Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-23 / 19. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. JANUÁR 23 Arcképvázlat A boldog bőgős Még kisdkoliás volt. amikor apja — a Tisza Szállóban évtizedekig köztiszteletnek és szeretetnek örvendő zenész — zeneiskolába íratta. Hegedülni tanult, de 'bármenynyire is gyerek egv hétéves, ő már akkor tudta, bőgős lesz. mint a Dana. Akii különben — és erre külön kér '—. nagyon büszke volt szód nevére, ami nem Aval írandó. csak egyszerűen így: Aravei án. Ülök Argyelán. Lászlóik másfélszobás lakásában, gyönyörködöm a negyedik gyerekben, a novemberben született Lacikában, aki ebben a nagy családban a legnagyobb boldogság. Három lány után érkezett. Apai nagyanvia felsóhaitott: végre. a gyökerek tovább haltának. a szén név tovább meg? marad, hiszen csak egv fiam van. s a lánvaimi a fériük nevét viselik.” Ülök. s beszélek többet tán mint kéne. kérdezek rengeteget mert legalább olyan ; -M érzem magam. mint otthon valaha, a nagyszülők, a szülők hajlékában. ahol — ezt utóbb tudia meg az ember — boldog voltam. Nos. ez a levegőben is vibráló, szinte kézzel fogható boldogság, családi béke és megértés ami évek óta foglalkoztat, ami miatt úgy érzem. ínná kell Arsve- lán Lászlóról, a négvgvere- kes zenésznői. Nem kell bemutatni ! A közelmúltban kis közvéleménvkutatást végeztem szolnokiak körében. Ismerik. Pedig sok zenész azt mond- ia. legvintve: ugvan kevés "becsülete van a szórakoztató szakmának. Látszik ez a pénzből is. amit eav-egv estére kannak. Argyelán László nem panaszkodik. Tulajdonképpen miniszteri engedéllyel kezdte gyerekként este tízig dolgozhatott a Tisza Szállóban a szép emlékű Bedő zenekarban. Aztán is ott. folytatta. mígnem katonának hívták. Persze közben is tanult. rengeteget. Sóhait. Varga Józsi bácsi, a drága nagvszívű zenész-tanító. megannyi zieniísz gverek ta- nára-nevelője elment már rég. elárvult a csellóia... A népzenére, a magvar nóták ismeretére Szabó Aladár nyufídíias bőgős oktatta. Nem életrajzot akarok írni. az máshová kell. nem egv újságba. Argyelán Lászlóról mégis el kell mondani, hoav világot iánt zenész ás. Először az NDK-ba. maid Finnországba szerződtek. A négytagú zenekar egv család volt a messzeségben, hiszen két sógorával Fazekas Károllyal és Lászlóval iár- ta a világot. Túrnéztak a legtovább és egvfolvtábam 16 hónapig Norvégiában. Megint sóhajt. Emiatt. Marika a felesége 1975-ben — akkor a még hatéves Marikával és a négyéves Zsuzsi lánnyal — egyedül költözött a Zagyva-parti garzonból az Adv Endre úti. mostani lakásba. összesen 25 hónapot volt távol övéitől egv olvan ember, akiről nehezen tudná bárki eldönteni, a családiát vagy a zenét szereti jobban. ®ondolom. egyformán. Azért ne vegye senki zokon: a családi szeretőiben az ösz- szetartás szép. immár tizennegyedik évében a feleségnek is legalább olvan része van. mint élete páriának. Jó három évvel ezelőtt mindketten eldöntötték. csak László iöhet. — aztán megszületett a harmadik kislány. Éva után nem akartak már gyereket. És 1981 novemberében Argvelánék boldogsága mégis bekövetkezett: meaiött ifiú Argvelán László. A bőgős. — aki időnként a basszusgitárra se haragszik. s szívesen húzná néo- táncegyüttesnek is a taloalá- valót — pár évi hazai itt-ott muzsikálás után ianuártól ismét a Tisza Szálló szerződött zenésze. Sógora. Fazekas László a ..bandagazda”, s ő. aki iól érezte magát a Pelikánban. a Tallinban. szarvasi és gyulai léltt érmekben, most mégis sok nosztalgiával azt mondia: ..Azért a Tisza Szálló mégis a legkedvesebb.’ Ebben persze az is befolyásolhatta. hogy a legöregebb szállások és törzsvendégek még emlegetik a fiatalon elhunyt édesapját, hogv a Tiszában, időnként olv sok régi. gyerekkorban ismert és tisztelt vendég megfordul. Azt hiszen, a világot iárt bőgős családi boldogsága most telies. Faggattam a példaképekről. a kedves, a legkedvesebb zenéiéről. Mondta hogv Amstrang, meg Pege Aladár. s elismerte azt is. a ..swinges-fcorsziak” amit teljesen magáénak érez. De egv zenész, aki gyerekkora óta embereket, szórakoztató ember, nem válogat, nem is teheti. Ezért a 37 éves fiatalember rockban — beatben se idegen. Szerdánként. a szabad napja csak a családé. Dekát tulajdonképpen mióta nős. midig így volt. A kis Éva megszületése után például apu éjszaka dolgozott, nappal nevelt — Marika, a feleség nem vette ivénvbe a gyest. Aki nem próbálta is elhiheti, csak azért akkoriban ió ha 150 forint volt egv estére a zenész fizetsége. Most 190 naponta. _ Nagyot nevet. Azt hiszem, azok közé tartozik akik élni se tudnak a muzsika nélkül, s ha neki kéne fizetni, akkor is pódiumon lenne. De ió is ilven család- és munikaszerető emberrel találkozni! Sóskúti Júlia Tél a pusztán Változatok egy témára Varriációk egy témára: a téli pusztára, a csendre. a téli napsütésben dermedő gémeskútra. a dőlt-didergő fára. s a lábnyomokra. amelyek mégis azt bizonyítják, nem madárlátta vidék a puszta csunán... (T. Katona László kénéi) Beszélgessünk a protekcióról Rendben van. beszélgessünk. De mit lehet arról mondani, ami állítólag nincs! Megszűnt, kimúlt — állítják egyesek. Már elsősorban az érintettek, akikről viszont mások állítják, hogv azokon a munkaterületeken, ahol az érintettek dolgoznak, él és virágzik. ,— Miért? Ügy gondolia. hogv a lakáselosztásnál. vagy a lakáscseréknél nincs kiskapu? .Vagy nincs a bölcsődei óvodai felvételeknél? — mondia envhén ingerülten M. Aroádné és hozzátette: — Kérem neír- ia ki a telies nevem és a mun'-ahelvem az újságba, miért vegvek a nyakamba az őszinteségemért bait, zűr* — Protekció a lakáselosz- tásnál? — ismételte kérdésemet Csemánv Béla. a törökszentmiklósi Tiszatái Tsz elnöke. — Mondok egv esetet-. amiből kiderül a válaszom is. A lányom Szolno- kond olgozrik, szabó szakmunkás. a veiem elektroműszerész. a lánvom oktató is a szakmunkásképzőben, d- lakásuk az nincs. Amit csak ’°het én megmozgattam hagy lakáshoz iussa- nak. Eredménytelenül. Maid. ha sorra kerülnek ez volt a válasz. Hát akkor van n’’otekció? Kiskapu nélkül — Ugve tudta, hogv a közvélemény mindig érdeklődéssel kíséri a lakások kiutalását. a lakáscseréket és számtalan híresztelés kan látra jogtalan előnvhöz iu- tásokról? — kérdeztem dr. Krizsa Sándort, a szolnoki városi tanács vh '«azvatási osztályának vezetőiét. — Ezzel .tisztában vagyok. A megalapozatlan vélemények szerintem abból adódnak. hogv az emberek nem ismerik kellően a iogszabá- lvoVat. Mire gondolok? Jogszabály íria elő néldóul. ho^v az épülő lakások 5 százalékát azoknak kell adni. ak'1- termelést érdekből kerülnek egv munkahelyre, további három száza'ékát olyannyiak. akik a társadalom életében fontos feladatot, funkciót látnak, el. Ezenkívül a vállalatok évek során 2-3 alkalomra érvényes bérlők5 ielölési io.eot. vásárolnak a tanácstól súlvos ezrekért. Természetes, hogv ahánv lakásra azt megvették, ők túlélik ki a bérlőket is. És ha ily módon egy évben 30 lakást e címeken utalunk ki. odafigyelnek rá. — Mondhatiuk tehát azt. ho°v lakásügyben nincs kiskapu? — A társadalom tagiainak ilven nagv figyelme mellett s’^nte lehetetlen iogtalan előnyöket biztosítani egyeseknek. Nem szólva az. elosztási rendszerről: társadalmi bizottság vizsgália a kérelmek jogosságát, a géni besorolás több mint százféle szempont alapján rangsorol osztályunk v*'-— énvezi és te-'eszti elő az ezek alapién készített javaslatot, amelyben a tanács végre- haitó bizottsága dönt. A társadalmi igazságérzetnek megfelelően évek óta a név- ier—’ékre kiutalt lakások listáiét kifüggesztjük. azt. bárki megnézheti, véleményezheti. Ezek ellenére tévedhetünk. de ennek kevés a valószínűsége. — önt. mint az igazgatási osztálv vezetőiét, nem környékezték még meg... — Ügv. hogv anvasi ellenszolgáltatást ígértek volna? Nem! De úgv már igen. hogv próbáltak rábeszélni, intézzem el. mert ilven és ilven rossz a helyzetük. Minden ilven kérést körültekintő -kivizsgálás követ, de a kérelem akkor is a társadalmi bizottság elé kerül. Ez kicsit önvédelem is. kár volna egv r>io:t is kétes szituációnak kitenni egv állami szervezetet. — És amikor egv-eev ilven szívességkérést elutasított, nem jelentették fel? Nem mentek panaszra ön ellen? — Ezt a vezetőim tudiák. én csak hollottam hogv volt panasz ellenem. A lakáselosztás nagy felelősséggel iár. mert egyelőre nem tudunk elég lakást építeni. Igv aztán az emberek ott is ár- nvékoí látnak, ahol nincs, és nem lehet csodálkozni, hogv elkeseredett emberek meggondolatlan kijelentésekre ragadtatják magukat. „Okos” emberek — Protekció! Ugvan kérem. az Okos emberek már * ráiöttek. hogv nem protekciót kell keresni, helyette iobb módszer is van: panaszosleveleket kell írni a különböző szervekhez, azt, remélik. hogv ígv hamarabb elintéződika kérésük,— jegyzi meg'nem kevéssé ironikusan Komáromi Gvörgv. a szolnoki Ingatlankezelő Vállalat 'igazgatója. Azt mondia ezzel, hogv önöknél nincs létjogosultsága a protekciónak, vagy ha úgv tetszik a szívességkérések tel iesítésének ? — Nincs. Nálunk is apparátus dolgozik: a bejelentéseket a hibafelvevő iegvzi fel. a másik munkatárs ütemezi a munkákat, a harmadik számláz... — Ugve mégis hallott arról. hogv vannak hírek so- ronkívüli lakáskarbantartásokról. gvors ügyintézésekről . — Mit mondhatnék erre? Att-M. ha például valaki tőlem kért segítséget. még nem intéződött el gyorsabban az üave. — Mondok egv néldát: ha két e°vforma oanasszai fordul Önhöz mondiuk egv vállalat takarítónőié, és egv ..tekintélyes’ ember, akkor kinek a panaszát, orvosolják előbb? — Ne folytassa: én 11 éve dolgozom itt. tudom mit kell csinálnom. — Értem. — Az. hogv az emberek kénytelenek baráti szívességeket kérni igénybe venni, az. a hiánygazdálkodással füg® össze Ha ülne itt. nálunk egyszerre tíz-tizenöt, vízvezeték-szerelő. akkor gyorsan eltudnánk hárítani a vízszerelési hibákat a lakásokban. de' nincs, tehát (csak sorba, egvmás után intézhetjük el a bejelentéseket, De azt nvugodt, szívvel kijelenthetem: jogszabállyal ellentétes ügyekbe nem megyünk bele. — Csak az elemes és a gyermek bútorokból nehéz, kielégíteni az igényeket, egyébként amint látia. megfelelő a választék — magyarázza Kuliga László, a DOMUS áruház igazgatója. — Ezekre előiegvzést, veszünk fel és 90 naD a várakozási idő. Persze ”—1 aki ■ hamarabb meg akaria kapni a bútort. Jó, ha van — Es akkor mit csinál az illető? Protekciót keres? Baráti szívességet kér? Esetleg egv kis ..előleggel” igyekszik' segítségre bírni az. eladót? — Amikor én idejöttem az áruházba dolgozni, azt mondtam: csak egvszer kapjak raita valakit, hogv csúszópénzt fogad el. az másnap már veheti a munkakönyvét. Egvszer mégis történt i’ven eset. Az az eladó már nem dolgozik nálunk. Éppen az ilvenfaita esetek megelőzését szolgália az előjegyzés. — Ugve tudia. hogv hírek járnak névre szóló bútor- küldeménvekről. — Csakhogy ez ellen mi vaimi keveset tehetünk. Ha valakinek ismeretsége van egy bútorgyárban* elintézi, '-opv neki névre szólóan küldiék ide a kért bútort. Persze emiatt voltak vitáink a vásárlókkal, de tulajdonképpen ez nekünk plusz forgalmat ielent és hanesú- lvozom. ez ellen nincs mit tenni. Ha maid minden bútorfélééiből ió lesz a kínálat. .. — Szóval az a véleménye, lé ha van az embernek kapcsolata. összeköttetése? — Hát van amikor szükség van rá... — önnek mikor volt erre szüksége? — Amikor Déldául szerettem volna, hogv hamarabb iavítsák ki a génkocsimat. — Kérnek-e a kórházi orvosoktól protekciót? — Amikor már az ember mögött 30 éves tapasztalat áll, nagyjából tudja mire számíthat. Szólok egy betegnek, holnapután má,r hazamehet X. bácsi. Másnap „jön egy telefon”: nem tartanánk még benn az öreget, mert a hozzátartozói nem tudnak mit kezdeni vele, nincs aki gondozza. Ilyenkor mit tegyen az ember?! Itt tartja a bete°et, — így ár. Szűcs Eszter osztályvezető főorvos. — Ma ahhoz nem keld semmiféle összeköttetés, hogy az emberek kórházba kerüljenek, ha arra szükségük van. De a családok — persze vannak kivételek — amikor magatehetetlenné, vagy állandó ápolásra, vigyázásra szorul az idős szülő, akkor igyekeznek mindent elkövetni, hogy a mamát, vagy a papát bedugják a kórházba mi gondoskodjunk róluk, holott nem betegek, csak idősek már. — Protekciót nem, inkább szívességet kérnek. Ha egy egészségügyi dolgozó hozzátartozója megbetegszik, kéri azonnal vegyük fel vagy ha egy körzeti orvos telefonál, hogy előbb helyezzük el a betegét akkor megtesszük, — mondja dr. Czinege Mátyás főorvos. — Az emberek nem szívesen beszélnék erről, de baráti. koilegális szívességkérés -tevés mégis csak van. Bár ez a mi számunkra nem jelent semmilyen előnyt. Aztán tapasztaltuk, hogy az olyan idős ember, akinek a hozzátartozói, a rokonai „jól szituáltak”, hamarabb bekerülnek egy szociális otthonba, mint azok, akikkel senki sem törődik. — Van még egy téma, amelynél gyakori a szívességkérés: írjak föl külföldi gyógyszereket. ’ amelyet Svájcban, vagv másutt kiválthatnak. Nem teszem meg — egészíti ki az előbbieket dr. Czakó László osztályvezető főorvos. Három szál virág — Foglalkoztat a kérdés: vajon a gazdasági életben mennyire van jelentősegük a személyes kapcsolatoknak ? — Egyre kevésbé számít az ismeretség. — állítja Cse- mány Béla. — Például az alkatrészellátásban: a termelési rendszerek kihajtják azt amire szükségük van, a többit megveheti bárki, amíg a készlet tart. Persze azért az anyagbeszerzők személyes kapcsolatain. a szemfülességükön még mindig, sok múlik. — És ennek nincs ára? — De van. Nem kérnek, de az ott dolgozóknak jólesik a figyelmesség, ami lehet három szál virág is. És ahpgy a pult alól lehet banánt kapni, ugyanúgy lehet csapágyat is. Mit mondhatunk e beszélgetések után? A jogtalan előnyszerzésre való hajlam. nem szűnt meg, s megtörténik, hogy van, akinek sikerül megtalálnia a kiskaput, a „segítő” kezet, többnyire a viszonosság reményében. A legkényesebb, legérzékenyebb területeken az erősödő társadalmi ellenőrzés egyre szűkíti, s lehetetlenné teszi a visszaéléseiket, az anyagi vagy erkölcsi megvesztegetést, a „kijáró” embereket. A látszólag egyszerűnek tűnő szí- vességkérés:, és ennek teljesítéséit olykor egy hajszál vagy még ennyi sem választja el a protekciótól. Ez mindenki számára figyelmeztető! Ha valahol, s valamiben szükség van, ott veszély is van, s a veszély is megnő. A protekció ellen tehát nemcsak morálisan kell küzdenünk, hanem a. talaját is fel kell szántanunk. Varga Viktória
