Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-12 / 291. szám

1981. DECEMBER 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megkezdődött a termelőszövetkezetek IV. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) egyértelműen. Bizony eléggé változó a kán. Egyaránt akadnak raevoeó teljesítmé­nyek és elszomorító itaioasz­talatok is. Mindez mindenek­előtt a vezetést minősíti. A eondok orvoslásánál is sokat, segített, hogy megszi­lárdult a szövetkezeti de­mokrácia intézményrendsze­re. Befeiezésül méltatta a kongresszus jelentőségét, maid a leköszönő országos tanács nevében megköszönte a mezőgazdasági szövetkeze­tek tagiamnak bizalmát. Losonczi Pál: fl mezőgazdaság jól vizsgázott az elmúlt két évtizedben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke bevezetőben átadta az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét és jókívánságait a küldöttek­nek, s személyükben a téesr- mozgalom milliós táborának. Méltatta a termelőszövetke­zetek sikereit, amelyekkel hozzájárultak a mezőgazda- sági termelés fejlesztéséhez és a jó élelmiszerellátás biz­tosításához, majd így foly­tatta: — Népgazdaságunkban a korábban feltételezettnél kedvezőtlenebb körülmények között dolgozunk. Közös erő­feszítéseink nyomán a kül­gazdasági egyensúly roml-i- sát sikerült megállítani, nőtt a munka térmelékenysége, gyarapodott a nemzeti va­gyon, és tovább szilárdultak szocialista termelési viszo­nyaink. A mezőgazdaságban a kedvezőtlen külső- feltéte­lek ellensúlyozására jól ér­vényesülnek a kedvező belső folyamatok. A változás, a fejlődés len­dülete azonban népgazdasá­gunk egészében így sem elégséges, mert például a termelés, illetve a nemzeti jövedelem elmarad a terve­zettől, a hatékonyság és az export fokozásában szándé­kainknál és lehetőségeink­nél lassúbb az előrehaladás. A következő években is as­zal kell számolnunk, hogy a külső politikai és gazdasági hatások tovább és tartósan nehezítik terveink megvaló­sítását. Nincs más megoldás, mint a még tudatosabb, cél­ratörőbb és keményebb mun­ka. Ezután arról szólt, hogy a mezőgazdaság jól vizsgázott az elmúlt két évtizedben, az állami gazdaságok és a me­zőgazdasági termelés gerin­cét adó termelőszövetkeze­tek bebizonyították életké­pességüket és méltóak arra a bizalomra, amely velük szemben megnyilvánul. Kifejtette: az eredmények kedvező hatással voltak pa­rasztságunk életére. A mind ésszerűbb, szervezettebb és szorgalmasabb munka nyo­mán fokozatosan kiegyenlítő­dött az iparban és a mező- gazdaságban dolgozók jöve­delme. A termelőszövetkeze­ti tag mind a munkában, mind a társadalmi megbe­Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke felszólalt a me­zőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusán — (Tele- fotó — KS) csülésben az üzemi munkás egyenrangú, azonos megíté­lés alá eső társává vált. A téesz-tagok társadalombizto­sításból eredő ellátása meg­közelítette a más dolgozó rétegekét. Falvaink jellege, külső képe gyökeresen meg­változott. Az Elnöki Tanács elnöke ezután megemlékezett a ter­melőszövetkezeti mozgalom úttörőirőf, majd a mozga­lom előtt álló feladatok kap­csán kifejtette, hogy a me­zőgazdaságnak meg kell küz­denie saját gyengeségeivel is; a munkafegyelem és a szervezés egyenetlenségeivel és azzal is, hogy a felhasz­nált anyagok és eszközök ára emelkedik, néhol még a maradi nézetekkel is. Az idei tossz időjárás el­lenére is számos szövetkezet­ben termett hektáromként 6 tonna vagy ennél is több búza. kukoricáiból oedig 10 tonna vaev efölötti átlag. Ma már tud ?uk. hoev nem ez a felső haitár. és hoev a gyorsabb növekedésnek csu- oán a gazdaságosság szab határt, Losonczi Pál a követke­zőkben arról szólt, hoav az eredmények forrása a továb­bi feiJődés alaoia a nárt- nak elveiben következetes és folyamatosam megújuló ag­rár- és sízövetkezetDolitikáia. Ez a Dolli,täte mindig számolt a reális lehetőségiekkel: és ezt az utat követi a iövőben ás. AigrárDoivtikánk megva­lósulásának Dillérei az inten­zív feilődés hordozói, a szo­cialista nagyüzemek, az ál­lami gazdaságok, és téeszek, a mezőgazdasági termellés feilesztését a iövőben. is ezekre éoítiúk. ám még több gondot kell fordítani a ter­melés a feldoilígDzás. a kis­termelés és a melléktevé­kenységek imtegrációiára. Szólt arról hogy a lo­gos társadalmi igényeknek engedve ha kanyargósam is. de utat tört magának a mel ­léküzemági tevékenység En­nek is tulajdonítható, hogy az idén mintegy 25 ezerrel nőtt a téeszben dolgozók száma. Munkájukkal valós társadalmi szükségletet elé­gítenek ki. s nem kell ettől félteni sem a szocializmust, sem a nagyüzemet. Foglal­kozott a téesz-társulások Je­lentőségével. a belső érde­keltségi rendszer korszerűsí­tésének igényével, maid ár- r-M, szólt, hogy a szövetkezet nem csórnám kollektív .gaz­dasági vállalkozás, hanem ' egvben társadalmi közösség is. Az emberek tízezreit ne­velte a közös ügyekben iár- tas és a szó legnemesebb értelmében vett közéleti em­berré. Az öntevékenység, a kezdeményezőkészség növe­lése érdekében még több gondot kell fordítani a fó­rumok demokratikus műkö­désére. a tagok tájékoztatá­sára és a döntésekbe való bevonására. Az Elnöki Tanács elnöke méltatta a téeszek érdekkéD- viseleti szerveinek korszerű munkastílusukból adódó eredményeit, egyebek között azt. hogy az utóbbi években a gondot, okozó ellentmondá­sok egész sorát vetették feL és érlelték a megoldásit va­lamint a döntésiek meghoza­talát Ajánlásaikkal és ál­lásfoglalásaikkal1, a ió ta­pasztalatok közreadásával hathatósan segítették a szö­vetkezeteket a szigorúbbá váló .gazdasági feltételekhez való alkalmazkodásban. Befeiezésül kifejezte meg­győződését hogy a mezőgaz­daság. így a téeszek dolgo­zói továbbra is jeleskednek maid az elkövetkező és az eddigieknél semmivel sem kisebb feladatok megoldásá­nál. Vita a beszámolóról A vitában, felszólalók fog­lalkoztak a gazdálkodás eredményeivel. Eondiaiival. Egyebek között azzal, hogv bár a gabonatermesztés a nemzetközi élvonalba került és úiabban anvaei ösztönzé­se is erőteljesebb a terme­lők gápellátása és az alkat­rész-utánpótlás nem zavar­talan.. Nem tartották kielé­gítőnek a zöldség- és a gyü­mölcsértékesítés biztonsá­gát sem. részben ezzel hoz­ták összefüggésbe, hoev a gazdaságok rendre elmarad­nak a telepítési előirányzat teljesítéséitől. A háztáii termelés ered­ményeit több felszólaló. is elemezte. A fejlesztés útiát egyebek között abban látták: erősíteni kell . a nagvüzmek közvetlen érdekeltségét a kistermelés fenntartásában, sőt. fokozásában. A felszólalók nehezmé­nyezték. hogv a jogszabá­lyokkal ellentétes értelmezé­sű — alacsonyabb szintű — szabályozások is naovilágot. látnak, és emiatt elszaporod­nak a nerek. tornyosulnak a bürokrácia aktái. Elismeréssel szóltak a tu­dómén vos eredményekről, ám rámutattak: célszerű fo­kozni a kutatók közvetlen érdekeltségét a-» úi eredmé­nyek gyakorlatba vételénél. Rámutattak arra is. hoev bátorítani kell a külföldön már kidolgozott ió módsze­rek. eljárások átvételét. Elismeréssel szóltak az if­júságnak a szövetkezeti moz­galomban betöltött szeredé­ről. A közös gazdaságok ezt egyebek között a fiatalok tó- telenedésénék támogatásá­val ismerik el. és bátran megbízzák őket vezetői fel­adatokkal. „ A nyugdíjasokról való gon­doskodás általános gyakor­lattá vált. és csaknem min­den üzemben erre szén ősi­dők vannak. A szakszervezetek szerepé­ről a.téeszekben elmondták: ielenlge már 640 termelőszö­vetkezetben 90 000 tagot tö­mörít a szakszervezet, amely­nek al aoszervezetei megerő­södtek. Munkájukban előtér­ben áll a termelés, a gazdál­kodás segítése és az üzemi demokrácia kiszélesítése. A társulások — mint töb­ben hangsúlyozták — előre­viszik a szövetkezeti gaz­dálkodás ügvétr de még tel­jesebb lenne a siker, ha az alapítók és a hozzájuk csat­lakozó gazdaságok érdekelt­ségi viszonyait egységes ren­delkezések szabályoznák. > A fiatal szakemberekről szólva elmondották: az okta­tás gvakran kiihagvia a szá­mításból azt. hogy a mező- gazdaságban a természeti té­nyező a döntő és el kell tud­ni viselni a megoróbáltatá- sokat is. Nem készítik fel a fiatalokat kellőképpen a gya­korlati életre, a gyakorlati kénz.% néha szükséges nyűg­nek számít, és emiatt az első munkahelyre kikerülő fiatal szakember megoldhatatlan­nak tűnő személyes problé­mák elé kerül, és gyorsan elkedvetlenedik. A beszámoló feletti vitával a kongresszus ma folvtatia munkáját. Méhes Lajos Szolnok megyében Látogatás a jászkiséri Leóin Isz-bon ás a szolnoki MEZÖGÉP-nél—lz ipari miniszter nyilatkozata Tegnap délelőtt Méhes La­jos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bízottá ságának tagja, ipari minisz­ter a jászkiséri Lenin Ter­melőszövetkezetbe látogatott, ahol megismerkedett két, az energiatakarékosság szem­pontjából igen jelentős új berendezés1 — egy bálázott szalmából, vagy kukorica­szárból hőenergiát termelő kazán, és egy új rendszerű terményszárító — kísérleti üzemének tapasztalataival. A vendéget a szövetkezet központjában* Gócza József elnök és az új berendezése­ket gyártó vállalat, a szolno­ki Mezőgép igazgatója, Szi- ráki András köszöntötte. Rö­viden bemutatták a téesz, il­letve a vállalat gazdálkodá­sának eredményeit, majd a bálaégető és hőtermelő, vala­mint a szárító jellemző tu­lajdonságaival ismertették meg a minisztert. Gócza József beszélt arról, hogy számításaik szerint a régieknél korszerűbb (a ter­mények nedvességét 30 szá­zalékkal kevesebb energia árán elvonó), Sirokkó 2000 jelű szárító révén évente 70 tonna tüzelőolajat takaríthat meg a gazdaság. Még több energiahordozó megvásárlá­sát teszi fölöslegessé a bálá­zott szalmáiból, szárból szárí­tásra alkalmas hőt termelő kazán: segítségével a jövőben évente 170 tonnával kevesebb olajat kell eltüzelnie a szö­vetkezetnek. Az elnök kitért arra is, hogy az utóbbi nye­reséget 700 tonna szalma el­égetésével érik el. Sziráki András, a szolnoki Mezőgép igazgatója a két be­rendezés műszaki jellemzői­vel ismertette meg Méhes Lajost. Többek között el­mondotta, hogy a korábban kárba veszni hagyott szabná­nak és szárnak energiahordo­zóként való hasznosítása nem kíván annyi beruházást a mezőgazdasági üzemektől, mint azt az első pillanatban gondolná az ember. A szük­séges gépeket a szálas takar­mányok betakarításához amúgy is meg kell venni; a hazai ipar valamennyi eszköz készítésével foglalkozik is. A miniszter kérésére az igazgató vállalata új gyárt­mányainak „tudását” össze­hasonlította a melléktermék hasznosításban élenjáró kül­földi cégeknél elért és más hazai kísérleti gyártmányok­nál tapasztalt eredményekkel. A szóbeli tájékoztatók után Méhes Lajos és kísérete megtekintette a Lenin Tsz új szárító üzemét. Tapaszta­latairól, a látottakról és hal­lottakról így nyilatkozott a Szolnok megyei Néplapnak: — Szakmai berkekben köz­ismert. kormányhatározat írja elő, hogy 1985 végéig mezőgazdaságunkban évi 300 ezer tonna fűtőolaj kiváltá­sának feltételeit kell megte­remteni. A mostani bemutató jelentőségét csak ezt tudva érthetjük meg... Vélemé­nyem szerint, ha ez a néhány hete működő üzem tartósan képes produkálni az eddig elért eredményeket,* akkor — a tervezők és a gyártásra vál­lalkozók jóvoltából — jelen­tős lépéssel jutunk közelebb a takarékossági célhozt Igen fontos dolognak tartom, hogy a Mezőgép Fejlesztési Inté­zet és a szolnoki Mezőgép munkájának révén lehetőség kínálkozik arra, hogy import nélkül térjünk át a termény- szárítás takarékosabb mód­jára. (Nem is drágán; az egy megawatt energia szal­máiból történő előállításához szükséges. 2 millió forintos beruházási költség igazán na­gyon kedvező.) Különben — figyelembe véve a szárítók országosan körülbelül kétezer körüli számát — komplett, korszerű berendezések beho­zatalára nem is lenne pén­zünk. Még jobb, hogy a most látott berendezéseknél alkatrész importra sincs szük­ség. — Es még valami! Dicsé­ret illeti a jászkiséri üzem megteremtésének minden résztvevőjét, tervezőt, gyár­tót és építőt egyaránt, gyors reagálásukért. A beszélgetés elején említett kormányhatá­rozat ugyanis csupán három­negyedévvel ezelőtt született, és az építkezésein is csupán 75 nap telt el az első kapa­vágástól a gépek megindítá­sáig. Méhes Lajos délután a me­gyeszékhelyre, a szolnoki Me­zőgép központi gyárába lá­togatott. Az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagját itt köszöntötte Andri'kó Miklós, a megyei nártbizottsáe első titkára. A vállalat vezetőinek kalauzolásával megtekintet­ték a forgácsoló üzemet, ahol a vendégek bemutatták a legkorszerűbb program- és számjegyvezérlésű gépeket. A gyártó üzemben a miniszter és kísérete a rendfelszedő pótkocsik gyártását tanulmá­nyozta. A délutáni órákban Méhes Lajos és kísérete Bu­dapestre utazott. V. Sz. J. Méhes Lajos (középen) a szolnoki gyár forgácsoló Szemében fl csepeli munkásotthonban tanácskoznak a művezetők Tegnan. a cseoeli munkás­otthoniban megkezdődött a művezetők ké+nanos orszá­gos taoasztalatcseréie. Tóth János a MTESZ főtitkára megnyitó beszédé­ben rámutatott, hogv a mai gazdasági helyzetben, ami­kor a korszerű. gazdaságos termelést a munka hatékony­ságának növelésével, a tudo­mányos kutatások eredmé­nyeinek gvors és rugalmas alkalmazásával kell elérni, kulcsfontosságú saereD iut a művezetőknek. Mégsem egy­értelműen tisztázott az irá­nyításban betöltött helvük. szerenük. sem eredményeik, sem nehézségeik nem kellően ismertek, s . munkáink elis­merése sem tekinthető ki­elégíthetőnek. Rászben emi­att a vállalatok nagv részénél gondot jelent a mű­vezetők utánnótíliása. A művezetőknek a válla­lati vezetés rendszerében be­töltött helyéről tartott elő­adást Trethon Ferenc. a MTESZ társelnöke. Rámu­tatott: megalaoozatlan az. a felfogás, ámelv szerint a ve­zetési láncban felfelé halad­va egvre nő a felelősség, le­felé nedig csökken. A helves gyakorlat az. ha minden döntést ott. hoznak, ahol az ehhez szükséges információk rendelkezésre állnak, ahol a döntés következményeit a legközvetlenebbül érzékelik, és az ezzel kaDcsolatos felelősség egyértelműen meghatározható. Ahhoz, hogv a művezetői döntések mes- alaoozottak legyenek, arra van szükség hogv a jelenle­ginél bővebb hatáskörrel részt kaDianak a vállalati tervezésben, a felsőbbszintű vezetői döntések előkészíté­sében is. Búza Márton,, a SZOT El­méleti Kutató Intézetigazga­tója előadásában kiemelte, hoev a művezetőnek kulcs- szereoe van az üzemi demok­rácia érvényre juttatásában. ÉDDen ezárt kiteriesztik a gazdaságii vezetők szakszer­vezeti véleményezését a kö­zén- és alsószintű vezetőkre, íev a művezetőkre is. A Dlenáris ülést Juhász Ádám ioari államtitkár zár­ta — hangsúlyozva, hogv az ioari minisztérium számít a művezetők aktív részvételé­re a néogaedaság előtt álló feladatok megoldásában, A nlenáris ülést követően a tanácskozáson részt vevő csaknem 500 művezető há­rom szekcióban vitatta meg — elméleti és módszertani szakemberekkel együtt — a konkrét, tennivalókat. Szombaton folytatják a ta­nácskozást. Áprilisban átadják Szolgáltatóház Kunmadarason A kunmadarasa Vas- és Elektromos!pari Szövetkezet, mint generál ki v:i telező, egy 'bégen várt Szolgál tató háziét épít a település főterén. Az eredeti szándék szerint az idén november 7-én szerették volna megtartani a műszaki átadást, hogy az év vége előtt megkezdhesse működését a létesítmény, a közbejött terv- módosítások azonban késlel­tetik a megnyitást. A SZÖV- TERV tervei .nem igazodtak a kunmadarasi viszonyokhoz, amelyről nem csak a terve­ző tehet, lévén az általa ké­szített terv máshol már be­vált séma. Egyszóval a terv­módosítások miatt elhúzódik a szolgáltatóház átadása, és csupán a jövő áprilisban kezdi meg működését. A létesítményben .helyet kap a megyei fodrász szö­vetkezet férfi-női fodrászata és kozmetikai szalonja, a TISÁZ szervize, a Minőségi Ruhaipari Szövetkezet rész­lege és természetesen a Vas­es Elektromosipari szövetke­zet rádió-, televízió-, háztar- táságép-javító műhelye, fel­vevő irodával, aaombat-va- sámapi ügyelettel. Az új kunmadarasi szolgál - tatóház eredetilleg nem sak­kal többe, mint hárommillió forintba került volna, de a tervmódosítások következté­ben ez az összeg eléri a négy­millió forintot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom