Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-24 / 301. szám

1981. DECEMBER 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Vezetők mellékállásban Utólag belátom, kollégám­nak túlságosan lelkesen me­séltem el, hogy a jászberé­nyi Aprítógépgyárat miként segítette ki a Csepel Művek Vas- és Acélöntödéje, ahol hétvégén készítették el az .exportrendelések teljesítését késleltető öntvényeket. Nem is akárhogyan. A túlórában nem csak munkásók vettek részt; formázott, öntött ott üzem- és művezető, mérnök és technikus is. Munkatársam nem titkolt szkepszissel nyugtázta a hallottakat; derék! Hiába magyaráztam, nem a „nagy felbuzdulás” szimpatikus. Sokkal fontosabbnak tartom — fejtegettem, hogy a cse­peli öntési lehetőségek szű­kösségét mérséklő módszer találtak a „nem fizikaiak” bevonásával, hogy az Aprító­gépgyár is jelesre vizsgá­zott, amikor rugalmasan (mert a fővárosi vállalatnak erre pénze nem volt) állo­mányon kívüli bérből maga fizette ki a szombati mun­kát vállalókat. Igények és lehetőségek Ezután következett döntő­nek szánt érvem: „A mű­szakiak sem jártak rosszul a formázással, öntvénytisztí­tással — jól jön az ilyen jö­vedelemkiegészítés a fővá­rosban, ahol nincs kert és háztáji.” Kollégám — végig se hallgatva — a biztosan nyerők mosolyával terítette ki lapjait. Nagyon becsül­nélek, ha — mert több pénzt szakmáddal nem kereshetsz — naponta négykor kelnél, felfűtenéd az irodaházat, és csak utána fognák az írás­hoz. .. Talán akkor nem ;s fagyoskodnánk, vagy izzad­nánk.” Túl messzire, vagy éppen sehová nem vezetett volna a Csepelen történekről két szolnoki íróasztal mellett vi­tatkozni. Ha nem is egy esetleges újabb szópárbaj­hoz gyűjtendő munícióért, érdemesnek látszott a hely­színen szétnézni. A felületes „érvváltás” egyet ugyanis kétségkívül tisztázott, a do­logról érdemes lehet beszél­ni. beszéltetni. A Csepel Művek Vas- és Acélöntödéjének munkaügyi osztályvezetőjét, Dobai Ist­vánt nem volt nehéz szóra bírni. Az újságíró érkezésé­ről váratlanul értesült, fel­készülni nem volt ideje, se­gítségül mégsem bástyázta körül magát iratkötegekkel. — A vállalatnál 1975-ben foglalkoztatott 1850 teljes munkaidős dolgozó egy év alatt 500 millió forintot ter­melt. A létszám mostanra 1420-ra apadt, a termelés vi­szont megduplázódott. Igaz, az ötödik ötéves terv során 400 millió forintot költöttünk beruházásra, a munkaerő­hiány azonban ennek ellené­re égető. Különösen az önt­vénytisztításnál. Jellemző, hogy tavalv a tisztítási fel­adatok megoldásának 60 szá­zalékára futotta a teljes munkaidőben foglalkoztatot­tak erejéből, az idén pedig már ötvenszázalékos lett az arány. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy lényegesen több rendelést < kapunk, mint amennyinek teljesítésé­re képes az üzem. Röviden így gyűjthetném össze a nem fizikai dolgozók mun­kásként való foglalkoztatá­sának okait. ■ A munkaügyi osztályveze­tővel beszélgetve nem ke­rültek szóba a termelésirá­nyítók, műszakiak és alkal­mazottak fizikai munkájá­nak „morális” vetületei. Pe­dig miután a vállalat kény­szerű helyzetéről beszélt, biztosan hatásos fordulat lett volna kifaggatni Dobai — A napokban a rádió Reggeli párbeszéd című mű­sorát hallgatva, szinte meg­döbbentem, — mesélte el az osztályvezető. — Munkaerő­gondokkal küszködő gazda­sági vezetők nem ismerték azt a központi rendelet te­remtette lehetőséget, hogy saját dolgozóiknak munka­körön kívüli tevékenységért plusz jövedelmet fizethetnek ki. Mi nem engedjük meg magunknak azt a luxust, hogy erről lemondjunk. Az új sza­bályok között vegre bátran foglalkoztathatjuk munkás­ként is azokat a nem' fizi­kai dolgozókat, akik erre vál­lalkoznak. A mellékfoglal-\ kozási szerződés kötőknek vagy munkakörhöz nem kap­csolódó tevékenységet vég­zőknek fizetett bér ugyanis nem „viszi el’.’ a bérszínvo­nalat, vagy a részesedési alap egy részét. (A szüksé­ges bértömeget persze így is elő kell teremteni)... Az ön­kéntesség persze igen fon­tos elvünk: senkitől nem várjuk el, hogy a nyolc óra letelte után overállt öltsön. A cseneü öntödében az utóbbi években —• az alkal­manként vállalkozók mellett — kialakult egv réteg, amé- lyiiknek tag.iái szakmáilae a legtöbb. segítséget; kénesek adni az üzemeknek, és fizi­kailag' is bírták a terhelést. Ezeknek az embereknek a többsége (havonta maximum 96 órára) mellékfoglalkozási szerződést is köt a vállalattal. (Szerződés nélkül. alkal­Aki nincs ennvire rászorít­va. az persze kevesebbet vál­lal, Ispánki László fiatal üzemmérnök, művezető nem is titkolta, hogy — bár ami­kor tud bent marad — csak annyira vállalkozik, amenv- ny.it szabad ideie megenged. — Utazáshoz esv későbbi lakásra gyűjtéshez iól ion a havi 1500 forint. De nem lét- szükséglet. nem is minden­áron vállalom megszerzését. Lehet, hogy azért, mert még csak féléves házas vagyok — nekem a szabad idő fonto­sabb. Mérnök létére mégis szer­ződést kötött, és ha kell. fi­zikai munkát végez. Ha kell? — a munkaügyi osztályveze­tő szerint a vállalat senkitől sem vár áldozatot. Más kényszerítő erők viszont lé­teznek. Isoánki fizikai dolgo­zóból lett vezető társai az egyikről v*v beszéltek: '— Tíz—harmincéves szak­mai gyakorlat után lettünk ..főnökök”, közülük kerül­tünk ki. hát a munkások is­merik. mit tudunk a formál zó szekrények mellett, a hangot is megtaláljuk velük. Mégis/ bizonyítani kell. Könv- nvebb rábeszélni az embe­reket a túlórára, há lót iák. a gondok enyhítéséből mi is ki­vesszük a részünket. Persze nemcsak hitelt kell teremteni a kérő szónak. A vezetőknek gvakiram azért kell szerszámot ragadni, mert nincs más. aki elvégez­zen eev-egv munkát. — Az öntödének a tisztí­tással elvileg semmi dolga nem lenne — magyarázta Vi­da Gusztáv üzemvezető —. csakhőt a vállalat öntvéhv- tisztítási kapacitása szűkös, és nem kevés feladat megol­dását magukra az öntvények készítőire bízták. Az öntőket Istvánt, mi a véleménye ar­ról, hogy felelős beosztás­ban dolgozó emberek jöve­delmük kiegészítésére kény­szerülnek. (A műszakiaknak például húsz százaléka vál­lal rendszeresen munkát a műhelyekben.) Mégis egy másik érdekesség került szóba: mainkén ti munkával 48 óra tölthető el.) Dobai István szerint megéri ..túlórázni”: volt. aki egv hónapban öt­ezer forinttal egészítete kii fizetését, és ha ez ritka is. 2000—3000 pluszhoz minden­ki hozzáiut. aki vállalia an áldozatot. Az emberek ítéletét per­sze nemcsak a megszerezhe­tő összeg befolyásol ia. A ke­reseti lehetőségek növekedé­séről vallott vélemények árnyaltságát iól tükrözik a m u nk aerőgondokkal leg in ­kább küszködő 3-as számú vasöntöde vezetői kollektívá­jától hallottak. Ők a kötele­zőnél többet dolgozó gárdá­iéhoz tartoznak. Hogy miért vállal,iáik? Panker István üzemvezető-helyettes indo­kai könnyén megirt hét ők: — Tíz éves házasok va­gyunk. két kisgyermekünk van. és nemrégiben költöző- tünk úi lakásba — mond iák még többet? Becsületesen me-'fi7etik nálunk a mellék- foglalkozást, az ember azon­ban nemcsak ezt mérlegeld. Őszintén megmondom. Ka a vállalaton belüli nem lenne erre lehetőség, akkor máshol néznék plusz. iövedelem után: Hogv 'itt 'helyben van munka, ezt csinálorp. Ké­nyelmesebb. nem kell utaz­gatni. átöltözni... Hogy fá­rasztó a havi 96 óra többlet? A másik is az lenne itt meg a szakmámban dolgozhatok... Muszái csinálni, az 5200 fo­rintos fixhez is nagyon kell a 3000 forint ..mellékes”. azonban erre a ku tya munká­ra, ritkán lehet rávenni, mint ahogy arra sem túl gyakran, hogy rosszul fizető szak­munkán túlórázzanak. .. Ma­radunk segíteni mi. vezetők. És csináltuk. Pedig ha eev hétig öntvényt tisztítok, ak­kor aitis emelem a káromi Ami nem is naev csoda, hi­szen ötvenkét éves vasvok. Hiába fizetik iól meg ezt _ a műnkét, a hátam közepére sem kívánom. Csak a pénzért az istennek sem csinálnám meg. De más is van ám — az öntudat. Főnökének utolsó szavát elkapva Panker István vitat­kozni kezdett. . Szénen hang­zik. sajnos nagvon leiára- tott dolog öntudatról szaval­ni” — mondta, és próbált racionálisabb (szerinte elfo­gadhatóbb) magyarázatot ta­lálni : Az öntöde minden hónap­ban meakania a tervét, a ve­zetőnek pedig az a dolga, hogv teliesítesse. Arra nem kíváncsiak miként — magya­rázkodni fölösleges is. mert ..fent” is tudiák. hogv ná­lunk az embereknek az egv- harmada hiányzik. Különben is. a negyedéves prémiumot csak akkor kaoiuk meg. ha a rárótt munkát elvégzi az üzem.., — ..Ragozhatjuk” a mel­lékfoglalkozást ezerfélekép­pen. Pénzért, kötelességből, példamutatásul csináltuk ? ... — zárta le akaratlanul is a vitát Francz Imre művezető. — Egv-egv tizenhat órás! bentiét, után. a feleségem ígv ,is. úgv is ázzál kezdi a más­napot. hogv ideie már egv fényképet häevni otthon ma­gamról —■" el ne feleitsen. Pedig neki is iól ion ám a pénz. V. Szász József Pénz, pénz Nem kényszer, de... Mit ér a forint, ha magyar? inden kinek van véleménye arról a pénzről, a me llvel f i zet a z üzletben, s amelyért megdolgozik. Nem­zeti fizetőeszközünk, a ma­gvar forint az utóbbi idő­ben egvre gyakoribb beszéd­téma. Indulatokat vált ki. vitára ösztönöz, szidiuk di­csérjük. hasonlítgatiuk vagv keveselltük, mindenképpen beszélünk róla. Hogv mi­lyennek látjuk a forintot? Másként látja a bank­szakember. másként, a lai­kus. Az ellentmondás olv- kor skizofrén módon az ál­lampolgár tudatában is mee- nvilváinuili. aki egvszemélv- ben gazdálkodó és fogyasztó s személyes gyarapodását másként értékeli, mint saiát hozzájárulását a társadalom boldogulásához. Űiabban azért egv dologban kezd kö­zelíteni egymáshoz a, ma­gán- és közvélemény: kevés a pénz. hovatovább általá­nos a forintszűke. A köz­pénzeket és a munka jöve­delmeket egyaránt visszafo­gottan adagolják. Ez pedig sok panaszra ad okot, Nincs elég pénz a iogos és indokolt közkiadásokra. Sok családi költségvetés pénzzavarral küszködik fi­zetés előtt. Többet költünk éMmdszerre. nő a rezsi, sok­ba kerül a tankolás, drá­gább a cigaretta, a rövid­ital. kevés a zsebpénz. Pe­dig minden arra csábi! hogv költekezzünk. Mindent kap­ni akarunk — többnyire sorban állás nélkül —. ami a napi megélhetéshez szük­séges. A hasunkon egyéb­ként nem spórolunk, a la­kásrezsin pedig nem lehet, A 'ruházkodásban a, divat- változások, a lakásfelszere­lésben az úi igények — az energiatakarékos automata mosógéptől a hifi-toronyig — költekezésre csábítanak. Hogy nem áll rendelkezésre korlátlanul, az egyénileg le­het kellemetlen, mégis vég­sősoron valamennyiünk kö­zös érdeke. A viszonylagos •bőség ugyanis a ielenlegi gazdasági helyzetben nem teremthető meg nélküle. A forintnak azért is van érté­ke (árufedezete)., mert ke­vés van helőle. A magvar gazdaságirányítási rend tör­vénye, hogv a vásárlóerő növekedése nem haladhatja meg az árualapok bővülését. Sőt. az a cél. hoav több áru legyen a piacon és kevesebb pénz. ha azt akarjuk, hogv a hentes előre köszönjön, s a sorbanállás megszűnjön. A ió ellátás meghatároz­za az életszínvonalát, s gaz­dasági hatása is jelentős. Amelyik valutáért például hiánycikkek is beszerezhe­tők. az óhatatlanul felérté­kelődik a nemzetközi tu­rizmus .szabad piacán”. De bárki tapaszta lhat ia. hogv a hiánynak nagyobb az árfel­hajtó hatása, mint a rugal­mas árpolitikának. Az áruellátás színvonalát egyebek közt mérhetjük a beszerzésre fordított idővel, a lakosság felvásárlási haj­lamaival. az anvaei ösztön­zés érvényesülésével. Csak ol'van forintért dolgozunk többet. jobban. máskén! amelv segít bennünket vá­gyaink elérésében. Az anya­gi érdekeltség hatásfoka at­tól is függ tehát, hogv a jö­vőről az utódokról' gondos­kodó fogyasztó képes-e ma­fa elé távlati célokat tűzni. A napi megélhetésért ma már nem kell1 túl nagv erő­feszítéseket tenni. Szorgos munkára késztethet viszont a személygépkocsi vagv a hi fi-torony, sokakat a lakás, (vagv iobb lakás), a kertes ház megszerzése. A virágzó mezőgazdaság- megteremté­sében. a szorgalmas közös és a háztáji munkában főként a nagyszabású falusi épít­kezések teremtettek mozgó­sító ereiű célt. A készülő úi lakásrendelet, valamint a kistermelő szervezetek, meg­alakítása a városi lakásépí­tésekben. illetve az ipar. a szolgáltatások fejlesztésében retllő hasonló lehetőségek kiaknázását kívánja elősegí­teni. A forintszűke a gazdasá­gii. a piaci eg.vensúlv fenn­tartásának nélkülözhetetlen eszköze. Ám hovatovább ki­merülnek a iavak elosztásá­ban. újraelosztásában lévő tartalékok. A beruházások tovább már nem csökkent­hetők a jövő veszélyezteté­se nélkül. Az életszínvonal megőrzése, a forint értéke, becsülete. árufedezete a mind nehezebb küllgazdasá- ei feltétetek közt az eddigi­nél fegyelmezettebb és szer­vezettebb. rugalmasabb és hatékonyabb munkát köve­tel. A forint értékállóságát, az áruellátás színvonalát .te­hát alapvetően a munkahe­lyeken teremtik meg. Mit ér a forint, ha ma­gvar? Napjainkban már is­mert a válás z. A magvar forint értéke ugyanis kife­jezhető holland forintban, angol fontban.' francia francban, japán jeniben, NSZK márkában. sváici frankban, svéd koronában, román leiben, kubai neso- ban. lengyel’ zlotvban. N.DK- márkában, szovjet rubelben, vietnami donaban. Az új­ságok hetente közük az ép­pen érvénves hivatalos ár­folyamokat. A forintnak há­rom hónapja egvséges árfo­lyama van. Ahogyan az e heti közlésekből is kiderül. a turisták, a vállalatok, a közületek számára azonosak az átszámítási kulcsok. Nem titok, hogv nemzeti fizetőeszkö'ünk külső kon- vertib i 111 ásá na k megterem ­lésére törekszünk. Vagyis nincs szó tel tes konvertibili- fásról. arról hoav a. központi iegvbank minden pénztulaj­donos — vállalati vagv ma­gánszemély — nemzeti va­lutáját korlátozás nélkül át­válthatja más valutára. .Csurfin küHo’di szállítók — áruik, szolgáltatásaik fejé­ben — juthatnak konverti­bilis forinthoz, amiért ma­gyar 'árut. szolgáltatást vá­sárolhatnak. Vagv éppen át­válthatják más konvertibilis valutára, s ha úgv akariák. elhelyezhetik megőrzésre a Magyar Nemzeti Bankban. Ezök a betétek pótlólagos hitelforrást teremtenek a magyar népgazdaság számá­ra. A magvar vállalatok fo­rintban köthétnek maid üz­leteket külföldi partnereik­kel1. s ígv mentesülhetnek a tőkés valuták rapszodikus értékváltozása álltat előidé­zett árfolyamkockázattól. Ám a forint konvertibilitá­sától önmagában még egyet­len hazai terméket sem le­het könnyebben eladni a vi­lágpiacon. Nem lehet tehát csodaszernek tekinteni a konvertibilitást. z MNB 1981. de­cember 1-i hi­vatalos árfolya­mán 100 dollár 3443 forintot ért. Ez lényegében azt ie- lenti. hoav a magvar külke­reskedelemben egv dollár­nyi bevételre átlagosan 34 forint 43 fillér kiadás ráfor­dítás iut. Érdemes megem­líteni. hogy egy dollár „ki­termelés” 1968-ban még 60 forintba került. liven mér­tékben javult volna a ma­gyar termékek versenyké­pessége az amerikaiakéhoz viszonyítva? Nem. gazdasá­gunk versenyképessége ' a cserearánvromlás hatására inkább romlott. Az ellent­mondás magyarázata egy­szerű: a dollárárak a leg­utóbbi 10 esztendőben csak­nem megkétszereződtek, míg a forintárak nem egé­szen 50 százalékkal növe­kedtek. A Magyar Nemzeti Bank aktív árfolyam politi­kája pedig kiszűrte és ki­szűri a tőkéspiaci inflációs hatásokat, tehát felértékelte a forintot az inflálódó devi­zákhoz. köztük a dollárhoz képest. Szolgáljon mindez szerény bizonyságul arra. hogy a magyar forint vi­szonylag stabil. Kovács József Kiegyensúlyozott tanácsi gazdálkodás, jó hitelképesség Feladategyeztetö megbeszélés az OTP vezérigazgatójával Feladategyeztető tanács­kozást tartottak tegnap a megyei pártbizottság szék­házában az Országos Taka­rékpénztár, a megyei pártbi­zottság és a megyei tanács vezetői. Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első. titkára vezette a tárgyalást, amelyen jelen volt dr. Szir­mai Jenő, az OTP vezér- igazgatója, Barta László, a megyei tanács elnöke, vala­mint a megyei és a városi pártbizottság, a megyei és a városi tanács, az OTP több vezetője és vezető munka­társa. A tanácskozás résztvevőit először Szűcs Ferenc. az OTP megyei igazgatója tájé­koztatta az igazgatóság idei munkájáról és iövő évi ter­veiről. Beszámolt az egv év­vel korábbi egyeztető tár­gyaláson meghatározott fel­adatok megvalósításáról. Az OTP munkájának érté­keléséhez Ulveczki Tibor, a megvei tanács elnökhelyette­se fűzött kiegészítést Hang­súlyozta. hogy változatlanul ió a megyei igazgatóság és a megvei tanács munkakap­csolata. A takarékbénztár zökkenőmentesen teljesítette a tanácsi költségvetés és a fejlesztési alap Pénzellátási feladatait. Jól segítette ezzel a tanácsi gazdálkodást, amelv ebben az évben, kiegyensú­lyozott volt. A megoldásra váró közös feladatok között a tárgyaló felek első helyen a lakásépí­tést említették. A iövő évre tervezett lakások megépíté­sét minimális programnak tekintették. Megállapodtak abban hogv az ifiénvek ki­elégítése érdekében az OTP és a megvei tanács együtt ke-i res,i az OTP-lakásszám növe­lésének. valamint az ^építési költség csökkentésének tehe­tőségeit. Ezzel kapcsolatban mindkét fél részéről több la­vas lat. hangzott el. A tárig va­ló partnereknek megegyezett az álláspontjuk abban" is. hogv a telekkínálat bővítése érdekében van még mit ten­ni. A továbbiakban is köl­csönösen együttműködnek a lehetőségek felkutatásában és kidolgozásában. Az OTP vezérigazgatója elismeréssel nyugtázta, hogv a megve hitelállománya op­timális és biztonságos szin­ten van. Jó a tanácsi pénz­gazdálkodás és hitelképesség. A tárgyaláson felvetődött néhány település kommuná­lis ellátása. Megállapodtak abban. hosv kölcsönösen megvizsgálják miiven lehe­tőség van néhánv kisebb te­lepülés ivóvízbázisa létre­hozásához szükséges pénz­ügyi alap . megteremtésére. továbbá, .hogv az energia­gazdálkodási kormányprog­ram gyorsításának érdeké­ben miiven módon lehetne es v-két nagyobb, település vezetékes gázellátásának anyagi feltételeit .megterem­teni. Végezetül az OTP vezér­igazgatója a legfontosabb hi­telpolitikai koncepciókról tá- iékoztatta a tanácskozás résztvevőit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom