Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-08 / 287. szám

1981. DECEMBER 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 „Befogadták" a kisegítő iskolásokat Minden szerda délután 2 és 3 óra között, a DATE tor­naterme nyújt alkalmat Me EŐtúron a kisegítő iskolások 13 tagú fiú sportkörének az egészséges testmozgásra. A pedagógusok fordultak se­gítségért — saját tornate­rem híján és gyér sportszer- ellátottságuk miatt — a fő­iskola vezetőihez, hiszen a kisegítős kisdiákoknak külö­nösen nagy szükségük van mozgásigényes foglalkozta­tásra. A kari KISZ-bizottság nemcsak befogadta a gyere­keket, hanem a sportkör pat- ronálására is vállalkozott. Kunhegyesi autósoknak Pest többet ér, Budapesti kirándulást hir­detett tagjai ökörében a Ma­gyar Autóklub kunhegvesi szervezete a Pannónia Vál- lafllattal együttműködve. Vol­taképpen nem is egyszeri al­kalomról van sző. hanem arról. hogv november és március 31. között a klub tagjai kedvezményes áron Szudi Ferenc főiskolai hall­gató irányításávSl azóta már négy foglalkozáson ismer­kedtek a fiúk a labdajáté­kok szabályaival a bordás­fallal, a medicmlablákkal. A következő hónapokban a kar testnevelő tanárai és a 'gyógypedagógusok állal közösén kidolgozott temati­ka szerint a főiskola KISZ- esei felváltva vezetik majd a foglalkozásokat, hogy él-' ményt. felkészülési lehetősé­get nyújtsanak a kisegítő iskolába járó gyerekeknek, előségítsék testi fejlődésüket. mint egy est tölthetnek el három napot a Pannónia szállodáiban: az Emkében. a Metropolban. a Palaceban a Parkban. a Volgában vagy az Olimpiá­ban. A szállókban teljes ellá­tást kapnak a jelentkezők és háromféle programajánlat közül választhatnak. Fábián Zoltán Jászberényben Jó eredményeket értek el az elmúlt időszakban a jász­sági közművelődési könyvtá­rak az Olvasó ifjúságért mozgalom szervezésében. A városi-járási könyvtár és a KISZ városi-járási bizott­sága által ősszel meghirde­tett „Olvassuk el — vitas­suk meg!” pályázat egv évig ismét változatos programo­kat ajánl a művelődő fiata­lok részére. Ennek kereté­ben találkoztak tegnap dél­után a Lehel vezér Gimná­zium tanulói, este pedig a iásziákóhalmi könyvtár ol­vasói Fábián Zoltán József Afltila-díias íróval, az író­szövetség titkárával. Fábián Zoltán ma a jászberényi szakmunkásképző intézetbe látogat, maid délután a vá­rosi könyvtárban — elsősor­ban mint a HNF Olvasó népért mozgalmi munkabi­zottsága elnöke — könyvtá­rosokkal. társadalmi aktivis­táikkal találkozik. A tanács­kozáson az olvasómozgalom aktuális feladatait és azok megvalósításának helyi le­hetőségeit vitatják meg. SZÍNHÁZ SZÜLETETT " SZABOLCSBAN Augusztus 26-án ünnepé­lyes társulati üléssel nyitot­ta meg kapuit a felújított nyíregyházi színház. A Sza­bolcs-Szartmáir megyei Ta­nács 79 augusztusában hozott határozatéit az önálló társu- latú színház létrehozására, és működési feltételeinek foko­zatos megteremtésére. A régi nyíregyházi kőszínház, ame­lyet 1894. február 6-án, avat­tak fel, s amely Alpár Ignác, a kor egyik legnevesebb épí­tészének tervei alapján ké­szült, soha nem rendelkezett állandó társulattal. Mindig úgynevezett fogadószínház volt, de múltjában olyan, vendégekkel büszkélkedhet, mint Rózsahegyi Kálmán, Pethes Imre, Jászai Mari, Ódry Árpád és Csontos Gyu­la, hogy csak a leghíresebbe­ket említsük s azokat, akik többször is megfordultak itt. A felszabadulás után egy ideig a Hungária filmszínház működött a már akkor is eléggé megviselt épületben, majd ismét színház lett, ahol rendszeresen felléptek a Fa­luszínház utazó társulatai, de a miskolci és a debreceni színházak is. Ám az épület tovább romlott, kíviil-belül, a technikai felszerelések egy­re siralmasabb állapotba ke­rültek — már ami egyálta­lán volt —, s aa 50-es évek végére elkerülhetetlenné vált a teljes felújítás, korszerűsí­tés. 1960-ra megfiatalodott az, akkor már hatvanhat éves épület. Kívülről megőrizte a tervező elképzeléseit, stílusos kastély-sárga színével méltó­ságteljesen magasodott a hajdani „Károlyi-kert” gömbakácai fölé. Ám belül új ruhát kapott, meleg színű textilborítást, piros plüss fo­teleket, és ami a fő, korsze­rű színpadigépezetet, húzók­kal, világító tornyokkal, és az akkori technikához mér­ten „mindentudó” fényszabá­lyozóval. Jellegében viszont továbbra is fogadószínhéz maradt, egészen a legutóbbi évekig. Ebben a minőségé­ben feladatát kiválóan látta él. Bevezette a bérletrend­szert, közönséget nevelt, a debreceni Csokonai Színház szinte minden előadásával átjött, de szerepelt itt a miskolci, a békéscsabai, a szolnoki, sőt a Budapesti Nemzeti Színház is. Emléke­zetes előadások ebből az idő­ből a debreceniek Koldus­operája, Zsebes' Jakab szere­pében a pályakezdő Dégi Istvánnal, a Miskolci Nem­zeti Színház Arturo Uija Sztankay Istvánnal a cím­szerepben, a tragikus hirte­lenséggel elhunyt ígéretes szabolcsi író, Sipkay Barna „A világ peremén” című drá­májának, ősbemutatója, szin­tén a miskolciakkal, Darvas Ivánnal a főszerepben, Színház és jó előadások szűkiben tehát soha sem vol­tak a nyíregyháziak, ám a város robbanásszerűen fejlő­dött, elérte a százezres lélek- számot, főiskolák nyíltak, s a művelődési igények maga­sabb szintű kielégítése sem várathatott tovább magára. Így született meg a nyíregy­házi önálló társulat gondo­lata. Nagy erőfeszítést köve­telt ez, mindenkitől, hiszen a felszabadulási óta szinte nem alakult új társulat vidéken. Az épületet is fel kellett újí­tani ismét, korszerűsíteni, „lakhatóvá tenni” a leendő társulat számára. Felújítot­ták, iletve kicserélték a szín­ház valamennyi gépészeti és elektromos bereediszését, biztonságos acélszerkezetű zsinórpadlása, kényelmes közlekedők, munkakarzatok és világítási hidak kerültek a régi faszerkezetek helyére A színházterem hangosítá­sát, az üzemeléshez elenged­hetetlenül szükséges hang- és félnyjelzéses összekötte­téshez korszerű elektroakusz­tikai berendezéseket szerel­tek fel. Bár az épület nem műem­lék, a mostani felújítás so­rsai is megőrizte klasszici!- záló homlokzatát, és tiszta, áttekinthető belső tereit. Az ötszáz főt befogadó nézőtér légkondicionált, barna tex- tilburkolatávali nemes hatá­sú, formatervezett sárgaréz lámpatesteivel, a társalgó te- retsoksaorozó bronztükreivei iáéit ó otthona lehet a Bozó- ky István vezette társulat­nak, mely azzal, hogy ide- szerződött, s itt akar dolgoz­ni, hittel vállalta ezt a tá­jait, Bessenyei, Ktúdy, Mó­ricz Zsigmond, és Váci Mi­hály földjét. Vállalták a „legmesszibb megyét” többek között Holl István, Bárány Frigyes, Vitai András, Her­cegé Csilla, Muszte Anna, Györgyfalvy Péter, Bárkinek Péter, s a rendezők: Fehér György, Balázs Ádám és Nagy András László, és még sokan mások, akik tudják, hogy nálunk Közép-Kelet- Európában a színházalapítás mindig is történelmi tett volt. M. A. Párhuzamosságok Hogyan képezzünk müveit szakmunkasokat? A kísérletek már elég ré- • uen elkezdődtek, s évtizedek óta zailanak a viták arról, hogv a szakmai képzés so­rán szerezzenek a tanulók több általános ismeretet, vagv inkább az iskolai okta­tás bizonyos formáit töltsék meg ielenfékenvebb szakmai tartalommal? Ne menjünk vissza a rég­múltba. hiszen a napjaink­ban szakmunkásnak tanuló ifjú számára csupán törté­nelmi érdekesség, hogv ania (méginkább naavapial. úev tanulta a szakmát hogv köz­ben ellátta a mester háztar­tásában a segítői teendőket is. Olvanok viszont szép számmal vannak szakmun­kásaink között, akik az öt­venes években tanultak. Köztudomású, hogv akkori­ban a „ló túlsó oldalára” estünk, s ennek megfelelően kevés szakmai anvag került a tananyagba. Aki mégis akart tanulni, aki szerette a szakmát, később, a munka­pad mellett sajátíthatta el a szükséges ismereteket. Következett a tanulmányi idő felemelése, maid az ele­inte technikumot helyettesí­tő szakközépiskolák megnyi­tása. Aztán be kellett látni, hogy a szakközépiskola ke­vesebb általános ismeretet nyújtott ugyan, mint a gim­názium — de szakmai tud­nivalókból sem adott annvit. mint a szakmunkásképző, így jutottunk a jelenhez, amikor utolsó évesek az úi rendszerű szakközépiskolák tanulói. Hogv mit tanultak. azt pontosan tudni lehet, hiszen a tankönyvekbe bárki bele­nézhet. (és a szakközépisko­lások szülei gyakran bele­néznek. csakúgy. mint az egyes szakmák szakemberei.) Annál kevésbé tudiuk. hoav ezeket az ismereteket ho­gyan. mennyire lehet maid a gyakorlatban hasznosítani. Sőt azt sem táti a előre sen­ki. hogy többet, jobban tud­nak-e majd a szakközépisko­lát végzettek az egyes szak­mákból. mint a velük pár­huzamosan szakmunkáskép­zőben tanulók. Párhuzamosan — mond­tuk, Annyi bizonyos hogv a két intézménytípus közötti azonosságot legalábbis csök­kenteni kell. Teljesen meg­szüntetni csak úgv lehetne, ha határozat mondaná ki: mit vár el a népgazdaság az egyiktől, s mit a másiktól. Óvatosan fogalmaz ez ügy­ben az illetékes Művelődési Minisztérium is: elkezdte és folytatja az erre vonatkozó vizsgálatokat. Márpedig a vizsgálatok­nak — amelyek szükséges­ségét senki sem vonia két­ségbe — az a természetük, hogv sok időt vesznek igénybe. Manapság , Pedig sokszorosan igaz. az. a régi mondás, miszerint „az idő — pénz”. Igaz azért, mert a technika —. de sokszor, so­kan és sok helven elmond­ják nap iáinkban félő. hogv közhellyé válik — rohamlé- pésekkel halad. Az a gvár. amelv a sok éven át begya­korolt technológiával dolgo­zik aligha tud sokáig ver­senyben maradni. Nem kell tehát túl naav matematikai készség ahhoz, hogv kiszá­moljuk: a szakközépiskolá­ból 1982 nyarán kikerülő if­jak legjobb esetben az 1980- as kiadású tankönyvekből tanulhattak, amit két-három évvel korábban írtak, s ígv ismereteik legalább fél év­tizeddel öregebbek a mai gyakorlatban alkalmazottak­nál! Egv évtizeddel ezelőtt jó­formán csak a mérnökök, a termelés magasabb szintű iranvítói ismerték a legkor­szerűbb eljárásokat. Ma már ott tartunk — és ezért helyes az elgondolás a szak- középiskolák létrehozásáról, művelt szakmunkások neve­léséről és képzéséről —. hogv a szakmunkásoknak is állan­dóan lépést kell tartaniuk a technika fejlődésével. Ered­ményeket elérni, világszín- vonalon termelni, a világpia­con versenyképesnek lenni csak ígv lehet. Vannak olyan elképzelé­sek. s nagy kár. hogv még mindig csupán elképzelések, hogv a szakmunkásképzés tervét megyei regionális tervekre alapozzák. Végtére is: mindenütt a helvi szak­emberek ismerik legiobban az egyes iparágak feileszitési lehetőségeit. Beleértve ter­mészetesen a munkaeröszük- ségletet is. Reális alapról in­dulnak ki — s ma talán ez a legfontosabb. Ez az alap pedig: milyen iparágak van­nak a megyében müven üzemek működnek és — mi­iven eredménnyel. S ahoL az eredmények éppen a munkaerő tényleges hiánva. elsősorban a szakmunkás- hiány miatt alacsonyak, ott sürgősen tenni kell valamit. S nemcsak egyszerűen „va­lamit”. Mindenekelőtt fel kell mérni, hogv mire kénes és képesít a szakmunkáskép­ző és mire a szakközépisko­la. Nem a tantervek és ‘ a hozzájuk fűzött elképzelések szerint —. hanem a minden­napi valóságban. Ehhez kell méretezni minden továbbit. Tíz-húsz évvel ezelőtt még „bocsánatos bűn” lehetett egy-egy szakma szakember- szükségletének túl- vagv alá becs ülése (noha következ­ményeit ma is érezzük), ma már semmiképpen sem en­gedhető meg. hogy az egyik munkahelyen munkaerő- hiány legyen miközben a másikon — talán éppen a rokonszakmában, s akár a szomszéd községben — csak tessék-lássék dolgoznak, va­lójában kapun belüli mun­kanélküliséget fedeznek. Minden téren észre kell venni, hogv a gazdasági ese­mények felgyorsultak és bo­nyolultabbá válttak. Ennek megfelelően: nem lehet régi módon dolgozni, de tervezni sem. Még kevésbé: légvárar kát építeni vagy meggondo­latlanul a számok bűvöleté­be esni. Sokszorosan áll ez á lövő szakmunkásaival kap­csolatos tervekre. Már most. az 1980-as években olyan szakmunkásokat kell képez­ni. akik majd a XXI. szá­radban is megállják a helyü­ket az egyre élesedő ver­senyben. Szakközépiskola. vagy szakmunkásképőz? Esetleg a kettő együtt egymás mel­lett. «"vmést kiegészítve? A kérdések döntésre várnak. Mégpedig sürgős döntésre, amelv nem várhat mai ta­pasztalatok hosszadalmas le­szűrésére. V. E. Magyar inter­nacionalisták „Magyar internacionalis­ták Szibériában és a Távol- Keleten, 1917—1922 — a Szovjet—magyar _ interna­cionalista kapcsolatok tör­ténetéhez.. címmel úi. a ma­gyar internacionalistáknak a szoviethatalom megterem­tésében játszott szerepét is­mertető könyv jelent meg a Szovjetunióban. Három új film Három úi filmet mutat­nak be december 10-től. csütörtöktől a mozik. Nemcsak a gyerekek, az idősebb korosztályok is megkedvelték a televízió so­rozatában Vukot. a kis ró- kakölyköt. 'A Fekete István regénve nyomén készült szí­nes. maevar raiziátákfilmet Dairgiav Attila rendezte. A családiét veszített kis fősze­replőt iósáigos öreg rokona fogadja magához, türelme­sen tanítja, oktatgatia az erdő törvényeire, a létfennr tartáshoz szükséges vadá­szatira. Sűrű erdőben egv romos kastély, állítólagos szörnv- tanva a helyszíne a Szűz és a szörnyeteg című színes, szinkronizált. csehszlovák filmnek. A rendező Jurái Herz. John Turges rendezte az Űira szól a hatlövetű című színes, sziinkronizlt amerikai westemfilímet. IPfaw-: Készül a ,--"sóevurma a kun- szentmártoni Killián lakótélén! iskola naDközis foglalkozásán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom