Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-23 / 19. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. JANUÁR 23 Arcképvázlat A boldog bőgős Még kisdkoliás volt. amikor apja — a Tisza Szállóban évtizedekig köztiszteletnek és szeretetnek örvendő zenész — zeneiskolába íratta. He­gedülni tanult, de 'bármeny­nyire is gyerek egv hétéves, ő már akkor tudta, bőgős lesz. mint a Dana. Akii kü­lönben — és erre külön kér '—. nagyon büszke volt szód nevére, ami nem Aval íran­dó. csak egyszerűen így: Aravei án. Ülök Argyelán. Lászlóik másfélszobás lakásában, gyönyörködöm a negyedik gyerekben, a novemberben született Lacikában, aki eb­ben a nagy családban a leg­nagyobb boldogság. Három lány után érkezett. Apai nagyanvia felsóhaitott: vég­re. a gyökerek tovább haltá­nak. a szén név tovább meg? marad, hiszen csak egv fiam van. s a lánvaimi a fériük nevét viselik.” Ülök. s be­szélek többet tán mint kéne. kérdezek rengeteget mert legalább olyan ; -M érzem ma­gam. mint otthon valaha, a nagyszülők, a szülők hajlé­kában. ahol — ezt utóbb tudia meg az ember — bol­dog voltam. Nos. ez a leve­gőben is vibráló, szinte kéz­zel fogható boldogság, csalá­di béke és megértés ami évek óta foglalkoztat, ami miatt úgy érzem. ínná kell Arsve- lán Lászlóról, a négvgvere- kes zenésznői. Nem kell be­mutatni ! A közelmúltban kis közvéleménvkutatást vé­geztem szolnokiak körében. Ismerik. Pedig sok zenész azt mond- ia. legvintve: ugvan kevés "becsülete van a szórakozta­tó szakmának. Látszik ez a pénzből is. amit eav-egv es­tére kannak. Argyelán László nem pa­naszkodik. Tulajdonképpen miniszteri engedéllyel kezd­te gyerekként este tízig dolgozhatott a Tisza Szálló­ban a szép emlékű Bedő ze­nekarban. Aztán is ott. foly­tatta. mígnem katonának hívták. Persze közben is ta­nult. rengeteget. Sóhait. Varga Józsi bácsi, a drága nagvszívű zenész-tanító. megannyi zieniísz gverek ta- nára-nevelője elment már rég. elárvult a csellóia... A népzenére, a magvar nóták ismeretére Szabó Aladár nyufídíias bőgős oktatta. Nem életrajzot akarok ír­ni. az máshová kell. nem egv újságba. Argyelán Lász­lóról mégis el kell mondani, hoav világot iánt zenész ás. Először az NDK-ba. maid Finnországba szerződtek. A négytagú zenekar egv csa­lád volt a messzeségben, hi­szen két sógorával Fazekas Károllyal és Lászlóval iár- ta a világot. Túrnéztak a legtovább és egvfolvtábam 16 hónapig Norvégiában. Megint sóhajt. Emiatt. Ma­rika a felesége 1975-ben — akkor a még hatéves Mari­kával és a négyéves Zsuzsi lánnyal — egyedül költözött a Zagyva-parti garzonból az Adv Endre úti. mostani la­kásba. összesen 25 hónapot volt távol övéitől egv olvan ember, akiről nehezen tud­ná bárki eldönteni, a család­iát vagy a zenét szereti job­ban. ®ondolom. egyformán. Azért ne vegye senki zokon: a családi szeretőiben az ösz- szetartás szép. immár tizen­negyedik évében a feleség­nek is legalább olvan része van. mint élete páriának. Jó három évvel ezelőtt mind­ketten eldöntötték. csak László iöhet. — aztán meg­született a harmadik kis­lány. Éva után nem akartak már gyereket. És 1981 no­vemberében Argvelánék bol­dogsága mégis bekövetke­zett: meaiött ifiú Argvelán László. A bőgős. — aki időnként a basszusgitárra se harag­szik. s szívesen húzná néo- táncegyüttesnek is a taloalá- valót — pár évi hazai itt-ott muzsikálás után ianuártól is­mét a Tisza Szálló szerződött zenésze. Sógora. Fazekas László a ..bandagazda”, s ő. aki iól érezte magát a Peli­kánban. a Tallinban. szarva­si és gyulai léltt érmekben, most mégis sok nosztalgiával azt mondia: ..Azért a Tisza Szálló mégis a legkedvesebb.’ Ebben persze az is befolyá­solhatta. hogy a legöregebb szállások és törzsvendégek még emlegetik a fiatalon el­hunyt édesapját, hogv a Ti­szában, időnként olv sok ré­gi. gyerekkorban ismert és tisztelt vendég megfordul. Azt hiszen, a világot iárt bőgős családi boldogsága most telies. Faggattam a példaképek­ről. a kedves, a legkedve­sebb zenéiéről. Mondta hogv Amstrang, meg Pege Ala­dár. s elismerte azt is. a ..swinges-fcorsziak” amit tel­jesen magáénak érez. De egv zenész, aki gyerekkora óta embereket, szórakoztató ember, nem válogat, nem is teheti. Ezért a 37 éves fia­talember rockban — beatben se idegen. Szerdánként. a szabad napja csak a családé. Dekát tulajdonképpen mióta nős. midig így volt. A kis Éva megszületése után például apu éjszaka dolgozott, nap­pal nevelt — Marika, a fele­ség nem vette ivénvbe a gyest. Aki nem próbálta is elhiheti, csak azért akkori­ban ió ha 150 forint volt egv estére a zenész fizetsége. Most 190 naponta. _ Nagyot nevet. Azt hiszem, azok közé tartozik akik élni se tudnak a muzsika nélkül, s ha neki kéne fizetni, akkor is pódiumon lenne. De ió is ilven család- és munikaszerető emberrel ta­lálkozni! Sóskúti Júlia Tél a pusztán Változatok egy témára Varriációk egy témára: a téli pusztára, a csend­re. a téli napsütésben dermedő gémeskútra. a dőlt-didergő fára. s a lábnyomokra. amelyek mégis azt bizonyítják, nem madárlátta vidék a puszta csunán... (T. Ka­tona László kénéi) Beszélgessünk a protekcióról Rendben van. beszélges­sünk. De mit lehet arról mondani, ami állítólag nincs! Megszűnt, kimúlt — állít­ják egyesek. Már elsősorban az érintettek, akikről viszont mások állítják, hogv azokon a munkaterületeken, ahol az érintettek dolgoznak, él és virágzik. ,— Miért? Ügy gondolia. hogv a lakáselosztásnál. vagy a lakáscseréknél nincs kiskapu? .Vagy nincs a bölcsődei óvodai felvéte­leknél? — mondia envhén ingerülten M. Aroádné és hozzátette: — Kérem neír- ia ki a telies nevem és a mun'-ahelvem az újságba, miért vegvek a nyakamba az őszinteségemért bait, zűr* — Protekció a lakáselosz- tásnál? — ismételte kérdé­semet Csemánv Béla. a tö­rökszentmiklósi Tiszatái Tsz elnöke. — Mondok egv ese­tet-. amiből kiderül a vála­szom is. A lányom Szolno- kond olgozrik, szabó szak­munkás. a veiem elektro­műszerész. a lánvom oktató is a szakmunkásképzőben, d- lakásuk az nincs. Amit csak ’°het én megmozgat­tam hagy lakáshoz iussa- nak. Eredménytelenül. Maid. ha sorra kerülnek ez volt a válasz. Hát akkor van n’’otekció? Kiskapu nélkül — Ugve tudta, hogv a közvélemény mindig érdek­lődéssel kíséri a lakások ki­utalását. a lakáscseréket és számtalan híresztelés kan látra jogtalan előnvhöz iu- tásokról? — kérdeztem dr. Krizsa Sándort, a szolnoki városi tanács vh '«azvatási osztályának vezetőiét. — Ezzel .tisztában vagyok. A megalapozatlan vélemé­nyek szerintem abból adód­nak. hogv az emberek nem ismerik kellően a iogszabá- lvoVat. Mire gondolok? Jog­szabály íria elő néldóul. ho^v az épülő lakások 5 szá­zalékát azoknak kell adni. ak'1- termelést érdekből ke­rülnek egv munkahelyre, to­vábbi három száza'ékát olya­nnyiak. akik a társadalom életében fontos feladatot, funkciót látnak, el. Ezenkí­vül a vállalatok évek során 2-3 alkalomra érvényes bér­lők5 ielölési io.eot. vásárolnak a tanácstól súlvos ezrekért. Természetes, hogv ahánv la­kásra azt megvették, ők tú­lélik ki a bérlőket is. És ha ily módon egy évben 30 la­kást e címeken utalunk ki. odafigyelnek rá. — Mondhatiuk tehát azt. ho°v lakásügyben nincs kis­kapu? — A társadalom tagiainak ilven nagv figyelme mellett s’^nte lehetetlen iogtalan előnyöket biztosítani egye­seknek. Nem szólva az. el­osztási rendszerről: társa­dalmi bizottság vizsgália a kérelmek jogosságát, a géni besorolás több mint százfé­le szempont alapján rangso­rol osztályunk v*'-— énvezi és te-'eszti elő az ezek alap­ién készített javaslatot, amelyben a tanács végre- haitó bizottsága dönt. A társadalmi igazságérzetnek megfelelően évek óta a név- ier—’ékre kiutalt lakások listáiét kifüggesztjük. azt. bárki megnézheti, vélemé­nyezheti. Ezek ellenére té­vedhetünk. de ennek kevés a valószínűsége. — önt. mint az igazgatási osztálv vezetőiét, nem kör­nyékezték még meg... — Ügv. hogv anvasi el­lenszolgáltatást ígértek vol­na? Nem! De úgv már igen. hogv próbáltak rábeszélni, intézzem el. mert ilven és ilven rossz a helyzetük. Minden ilven kérést körül­tekintő -kivizsgálás követ, de a kérelem akkor is a társa­dalmi bizottság elé kerül. Ez kicsit önvédelem is. kár vol­na egv r>io:t is kétes szituá­ciónak kitenni egv állami szervezetet. — És amikor egv-eev ilven szívességkérést elutasított, nem jelentették fel? Nem mentek panaszra ön ellen? — Ezt a vezetőim tudiák. én csak hollottam hogv volt panasz ellenem. A lakásel­osztás nagy felelősséggel iár. mert egyelőre nem tudunk elég lakást építeni. Igv az­tán az emberek ott is ár- nvékoí látnak, ahol nincs, és nem lehet csodálkozni, hogv elkeseredett emberek meg­gondolatlan kijelentésekre ragadtatják magukat. „Okos” emberek — Protekció! Ugvan ké­rem. az Okos emberek már * ráiöttek. hogv nem protek­ciót kell keresni, helyette iobb módszer is van: pana­szosleveleket kell írni a kü­lönböző szervekhez, azt, re­mélik. hogv ígv hamarabb elintéződika kérésük,— jegy­zi meg'nem kevéssé ironiku­san Komáromi Gvörgv. a szolnoki Ingatlankezelő Vál­lalat 'igazgatója. Azt mondia ezzel, hogv önöknél nincs létjogosultsá­ga a protekciónak, vagy ha úgv tetszik a szívességkéré­sek tel iesítésének ? — Nincs. Nálunk is appa­rátus dolgozik: a bejelenté­seket a hibafelvevő iegvzi fel. a másik munkatárs üte­mezi a munkákat, a har­madik számláz... — Ugve mégis hallott ar­ról. hogv vannak hírek so- ronkívüli lakáskarbantartá­sokról. gvors ügyintézések­ről . — Mit mondhatnék erre? Att-M. ha például valaki tő­lem kért segítséget. még nem intéződött el gyorsab­ban az üave. — Mondok egv néldát: ha két e°vforma oanasszai for­dul Önhöz mondiuk egv vállalat takarítónőié, és egv ..tekintélyes’ ember, akkor kinek a panaszát, orvosol­ják előbb? — Ne folytassa: én 11 éve dolgozom itt. tudom mit kell csinálnom. ­— Értem. — Az. hogv az emberek kénytelenek baráti szívessé­geket kérni igénybe venni, az. a hiánygazdálkodással füg® össze Ha ülne itt. ná­lunk egyszerre tíz-tizenöt, vízvezeték-szerelő. akkor gyorsan eltudnánk hárítani a vízszerelési hibákat a la­kásokban. de' nincs, tehát (csak sorba, egvmás után intézhetjük el a bejelenté­seket, De azt nvugodt, szív­vel kijelenthetem: jogsza­bállyal ellentétes ügyekbe nem megyünk bele. — Csak az elemes és a gyermek bútorokból nehéz, kielégíteni az igényeket, egyébként amint látia. meg­felelő a választék — ma­gyarázza Kuliga László, a DOMUS áruház igazgatója. — Ezekre előiegvzést, ve­szünk fel és 90 naD a vá­rakozási idő. Persze ”—1 aki ■ hamarabb meg akaria kap­ni a bútort. Jó, ha van — Es akkor mit csinál az illető? Protekciót keres? Baráti szívességet kér? Esetleg egv kis ..előleggel” igyekszik' segítségre bírni az. eladót? — Amikor én idejöttem az áruházba dolgozni, azt mondtam: csak egvszer kap­jak raita valakit, hogv csú­szópénzt fogad el. az más­nap már veheti a munka­könyvét. Egvszer mégis tör­tént i’ven eset. Az az eladó már nem dolgozik nálunk. Éppen az ilvenfaita esetek megelőzését szolgália az elő­jegyzés. — Ugve tudia. hogv hírek járnak névre szóló bútor- küldeménvekről. — Csakhogy ez ellen mi vaimi keveset tehetünk. Ha valakinek ismeretsége van egy bútorgyárban* elintézi, '-opv neki névre szólóan küldiék ide a kért bútort. Persze emiatt voltak vitáink a vásárlókkal, de tulajdon­képpen ez nekünk plusz forgalmat ielent és hanesú- lvozom. ez ellen nincs mit tenni. Ha maid minden bú­torfélééiből ió lesz a kí­nálat. .. — Szóval az a véleménye, lé ha van az embernek kap­csolata. összeköttetése? — Hát van amikor szük­ség van rá... — önnek mikor volt erre szüksége? — Amikor Déldául sze­rettem volna, hogv hama­rabb iavítsák ki a génko­csimat. — Kérnek-e a kórházi or­vosoktól protekciót? — Amikor már az ember mögött 30 éves tapasztalat áll, nagyjából tudja mire számíthat. Szólok egy be­tegnek, holnapután má,r ha­zamehet X. bácsi. Másnap „jön egy telefon”: nem tar­tanánk még benn az öreget, mert a hozzátartozói nem tudnak mit kezdeni vele, nincs aki gondozza. Ilyenkor mit tegyen az ember?! Itt tartja a bete°et, — így ár. Szűcs Eszter osztályvezető főorvos. — Ma ahhoz nem keld semmiféle összekötte­tés, hogy az emberek kór­házba kerüljenek, ha arra szükségük van. De a csalá­dok — persze vannak kivé­telek — amikor magatehe­tetlenné, vagy állandó ápo­lásra, vigyázásra szorul az idős szülő, akkor igyekeznek mindent elkövetni, hogy a mamát, vagy a papát bedug­ják a kórházba mi gondos­kodjunk róluk, holott nem betegek, csak idősek már. — Protekciót nem, in­kább szívességet kérnek. Ha egy egészségügyi dolgozó hozzátartozója megbeteg­szik, kéri azonnal vegyük fel vagy ha egy körzeti or­vos telefonál, hogy előbb helyezzük el a betegét ak­kor megtesszük, — mondja dr. Czinege Mátyás főorvos. — Az emberek nem szíve­sen beszélnék erről, de ba­ráti. koilegális szívességké­rés -tevés mégis csak van. Bár ez a mi számunkra nem jelent semmilyen előnyt. Aztán tapasztaltuk, hogy az olyan idős ember, akinek a hozzátartozói, a rokonai „jól szituáltak”, ha­marabb bekerülnek egy szo­ciális otthonba, mint azok, akikkel senki sem törődik. — Van még egy téma, amelynél gyakori a szíves­ségkérés: írjak föl külföldi gyógyszereket. ’ amelyet Svájcban, vagv másutt ki­válthatnak. Nem teszem meg — egészíti ki az előb­bieket dr. Czakó László osztályvezető főorvos. Három szál virág — Foglalkoztat a kérdés: vajon a gazdasági életben mennyire van jelentősegük a személyes kapcsolatok­nak ? — Egyre kevésbé számít az ismeretség. — állítja Cse- mány Béla. — Például az alkatrészellátásban: a ter­melési rendszerek kihajtják azt amire szükségük van, a többit megveheti bárki, amíg a készlet tart. Persze azért az anyagbeszerzők személyes kapcsolatain. a szemfülességükön még min­dig, sok múlik. — És ennek nincs ára? — De van. Nem kérnek, de az ott dolgozóknak jól­esik a figyelmesség, ami le­het három szál virág is. És ahpgy a pult alól lehet ba­nánt kapni, ugyanúgy lehet csapágyat is. Mit mondhatunk e be­szélgetések után? A jogta­lan előnyszerzésre való haj­lam. nem szűnt meg, s meg­történik, hogy van, akinek sikerül megtalálnia a kiska­put, a „segítő” kezet, több­nyire a viszonosság remé­nyében. A legkényesebb, legérzékenyebb területeken az erősödő társadalmi ellen­őrzés egyre szűkíti, s lehe­tetlenné teszi a visszaélése­iket, az anyagi vagy erköl­csi megvesztegetést, a „ki­járó” embereket. A látszó­lag egyszerűnek tűnő szí- vességkérés:, és ennek telje­sítéséit olykor egy hajszál vagy még ennyi sem vá­lasztja el a protekciótól. Ez mindenki számára figyel­meztető! Ha valahol, s va­lamiben szükség van, ott veszély is van, s a veszély is megnő. A protekció el­len tehát nemcsak moráli­san kell küzdenünk, hanem a. talaját is fel kell szánta­nunk. Varga Viktória

Next

/
Oldalképek
Tartalom