Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-20 / 298. szám

1981. DECEMBER 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP . 3 Megalakult a jászberényi városi-járási pártbizottság Tegnap ülésezett a jászberényi városi és a jászberényi járási pártértékeztet. Megvitatták, és elfogadták a városi, valamint a járási pártbizottság jelentését a végzett munká­ról. majd kimondták a testület megszűnését. Ezt követően a jászberényi városi-járási pórtértekelalet is megtartotta ülését. Megválasztotta az új. 57 tagú pártbi­zottságot. az nedie taeiai közül a 11 tagú végrehajtó bizottsá­got. Megválasztották a pártbizottság mellett működő mun­kabizottságokat. A pártbizottság első titkárának Szabó Istvánt, titkárá­nak Bakó Gáspárt és Major Tibort választották meg. Az ülésen részt vettek: Majoros Károly és Szűcs János, a me­gyei pártbizottság titkárai. * » * A megyei pártbizottság — eddig végzett eredményes munkája elismerésével — Szabó Istvánt felmentette osztály- vezetői beosztásából, és Fodor Gyulát a megyei pártbizott­ság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetőjévé kine­vezte. * * * A karcagi városi pártbizottság — eddig végzett munká­jának elismerésével — felmentette titkári tisztségéből Fo­dor Gyulát. fl terméke: burgonyapehely Gyár épült nyolc hónap alatt Az ormánsági Vajszlón be­fejező szakaszába érkezett az ország első burgonyapelyhet gyártó üzemének építése. Megtörtént a technológiai szerelés és megkezdődött a gépek hideg bejáratása. A program szerint a berende­zést januárban adják át pró­baüzemelésre. Ez szinte egye­dülálló beruházási tempóira vall, hiszen az építkezés má­jusban kezdődött és az attól számított egy éven belül már termelni fog az üzem, amely több mint százötven millió forintba kerül. Létrehozója az ország egyik legnagyobb és legjobb burgonyatermelő gazdasága: a Szentlőrinci Ál­lami Gazdasági, Évente két­ezer tonna burgonyapehely készül majd Vajszlón. Villanymotorok, hegesztőtrafók, gépjárműönindítók és generátorok felújításával fog­lalkozik a karcagi Magyar—Bolgár Barátság Tsz tekercselöüzeme. Éves árbevétele megközelíti az 1,5 millió forintot Fővállalkozási társulások A cél a rugalmasabb alkalmazkodás Kulcsrakész létesítmények exportra H SZÖVKER és a Jednota együttműködése A komarnoi Jednota Fo­gyasztási Szövetkezet és .a Békés megyei áfészek SZÖV­KER társasága a napokban tízmillió forint értékű áru­cserére kötött megállapodást. Magyarország és Csehszlo­vákia szövetkezeti külkeres­kedelmi vállalatának közve­títésével 1982-ben Orosházán szlovák, Komarnoban pedig magyar áruházi héten kerül­nek forgalomba a két ország szövetkezeteinek termékei. A szlovák fél most választotta ki, me y békési árukat kíván­ja árusítani — egyebek közt a Békéscsabai és a Debrece­ni Konzervgyár, a Békés megyei ipari-háziipari szö­vetkezetek termékeit, vala­mint háztartási tisztítósze­reket és kozmetikai cikkeket — a békésiek pedig január­ban döntik el. hogy ellenté­telként mely termékeket vá­lasztják. Centrifugából lámpabura Különleges lámpaburák kí­sérleti gyártását kezdte meg az Ajkai Üveggyár. Centri­fugában készülő vastag falú üvegtestek átmérője 30—50 centiméter, formájuk, mintá­zatuk is rendkívül változa­tos, durva felületű, matt és geometriai mintákkal díszí­tett,' Az első néhányszáz min­tadarabot már átadták a ha­zai és a külföldi kereskedők­nek. Az Állami Fejlesztési Bank és 6 vállalat képviselői aláír­ták a TRANSINVEST közleke­dési rendszerek fővállalkozá­si betéti társulása alapító okmányát. A társulás lehe­tővé teszi, hogy az alapítok — az 'Aszfaltútépítő Vállalat, az Állami Fejlesztési Bank, & Betonútépítő Vállalat, a Ganz-MÁVAG, a Közlekedé­si és Metróépítő Vállalat, az ÜTIBER, valamint az Üt­és Vasúttervező Vállalat — egyesítsék erőfeszítéseiket közlekedési rendszerek fő- vál'alkozásban történő létre­hozására, az export gazdasá­gosságának növelésére. Vál­lalkoznak utak, autópályák, repülőterek, vasutak, hidak, csatornáig, alagutak, metrók építésére, komplett felszere­lésére. külföldön önálló kül­kereskedelmi jog alapfán. A társulás fővállalkozási tevé­kenységét kis létszámú, kö­rülbelül 20 szakértőből álló iroda látja el. Az Állami Fejlesztési Bank közreműködésével immár az ötödik társulás alakult meg. A bank külföldi kapcsolatait és tapasztalatait, pénzüevi- jogi szakismereteit haszno­sítva segíti a vállalatokat abban, hogy egyedi export­juk. helyett magasabb fokon, kulcsrakész létesítményeket, gyártórendszereket a koráb­binál gazdaságosabban kínál­hassanak eladásra. Az Állami Fejlesztési Bank közreműködésével az első ilven vállalkozás — a ME­DICOR. a DÉLÉP, a KELET­TERV és a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat részvételével — a MEDIN- VEST főválla'kozási betéti társulás — a múlt év január­jában jött létre- komplett, magas műszaki és tecnológiai színvonalú egészségügyi lé­tesítmények • kulcsrakész át­adására. Itthon máris fontos felada­tokat kaptalj a László Kór­ház építkezésén, felkérték a sárpilisi TOO személyes szo­ciális otthon megépítésére és felszerelésére, de ajánla­tokat kértek már az egyesü­léstől Mozambikból, Algériá­ból. Irakból és más orszá­gokból is. ' A bank, valamint az AlDa Regia és a Bács megyei Épí­tőipari Vállalat a múlt éy augusztusában hozta létre a KULTURIN VEST társulást oktatási-kulturális létesít­mények belföldi és külföldi fővállalkozására. Belföldi munkákra már több mint 200 millió forint értékű fővállal­kozási szerződést kötött, egyebek között öt iskola és egy bölcsőde építésére, s to­vábbi szerződéseket készíte­nek elő. Külföldi rendelők számára eddig 6 ajánlatot nyújtottak be iskolák, kollé­giumok és egyebek építésé­re. A KISZ KB és az Állami Fejlesztési Bank társulása­ként 1981. február 1-én kezd­te meg működését az Alkotó Ifjúság egyesülés, amely se­gíti és finanszírozza a talál­mányok. úiítások. know-how- ok megvalósítását. A lénye­gében ügynökségként műkö­dő társulás alaposan elem­zi az öfetek alkalmasságát.’ gazdaságosságé igyekszik felkutatni a piacot és az öt­let realizálására vállalkozó­kat. Rajtunk múlik Fontos dokumentumot fogadott el a megyei pártbi­zottság legutóbbi ülésén: el­készült az - idei gazdasági munka várható mérlege, s konkrétan körvonalazódtak az 1982-ben ránk váró fel­adatok. A határozat fő mon­danivalója a Központi Bi­zottság decemberi állásfogla­lására épül, részletei pedig azokat a célokat jelölik meg, amelyeknek elérésével a me­gye gazdasága eredménye­sen járul hozzá a VI. ötéves terv programjának megvaló­sításához. Mi a mostani határozat po­litikai mondanivalója? Az idén. végzett munka eredmé­nyei igazolják a megyei párt- értekezleten elfogadott gaz­daságpolitikai törekvések rea­litását és helyességét, ugyan­akkor megállapítható, hogy a színvonal nem minden te­rületen kielégítő. Ezt tükrö­zi például — a határozatban utalások vannak rá —, hogy áz iparban a dinamikus növe­kedésen belül némi elmaradás van a tőkés export teljesíté­sében, hogy az egészében magas színvonalú növényter­mesztés és a felfelé ívelő, az üzemek gazdasági stabilitá­sát tartósan biztosító, az or­szág exportérdekeit egyre jobban szolgáló állattenyész­tésünk hátterében, a lendü­letben lévő gazdaságok mö­gött, az azonos adottságú téeszek eredményei között indokolatlanul nagy és elfo­gadhatatlan a különbség. Az 1981. évi munka elem­zésének ez a módja azzal a tanulsággal szolgál, hogy mindent, tehát még a jó ered­ményeket is reálisan kell ér­tékelnünk. Ennek alapvető feltétele, hogy a teljesítmé­nyeket a megye tényleges' le­hetőségeihez, szükségképp mindenütt a konkrét, a ren­delkezésre álló anyagi-mű- szaki-szellemi potenciálhoz mérjük. Ez a gondolat a me­gyei pártértekezleten nagy nyomatékot kapott, s követ­kezetesen kicseng a megyei pártbizottság időközben ho­zott határozataiból — s nem­csak gazdaságpolitikai kér­dések kapcsán —, kifejezve, hogy a párt oszthatatlan, egy­séges politikájának érvénye­sítéséről van szó az élet kü­lönböző területein. A? idén várható eredmé­nyek és a feltárt lehteősé- gek alapján egyértelműen bizonyos, hogy a megye gaz­dasági fejlődését jellemző di­namizmus fenntartására min­den feltétel megvan, ha tu­domásul vesszük: az idén el­ért eredmények egy része az iparban például: az új terme­lőkapacitások üzembehelye­zésének köszönhető, s hogy jövőre ez nem ismétlődik meg, tehát új tartalékokat kell felkutatnunk. Nem hagy­hatjuk ki a számításból, ami­re már utaltunk: a mezőgaz­dasági üzemek egy részenem megfele'ően használja ki a lehetőségeit, adottságait. A kezdeményezőkészség, a vál­lalkozószellem erősítése, ki- terjesztése az iparnak és a mezőgazdaságnak _ főképp olyan egységeire, amelyek az utóbbi időben nem sokat hal­lattak magukról, mondhatni, csak el voltak valahogy a középszerűség környékén — elengedhetetlenül fontos gaz­daságpolitikai követelmény. így vá'nak megfoghatóvá és indokolttá azok a számok, amelyek az ipar és a mező- gazdaság jövőre tervezett nö­vekedését mutatják. ' Ilyen megközelítésben megnő moz­gósító erejük, hiszen az a tö­rekvés és felelősségtudat fe­jeződik ki bennük, hogy a Központi Bizottság által kije­lölt gazdasági célkitűzések megvalósítása,, a népgazdasá­gi egyensúly javítása érdeké­ben a megye gazdaságában rejlő minden lehetőséget — anyagit és szellemit — ész­szerűen, a kor követelmé­nyeinek megfelelő színvona­lon szeretnénk kiaknázni. A határozat megfogalmazásá­ban ez így hangzik: „El kell érni, hogy 1982-ben is a VI. ötéves terv követelményei szerint fejlődjön a megye gazdasága.” A "feladat súlyát jelzi, hogy a mérce a nemzetközi ver­senyképesség fokozása, amely feltételezi a termékszerkezet korszerűsítését, a minőség javítását, a szállítások meg­bízhatóságát és az áruk és árak „ütőképességét”. A vi­lágpiacon boldogulni nem egyszerű, hiszen a tőkés or­szágok fejlett iparágai is el­adási nehézségekkel bajlód­nak. Mindig, de különösen most nagy figyelmet kell szentelni a piackutatásnak, az értékesítési irányok ru­galmas változtatásának — mondhatnánk „slalomozva” lehet új és új vevőkhöz jut­ni. Meg kell állni a helyün­ket az árversenyben, ami mindenekelőtt az önköltség csökkentését, ezen belül a keményvaluta kímélését kö­veteli. Markáns megfogalma­zásban : az anyag- és ener­giatakarékosság halasztást nem tűrő lecke a számunkra. Az ipari és a mezőgazda- sági üzemek és más gazdasá­gi területek számára kitűzött célok teljesítése nem egysze­rűen a termelés növelését je­lenti. hanem a dinamizmus összhangját a hatékonyság­gal, a minőséggel, a gazdasá­gossággal. Egyezőért a Köz­ponti Bizottság decemberi határozatával, a megyében a termelés bővítése alapvetően a tőkés piacon értékesíthető termékekre kell, hogy irá­nyuljon. Természetesen a tő­kés kivitel növelése, a szocia­lista államközi megállapodá­sok vállalati kötelezettségei­nek maradéktalan teljesítése, a belföldi kereslet kiegyensú­lyozott kielégítése egymással egyenrangú feladat Mezőgazdaságunk 1981. évi fejlődése bizonyít­ja, az üzemek megértették a megyei pártbizottságnak azt a . törekvését, hogy Szolnok megyének, a hagyományait és adottságait tekintve köteles­sége, hogy továbbra is magas színvonalon vegye ki a részét ■az ország gabonafélékkel va­ló ellátásábóli A vetésterület 60 százalékát ezekre a növé­nyekre kell felhasználni, ami jövő esztendőre is biztosított. Az állattenyésztésben a hús­program megvalósítása a fő feladat. A végrehajtás ten­nivalóiról e tekintetben is részletesen szól a határozat. Az idei munka azt igazol­ja. hogy a mezőgazdasági üzemek gazdálkodását is egyre erőteljesebben hatja át az önököltségszemlélet, az a szándék, hogy gazdaságosan állítsák elő termékeiket, ter­ményeiket, Nyilvánvaló — és a határozat ezt szorgalmazza — hogy nem befejezett, sőt nem befejezhető folyamatról van szó: az ésszerű, kifizető­dő termelés, a jó gazdálko­dás a rendelkezésre álló esz­közökkel nemcsak a ma, ha­nem a további fejlődés anya­gi alapjainak biztosítéka. Az alkalmazkodóképesség fejlesztésében minden gaz­dálkodó egység tartósan ér­dekelt, ugyanakkor megvan­nak a jelei sajnos annak, hogy ezt nem mindenütt is­merték, fel. A gazdasági köz­véleménynek el kell fogad­nia — objektíve nincs is más választása —, hogy például a nemzetközi követelményeket tükröző mindenkori szabá­lyoz őrén dszer é rvénjyesírésé­hez nemzeti érdek fűződik, ezért a hozzá való alkalmaz­kodáshoz is. Sok vállalat, üzem, szövet­kezet bizonyította kezdemé­nyezőkészségét, fogékonysá­gát az új iránt, azjt, hogy ide­jétmúlt termelési-gazdasági- értékesítési szokásain, be­idegződésein túl tudja tenni magát. Ugyanakkor az ismert körön kívül kevés vállalkozó­szellem szabadult ki a közép- szerűség béklyóiból. Nagyobb figyelmet érdemes' fordítani a kisebb üzemekre, amelyek mind a termékstruktúrájuk, áruik minőségi színvonalá­ban és mozgékonyságukban sok tartalékot mozgósíthat­nak — s ezek a többletek nélkülözhetetlenek a megye gazdasági fejlődését jellem­ző dinamizmus fenntartásá­ban. Sőt, okos célok érdeké­ben új termelőegységek meg­alakulására is lehetőség van, például az új gazdálkodási formák felhasználásávalL A , megyei pártbizottság de­cember 11-i határozata nem­csak a termelőmunka, az életszínvonal védelmének alapvető követelményeit tar­talmazza. hanem közelebbről az é’etkörülményeket, a tár­sadalmi közérzetet javító in­tézkedéseket is, melyek nagy nyomatékot kapnák benne. A mennyiségben és választék­ban kiegyensúlyozott ellátás, mely a közhangulatra min­denkor hatással van, a szol­gáltatások megbízhatósága, színvonalának emelése, a korrekt, szolid árpolitika vál­tozatlanul elsőrendű cél. S tegvük hozzá; elősegíti, hogy a dolgozók,, a lakosság arra köithessék el tisztességesen megszerzett keresetüket vagy nyugdíjukat, amire szeret­nék. amire szükségük van. Megkönnyíti tehát a jó ellá­tás a családi jövedelmek be­osztását, célszerű elköltését, bővíti a takarékos életvitel lehetőségét is, végső fokon jobb munkára sarkall, jobb közérzetet teremt. A beruházások terén is az ésszerűségnek kell uralkodó­vá válnia — szerényebb le­hetőségeink vannak —, s ez a termelőalapok bővítésére, s az életkörülmények javítását szolgáló fejlesztésekre is vo­natkozik. S látnivaló a lehe­tőségek számbavétele- alap­ján kialakított sorrend, mely a közérdek rendje, ezért be­tartását következetesen meg kell követelni' mindenütt S hasonló alapelvek szerint körvonalazza a határozat a jövő lépéseit amikor egyes megkezdett fejlesztések terv­szerű folytatását helyezi elő­térbe. Viszony'ag tömör megfo­galmazásban olvashatók a határozat végrehajtását érin­tő szervezési feladatok. A megyei pártbizottság a lénye­gi, a munka irányát 'mutató politikai törekvésekre hívta fel a pártszervek, pártszer­vezetek, az állami szervek, a KISZ tagjainak figyelmét. S hasonló buzdító szellem­ben kérte fel a tömegszerve­zeteket. mozgalmakat, érdek­képviseleti szerveket a közös munkára, a dolgozók, a la­kosság mozgósítására. Ez a mód is kifejezi, hogy minde­nütt- önállóan, felelősséggel, a helyi feladatok pontos isme­retében. a társadalmi érdek­nek aarendelten lehet és kell dolgozni. A határozatnak a befejező része konkrét mun­kára ösztönöz óva int attól, hoav a politikai tevékenység általánosságokban mozogjon. S szól a megye dolgozóihoz. lakosságához: minden ember lelkiismerete­sen tegye meg a tőle telhetőt céljaink .eléréséért. A megyei nártbizottság december 11-i határozata így válhat és vá­lik kollektív és személyes- orográmmá 1982-ben. s ez a megvalósításának egvik leg­főbb záloga. A célok reáli­sak. most már rajtunk mú­lik, rajtunk,. Szobrok megyei­eken az ügy sikere. A cselekvésen a sor, s tet­teinket becsülni fogja az or­szág.' Fábián Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom