorlatá­hoz, amikor dicsőség- és szé­gyentáblák függtek minden gyárkapun, s a „csasztuska- brigádok” kínrímekben zeng­ték a normáját sokkal túltel­jesítek dicséretét. Kétes ér­tékű dicsőség volt az ilyen, aligha akad, aki ilyesmit visszakívánna. Hát akkor hogyan? Köz­tudomású, hogy az erkölcsi elismerésnek kitüntetésekben megnyilvánuló formája va­lamiképpen mégis anyagia­kat is jelent, hiszen a kitün­tetés pénzzel jár együtt. így valóban egyszerre lehet ele­get tenni a jó munka anya­gi és erkölcsi elismerésének akár egy Kiváló Dolgozó érem, akár magasabb kitün­tetés adományozásával, illet­ve erre felterjesztett javas­lattal. Kitüntetés azonban nem jut, nem is juthat min­den jól dolgozónak, s olykor az is sokat számít, hogy az elismerést gyorsan kapja meg az, akit megillet. Jól bevált formája az er­kölcsi elismerésnek, hogy a jól dolgozó, a közösségért tenni tudó és akaró ember hamarabb jusson olyasmihez, amire szüksége van, illetve amiből keveset kell sok em­ber között elosztani. így például — ha a többi körül­mény, a gyermekek száma, a szociális rászorultság stb. azonos vagy hasonló — a vállalat rendelkezésére álló lakáskeretből előbb annak kell kapnia, aki — akkor is jelentkezett, amikor tőle kér­tek valamit. Vagy — ugyan­csak például — az is az er­kölcsi elismerésnek egy for­mája lehet, hogy a vállalati bölcsőde, óvoda felvételeinél előnyben részesítik azokat, akik munkájukkal, ötleteik­kel. újításaikkal, a köz érde­keinek szolgálatával kitűn­tek. A jutalmazás, az. anyagi és erkölcsi elismerés sehol sem egyszerű kérdés. Vannak mérlegelendő szempontok, s gyakori, hogy különböző ér­demek várnak elismerésre, de a lehetőségek korlátozot­tal!. Ilyenkor természetesen nehéz megmagyarázni azt. hogy miért az egyik és miért nem a másik kapta meg azt, ami mindkettőt megilleti. Sovány vigasz, ha a vezető csupán annyit tud mondani: majd legközelebb ... Teljesen elválasztani sem lehet a kettőt: a munka vagy akár a vállalathoz való hű­ség anyagi és erkölcsi elis­merését. Hiszen az anyagi elismerés sem csupán pénzt jelent — feltéve, hogy való­ban a legméltóbbak kapják —, s az erkölcsi elismerésnek is vannak mindig anyagi vo­natkozásai is. De olykor még egy elismerő oklevél, egy el­ismerő szó is hathat ösztön­zően a további munkára. S legalább annyit jelent, ha a vállalata érdekeit szem előtt tartó ember azt látja, hogy okos gondolatai tovább­gyűrűztek, jótanácsait meg­fogadták. Elismerés ez ak­kor is, ha csak szűk körben tudják, hogy — például — egy munkafolyamat jobb megszervezése kinek az ér­deme. indezekhez az kell, hogy a ve­zetők állandóan tartsák a szemü­ket — nemcsak a termelésen, hanem — a ter­melő emberen is. Látniuk kell, hogy ki érdemes elis­merésre, dönteniük abban, hogy ki mennyire veszi ki részét a közös erőfeszítések­ből, s ezért mennyit érdemel az együtt elért eredmények­ből. „Népgazdaságunk jelen­legi helyzetében” nem a szűk lehetőségekre kell panasz­kodni. Ellenkezőleg: az a sokszor emlegetett nehéz helyzet követeli meg külö­nös súllyal, hogy az érdemek elnyerjék az elismerést. Pénzben és erkölcsiekben. — Ve —

Next

/
Oldalképek
Tartalom