Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-10 / 289. szám
1981. DECEMBER 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A bodrogkeresztúri Kővágó-dűlőben és á mádi Özhegyen teraszokat alakítottak ki, mintegy száznegyven hektáron. A teraszokat szőlővel telepítik be a szakszövetkezetek Martfűn Ülést tartottak a képviselők Tegnap az országgyűlési képviselők Szolnok megyei csoportja a martfűi Tisza Cipőgyárban tartotta ülését. A képviselők elsőként Ulveczki Tibornak. a megyei tanács elnökhelyettesének beszámolóját hallgatták meg Szolnok megye 1981. évi tanácsi költségvetési és fejlesztési tervének várható teljesítéséről, valamint az 1982. évi tervezetéről. Ezt követően Maczó László vezérigazgató tájékoztatta a résztvevőket a Tisza Cipőgyár idei vállalati tervének alakulásáról és az eredményekről. „Gyár” létesült Jászdózsán ■ Egyelőre harmincán vannak ü lé a munkakedv és a minőség ■ n tűzhely mellől a szalag mellé Jászdózsán 200 munkás elhelyezésére lenne igény. A dolgozók többsége a környékbeli településekre ingázik. Azok az asszonyok, viszont akik nem tudják vállalni a naponkénti utazást, bedolgozással próbálják kiegészíteni a család jövedelmét. Még ha egy 200 dolgozót foglalkoztató üzem telepítése nem is lenne célszerű, hiszen kvalifikált munkásokat vonna el a Hűtőgépgyártól és az Aprítógépgyártól, egy más jellegű, főleg nőket foglalkoztató munkahelyre azért égetően szükség volt. A jászdózsai Tamamenti Tsz melléküzemág létesítését vette fontolóra, a jászberényi Cipőipari Vállalat pedig fel- sőrésztűzöde kialakítására keresett lehetőséget. A közmondás azt mondja: „aki keres, talál” így a két törekvés nyomán alig egy hónapja már meg is indulhatott a termelés a község régi állomásának épületében. — Sajnos más megoldást nem találtunk, és most még kicsit szűkösen vannak az asszonyok, — mondja Bol- lók László párttitkár — de szállítás szempontjából ideális az épület a kövesút mellett van, és a községből is könnyen elérhető. Szeretnénk később bővíteni a telepet, a szociális rész kialakítására még az idén sort kerítünk. Ügy gondoljuk, ha az üzem „beválik”, építünk még hozzá, hogy több asz- szonyt is foglalkoztatni tudjunk. ötéves szerződésünk van a Cipőipari Vállalattal, amely szerint az épületet a munkaerőt, és az energiát mi biztosítjuk, a gépeket és a munkát ők. Előzetes számítások szerint évente 1,2— 1,5 millió forint lesz a tiszta bevétel, amit más ágazatban nehezen tudnánk így előre kiszámítani. Ez is növelte vállalkozókedvünket. A szövetkezet éves bevételi terve 100 millió forint körül van. Évek óta az a gyakorlat, hogy az első félévben üzemviteli hitelből élünk, ami " a mai kamatok mellett igen megterhelő. Ha ebből a tüzödében havonta rendszeresen létrejövő jövedelem lefarag valamit, már az is nagy eredmény. Nemcsak a pénz szempontjából volt fontos a telep létrehozása. Mint a termelőszövetkezetben elmondták, közel 200 olyan asszony él a községben, akinek fő elfoglaltsága a háztartás vezetése. Az előzetes közvéleménykutatás alapján százan jelezték, hogy szívesen vállalnának munkát, ötvenen pedig azonnal beadták felvételi kérelmüket. Közülük választották ki a „kezdő csoportot”, azt a 30 nőt, aki októbertől november elejéig átjártak tanulni a jászberényi vállalathoz. — Nehéz gondunkon segített ez a vállalkozás — mondja a Cipőipari Vállalat főkönyvelője, Hegyesi Já- nosné — a felsőrészkészítésnél általában minden ilyen profilú vállalatnál probléma van. Vállalati fejlesztéssel a szükséges kapacitást nem tudjuk biztosítani, elsősorban helyszűke miatt, no meg a létszám is korlátozott, így, előzetes számításunk szerint, néhány év alatt 100 —150 munkaképes asszonyt tudunk bevonni a termelésbe. Igaz, hogy eredetileg csak az ötéves tervidőszak végére terveztük ilyen kapcsolat kialakítását, de a piaci igények és a divat változása miatt — amely a munkaigényesebb, tűzött fazonokat igényli, — hamarabb vált valóra ez az elképzelés. Jövőre kétszázezer pár felsőrészt készítenek a jászdózsai telepen. Az első hónap tapasztalata szerint nemcsak a munkakedv jó, hanem az időarányos termeléssel és a minőséggel is elégedettek vagyunk. A felfutási idő fél év, ez alatt kell elérni a teljes normát. Az első időszak számításai alapján az asszonyok műszakpótlékkal együtt 3000 forint körül kereshetnek. Ezenkívül a szövetkezet jövő évtől kezdve fél hold illetményföldet vagy 12,5 mázsa kukoricát biztosít nekik. A párttitkár, aki egyben személyzetis és a melléküzemág vezetője is. bizakodóan beszél arról, hogy az új ágazat mit jelent a szövetkezetnek és a 2800 lakosú községnek. Szó esik arról is, hogy. a bedolgozói munkának nagy hagyományai voltak, és a más munkaritmus, más követelményrendszer kezdetben félelmet keltett az egyéni munkához szokott asszonyokban. — A gyerekek óvodai, bölcsődei elhelyezésében a községi tanács mindannyiunknak segített — néz föl munkájából Seres Istvánné. — Ebédet a szövetkezet üzerrii konyhájáról kapunk. Magam is bedolgozó voltam, először papucsragasztást, utána felső ruhavarrást csináltam. Sokszor nem volt munka, ha volt, se kerestünk sokat. Igaz, hogy féltünk a szalagtermeléstől, és most még csak a norma felét tudjuk hozni. Mindig az jár eszembe, hogy fél év múlva már 1000 pár széttűzését kell műszakonként elvégeznem. Fejszés Edit Új gyártmány a lúgos akkumulátor Vetömagexport Az idén 5 százalékkal növelte exportját a Vetőmagtermeltető- és Értékesítő Vállalat, s a kivitel értéke eléri az 1,2 milliárd forintot. A tervek szerint 1985 végéig további 22 százalékkal fokozzák a kivitelt. Ehhez azonban már nem elegendőek a vetőmag-termesztés régi hazai hagyományai; új rendszerekre, termesztési eljárásokra van szükség ahhoz, hogy a nemzetközi vetőmagpiacon élesedő versenyben a magyar termények továbbra is megőrizzék kedvező helyüket. Lúgos akkumulátorokkal bővíti gyártmányainak körét az Unitechnikai Ipari Szövetkezet. A Hajdúsági Iparművek ugyanis leállította e termék gyártását. Ami a gyár adottságai mellett nem volt eléggé gazdaságos. A szövetkezet, mivel ma már az akkumulátorgyártás jelenti fő tevékenységét, vállalkozott e termék előállítására is. A HIM téglási üzemében megkezdődött az akkumulátorgyártó géppark leszerelése, amelynek fogadására az Uni- technika Marcaliban létesített új telepet. A marcali üzemben a ten- melés a jövő év elején kezdődik meg. Az első időszakban 80—100 millió forintértékű, 6—8 millió Amper óra teljesítményű akkumulátort gyártanak évente, ami megfelel a HIM korábbi termelésnek. Az Unitechnika Szövetkezet arra is vállalkozott, hogy továbbfejleszti a mintegy 20 esztendeje változatlan konstrukciójú akkumulátorokat, s termelésük mennyiségét is növeli. Az emberi jogok napja December 10-én az emberi fogok napiára emlékezünk. Az ENSZ 1948-ban ezen a napon fosadta el az Emberi Jogok ' Egyetemes nyilatkozatét. Az emberi ioaok fogalmát azonban ióval élőbbről ismeri ük. Amióta ember él a Földön, harcol ioeaiért. A természettel vívott küzdelme például a mejananadás iofiá- nak érvényesítése volt. Később pedig miár nemcsak a természettel, hanem a társadalom erőivel is meg kellett küzdenie. Az alapvető állampolgári ioeok eszméié első. tételesebb megfogalmazásának gondolata a polgári forradalmaik; kezdetén, a kapitalizmus hainialán vetődött fel a középkori viszonyok, a feudalizmus előítéleteinek, kiváltságainak tagadásaként. A feltörekvő polgárság em- béri ioe elmiíHeténefc megalapozója. előfutára, a termé- szetiogii elmélet mesalaoítóia Hu«»! Grotiius holland fos- filozófus volt Ö feltette ki 1625-ben megielent könyvében az ember veleszületett, elidegeníthetetlen. természetes tógáiról szóló elméletet. Magyarországon a reformkorban 1825-től 1848-ig fel- felvetődött az alapvető állampolgári fogok eszméié: a iobbágyfelsziabadításiról. a közteherviselésről, bizonyos fokú vallásszabadságról, az elemi iskolai oktatásról, sajtóról! és esküdtszékről. De e ingok sajnos hosszú ideig nem valósultak meg. sőt törvényes kifeiezést. sem nyertek. A magyar törvényhozás ugyanis elmaradt a fellett polgári államokétól. Népünk történetében az emberi fogok törvénybe .iktatásához és valóságos érvényesítéséhez 1945. a felszabadulás nyitotta meg az utat. 1946-ban a Köztársaságról szóló törvénybe bekerült az emberi iog -kifeieziáfce. s az 1949-es Alkotmányba pedig részletes felsorolás került az alapvető áilámnoleári fogókról. Az 1972-ben módosított Alkotmányban pedig ez Olvasható: ..A Magyar Népköz- társaság tiszteletben tartia az emberi fogókat.” Manapság a nyugati világban sikk lett az emberi io- goferó! beszélni. A tőkés világ hírközlő szervei úev igyekeznek beállítani az emberi iogok kérdését, mintha az csak a burzsoá társadalomban érvényesülne. Hadd bizonyítsuk ennek aiz ellenkezőiét néhány adattal. Angliában közéd 1.5 millió az NSZK-b an 1.3 millió, az USA-ban több mint 7 millió a munkanélküli. És hogyan néz ki az orvosi ellátás? Az Egyesült Államok: szenátusának egyik bizottsági iegyzőkönwiálbői hadd idézzünk: „Az öregeknek legalább a feile — hozzávetőlegesen 8 millió ember — nincs ma abban a helyzetben, hogy tisztességes szobát, megfelelő táplálkozást és kielégítő orvosi kezelést engedhetne meg magának.” Lássunk egv példát arra, milyen a tőkés világban a továbbtanulási lehetőség. A francia bállóldal közreadott táiékoztatóiában ez olvasiha- bó: ..Az iskoláztatás, a könyvek. a tanszerek., a segédeszközök áriának — az általános árszínvonal emelkedésével összefüggő — egyre erő- teliesehb növekedése következtében drágább, mint eddig bármikor. A köziílo- és a szegényebb rétegekhez tartozó szülők egyre kevésbé bírják vállalni az Oktatás emelkedő költségeit.” Hem sorolom tovább a nyugati világból vett példákat. E néhány adat, tény is bizonyítja: a tőkés világban hogyan is néz ki a kérdés. De hogy teljes legyen a kép, hadd hozzák fel néhány adatot a szocialista táborból. Magyarországon 300 ezer munkaerő hiányaik a termelésiből. S amíg hazánkban, a felszabadulás előtt a lakosság egyharmadára terjedt ki a sízervezett egészségügyi gondoskodás, ma szinte 100 százalékost Az alkotmányban biztosított jogok érvényesülését széleskörűen szervezett egészségügyi hálózat biztosítja, ahol 28 000 orvos, 4000 gyógyszerész, 74 000 ápolónő, védőnő, asszisztens dolgozik. Az' állampolgárok 4000 felnőtt és 900 gyermékkörzeti orvosi rendelőben kaphatnak egészségügyi alapellátást, 90 ezer kórházi ágy áll rendelkezésükre. Az országban 159 mentőállomás 1300 gépkocsival, korszerű repülőgépekkel biztosítja, hogy a rászorulók időben jussanak megfelelő orvosi ellátáshoz. Államunk évente 70 milliárd forintot költ társadalombiztosításira, az állampolgári jogon járó egészségügyi szolgáltatásokra. Ez a nemzeti jövedelem 14—16 százaléka. Gyermekgondozási segélyre évente 3,5 milliárd, anyasági segélyekre 0,5 milliárd, családi pótlókra megközelítően 8 milliárd forintot fordítunk. Az állampolgárok egyötöde, mintegy 2 millió fő részesül évente 75—80 százalékos kedvezményes üdültetésben. Ebből a szakszervezetek üdülőiben 400 000-en, vállalati üdülőkben 800 ezren. Több mint 800 000 fiatal vesz részt a számukra szervezett üdülésben. Hazánkban az állampolgároknak öregség, betegség és munkaképtelenség esetén anyagi ellátásra van joguk. A nyugdíjasok száma 1,8 millió fő. Nyugdíjakra 1977-ben 33 milliard forintot fizetett ki államunk, 19 százalékkal többet, mint a megelőző évben. A továbbtanulást illetően pedig hadd idézzek számokat a Szovjetunióból: a befejezett és nem befejezett közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma 1939-ben 15 millió 900 ezer volt, 1977- ben már' 128 millió 100 ezer. Gyakorlatilag kialakult az új, népi értelmiség. A jelenlegi ötéves tervben a Szovjetunióban tovább fejlesztik és tökéletesítik az immár általánossá tett középiskolai oktatást. Szívesen vetik Nyugaton a a szocialista országok szemére, hogy a dolgozók nem tudnak beleszólni a saját dolgaikba. Hogy ez mennyire nem igazi, hadd bizonyítsam a következőkkel: a szovjet alkotmánytervezet országos1 vitájában több mint 10 millióan — vagyis a felnőtt lakosság több mint négyötöde —- vettek részt. Az alkotmánybd- zottsághoz, az újságokhoz, a rádióhoz, és a televízióhoz 180 000 levél érkezett a dolgozóktól. Elvi jelentőségű az az új cikkely, amely kimondja, hogy a Szovjetunió állampolgárainak joguk van részt venni az állami és a társadalmi ügyek irányításában,. A Szovjetunióban jelenleg több mint 2 millió 200 ezer népi küldött működik, és a tanácsok aktivistáinak száma meghaladja a 30 milliót. A szovjet demokrácia fontos eleme, hogy a választóknak joguk van visszahívni a küldötteket. Eat a jogot nemcsak meghirdették, hanem a gyakorlatban is megvalósítják. Az utóbbi tíz évben a különböző szintű tanácsokbóll, a Legfelsőbb Tanácsot is beleértve, mintegy 4000 küldöttet hívtak vissza, akik nem bizonyultak méltónak a választók bizalmára. II Szovjetunióban az állandóan működő termelési tanácskozásoknak 5,5 millió tagja (kétharmada munkás), a kolhozok közgyűlésén megválasztott vezető testületeknek ,%2 millió tagja, a különféle szakszervezeti vezető szerveknek 7,3 millió tagja van. Az országban 9 millió 500 ezer választott népi ellenőr és> több mint 8 millió önkéntes rendőr működik. Nem folytatom tovább a példákat. Az eddigiekből is világosan kitűnik, ha valahol, akikor a szocialista országokban valósul meg maradéktalanul az emberi jogok törvénye. F. L. Hz országgyűlési építési és közlekedési bizottság ülésén fi jövő évi költségvetés vitája Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium 1982. évi költségvetésének tervezetéről, a két tárca idei eredményeiről és soronkö- vetkező feladatairól tárgyalt tegnap az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter iparága, illetve a tárca helyzetét és teendőit alapvetően azzal jellemezte, hogy a korábbi mennyiségi szemléletet mindinkább felváltja az a gyakorlat, hogy az elvégzett munka kifogástalan, a megszülető produktum jó minőségű legyén. Ma már nyilvánvaló — mondta —. hogy alaptalanok voltak azok az egykét évvel ezelőtti vélekedések vagy aggodalmak, hogy a beruházások visszafogásával esetleg „munka nélkül” maradnak az építők. Nem így történt. Elannyira nem, hogy minden építési igény minden területen ma sem és várhatóan 1982-ben sem elégíthető ki azonnal. Nem is annyira a kivitelezői kapacitás tárgyi, technikai lehetőségei, hanem elsősorban munkaerő-gondok miatt. A tájékoztatónak ez utóbbi témájához kapcsolódóan több képviselő is szólt arról, hogy az elmúlt években sokan .az építőiparból más területekre mentek dolgozni. S ma már nem jelent vonzerőt az építőknél a rövidített munkahét, hiszen rövidesen széles körben átállnak másutt is az ötnapos munkarendre. Mesz- szemenő egyetértéssel csatlakozott a vita több részvevője a miniszternek ahhoz a véleményéhez, hogy a legszélesebb nyilvánosság előtt, az utcán, a közterületeken, mindenki szeme láttára dolgozó — az időjárás változásainak, meg a felületes szemlélők sokszor meggondolatlan kritikai megjegyzéseinek egyaránt kitett — építőmunkások helytállásukért több jó szót és nagyobb megbecsülést érdemelnek, érdemelnének. A KPM-terület napirendi témáját Klézl Róbert miniszterhelyettes előterjesztése alapján elemezték a képviselők. Nyugtázhatták egyebek között, hogy az áruszállítási igények kielégítése ebben az évben kiegyensúlyozott volt, a közúti közlekedésben például több áru elszállítására is lett volna lehetőség. Előrelépés történt a személyszállításban is. Feladatként említette a miniszterhelyettes közlekedéspolitikánkban a szállítási teendők célszerű megosztásának további javítását. A bizottság végezetül egyhangúlag elfogadta a jövő évi költségvetés tervezetének az ÉVM és a KPM előirányzatait tartalmazó fejezeteit.
