Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-10 / 289. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. DECEMBER 10 IA tudomány világa | Fájdalom és idegesség ellen... II pszichofarmakolőgia újdonságai Látogatás a Gyógyszerkutató Intézetben Újpesten, a Chinoin „utcájában”, a Szabadságharco­sok útján az ember az „orra után” is megtalálja a Gyógy­szerkutató Intézet épületét: a kísérleti kisállatok, a vegy­szerek. preparátumok sajátos aroma-keveréke hamar út­baigazít. Mégsem nehezményezi senki, mert ebből az intézetből került ki az elmúlt évtizedekben néhány olyan magyar gyógyszer, amely azóta már világhírű lett. első­sorban a pszichofarmakolőgia területéin. Az ofszet eljárás buktatói NDK gyártmányú ofszetrotációs nyomógép; egyike a legmo­dernebbeknek. mellyel a legkiválóbb minőségű színes nyom­tatványok is előállíthatok. A különlegesen műszerezett gép 660 mm szélességű papírpályát nyomtat, szárító é(s hűtőberen­dezéssel is rendelkezik. De mi is az a pszichofar- makológia? Erről dr. Andrá­si Ferenccel, az intézet tu­dományos' osztályvezetőjével beszélgetünk (egyébként or­vosdoktor, aki „elkalando­zott” a biokémia fele is. és népszerű-tudományos szak- írőtként is ismert, például a Természet Világa hasábjai­ról). — Ha a két idegen szót egyenként lefordítjuk — momdia — máris érti ük a ki­fejezést: az idea- és elme- kórképek gyógyszeres keze­léséinek összefoglaló neve ez. Tulajdonképpen ősi tudo­mány. a gyógyítás ezzel kez­dődött. hiszen már az ősi né­pek legendáiból ismert, hogy azi alkohol; bódító. és eeves növények hallucinogén hatá­sát ismerve a különféle val­lások követői, művelői eliu- tottak olyan állapotba amelyben ..istennel társalog­hattak”. és ez a föld olvan távol i pont iáin is így volt. mint a szibériai sámánoknál és az azték papoknál1. az amerikai kontinensen. Az utóbbi száz év alatt a civilizáció ellentmondásai, a természettől való elidege­nedés. a városok zsúfoltsága, és hasonlók miatt az embe­rek sokasága alól a szó bio­lógiai értelmében is kicsú­szott a talaj. Idegi alapú be­tegségek tömege iött létre, gondoliunk csak a gyomorfe­kélyre. a magas várnvomásra és hasonlókra. Az átlagem­ber szólásaiban is sok a ta- oasztalati ténv: például az. hogy ..felmegy a oumna”. reális. Cannon amerikai ku­tató már a huszas években k ísér letezet t ön kén tesek kel. akiktől sportmérkőzés előtt., közben és alatt vért vett Kiderült: változik a vércu- korszint. a szívműködés. a vérnyomás, azaz ténvleg a szervezet „pumpája”, a ke­ringési rendszer aktivizáló­dik. Ez. persze, csak ideigle­nes hatást De átnőhet mara­dandóba is. például a hiva­tásos gépkocsivezetőknél', akiknél a gvomorfekélv már- már munkaköri ártalomnak számít. (A pécsi Volánnál 1973-ban végzett vizsgálat szerint a gépkocsivezetők 8 százaléka gvomorfekélves volt.. .) Még tágabban véve: ma Magyarországon a kör­zeti orvosihoz forduló betegek egyharmadánakí!) kórképe nem szervi, hanem idegi ere­detű. — Mit seaíthet mindezen a anóavszerivar. a avóavszer- kutatás? — Sóikat, bár a munkahelyi pszichológus szerepe sem el­hanyagolható. De szükség van nvugtatókra. amelvek a feszültséget, a szorongást ol­dani tud iák. és olvan gyógy­szerekre elsősorban, amelvek a nemkívánatos mellékhatá­sokat. például a figyelem, a koncentrálóképesség csök­kenését minél kevésbé idézik elő. Erre azért nvilik lehető­ség mert az agvban a kü­lönféle funkciók anatómiai­lag is elkülönülnek, a kuta­tás iránva tehát az: az egves funkciókra . hatni, a többi érintetlenül hagyásával vagv a lehető legkisebb hatással. — A múlt? — Három ilyen gvógvszer van forgalomban, népszerűek is: a Trioxazin. a Frenolon és a Grandaxin az intézet ál­tal kifejlesztett szerek kö­zül. — A jelen? — E gvógvsizerek hatás­erősítésén dolgozunk, és ezt állatkísérletes modelleken vi­lágszínvonalon igazoliuk. Csak az a gond: az állat csak ösztönösen, az ember néha tudatosan reagál ugyan­arra az ingerre. És ez nem ugyanaz. — Eddia mit tudtak mea? — Például azt. hogv mit nem tudunk. A különböző vélemények szerint ugvanis ma az agy által termelt anvagok közül hidkémiailag legfeljebb azok 2—10 száza­iéinál ismerjük. Most azokat a peptideket vizsgáljuk, ame­lyeknek neuromodulátor ha­tásuk van. Magvarán: az idegséiteket szabályozzák, és hormonhatásúak is. Ezek izolálása és szerkezet-felde­rítése úi gvógvsizerek' kidol­gozásához vezethet. — Az állatkísérletek min­denre választ adnak? — Sok mindenre. Mert azt. hogy az állat mondjuk, hánv. elesik a gyógyszertől — lát­juk. De hoav hányingere van és szédül — azt nem tudja megmondani. Ezt csak a gyógyszer emberi kipróbálá­sa során tudjuk meg. Olvan betegeken próbáljuk ki azűi gyógyszert, akik önként vál­lalják. bízva az úi szemek az eddigiekhez képest várha­tóan iobb hatásában. — Konkrétan hol tartanak, milyen úi avóavszerek állnak meaielenés előtt vaav kipró­bálás alatt? — Az egyik úi készítmény dr. Bajusz Sándor, dr. Szé­kely József és dr. Gráf László munkájának ered­ménye. Az általuk kidolgo­zott peotid már a klinikai vizsgálatok előtt áll. Ez a gyógyszer elsősorban fájda­lomcsillapító hatású lehet de mert a szervezet saiát maga is termel hasonló anvagot. ezért nyilván jobban viseli maid el az úi gyógyszert, mint a szervezettől, idegen, ma használatos fájdalomcsil­lapítókat. Szóba került e gyógyszer hormonhatású al­kalmazása is. A másik munkában dr. Láng Tibor és dr. Körösi Je­nő kollégák mellett magam is részt veszek. Ez a Librium vagy ismertebb néven az Elenium alapvegvületének, a benzod iazepinnek olvan szár­mazéka. ahol a szerkezet vál­tozása révén a evógvszer ha­tását is sikerült kedvezően megváltoztatni. E szert nap­pali nvugtatónak szánjuk, várhatóan lényegesen haté­konyabb lesz a Grandaxin- nál. Mivel az izomtónust nem befolyásolja. fogyasztása mellett esetleg autót is lehet vezetni. — Köszönjük a tájékozta­tást. és érdeklődéssel vár­juk: a avóavszertárakban mikor jelennek mea a Gyóavszerkutató Intézetben kikísérletezett új' maavar avóavszerek. A nvomdai ofszet eljárás technológiai tökéletesítése, finomítása még napjainkban sem fejeződött be. a min­den szempontból kielégítő megoldásokat még nem si­került megtalálni. Az ofszet eljárás a nvomófelület eeves pontjainak a Vízzel szembe­ni eltérő „érzékenységén” (szelektivitásán) alapul E nyomtatási módnál a festé­ket s a vizet egyidejűleg alkalmazzák, a rajzi elemek — kének, szövegek, stb — festékszerető (oleofil). és eevben víztaszító (hidrofoto) tulajdonságnak, a nem naizi elemek pedig ezzel ellenté­tesen viselkednek. Nyomta­táskor a gépmester egvik legfontosabb feladata a fes­ték-víz egyensúlyi állapot biztosítása. Még a beállítás után is fontos követelmény a festék-víz egvensúlv folya­matos ellenőrzése, mert a legkisebb eltolódás is hatás­sal van a nvoma.t minőségé­re. Nehezíti az ellenőrzést, hogv a korszerű nyomógé­peknél igen nagv a nanír haladási sebessége: íves nyomtatásnál eléri az órán­kénti 10 000 ívet. tekercs- nvomtatásnál pedig a 25 000 forduiat/óra értéket. Újab­ban a kereskedelemben al­koholos nedvesítő művel fel­szerelt ofszet nyomdagépek Nemrégiben J. H. Tavlor amerikai rádiócsillagász be­jelentette. hogv egv du 1 zár (gyorsan forgó és szakaszo-' san sugárzóst kibocsáitó ne­utroncsillag) rádiósugárzá­sában változásokat észlelt. Ez csak úgy magyarázható meg ha elismerjük a gravi­tációs hullámok létezését, amelyet egyébként már re­gen feltételeznék, de nem sikerült bizonyítani. Einstein általános relati­vitáselméletéből következik, hogv a gyorsuló tömegek váltakozó és térben tovaha­ladó gravitációs mezőt hoz­nak létre, ahhoz hasonlóan, ahogv a rezgő elektromos töltésből elektromágneses hullámok indulnak ki. Az el­mélet szerint a gravitációs hullámok a fénv bességé- vel haladnak, s ugvanúgv. mint az elektromágneses hullámok.' a tovahaladás irá­nyára merőlegesek. E ha­sonlóság ellenére azonban különböznek is az élektro­is megjelentek. Ezeknél al­kohol hozzáadásával csök­kentik a víz felületi feszült­ségét ezáltal a nedvesítés egyenletesebb lesz. Ezeknél azonban úiabb problémák adódnak: az alkohol-kon­centráció állandó szinten tartása, az egyenletes vízhő- mérséklet biztosítása stb. A technológiai tökéletesítésnek mágneses hullámoktól pél­dául jóval gyengébbek. Észlelhető gravitációs hul­lámok csakis kozmikus fo­lyamatokból származhatnak, olyanokból. amelyekben rendkívül nagv tömegek gyorsulnak. Számítások sze­rint a Földnél több miruthá- romszázszor nagyobb tömegű Jupiter a Nap körül kering­ve kereken eav kilowatt tel- iesítménvű gravitációs hul­lám kibocsáitására képes. Ennek természetesen csak parányi része érkezik boly­gónkra. s ezt lehetetlen ki­mutatni. A kutatók szerint a gravi­tációs hullámok legfőbb for­rásai a hatalmas tömegeket megmozgató szupernovarob- banások. másrészt a gravitá­ciós kollapszus néven felté­telezett kozmikus katasztró­fák. Viszonylag nagv tel tó- sítménvű hullámok várhatók a kettős-csillagok vagv a forgó neutroncsillagok s oulzárok felől is. Tavlor professzornak is éppen a nulzárok megfigyelése ré­vén sikerült nagv valószínű­séggel a régóta keresett-gra­vitációs hullámok nyomára bukkanni. Felfedezésének története 1974-ig nvíílik visz- sza amikor Puerto Ricában, a hatalmas. 305 méter átmé- íőiű parabolaantenna segít­ségével különleges égitestet fedezett fel: a rádiópu.lzárt­améi v a PSR 191.3 + 16 ne­vet kapta. Kidéi'ült az is. ho°v ez esv kettős csillag­rendszer taeia. és viszonylag nem nagv távolságra, még a Tei"'trendszer belsőiében he­lyezkedik él. Másodpercen­ként .tizenhatszor i-övid . rá- dióielet. bocsáit ki és 7 óra 45 perc alatt megkerül egv másik láthatatlan, valószínű­ié«' szintén neutroncsillagot.. A két égitest másodpercen­ként 300 kilométeres sebes­séggel kering egymás körül. Tavlor és munkatársai megállapították, hogv a ke­ringési idő lassan, évenként tízezred másod nei’ccel csök­ken. e paránvi változás ki­mutatása a számítógép-tech­nika fantasztikus teliesítmé- nve. A rádióiéi kisugárzásá­nak az. időpontját ezred mil­liárdod' másodpercnyi pon­tossággal kellett meghatá­rozni. A keringési idő csök­kenését Einstein általános relativitáselmélete kitűnően megmagyarázza. Ahogy az ielenleg három útiai van: a gépek bonyolult és drága műszerekkel1 való felszerelé­se. amelvek állandóan mérik a nvomóformán a festékfilm és a vízfilm vastagságát: kü­lönleges összetételű adalék­anyag használata a nedve­sítő vízhez: a festék-víz ewensúlv számítógépes ve­zérlése. elektromos töltések moz­gása elektromágneses hullá­mokat kelt ugvanúgv két Dulzár keringésének gravitá­ciós hullámokat kell kibo- csáitania. A Dulzárok ezért veszítenek mozgási energiá­jukból. egvre közelebb ke­rülnek egymáshoz és gyor­sabban keringenek egvmás körül, keringési ideiük te­hát lerövidül. Sok más ténvező (érapálv hatása, csillagszél. anvagki- áramlás) is hozzájárulhat a fékeződéshez, de ezek együt­tes hatása sem lehet na­gyobb mint az észlelt érték esv százaléka. Tavlor sze­rint: Az adatok egyedüli ésszerű értelmezése csak az lehet, hogv léteznek gravi­tációs hullámok. s ezek olvan mértékben vonnak el energiát a kettőscsillagtól, ahogyan azt az általános re­lativitáselmélet kimondja. Ez volt tehát az első konkrét, bár indirekt bizonyítás ar­ra hogv a természetben lé­teznek gravitációs hullámok. . Már Taviőr megfigyelése előtt és azóta is többen igye­keznek a gravitációs hullá­mokat. direkt eszközökkel bizonyítani, mindeddig si­kertelenül. «Bonyolult anten­nákat szerkesztettek külön­féle anyagokból, különféle szerkezeti megoldásokkal. Legújabban mesterséges hol­dakat igyekeznek felhasznál­ni a gravitációs hullámok észlelésére. Az elképzelések szerint földi állomásitól elekt­romágneses hullámokat bo- csáitanának ki. amelyeket a mesterséges höld felfogna, maid felerősítve visszairá- nvítaná a Földre. Itt össze­hasonlítanák az eredeti és visszavert hullámokat, ame­lvek nem lennének egyfor­mák. mert az utóbbinak a frekvenciáját módosítaná a mesterséges hold közeledése, távolodása (Doppler-elv), to­vábbá az ionoszféra és a tro­poszféra. Ha mindezeket a módosító hatásokat sikerül­ne kiszűrni, megmaradna az a változás, amelyet a mes­terséges holdat esetleg érő gravitációs hullám idézett elő. Mindez olv bonvolut. hogv nem meglepő az a ténv. hogv áz első sikert egv közvetett jellegű észleléssel érték el a kutatók. M. I. Felderítő és gyógyító sugarak Az orvosi radiológia olyan tudomány, amely a röntgen-^ sugárzást és a radioaktív anyagok felhasználását a kórfelismerésben, a gyógyí­tásban, és a kutatásban egyaránt alkalmazza. A ra­diológia .jelentősége egyre nő. Nemcsak a sebészet­ben, belgyógyászatban, ha­nem úgyszólván minden kli­nikai szakágazatban döntő szerepe van az orvos összes tennivalóját meghatározó kórisme felállításában. Nap­jainkban mind nagyobb sze­rephez jutnak a gamma-ka­merák, mivel azok gyakorla­tilag azonnal’ szolgáltatnak felvételt a vizsgált szervről. Az orvosi beavatkozás sike­re ugyanis gyakran függ a beteg vagy sérült szervekről nyert információk, adatok gyorsaságától és pontosságá­tól. Ma már vannak olyan mo­bil gamma-kamerák is. amelyek lehetővé teszik az ágyhoz kötött betegek vizs­gálatát mozgásuk nélkül is A viszonylag kis helyszük­ségletű és nem túl nagy sú­lyú gammasugaras kamera akár a baleset helyszínén (a mentőautóban), vagy akár a műtőben is azonnal látha­tó képét ad a megbetegedett. sérült szervről. A legmoder­nebb készülékek programo­zott tárolójuk segítségével egyidejűleg adatszerűén tá­jékoztatják az orvosokat a sérült biológiai és szöveti elváltozásairól is. Képünkön: egy Siemens gyái'tmányú „Mobicon” gam­masugaras kamera látható, amelynek energiaigényét te­lepek szolgáltatják. A beteg­ágyhoz érve kapcsolják be a hálózati feszültséget, mely azonnal tölteni kezdi a tele­peket, miközben a 37 foto- .elektron-sokszorozó műkö­déséhez szükséges nagyfe­szültséget. továbbra is a te­lepek adják. A készülék ar­ra is alkalmas, hogy az EKG-t rácsatlakoztatva a szívizominfarktus megálla­pítását is pontosabbá tegye. Gravitációs hullámok észlelése

Next

/
Oldalképek
Tartalom