Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-16 / 294. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. DECEMBER 16. munkája A divat diktál i Jászárokszálláson is | Az asztalon hímzésminták, divatraizok. a vastag. sár- ea borítékokból sorira kerülnek elő la modellek szabásmintái. Tervezés közben zavartam mer dr. Búzás Jó- zsefnét. a i ás zároks zá 1 lás i Hímző- és Szőnversizövő Háziipari Szövetkezet elnökasz- szonvát és Vízi Julianna iparművészt. A iövő évi választék kialakításán dolgoztak. — Miiven termékek gazdagítják az 1982-es kínálatukat? fl rongyszönyegé a jövő ? — Minden évben úiat kínálunk a kereskedelem kén- viselőinek — mondia az elnök asszony. — Profilunk u-evan évek óta változatlan, elsősorban finom hímzésekkel díszített ,nőí és rvermek- fehérneműt és ruhákat. hagyományos kézimunkát (asztali futót, térítőt, szalvétát), valamint perzsa- és torontáli szőnyegeket készítünk. A szőnyegszövő ágazat, sainos visszaesőben van. oerzsából a több mint hárommilliós, és a torontáli 2 millió 600 ezer forintos tervezett árbevételét már év közben le kellett ..faragni” és úgv tűnik. ez a csökkenő tendencia lesz a iövő évre is a iel- lemző. A szőnyeg 28 százalékos forgalmi adóia nem kedvez a terméknek, ezt el is mondtuk megfelelő fórumon. de eddig még nemkan- tunlk választ. Rongvszőnve- giet is - készítünk, de csak saiát szabászlati hulladékunkból. ami évente 200— 300 négyzetmétert ident! — Talán növelni kellene ezt a mennyiséget — szól a témához az iparművész. mivel ez most nagvon divatos, főleg az északi orszápgokban. Egyébként is. a divatot nem lehet, figyelmen kívül hagyni. Tudomásul! kell vennünk, hogy a vevők a nénművé" szeti termékeket is szívesebben vásárolják, ha azok a mindenkori divat stílusjegyeinek' is megfelelnek. Elsősorban. nem kézi munkára gondolok, bár, ebben is hol ez hol az a kanósabb hanem a hímzéssel díszített, fehérneműkre ruhákra. Igaz. uwan hoev a néDművészeti bolltok csak szigorú feltételek alianián zsűrizett termékeket árulhatnak, de úi stílusú blúzaink. alsószok* nválnk között akad liven is. Az Aranynak nem szab hasonló feltételeket ott az a lénves. hoev a népművészeti motívumok jellegiben hozzájuk simuló de divatos ruhadarabokon legyenek, és lehetőleg az uralkodó színárnyalatokban készüljenek. A nívódíjas termék mintadarab maradt — A fövő évre t>éildá.ul 40 úi mintadarabot készítünk el a főbb színdk a nve.rs. a vörös, a brillant és a kék lesznek — veszi át a szót az elnökasszonv. — Kedvelt a ..ton in ton” hímzés, ami azt jelenti, hogy az alananvag színével megegyező vagv ahhoz közeli árnyalatú fonállal készülL tehát fehéren fehér kéken kék a minta. Az alkalmazott és a hagyományos kézimunkáit a környékbeli 11 község asszonyai, összesen 550 bedolgozó készíti. az összeállítást a közös műhelyben száznegyven- hét dolgozó végzi. Két éve kezdtük el exportálni a har svománvos kézimunkáikat. Franciaország. Csehszlovákia. Lengyelország. NDK a partnereink. Főleg fehér áttört hímzést kémek de kedvelt a kalocsai színes minta is. elsősorban a franciák körében. Teljes termelési értékünk 37 millió forint lesz az év végéig. — A sóik széD kézimunka, hímzett ruha közül mit és főleg mennyiért, kínálnak a magyar vásárlóknak? — Az ár mindig a hímzés gazdagságától függ — válaszol az élnoknő. — Az aszimmetrikus. esvoldalon elhelyezett motívumok divat* ia most kedvez az olcsóbb termékeknek. Általában 300 —800 forint között van esv- egv darab ára. és előfordul hoev ugyanabból a fazonból kémek szerényebb és dú* sabb díszítésűt is. Természetesen a körben bordürö- sen hímzett alsószoknva — ami most nagv divat — ivóval drágább mint mondóik az egv motívummal díszített blúz. Ezekre a ruhadarabokra egyébként is az a jellemző hagv főleg 'kiegészítésként vásáirolnak belőle eav- egv darabot. Volt olvan próbálkozásunk hoev telies öl- tözetcsonort készüljön a HI- SZÖV ifjúsági pályázatára tervezett Julika egv 30 darabból állót. A termék nívódnak kapott sokan megcsodálták. de f-mdelés csak néhány darab iára érkezett. Belkereskedelmi forgalomra egv-egv blúz készült, ezen kív"’ a HUNGAROCOOP-on keresztül dán. milánói, müncheni, iapán cégek rendeltek belőle blúzt és ruhát Mindeftesetire az elismerés megerősített bennünket abban hoev szerencsés lépés volt néhány évvel ezelőtt állandóan nekünk dolgozó ioarművészt keresni. A divatirányzatok követése, a szaklaDok ismerete, a modellezés ólvan képzett szakembert igényel, aki pontosan fel tudia mérni a piac ieénveit és a szövetkezet lehetőségeit is. — Persze most senki ne gondolta. hogy nekem ez ewbol ment — szól közbe Vízi Julianna. — Hosszú ideig tartott míg a szövetkezet — és vele egvütt én is megtaláltok, hogvan lehet divatos, gazdaságos és amellett nagvóbb szériákban is elkészíthető termékeket piacra dobni, olyanokat, amelyek segítségével a népművészetet szervesen beéníthet- iük a mindennapi öltözködésbe. Az előbb említett együttessel is az volt a célom hogy megmutassam hogyan lehet stílusban tartva szinte egész ruhatárat létrehozni. egymással variálható darabokból. Volt közötte ruha. válloántos és rövid liléivé hosszú uiiú blúz. alsószoknva amit önálló szoknyaként is fel lehet venni, mellénv. tűnettves kékfestő köténv öv. A díszítés mindegyiken zalai fehér hímzés volt , — Hogvan válaszolt a niac az ú? nróbálkozásokra? Megrendelő a Gundel — Megrendelőink széles köre bizonvítia. hoev helves úton indultunk — mondia az elmöikiasszonv. — Ennek bizonyítására csak exoi""- srámainkat hadd mondiam el. Terveztünk 8.5 millió forintot és év végéig realizálódik 8.7 millió forint. Ebbő' 3.9 millió a tőkés exnort. Belföldi megrendelőink között van például a Gellert Szálló ahova a herendi no— cetánkészletekről átvett mintákkal hímzett térítőkét késztettünk vaev a Gundel. amelynek telies terítősami- tuirátát szállítottuk heténvi tÍDUsu áttört hímzéssel díszítve , A néni hagyományok tehát nemcsak me<?őri zóotők és ápolhatok hanem tovább is fejleszthetők. A szén. régi minták térítőkön párnákon lakásainkat tehetik otthonosabbá 'ruhadarabjainkra felkerülve nedig ismét betöltik »red°t'i fűnkéi ójukat: díszítenek eevedivé varázsé'iák a megszokott ruhadarabot is. Az iparművész segítségével a szövetkezet bebizonyította. ho“v a népművészeti motívumok segítségével minden korosztály és minden alkat számára lehet iól hordható divatos kiegészítő darabokat készíteni. Feiszés Edit A csepeli kikötőben két ún. híddaru segíti majd a munkát. Az elsőnek a napokban emelték helyére a vasszerkezetét, és a jövő év első felében már üzemel is. Az új daru előnye, hogy alacsony vízállás esetén benyúlhat a parttól távolabbi uszályokhoz és maximálisan 12.5 tonnás terhet emelhet ki a szárazföldre. IDŐSZERŰ GONDOKRÓL ÉS AZOK ENYHÍTÉSÉRŐL Nagyító alatt a lakásszövetkezetek Az új lakásban a boldog családfő azonnal megállapította, hogy az ablak résén ki-be jár a szél, hogy az egyik szobában a szőnyeg- padló alól hiányzik a szigetelőanyag, hogy a másik szoba ajtaját akkor se tudja becsukni, ha megfeszül. Arlna gondolt, ha ő ilyen minőségű munkát végezne az esztergapad mellett, egyhamar kezébe adnák a munkakönyvét. Majd azzal a kéréssel fordult a lakásszövetkezet elnökéhez, hogy védjék meg az érdekeit. Az elmúlt hónapokban a népi ellenőrök megvizsgálták a lakásépítő és fenntartó szövetkezetek tevékenységét. A bevezetőben, említett eset azonban korántsem nevezhető egyedülállónak, ezért felhívja a figyelmet arra, hogy a jövőben a tanácsok műszaki osztályainak és a lakásszövetkezeti tagok érdekeit képviselő szervek munkatársainak nagyobb következetességgel keli eljár- niok a lakások műszaki átvételekor. Bár országos tapasztalatokról még nem szólhatunk, egy-egy megyei vizsgálat megállapításai lehetőséget adnak arra, hogv eltöprengjünk a lakásépítő és fenntartó szövetkezetek időszerű gondjairól és ezek lehetséges megoldásairól. Mórt még a korábbi sok vitára okot adó műszaki átvétel kérdésében is csökkenteni lehet a gondok számát. Bizonyítja ezt az is, hogy van olyan megye, ahol az átvételi bizottság tagjait az átadásra elkísérik a kivitelező vállalat szakmunkásai. akik nyomban kijavítják a felfedezett hibákat Aligha kell bizonygatni, hogy az említett példa miért érdemes a követésre. Hiszen ezzel a megoldással nemcsak számtalan bosszús ágtól kímélik meg a tagokat, hanem nyilván csökkenthető az átadott lakások minőségét kifogásoló perek száma is. Amint azt a tapasztalatok bizonyítják, a pereskedés — olykor egy-egy évig tartó — ideje alatt a hibákat rendszerint nem javítja ki senki, a lakások állagának megóvásáról, a folyamatos karbantartásról nem is beszélve. Márpedig napjaink egyik halaszthatatlan feladata a sok százmilliós értéket képező nemzeti vagyon folyama7 tos karban-.artása. Ai. halogatás ugyanis csak a. gondjainkat szaporítja. Csakhogy a felújítás költségei sok esetben meghaladják a szövetkezet anyagi erejét. Szerepet játszik ebben az is, hogy a kis létszámú lakásszövetkezetek működése nem gazdaságos, és anyagi lehetőségeik nem teszik lehetővé a karbantartással foglalkozó szakemberek alkalmazását. A népi ellenőrök e gond megoldására is találtak követendő példákat. Ahol lehetséges volt — és a tagság ehhez hozzájárult — egyesítéssel törekedtek gazdaságilag erősebb, optimális létszámú szövetkezetek megalakítására. Az egyik megyei vizsgálat szerint legalább ezer otthon gondját kell magára vállalnia égy szövetke7 zet vezetőségének ahhoeí, hogy a lakásszövetkezet gazdaságilag is olyan erőssé váljon. amely képes egy karbantartó brigád gazdaságos foglalkoztatására. Egy másik városiban pedig azzal kísérleteznek — a jelek szerint sikerrel —, hogy a kis szövete kezetek közösen hoznak létre és foglalkoztatnak egy-egy karbantartó brigádot. Megint másutt abban látják a felújítás és karbantartás legfőbb biztosítékát, hogy együttműködve a helyi vagy környékbeli építőipari szövetkezettel előre egyeztetik a felújítás pontos menetrendjét. Mindenütt egyformán fontos, hogy a megoldást jelentő döntések a tagság egyetértésével szülessenek meg. Mert bár tények igazolják, hogy a lakásszövetkezetek demokratikus fórumai általában működnek, ám olykor két-három alkalommal kell összehívni ezeket a fórumokat ahhoz, hogy határozatképesek legyenek. Előfordul, hogy egy-egy épületen belül is lassan terjednek a tagtulajdonosokat érintő információk, amiért is néha a fórumokon részt vevő kisebbség kénytelen dönteni a többség nevében. Mindez visszavezethető az adott lakásszövetkezet vezetőségének nem kielégítő munka- módszereire is. Néhány példa már szerencsére bizonyítja, hogy azokban a lakásszö- vetkeztekben, ahol gondot fordítanak a szabad idő eltöltését is segítő közös programokra, esetleg a klubélet megteremtésének feltételeit is elősegítik, ott kevesebbet panaszkodnak a lakóhelyi közérzetre és az információk áramlásának hiányosságaira. Ennek pedig szinte egyenes következménye, hogy ezekben a lakásszövetkezetekben a tulajdonosok nagyobb gondot fordítanak lakókörnyezetük formálására is. Cs. N. L. A fogyasztót is eligazítja Mire jó a védjegy? Az ugyebár közismert, hogy a nemzetközi kereskedelemben a magyar áruknak is erős1 versenytársakkal kell megküzdeniük. Ott márcsak azért is érdemes a jogi oltalmat megszerezni, a védjegyet használni, mert bármilyen jó is egy ismeretlen áru minősége, csak alacsonyabb áron lehet eladni. Igen ám, csakhogy azt sohasem lehet tudni, hogy egy új áru a későbbiekben vevőre talál-e külföldön is. (Jó példa erre a bűvös kocka emlékezetes esete!) Ezért az lenne az ésszerű, ha egy új termék forgatómba hozatalakor a gyártók akkor is gondolnának a védjegy megtervezésére, bevezetésére, ha az árut egyelőre csak a hazai kereskedelem rendeli meg. Ezt indokolja, hogy a hazai árukínálat lassan bár, de bővül, és a termékek egy része itthon is versenyben van egymással. Érdemes és időszerű tehát nőve'ni a védjegy szerepét. Egyebek között ezt a célt szo'gálta a nemrégiben Trade Mark ’81 néveri rendezett nemzetközi védjegykiál- lítás1. s a Budapesten megszervezett nemzetközi véd- iegvkonferencia. A védjegy- kultúra fejlesztését, a magyar védiegyek intenzívebb használatát szolgálta — közvetve — az is. hogy a Magyar Kereskedelmi Kamara védjegybizottsága és a Hunigexpo védjegypályázatot írt ki. Idézünk az első helyezést elért pályamunkából: „Az árut az ismeretlenség homályából a védjegy emeli ki... A vásárló a védjegygyei megjelölt árut, ha azt jónak találja, máskor is keresi és vásárolni fogja. Egyidejűleg kialakul tudatában, hogy az azonos védjeggyel jelölt termékek a korábbiakhoz hasonlóan jó minőségűek, s az így befogadott védjegy bizalmat ébreszt a gyártó és a forgalmazó többi terméke iránt is.” A pályadíjnyertes szerző: Bállá Mariann, a Medimjpex külkereskedelmi vállalat propagandaosztályának munkatársa. Talán nem véletlen, hogy éppen a Medimpex reklám- szakembere a pályázat első helyezettje: a magyar védjegyek nagy hányadát a gyógyszeripar alkalmazza. Ugyanakkor például a könnyűiparnak alig van védjegye. Jellemző az is, hogy a kifejezetten magyar eredetű védjegyek száma alig néhány ezer, ugyanakkor a nálunk is bejelentett, tehát hatályos nemzetközi védjegyeké több százezer! Az utóbbiak közé tartozik például a Chanel. A francia cég olyan komolyan veszi védjegyét, hogy a világ, szinte valamennyi sajtótermékét. kirakatát szemmel tartja, és ^azonnal tiltakozik, ha valaki á maga, evvszerű. nemes vonalú. s ebben a Chane!-stílusra emlékeztető termékét Chanel megnevezéssel hirdeti. S egy másik véglet: némely országban, ahol elárasztotta a márkák özöne a fogyasztót, ahol szédítő a védjegyezett termékek sokasága, és természetessé vált a hivalkodó csomagolás — megjelentek márkanév nélküli, egyszerűen csomagolt és kifejezetten olcsó áruk. Ezekre csak éppen annyit írtak: „fogkrém” vagy „szappan”. .És — sikert arattak. De népszerűségük a szakemberek szerint csak addig tarthat, amíg további fogkrémek és szappanok jelennek meg márka nélkül. Nálunk minden fogyasztási cikken fel kell tüntetni a gyártó nevét, és a gyártók, teljesítvén ezt a kötelezettségüket, mindinkább törekednek arra., hogy márkájukat haszná ják megjelölésként. A Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat például Caola-ra változtatta nevét. ami szintén egy lépés a védi es vek használata felé. A gazdálkodás korszerűsödése, a termékek nagyobb választéka eőbb-utóbb kibontakoztatja a versenyt a hazai piacon isi. és ennek nélkülözhetetlen kelléke lesz a védjegyek bejegyeztetése, reklámozása és használata. A fogyasztóknak ebből annyi haszna lesz. hogy választásában. döntésében eligazítást kap a védjegyektől. G. L. Megalakult a Kereskedelmi Kamara belkereskedelmi tagozata Kazincbarcika Városért kitüntetés Kazincbarcika Városért kitüntetést nyújtottak át tegnap a városi tanács ülésén. Av. idén alapított kitüntetést első alkalommal Papp Attila, a városi könyvtár nyugalmazott vezetőie és Borostyánkői László, budapesti tervezőmérnök kapta meg. Az érdekelt tagvállalatok kezdeményezésére megalakult a Magyar Kereskedelmi Kamara belkereskedelmi tagozata. A tagozat, munkáját idegenforgalmi és vendéglá* tóipari. valamint a belkereskedelmi szekcióban vé°izi majd. Az alakulóülésen Sághy Vilmos miniszter a belkereskedelem előtt (álló időszerű feladatokról tartott előadást. A tagozati ülésen a vállalati vezetők elfogadták a két szekció 1982. évi mun- katervét.
