Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-10 / 289. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 1981. DECEMBER 10. Sérültek, halottak, kocsironcsok Vakmerőén előzött. Szabálytalanul kanyarodott Fék- távolságon belül az; úttestre lépett. Nem adta meg az elsőbbséget. Későn fékezett. Frontális ütközés ... Koccanás ... Gázolás. Sérültek, halottak, kocsironcsok. Tragédiák az országúton. Hányszor, de hányszor leírtuk, a meggondolatlan pillanatok, felelőtlen, manőverezések, vakmerő előzések következményeiről beszámoló, szűkszavú rendőrségi hírekben. Januárban az úttest széléin szabályosan gyalogló 24 éves fiatalember halt meg Zagy- varékason, mert éppen akkor és ott a személygépkocsi vezetője képtelen volt az úttestre koncentrálni, másokra is figyelni. Életveszélyesen megsérült egy kerékpáros, mert a teherautó volánjánál ülő sofőr csalhatatlannak vélve reflexeit, vakmerő előzésbe kezdett. Barátja kocsijában vesztette életét a 29 éves férfi, mert aki a volánt fogta, ittas volt, elvesztette uralmát a gépkocsi felett, és az útmenti vaskorlátba rohant ... Percekkel előtte még mit sem sejtve beszélgettek, vagy mindennapi apróságokon töprengtek, vagy lehet, tervezgették a jövőjüket; vagy pusztán a kellemes hétvégi programon törték a fejüket. — Éltek! Tulajdonképpen bármikor, bármelyikünk hasonló sorsra juthat, csak azért, mert valaki éppen arra jártunkkor éli ki agresszív hajlamait, bizonyítja márkás kocsijának erőfölényét, kapcsolja be éles kanyarban a rádióját, kotorászik a gyufa után, vagy csak ideges, és képtelen a vezetésre koncentrálná. Balesetek, emberéletek, amelyeket a statisztikában egy-egy szám, a baleseti grafikonon egy-egy pont jelez. S ez a pontokból összeállt görbe ebben az esztendőben ismét felfelé ível Szolnok megyében. Abban a megyében, amelynek közlekedési fegyelméről, biztonságáról évekkel ezelőtt már megnyugtató szavakat is leírhattunk. Volt idő, amikor az. országban emelkedett a balesetek száma, ugyanakkor pedig a megyében csökkent. Meet nem ez a helyzet. Már két esztendeje nem beszélhetünk megnyugtató változásról'. Tavalyelőtt több mint 600 sérülést okozó karambol történt, 18 százalékkal több, mint az előző évbei. A tavalyi baleseti statisztika igaz; hogy már némileg reménykeltő képet mutatott, de az idei újfent szétoszlatta a kedvező változási reményét. Az. év 11 hónapjában (decemberig) 550 közlekedési baleset volt a megye közútjain, 56 ember vesztette el az életét, 279 súlyosan megsérült (a szám 12 százalékkal több, mint tavaly). Emelkedtek a személy- gépkocsi vehetők, gyalogosok által előidézett veszélyhelyzetek, összeütközések. S mtntha a megyében veszélyesebbé váltak vplna egyes útvonalak is. A Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács Elnökségének legutóbbi ülésén elhangzott jelentés szerint (amely félévet értékelt) Tiszafüred útjain kétszer any- nyi baleset történt, mint áz előző év hasonló időszakában. A felfelé ívelő grafikon bizonysága szerint Karcag és Jászberény közlekedési fegyelméről sem lehet túl sok jót elmondani. Mindössze néhány település1 van, ahol ellenkező előjelű változás történt. Köztük végre a megye- székhelyen is. Bebizonyosodott, hogy az; irányító lám- pairendszer kiépítésével legalább a belvárosban kevesebb lett a balesetveszélyes góc. Az országúti szerencsétlenségekre, tragédiákra magyarázatot igen, de mentséget aligha lehet találni. Felesleges és önmagában nem is helytálló a mind jobban telítődő, és további tökéletesítést igénylő úthálózatra, az évről évre növekvő (az idén már a megyében 71 500-ra emelkedő) gépjárműparkra hivatkozni. Ember, gép, út! A közlekedésnek ezt a három összetevőjét nem lehet egymástól elválasztaná. De ez ember a gépkocsi volánjánál, a motorkarmánynál ülő 112 ezer jogosítvánnyal rendelkező Szolnok megyei ember és' a többiek, a lovaskocsit hajtők, a kerékpározók, az úttestre lépők — döntő és elsődleges szerepét sem lehet elvitatni. Hiszen, köztük vannak az ittas vezetők (az 550 balesetből minden hatodiknak az alkohol volt közi- veti énül Vagy közvetve az előidézője), a gyarshajtók (az idei sérüléses karambolők 28 százalékáért őket terheli a* felelősség), a figyelmetlen vezetők, az elsőbbségadás, a kanyarodás szabályainak megszegői. Sokukat — mint gépjárművezetőket! — egy időre az idén kivontak a forgalomból. Ebben az évben eddig 758 jogosítványt vont be a bíróság és rendőrség. Talán hatásosabb megoldás minden más büntetésnél és a riasztó statisztikai figyelmeztetésnél, mert úgy tűnik, hogy a józan észhez szóló érveknek, intelmeknek az eddiginél szigorúbb felelősségre vonással kell párosulniuk—, hogy visszatartó erejük legyen. K. K. Riporter kerestetik A közelmúltban fejeződtek be a Riporter kerestetik vetélkedő előselejtezői. A Magyar Televízió és a MUOSZ által ötödik alkalommal meghirdetett versenyre mintegy 600-an jelentkeztek, s több szűrővizsga után alakult ki a televíziós adássorozat 18-as mezőnye. Mint Pomezanski György, a Magyar Televízió ifjúsági osztályának szerkesztője elmondta. a vetélkedő további részében igazi televíziós „megpróbáltatások” várnak a riporter jelöltekre. Január első napjaiban mutatkoznak be a nagyközönség előtt, még versenyen kívül. Ezután — szombati napokon — három elődöntő, majd februárban három középdöntő következik, a várhatóan március lián kerül sor a döntőre, két részletben: a délutáni és az esti órákban. A 90 perces Az őcsényi hegy alatt címmel sárközi zenés filmet készített a televízió Pécsi Körzeti Stúdiója, DarócZi Bárdos Tamás összeállításában . adások mindegyike „élő”, egyenes közvetítés lesz, amelyekben érdekes helyszíneken váratlan feladatok te-' szik próbára a versenyzőket. A vetéldekés- természetesen elsősorban a játékért, nem pedig a „televíziós státuszokért” folyik, de a döntősök közül bizonyára többen válnak a nézők személyes ismerősévé, miként a korábbi versenyeken „fölfedezett” Horváth János, Wisinger István. Moldoványi Ákos, Vágó István és mások. A hagyományoknak megfe- ' lelően a közönség ezúttal is véleményét nyilváníthatja, minősítheti a téljesítményet: az idei tánc- és popdalfesztiválon már bevált módszer szerint valamennyi versenyző irányítószámot kap, s levélben. levelezőlapon lehet rájuk szavazni. és hangszerelésében. A 26 perces tv-fil!met műsorra tűzése előtt, december 9-én, szerdán 19 órakor mutatták be a szekszárdi Babits Mihály művelődési közipontban. Új kiállítások Az ország minden táján nyílnak a jövő héten tárlatok. A. Tóth Sándor festőművész emlékkiállításának Győrött a Kisfaludy Színház előcsarnoka ad otthont. A december 18-án délután 6 órakor nyíló tárlaton az egy évvel ezelőtt elhunyt művész tájképeit, városrészleteket ábráozló festményeit, és figurális kompozícióit tárják az érdeklődők elé. Két kiállítás nyílik Nóg- rád megyében a jövő héten; december 15-én a salgótarjáni József Attila művelődési központban közös tárlaton mutatkozik be Szőllősi Mária iparművész és Szabó Gáspár grafikus. A televízió galériájából ismert Lantos Ferenc székes- fehérvári grafikusművész alkotásaiból nyílik kiállítás december 17-én délután' 5 órakor az ifjúsági házban. A városi 1 elmagányosodás, a környezetszennyezés ellen mozgósító erejű rajzokkal tiltakozó művésszel nyilvános beszélgetést rendeznek a megnyitón. Két kiállítás is nyílik december 15-én Nagykanizsán. Kustár Zsuzsa iparművész munkáit december 15-én délután 4 órától egy hónapon keresztül tekinthetik meg az érdeklődök a Hevesi Sándor művelődési központban. Sárközi dalok tv-filmen ■■ Üzemi tudósítók Az újság hivatása eredetileg az volt. hogv a legérdekesebb és a legfontosabb esőmén vekről tudósítson, s ezáltal segítsen a különböző helyen lakió. különböző emberekből közösséget teremteni. Hogv ez a küldetés mennyire kevéssé változott az évszázadok során. az. legjobban talán az üzemi tanok esetében mérhető le: ez az első számú oka. de egvben legfőbb tanúsága is az itt következő, három beszélgetésnek. .. Géczi László 26 esztendeje dolgozik élete első munkahelyén, a Ti- szamenti Vegyiművekben: mint kutatómérnök kezdte, jelenleg az egyik legnagyobb főosztály vezetője. Rendkívül aktív ember, aki a munkája mellett tucatnyi társadalmi megbízatásnak tesz eleget: így például elnöke a Magyar Kémikusok Egyesülete szolnoki csoportjának, a gyári SDortkörnek. és az üzemi lan szerkesztő bizottságának. .. — Emlékszik az első cikkre? — Hogyne. Hét évvel ezelőtt jelent meg üzemi lápunk első száma, és abba nekem is kellett írni egv cikket — Kellett?! — Igen. mert még a tizenöttagú szerkesző bizottságban is nagy volt a bizonytalanság : bár szívesen vállalták a megbízatást, féltek a nyilvánosságtól. Tele v-’tak aggodalommal: vaion mit szólnak maid hozzá a munkatársak?! Ügy éreztem, példát kellli mutatnom. — Miről írt? — Szakmai kérdésről. Olvan sikerrel hogv később előadást is kellett tartanom a témáról. — Mindia kedvező a visszhana? — Ügy vélem, hogy ha visszhang van. az már csak kedvező lehet. Hiszen, ez az újságunk első célia: mozgósítani. állásfoglalásra késztetni dolgozóinkat, a vezetőket és a beosztottakat egyaránt. A baj az. hogy nem mindig sikerül. Azt hiszem, több bíráló cikket ’ kellene közölnünk, bár ennek a mi esetünkben van egv naav akadálya: a viszonylag ritka. — kéthavonkénti — megjelenés. Mire a fogyatékosságot bíráló írás megjelenik, addigra általában a szóvá tett jelenséget már régen megszüntették. Ennek ellenére próbálkozunk: a következő számunkban például a gvár fiatal szakemberei számolnak be arról, hogy milyen nehézségekkel. gondokkal járt esetükben a beilleszkedés. a pályakezdés. Hegyiné dr. Csicsai Anikó néhány hét óta a fegyverneki Vörös Csillag Tsz. jogtanácsosa, de korábban a túrkevei Vörös Csillag Tsz-ben dolgozott. mint igazgató osztályvezető. Sok egyéb társadalmi megbízatása mellett — rendszeresen írt a termelőszövetkezet üzemi lapjába... — Miről írt az első alkalommal? — Az üzemi balesetet szenvedő dolgozók kártérítésiéről. Az indoka pedig az volt. hogy megsérült nálunk éev munkás, és a gazdaság vezetői sehogyan sem akarták elhinni. hogy ez az ember teljes joggal tart igényt a tetemes összegű kártérítésre. — A visszhana? — Nekem nem említette senki, hogv elolvasta a cikket. De az illető, akinek az érdekében töltet fogtam, megnyerte a pert. — Csak ioai témáról írt? — Nem. Szívesen foglalkoztam kulturális kérdésekkel is. Például ismertettem Galgóczi Erzsébet Ez a hét még nehéz lesz című könyvét. és Kolozsvári Grand - pierre Emil egyik visszaemlékezését. amiben többek között a túrkevei ékről is írt. — Milyen eredménnyel? — Sajnos, nem sokkal. Utána bementeim a könyvtárba érdeklődni, de azi említett könyveket sem a cikk megjelenése előtt, sem pedig utána nem kölcsönözibe ki senki. — Nem keserítette el ez az érdektelenség? — De. Nagyon ... — És? — Most, az új helyemen rengeteg az elfoglaltság. Amióta' itt vagyok, azóta nem írtam még. De ha egyszer megsérül valaki, vagy bármily más okból segítségre szorul, és úgy álakul, hogy a tolira is szükség lösz az érdekében, akikor biztosan, előveszem majd. Józsa Béla volt már segédmunkás egy budapesti építőipari vállalatnál, tmk-előadó a Tisza- menti Vegyiműveknél, továbbá lakatos a KÖTI- VIZIG-nél. Jelenleg is itt dolgozik, mint műszaki előkészítő... — A munkahely-változtatások indokaként szinte mindig a pénzt említette. Lehet, hogy a toliforgatásra is ez biztatta? — Talán furcsán hangzik, de így van. Már a jelenlegi beosztásomban dolgoztam, amikor az egyik művezető — tudván, hogy megszállottan gyűjtök valamire — megkérdezte tőlem: nem akarsz keresni ötven forintot? Dehogynem! Na, akkor írjál valamit az üzemi lapnak. — Témát is adott? — Mondani ő nem mondott semmit, illetve csak biztatott, hogy nézzek körül. De néhány nap múlva bent az üzemben levetített egy filmet, amit ő készített a munkásokról, áz egyik ebédszünetben. Volt nagy nevetés, meg lökdösődés: „Nézd már, a kajlafülű hogyan rakja a nagy tappamcsait!” Szóval, tetszett mindenkinek — ezt írtam meg. És ezzel együtt azt, hogy milyen jó, ha egy munkahelyi vezető ilyen formában isi odafigyel azokra, akiket irányít. — Mi a kedvenc témája? — Én nem annyira témák* bam, mint emberekben gondolkodom. Soha nem jutott még az eszembe, hogy cikket írjak az üzemi demokráciáról. De amikor láttam, hogy az egyik zárkózottnak ismert munkás felszólal a termelési tanácskozáson, akkor izgatni kezdett a dolog, s amint módom nyílt rá, leültem vele beszélgetni. Miint elméleti probléma, hidegen hagynak például a tömegsport előnyei is, de amikor azt láttam, hogy néhány fiatal az ebédszünetben neki ált pingpongozni, akkor kedvem támadt írni énről is. — Ha önmagáról írna, mit említene meg feltétlenül? — A terjedelmi lehetőségeken belül részletesen írnék az eddigi életemről, és megemlíteném, hogy vezetője vagyok az egyik szocialista brigádnak, aktivistája az MHSZ- nek, előadója a polgári védelmi szervezetnek, és így tovább. Nem dicsekvésből persze, csak hogy érzékeltessem: sok mindenre kell figyelnie annak, aki véleményt akar formálni a körülötte zajló életről, főként akkor, ha a véleményét le is akarja írni, hogy gondjait, öröméit másokkal1 is megossza. Káposztás János A népművészeti babakészítés nagy mestere Sipőcz Györgyné, kapuvári nyugdíjas. Több mint tíz éve hódol kedvenc hobbijának. Babái hűen őrzik a kapuvári népviselet hagyományait
