Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-23 / 19. szám
1982. JANUAR 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat ebben az évben 22 ezer tonna élősúlyú szárnyast dolgoznak föl, képünkön csirkeaprólékot darabolnak az asszonyok Ml legyen az ipari hulladékkal7 A termelés árnyoldalai HOLNAP Időközi tanácstagválasztás Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok 1980. évben tartott általános váiasz- tása óta eltelt időben megyénkben is több városi, nagyközségi és községi tanácstag elköltözött lakóhe- ' lyéről. lemondott, meghalt, s így a tanácstagi választókerület megüresedett. A Választási Törvény rendelkezése szerint a megüresedett.választókerületekben új tanácstagot kell választani. Az időközi választás időpontját a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1982. január 24. napjára állapította meg. Ennek megfelelően tűzte ki Szolnok megye Tanácsa is az időközi tanácstagválasztást a megüresedett választó- kerületekben. Időközi választás lesz a megye hat városában (Jászberény város kivételével) 11 választókerületiben, és 30 községben 53 választókerületben. A választás előkészítése az elmúlt hetekben megtörtént Minden megüresedett választókerületben jelölőgyűlést tartottak, ahol az állampolgárok eldöntötték, hogy ki legyen a tanácstagjelölt, kinek a neve kerüljön a szavazólapra. Azokban a választókerületekben lakó. választójoggal rendelkező állampolgárok, ahol. választás lesz vasárnap, személyre szóló értesítést kaptak a helyi tanácsok végrehajtó bizottságától a névjegyzékbe történt, felvételükről. Ez .az értesítés ' tartalmazza a szavazás helyét, és idejét is. A tanácstagjelöltek nevét, a szavazás helyét és idejét a városokban, a községekben kifüggesztett választási hirdetményekből is megtudhatják az érintett állampolgárok. A szavazás január 24- én, vasárnap reggel 6 órakor kezdődik és délután 6 óráig tart. A megyei választási elnökség kéri a választópolgárokat, hogy megyénk választási hagyományaihoz híven a reggeli, délelőtti órákban keressék fel a szavazóhelyisé- geiket, adják le szavazatukat. A szavazás módjáról a szavazatszedő bizottságok tájékoztatást adnak a választópolgároknak. . Szolnok megyei Választási Elnökség Hasznot hajtva Tárolási gondok A megoldás útja Az Országos Közegészségügyi Intézet által szervezett programhoz kapcsolódón — az ipari hulladék elhelyezése témakörben — elgondolkodtató felmérést végzett a megyei KÖJÁL. Százkilenc- venhárom ipari üzem és telephely hulladék kibocsajtá- sát vizsgálták. Mivel az országos adatok közreadása még nem történt meg. viszonyítási alapnak nem teljes, de megyénk adatai önmagukbán is sokatmondóak. Közülük is mindenekelőtt az, hogy a vizsgált üzemek évente 138 679 tonna ipari hulladékot termelnek. Ez. a tény — m.ég akkor is. hu eddig nagyméretű környezeti szennyezés, vagy a lakosság veszélyeztetése nem következett be — az ipari hulladékoknak az. eddiginél jobb elhelyezését sürgeti. A hangsúly — természetesen a lehetőségekhez mérten — nem a megsemmisítésükön, hanem a hasznosításukon van. Megyénk ilyen értelemben vett eredményeit kedvezően lehet megítélni, mivel a hulladékhasznosítás aránya eléri az 56 százalékot, sőt a technológiai hulladéknak 75 százalékát hasznosítják. Ez alatt azt kell érteni, hogy új fafeldolgozó vállalatoknak, vagy saját dolgozóiknak adják el azokat, az éghető anyagok kis részét meg hőtermelésre használják. Ez a kedvező folyamat azonban nem adhat okot a megnyugvásra, hiszen évente még így is több mint300 ezer tonna ipari hulladék terheli környezetünket. — gyakorlatilag teljes egészében a talajt. Kevés üzemnek van saját hulladéktelepe. A szolnoki vállalatok jelentős része a Görbe-éri területen üzemeltetés nélkül' működő félillegális lerakodóhelyen helyezi el hulladékát. Megyénkben általában az jellemző, hogy a nem hasznosított ipari hulladék a települések szeméttelepeire kerül. Ez mindenhol talaj és környezetszennyezéssel jár. Külön gondot okoz a toxikus jellegű hulladékok elhelyezése. Azok egy részénél az elégetés sem jelent megoldást. A martfűi Tisza Cipőgyárban például évente 351 tonna krómtartalmú cserzett hulladék keletkezik. Az, erősen toxikus krómtartalom a salakban is megmarad és tovább szennyezi a környezetet, Megyénkben megoldatlan a szintén toxikus nehézfémeket. tartalmazó. tehát nem megsemmisülő galván- iszapok elhelyezése is, (évente több mint ezer tonnáról van szó.) A jászberényi Hűtőgépgyár ideiglenes lerakóhelyén hozzávetőlegesen százezer tonna toxikus nehézfémtartalmú iszapot tárok A kisebb üzemek . is ideiglenes tárolási megoldásokkal kísérleteznek. Olaj, olajos iszap, illetve szerves oldószer tartalmú ipari hulladék megyénk tizenhét helységében keletkezik. Ezek jelentős része égetéssel ártalmatlanítható lenne. és még az energiatermeléshez. is hozzájárulna. Környezetegészségügyi szempontból a toxikus fémtartalmú hulladékok és iszapok. valamint az. olajos jellegű Hulladékok megnyugtató elhelyezése megyénk legsürgetőbb feladatának tűnik a KÖJÁL tanulmánya szerint. Veszélyességi szempontból kisebb súlyú, de talajszennyező hatása miatt figyelemre méltó az évente több mint nyolcvanezer tonnát kitevő szerves szennyvíziszapok köre is, — főleg Szolnokon. Karcagon és Jászberényben. Ezek után joggal vetődik fel a kérdés: mi a megoldás útja? A KÖJÁL javaslata: a hulladékszegény technológiák terjesztése az üzemekben, a hulladékhasznosítás fokozása, az ipari hulladékégető kapacitás növelése, a meg nem semmisíthető toxikus hulladékok biztonságos tárolását lehetővé tevő regionális méregtárolónak az országos programba illeszkedő mielőbbi megépítése. A KÖJÁL helyzetképe — attól függetlenül, hogy az 1978. évi állapotokat tükrözi — jó kiindulópontot jelent a hathatósabb környezetvédelmi munkához. - Már csak azért is, mert ebben a témakörben ilyen széleskörű felmérés még nem készült megyénkben. S. B. „KUlkarkrimi” AZ nPRÍTŐGÉPGYÁR CSAK EGY A SZEREPLŐK KÖZÜL Keményedtek a világpiaci értékesítés feltételei — e .félmondat valamelyik változatát naponta hallják a külkereskedelemmel hivatásszerűen nem foglalkozók is. Akinek nem szakmája a külföldi adás-vétel, legfeljebb tudomásul veszi, hogy vállalataink a határokon túl nehezebb helyzetbe kerültek. Hogy pontosan mit jelent ez? Mert bonyolult összefüggésekre számítanak, vagy éppen száraz számokat várnak,, sokan szívesen lemondanak az alaposabb tudásról. Hol a vége 7 Pedig nagyon is izgalmas események történnek manapság a vállalatok kereskedelmi Osztályain. Érdekességük egy krimijével vetekszik — igaz, legalább két különbséggel: ezekben a „történetekben" nincs utolsó oldpl, ahol minden kiderül, és nemcsak a sztori szereplőinek bőrére megy a játék. Inkább többé, mint kevésbé — mindannyian érdekeltek vagyunk. Az „üzleti krimi" résztvevői persze uevanúgy lemondanának az izgalmakról, mint a papíikötésben terjesztett rokon áldozatai és felügyelői. Az élet ugyanis túlságosan érdekes: a jó üzletben is legalább annyi a bizonytalanság mint egy jó bűnügyi történet utolsó oldalai előtt. A jászberényi Aprítógépgyár például hiába készítette már évek óta — nyugati partnere megelégedésére — kitűnő minőségben az úgynevezett tönőkú- pokat. hiába volt ktorrekt a két cég kapcsolata. Az 1981-es megrendelésekről kezdett tárgyalásokon a lökés vállalat képviselője árcsökkentést kért — miközben a piaci árak emelkedtek. A megrendelőt nem a krimiben- gyakori rosszindulat vezérelte. Üzletének jövedelmezőségét kívánta megőrizni, hiszen a törőkúpokkal felszerelt gépeinek előállítási költsége növekedett; eladási árukat viszont a tőkés cég sem tudta a kívánt mértékben emelni. Az igen éles. ezer érvet és ellenérvet felsorakoztató vitában végül kpmpromisz- szum született; minimális mértékben sikerült növelni a törőkúpok árát. Mondhatnánk : minden jó. ha a vége jó. De hol itt a vég. A tárgyalások után kellett ugyanis Jászberényben módot találni a termelési költségeik csökkentésére, az áremeléssel meg nem szerezhető haszon pótlására. Ehhez pedig okos érveket felsorakoztatni, alapos bizpnyítékokat bemutatni kevés volt; folyamatosan dolgozni, gondolkodni kellett. Már nemcsak a kereskedőknek. Nincs vége a „sztorinak” azért sem, mert a törőkúpok esetét Boros László, a vállalat kereskedelmi igazgatója csupán egyetlen példaként említette. Jóval. nagyobb csokrot is köthetett volna az árvitáik élességét bizonyító esetekből. Nem tette, csak azért. sem. mert az Aprítógéogyár életében az ártárgyalások izgalmai — sajnos — a kevésbé említésre méltóak közé tartoznak. Az utóbbi években történtek sokkolóbb események is. A szerződés nem segít A vállalat, a hetvenes évek végén igen jó üzletet kötött két nyugatnémet vállalattal: a mixerkocsik gyarlóinak úgynevezett íörgódo- bokat adtak el. Az Aprítógépgyár 1. sz. gyáregysége teljesen a dobok készítésére specializálódott, a szükséges különleges berendezések megvásárlásához hitelt is vett fel az üzem. Tavalyelőtt több mint 500 forgódobot készítettek a vállalatnál. nagvon jövedelmezően. A bolt biztosnak látszott: a jelentősebb partnerrel 3 éves. évi .300 gyártmány eladásáról szóló keretszerződése volt a jászberényi vállalatnak. Ez sem segített. A nyugatnémet vállalat. ámelvik 1980-ban még 400 forgódobot vett meg. tavalv esvet- lene°vet sem kért mert a mixerkocsik kereslete erősen megcsappant, A korábbi gondtalan együttműködés, a keretszerződés ellenére az üzlet „meghalt”. Az Aprító- gépgvár közvetlen tőkés exportjának több mint a fele (az 500 dob révén szerzett bevétel 1980-ban 45 millió forintot tett ki) került, veszélybe. hiszen a másik mixerkocsit gyártó is elállt az üzlettől. Negyvenötmillió forint igen nagv vesztesé" és ráadásul munka nélkül állt az 1-es gyáregység (bár a specializálódására költött pénz a dobokon szerzett jelentős jövedelemből akkorra már megtérült). És ekkor — mint a krimiben — segített a véletlen. Egv építőipari gépeket készítő nyugatnémet vállalat úgynevezett kirakó karok gyártására keresett, kooperációs partnert. Az aprí- tógépgváriak természetesen tárgyalni kezdtek, szerződést is kötöttek. Szerencsével? Igen, Fortuna, azonban ebben az esetben sem ingyen osztogatta kegyeit. A megrendelő feltételei igen szigorúak voltak. A szerződést 1980 novemberében írták alá kétezer kar eladásáról. Az első darabokat már márciusban útnak kellett indítani, áprilistól pedig (a Magyarországon megszokott negyedéves helvett) heti ütemezés szerint kellett szállítani. Nagvon kevés idő maradt, a felkészülésre, eav teljesen úi termék elkészítésének megtanulására, a speciális gyártóeszközök beszerzésére. az alapanyagok megvételére. Az Aprítógéogvár beruházási hitelkérelmét a Magyar Nemzeti Bank igen gyorsan teljesítette, a karok megrendelője pedig néhány speciális berendezést, adott bérbe, hogy az igen sokáig tartó külföldi vásárlás ne lassítsa a felkészülés tempó- iát, A kirakókarokat maidan készítő munkások azNSZK- ba utaztak az úi technológiát. megtanulni. (Nem nézelődtek, bérért dolgoztak odakint). Sok-sok leleményre és rengeteg munkára volt szükség ahhoz, hogy az első karok márciusban útnak indulhassanak. Időre a vagonokba js kerülték, mert minden érdekelt szeme előtt az lebegett, hogy az évi hatvanmilliót ígérő új üzlet pótolhatja a forgódobok elvesztése miatti veszteséget. Már minden rendben vnlt — és ekkor jött a hidegzuhany. A külföldi partner sajnálkozva közölte, gépei nem elég kelendőek. ezért az 1981. évi rendelését felére csökkenti. Vállalkozott az esetleg fölöslegesen megvett anyagok okozta kán megtérítésére, az Aprítógépgyár azonban mindenképpen elesett 30 millió forint bevételtől. A hiányt nem is sikerült pótolni, bár a vállalatnál és kereskedelmi partnerénél, a NIKEX-nél mindent megpróbáltak. Óriási rizikóval elvállalták egy 10 millió forintot érő. 200 tonnás hi- daskaparó elkészítését és az NSZK-ba szállítását. Az év közepén kellett az alapanyagokat beszerezni (aki jártas a szakmában az tudja, miiven merészség ilyen feladó'ra vállalkozni), az év végi határidőt annak ellenére be kellett tartani, hogy a tervek késtek. Újra az elejéről A hidaskaparó az év végén elhagyta az országot. A 30 millió forintos kiesésből 10 milliót sikerült pótolni — a sok izgatom eredményét mégis cgv nagvon száraz ténnyel summ,ózhatjuk: a jászberényi Aprítógépgvár tavaly nem teljesítette közvetlen export,tervét, Mivel kecsegtet az idei év? Az előjelek biztatóak. A kirakodó karokból. most kétezernél is többet kérnek, a hidaskaparó vevőjével egy, a tavalyinál jóval jelentősebb megrendelésről kezdett, tárgyalni a magyar vállalat. Kereslet tehát van. Igaz, a tavalyi év elején is volt. A sztori következő fejezeteiben azonban akkor más volt megírva. V. Szász József A kiskörei Vörös Hajnal Tsz, és a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat 1981-ben közös kivitelezésben, műanyagfeldolgozó részleget létesített Kiskörén. Kezdetben csupán Trabant karosszéria elemeket készítettek, de az igényeknek megfelelően 1982-re már jelentősen bővítették termékeik körét. Jelenleg csónakokat, kenukat, hullámtörőket, hullámlemezeket és orvosi műszerdobazokat is készítenek a régi gépműhelyből kialakított korszerű üzemben. Még az idén megkezdik a jég- és szél vitorlások gyártását is. A képen: a műanyagüzem
