Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-08 / 287. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. DECEMBER 8. A Budapesti Szentendrei úti „HERMES” Általá­nos Fogyasztási és Érté­kesítési Szövetkezet ker­tészeti- barkács áruhá­zából a kertbarátok és a kistermelők egyaránt kölcsönözhetnek de vá­sárolhatnak is mezőgaz­dasági kisgépeket. Éven­te öt-hatszáz kertitrak­tort. kapálógépet. moto­ros permetezőgépet ad­nak el. A képen: kisgép- vásárlók az áruházban A fagyasztók érdekében Évenként hétszáz ellenőrzés Az SZMT szolnoki szék­házéiban tegnap idei munká­juk értékelésére és a követ­kező élv feladatainak megis­merésére giyűltek össze a meeve társadalmi kereske­delmi ellenőreinek képvise­lői. Ebben az évben a Megyei Tanács Kereskedelmi FeL- üevelősóge hétszáz ellenőr­zést végzett a boltokban, vendéglátóipara egységekben. Az ellenőrzések közül több minit százötvenet a társadal­mi aktívák hajtottak végre. Mint minden évben, az idiáln is élőre meghatározott fel­adatok szerint mentek be az üzletekbe próbavásárlásra. Az első hónapokban az ár- változáisok végrehajtás''*- az önkiszolgáló élelmdszc 'bol­tok áruellátását, a kisi rt- művéléshez szükséges r d- szersz-imok. vetőmagvak és vegyszerek ellátását vizsgál­ták. De szerepelt a felada­taik között a zöldséfi-gyü- mölcskínálat ellenőrzése és, a szerződéses boltok, éttér­Társadalmi kereskedelmi ellenőrük értekezlete mek. presszók vizsgálata is. Küllőn programot dolgoztak ki a megye idegenforgalmi területei kereskedelmi ellá­tottságának ellenőrző síére. Emellett természetesen az olcsó élelmiszerek és tartós fogyasztási cikkek is vizsgá­lat alá kerültek. A tegnapi összejövetelen szó volt a ta­pasztalatokról. amelyek ked­vezőbbék. mint az előző esz­tendőkben. Ez azt jeleníti, hogy a kereskedők és a ven­déglátásban dolgozók több­sége iól végzi munkáját, vagyis a vevőt, a vendéget tartja a legfontosabbnak. Kár lenne azonban ..fénye­sebbre lakkozni” a valóságot. mint amilyen. Ezért meg kell említeni, hogy öt szabály­sértési eljárást indítottak az ellenőrök. 141-szer pénzbír­ság kiszabását javasolták, 13-szor fegyelmi felelősség- revonést és ötször írásibeli figyelmeztetést kezdeményez­tek. Lakatos István, a Megyei Tanács Kereskedelmi Fel­ügyelőségének vezetője is­mertette a társadalmi elle­nőrökkel a jövő esztendő el­ső felének feladatait. Ezek között van a vendéglátóipa­ra egységek osztál vbesorol á- sának vizsgálata, a kistele­pülések egy-lkétszemélves boltjainak, az állami gazda­ságok iáb termelőszövetkeze­tek ke’-ioskedelmi egységei­nek ellenőrzése. A megye háromszázötven társadalmi kereskedelm i el­lenőre közül tegnap húszon- ketten jutalmat kaptak — vásárlási utalvány formájá­ban. —bi — Rőzseburkolat helyett gumipanel A seleit eéokocsdabroncsok népgazdasági hasznosításá­nak egvik ötletes módszerét! a gumiéi emes vízépítési és tallaivédelmi technológiát dolgozta ki egv leleményes vízügyi szakember. Nagy Géza. a Közén ti sza vidéki Vízügyi Igazgatóság üzem­mérnöke. A találmányként benvúitott ötlet lényege, hogy az elhasználódott gu­miabroncsokból különféle olvan fonatok készíthetők, amelyek alkalmasak folvók. tavak. tározók, vízfolyások. A gvőri. a szegedi, a kecs­keméti. a mosonmagyaróvári és a székesfehérvári Tüzéo- telepeken már árusítják a Tatabányai Szénbányák úi termékét, a evönevbrikettet. Rövidesen más telepeken is kapható lesz a ió minőségű tüzelőanyag, mert a tatabá­nyai vállalat folyamatosan szállítja azokba az' orszáeré­Pdrosszínű sajtolt tetőcse­rén gyártását kezdték meg az idei második félévben a Bátaszéki Cserén- és Váz- kerámiagvárban, A színes cserepekből az év végéig csatornák medrének és partjának védelmére. A eu- m if ómat alkalmazása harma­dával, kétharmadával keve­sebbe kerül, mintha követ, betont, műanyagot használ­nának partvédelemre, élet­tartama 20—25 évre tehető, legalább ötszöröse a mű­anyag és irő zsebu rk ólatok­nak A módszert elsőként a Tisza nagykörűi szakaszán próbálták ki. A gumipane­lek a többszöri magas ár­hullámot és az erős jégzaj­lást károsodás nélkül visel­ték. fűtik a lakásokat a családi házakat A evömgvbrikett ugyanis elsősorban, azilven kazánokban ég él ió hatás­fokkal. Az év végéig 20 000 tonna, jövőre már 110 OpO tonna gvönevbrikettet ké­szítenek a tatabányai gyár­ban. kétmillió darabot, gyártanak: e mennyiség felét már ki is szállították a Tüzéo-telepek­re. Az építkezők közvetlenül a gyártól is vásárolhatnak az újdonságból: a cím: Bá- taszék. Kövesdouszta. Fénysorompók Űi fénysorompó kezdte meg működését a Bács me­gyei Petőfiszálláson. s ezzel a szegedi MÁV Igazgatóság csaknem kétszeresen túltel­jesítette ezzel kapcsolatos idei tervét: az előiránvzott 13 helvett 25 ilven fényjel­zés berendezést szerelnek fel főként azokban a ke­reszteződésekben. ahol eddig — a gyakran meshibásodó csapó rudas megoldást alkal­mazták A Legtöbb berende­zést Békés megyében, a 47- es főútvonal vasúti—közúti kereszteződéseiben helyez­ték el. Az igazgatóság terü­letén egyébként már eleget tettek — 330 villogó meg­építésével — annak az or­szágos programban előírt feladatnak. hog.v fénysorom­póval kell biztosítani min­den közúti—vasúti kereszte­ződést. ahol tömegközleke­dési eszközök haladnak át. Kúszórózsa, tearózsa Parkok, terek, kertek dí­szítése egyaránt alkalmas teahibrideket, magas törzsű és kúszórózsákat — mintegy 150 fajtát — szállít az or­szág nagyobb kertészeti áru­dáiba a budapesti Skála áruházba és a Hermész Áfész vetőmagboltiaiba a rózsa­termesztéséről híres Szőregi Virág—dísznövény Értékesí­tő Szövetkezet. A rózsatövek .mellé címkét is csomagol­nak. hogy a vásárlók lássák, müven virágot hoz a növénv. amit kiválasztanak. Új termék: a gyöngybrikett szekbe. ahol etázskazánokkal Kétmillió színes cserép Ha cigánycsalád a szomszéd özvegy Vígh Pálné gondo­zott, drótkerítéssel övezett tiszafüredi kertes háza hají- tásnyira épült a strand főbe­járatától. Az épület ablakai előtt és az utcán nyaranta ápolt virágtenger pompázik. Az apró termetű, 56 éves ci- gányasszony kertjében köz- ségszerte híres őszibarck, körte, zöldségféle terem. Két­szobás lakása patyolattiszta, a bútorokon kívül a televí­zió, a mosógép, meg a cent­rifuga sem hiányzik belőle. Erdőkben nőtt fel — Hogyan érzem magam a „magyarok” között? Egy em­berrel afféle hűvös a viszo­nyom, a többi 8—10 környék­belivel viszont jól megva­gyok. Farkasékhoz sűrűn .át­járok tanyázni is. 1— Anna néninek hány gyereke volt? — Négy, de már kirepül­tek. Három Budapesten él, egy meg Kisújszálláson. — A szüleitől tanulta a környezete iránti igényessé­get? — Mielőtt válaszolnék, el­mondom: mi 12-en voltunk testvérek, és a gyermekkoro­mat erdőkben éltem le. Ugyanis az édesapám egy Kanalas nevű, messzeföldön híres teknővájó cigányember volt. Bejárta az országot, és mindig ott telepedett le egy­két évre, ahol nyárfaerdő akadt, és az elöljáróság vág­ni engedett belőle. Amikor megérkeztünk, egy terebélyes lombkorona alatt letáboroz­tunk, és elkezdtük a kunyhó­készítést. Két-há.rom nap után végeztünk vele: apám ácsolta a vázat, mi a gallya­kat, a földet hordtuk, meg­tapasztottuk az oldalát, kály­hacsövet dugtunk a tetejébe, és máris faraghatta a teknő- ket. — Lehetett egy tenyérnyi kunyhóban rendet tartani? — Forgáccsal fűtöttünk, és ha esett, ha fújt, nálunk az volt a szokás, mindennap . más takarított, hiszen édes­apám nagyon kényes volt a tisztaságra. Így nőttem fel isten háta mögötti helyeken, akár a gomba. Szép lány let­tem, és egy magyar hajóska­pitány szeme akadt meg raj­tam. Neki voltam a felesége, de sajnos, ma már nem él, jövőre lesz tíz éve, hogy el­temettem. — Füreden telepedtek le. — Jöttek a gyerekek, és nekik már más életet akar­tam. Iskolát, szakmát, és azt, hogy csak az én számból ismerjék, mit jelent kilenc telet, őszt kihúzni egyméte­res mélységű földkunyhóban az erdőben. — Anna nénit az ismerő­sök, a környékbeliek becsü­lik, de még*ma is sokan ide­genkednek a cigány szomszé­doktól. — Előítéletek miatt, pedig ahogy az ujjunk is más. mi sémi vagyunk egyformák. Közöttünk is vannak becsü­letesek. dolgosak, meg mi- hasznák is. Csak azi a baj, hogy sokszor valamennyiün­ket egy kalap alá vesznek. Akár rászolgáltunk, akár nem. Horváth Dezső Zolitánék tiszafüredi házát könnyű megtalálni. Az épülethez tar­tozó porta csúnya, rendezet­len, a hótakaró alól előme­red az elszáradt gazi Kerítés alig illetve mindössze egy ginfae-gurba rozsdás drót jel­zi a mezsgyehatárt. A gya­nús falszínű konyhában pisz- kos, használt konyhaszek­rény. Előtte mosógép zúg, Éva, a 21 éves fiatalasszony' mossa a ruhákat. Horváth Dezsőnek nyolc gyermeke van, egy már szak­munkásként Pesten dolgozik, egy férjnél van, a többi ki­sebb. Az iskolába járás kö­rül is akadnák gondok, éven­te kétszer, háromszor is bün­tetik őket az igazolatlan hiányzásokért. A környékbeliek közül többen panaszolják: ezt a szomszédságot kinek a tyúk­ja, kinek a gyümölcse, kinek a krumplija bánja A megér­kező Horváthné mindezt ta­gadja. — Nem igaz, haragszanak ránk, mert szegények va­gyunk. — A tisztaság, a ház körüli rend azért lehetne nagyobb is. — Mo6it is mos a lányom, hiába megesz bennünket a szegénység — tárja szét a karját Pedig a családfő rendsze­resen dolgozik. Korábban a költségvetési üzemnél, jelen­leg pedig a vasútnál segéd­munkás. Annyi igazság azért akad az állításban, hogy most valóban rájár a rúd a csalódra. Az összetákolt ma­lacólukból elkóborolt két 25 kilós1 süldőjük. Az is lehet, hogy ellopták a jószágokat, noha már a tanácsnál is je­lentették, eddig hűlt helyük vám Ráadásul a családfő pi- tyókás fővel egy több tíz­ezer forintos bútorhitel'hez kezességet vállalt egy isme­rősének. A vásárló házaspár elvált, a részletet tőle von­ják. Pedig lenne helye pénz­nek, hiszen az az érzésem, néha ennivalóból, ruhából sincs elég. Ráadásul még ap­ró a gyerekek többsége. És ezi a sok hiány, nélkülözés esetleg megint újabb sza­bálysértéseket szül. Egyszerű titok Szitái András messzeföl- dön hites tiszafüredi cigány- prímás. ízlésesen berendezett, második emeleti, kétszobás lakását sokan megcsodálták már. András 41 éves, érettsé­gizett férfi. A felesége ház­tartásbeli, a kislányuk közép- iskolás. — ZenészdiniasEtiába szü­lettem; apám a hortobágyi csárda muzsikusa volt. Pon­tos, akkurátus ember. — Innen a rendszeretete? — Innen is. öt éve lakunk ezek között a vékonyka fa­lak között, de még nem ad­tunk panaszt egyetlen szom­szédunknak sem. Szeretjük a csendet, a rendet, tiszteletet adunk és1 kapunk mindenki­től. A munkahelyemen, az étteremben akad elég zaj, lárma, részeg ember. Higgye el mindez itthon nem hiány­zik. Ha valakivel valami né­zeteltérés adódik hólmi ap­róság miatti nem kezdem a magas cén. Kulturáltan min­dent könnyebb elintézni. — önnek neve, rangja van a környéken. — Mi is úgy élünk, ahogy az átlag, lakótelepi ember. Soha nem éreztem hátrányát a bőröm színének, igaz, okot, sem adtam az elmarasztalás­ra. Ez a „titka” a jószom­szédságnak, annak, hogy úgy gondolom, se Pádárék se Szi- láirdffiék nem mondanak ró­lunk rosszat. Ellentmondó észrevételt Botos Mártonék Kunma­daras Tóalj úti házát mi­előtt meglátogattam, többen óva intettek. Veszélyes csa­lád, vigyázni kell rájuk, ag­resszívek. Az egyik fiú már többszörösen is megjárta a börtönt, és jelenleg is sok­éves • büntetését tölti. Boto­soknak tíz gyerekük van, a férj állami gazdasági dolgo­zó, és ezekben a hónapokban 13-an lakják a két szobát, A zsúfoltsághoz viszonyítva rend van: tiszták, fehérek az ágyneműik, a takarók. A szo­bában. álló szekrény tetején temérdek befőttes üveg, a sárki asztalkán étkészletek), jénai tálak. Van televízió, centrifuga, mosógép is. Bo- tosnét otthon találom. Hely- lyel kínál, bár kezdetben bi­zalmatlanul fogad. — Ügy tudtam, csak hatan lakják a szobákat. — Igen korábban így volt, de ősz óta a 27 éves Ibolya lányom is hozzánk költözött hét gyerekével. Mint kiderül, Ibolya férje 9 hónapos börtönbüntetését tölti, így amíg nem szabadulj itt húzza meg magát a né­pes család. A családfő fele­ségé. Botosné testes, megter­mett asszony. Korábban mér neki is akadt ügye a rendőr­ségigei, most azonban sza­badkozik. — Jaj, ne is tessék emle­getni, ami volt, elmúlt. — Jó, ne feszegessük a múltat. De a családról még­is az a hír járja, hogy sok a baj velük. — A nagyfiúk eljárnak dolgozni, ki erre, ki arra. Azután ha megkapják a fize­tést, irány a kocsma, és meg­lesz a baj. Nem foghatom a kezüket, nem szólhatok bele, hogy mit csinálnak Komá­romban vagy Pesten. Tessék, kérdezze meg a szomszédo­kat. mit mondáinak rólunk. Korábban elmentem jóné- hány utcabeli hez. akiknek nem volt különösebb kifogá­sa Botosék ellen. Búcsúzóul) a kapuig kísér­nek, és a telkemre kötik, ha sírra járok, máskor is láto­gassam meg őket A cigányszmmszédoferól ki­nek, kinek megvan a véle­ménye Kinek ilyen, kinek olyan, Egv bizonyos: egyre többen kerülnek be közülük a régi. faluszéli telepekről a települések közepére. írá­sunkban nem szándékoztuk rózsaszínű képet festeni mindennapjaikról. A példák mindössze ejgy még ma is gyakran felbuk­kanó tévhitet igyekeznek cá­folni : miszerint a cigány egyremegy, valamennyi egy­forma. Erre a felelet se lehet más: embere, családja, mun­kája, életvitele válogatja. D. Szabó Miklós Május óta lényegesen lerövidült a karambolos kocsik javítási ideje a túrkevei XVII. sí. AFIT szolnoki üzemében. Ekkor kezdődött ugyanis a munka az új. 900 négyzetméteres karosszéria-műhelyben. A csarnokban — amely az ország egyik legnagyobb, karambolos kocsikat javító, bázisa — a legmodernebb célgépekkel és célszerszámokkal dolgoznak. Felvételünk az ú.i műhelyben készült

Next

/
Oldalképek
Tartalom