Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-16 / 294. szám

1981. DECEMBER 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 IA tévé I I képernyője előtt I — célravezető. Sőt, némileg Apróság ? mulatságos is. Milyen könnyen téved az ember, különösen ha emlé­keznie kell! A felújított Ka­tona József Színház megnyi­tása alkalmából sugárzott adásban — emlékezés az in­tézmény múltjára — a meg­hívott művészek egyike, Si­mon Zsuzsa „véletlenül” azt mondta, hogy Thomas Man­nái is volt többek között ta­lálkozása, épp itt e színház­ban, 1939-ben; akkor, amikor József Attila is verssel kö­szöntötte a hazánkba látoga­tó jeles írót. Nos, ez bizony vaskos tévedés, mert akkor már a mi József Attilánk két éve halott, hisz 1937-ben kö­vetkezett be tragédiája, s december 5-én el is temették. A kérdéses találkozó tehát nem 39-ben, hanem csak két évvel előbb történhetett. Ap­ró kis bot’ás, az emlékezet félrecsúszása, intézhetnénk el az egészet ennyivel, s va­lóban Simon Zsuzsa számlá­jára több aligha írható. De volt ott egy riporter is, minden dolgok letéteménye­se. aki nemcsak azért felel, hoav adott esetben miként ezúttal is, folyamatos legyen a beszélgetés, gördülékeny az adás, már ami tartalmát il­leti, éber őrszemnek is kell lennie, kinek figyelmét nem kerülheti el semmifé’e pon­tatlanság. Pláne olvasmi nem. amit már egy általá­nos iskolásnak is illik, sőt, kötelező he’yesen tudnia. Az egyébként érdekes múltidéző műsor arcán tehát olyan folt esett, amilyet régebben ma­ga Vitray Tamás is (ő irá­nyította a beszélgetést) men­ten eltüntetett volna. Most azonban javítatlan ottmaradt a műsorban a félrevezető té­ves adat Apróság? Igen. lé­gy inthetnénk is rá. ha mind­ez nem a televízió egyik leg­kitűnőbb „munkásának” mű­sorában esett volna meg: így azonban más hangsúl­lyal esnek latba az efféle ki­sebb szépséghibák is. Hamég itt is megesik ilyesmi, akkor mit várhatunk gyakorlatla­nabb kezdő kollégáitól, ha már a mester figyelme sem ,.a régi”. Más. Vasárnap délelőttön­ként isazán szórakoztató ze­nei műsorrá növi ki magát Juhász Előd zenei reklámja, a legutóbbi adás is fényesen Igazolta, a szakember hozzá­értésével és rábeszélő édes­ségével kínállta a zenei élet csemegéit fogyasztásra. És hogy mennyire növekvő nép­szerűséggel teszi, arra bi­zonyság: a közönség maga is követeli már a részvétel le­hetőségét a zenei feladatok megoldásában. szeretne együtt játszani Juhász Előd­del. A műsorvezető valóban könnyedén, elegánsan oldja meg feladatát, élvezni való a Zenebutik, Amiért azon­ban most szólok róla. nem feltétlenül az erényei (bár elhallgatni ezt sem ildomos), hanem egy bizonyos jelen­ség. ame’y éppen benne ér­hető tetten. Arra példa, hogy a televízióban, akárcsak az életben, milyen könnyen es­het valaki bele az utánzás hibájába. Juhász Előd ugyan­is — ki tudja, mi okból, de eléggé meglepően — ugyan­azokkal a szavakkal, illetve ugyanazzal a fordulattal tett pontot. műsorának végére, akárcsak Hajdú János az ő magazinjában, A Hétben. Ugye ismerős; ,.Ez volt a Ze- nebütik ..Tömör, feszes, kissé kiméilt búcsúzás. Haj­dú János egyéniségére szab­va.- s itt nem kétséges: az ő hatása. (Más esetben más is próbálkozott ezzel. például Rózsa György a Kapcsoltam­ban, de szerencsére gyorsan abba is hagyta.) A jót. követ­ni pé-sze egyáltalán nem bűn, de valamit egyszerűen csak átvenni, miként egy másra szabott ruhát, mert az illetőn jól állott, viszont aki felvette, azon már csak lö­työg. vagy épp hónaljban szorít, ez már egyáltalán nem II Szovjet Televízió estje Szerdán az első csatornán a Szovjet Televízió estje; több mintötórás program ha­gyományos szerkezetben — előbb Ikisfilmek, majd) este filmvígjálték és balett — de sok-sok színből kikeverve. A városokat bemutató rövid­filmekkel mintha kellemes turistaútra invitálták volna a nézőt a szerkesztők. S mi­közben idegen tájakban gyö­nyörködhettünk, közben hasznos tanácsokat is kap­tunk. A szaunázásról készült kisfilm például igen szemlé­letesen mutatta be a sajáto­san északi „fürdőzés” örö­meit és ugyanakkor gyógyí­tó hatását. Külön színfoltja vo't a többórás összeállítás­nak Sugár András riportja. Ámulva vehettük tudomásul, hogy a hatalmas ország tele­víziós műsorokkal történő ellátása milyen bonyolult és összetett műsorszerkesztőségi feladat. Hisz nemcsak a tá- vo’ságok áthidalása, de a kü­lönböző időzónák is számta­lan megoldandó problémát okoznak. A műsorvezető sze­mélyében is igen vonzó egyé­niséget ismerhettünk meg, N. V. Fufacseva remek há­ziasszonynak bizonyult; Kel­lemes szórakoz-ást nyújtott S mai tárgyú filmvígjáték is. A nemzedékek egymáshoz való viszonyának humoros ábrázolásában az egymás iránti fe’elősség igondolatá- nak szükségességét hangsú­lyozta. Végül az összeállítás koronája: a Kirov Balett pompás előadása, a Chopi- niana elbűvölő szépségben és kifejező líraisággal. Röviden Ügy látszik, a névtelensé­get Sylvesizter András is megunta, szerkesztő léttére a kamerák elé 'ült. Újhelyi Szilárd beszélgetőtársaként, abban a portréfilmben, ame­lyet Szécsényi Ferenc fo- tografált és Zolnay Pál ren­dezett. Kiváló „együttes”, s a film alanya is érdekes, iz­galmas személyiség. A Ko­lostor és barikád — a televí­zió ezzel a címmel sugároz­ta két részben az Újhelyi Szilárdról készített portrét — gazdag életanyag, már- m.ár klasszicista fegyelemmel előadva, képben és. szóiban egyaránt. Felesleges benne semmi, a kérdések lényegre törőek. a válaszok lényeget kifejeznek s mindig puritán ■egyszerűséggel. Tiszta.) szép munka. ' Valamikor Vitray indította útjára a Vasárnap délutánt, a televízió időmúlató maga­zinját, s most már végképp Egri János a gazdája. Egyre magabiztosabb gazdája. A legutóbbi jelentkezés már nemcsak érdekes riportokkal, de szenzációszámba menő meglepetéssel is szo’gált. Karpov, a sakk világbajnoka egyenes adásban Válaszolt a ■magazint képviselő Veröczn Zsuzsa kérdéseire. Érdekes­ségét növelte a különös szenvedélynek; hódoló állat­barátok bemutatkozása - js (kígyó a lakásban, mint há­ziállat!). Ugyanakkor tanul­ságos percekben sem volt hiány. Az idegen nyelvek ta­nulásával fog alkozo riportok — visszatérő témája ez a Vasárnap délutánnak — a közügy súlyával kaptak he­lyet a könnyed hangvételű, zenével megspékelt magazin­ban. Ahogy romlik az idő. s mi egyre jobban beszorulunk á fűtött, me'eg szobába, a Va­sárnap délutánnak is úgy nő meg a szerepe a képer­nyőn; a legutóbbi tartalmas program — úgv érzem — már ezt a ténvt is bekalku­lálta jelentkezésébe. VM. Vasarely flbádszalókon Különleges művészeti esemény színhelye lesz január 9-től az abádsza- lóki művelődési ház. Az új év első kiállításaként Vasarely-tárlatot nyit­nak a Csepei-gyűjtemény anyagából. A tárlatot ’Bihari Jó­zsef, a szentendrei Fe- renczy Múzeum igazga­tója nyitja meg. Ajándék Kecskemétnek Fotók Kodályról Négyszilák. Kodályról ké­szült. fényképfelvételt ado­mányozott Vámos László Balázs; Béta-díjas fotómű­vész a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Inté­zetnek. A felvételek a világ­hírű zenetudós- gazdag élet­pályájának 1960—1967. kö­zötti szakaszának fontosabb történéseit örökítik meg. A gyűjteményből jövőre, a Kodály-centenárium évében rendez kiállítást az intézet. Hanglemez­újdonságok A Magyar Hanglemezgyár­tó Vállalat új kiadványai; SLPX 12290-92 Rossini: Mózes (olasz nyelven). Kal­már Magda szoprán. Hamari Júlia mezzoszoprán. Nagy János, Molnár András tenor, Miller Lajos bariton Gregor József, Begányi Ferenc basz- szus. A Magyar Rádió és Televízió énekkarát és a Magvar Állami Operaház zenekarnál Lamberto Gar- delli vezényli. SLPX 12405 olasz opera- áriák (olasz nyelven) részie­tek Verdi: Az álarcosbál. Otelló. A végzet hatalma és Donizetti: Lammermoori Lucia című operáiból. Harmincéves -a magyar animációs filmgyártás. Már­mint az a filmikés'zítésii mód, amely a különben élettelen rajzokat, 'tárgyaikat. úgy­mond, meglellkesíti. (A szak­kifejezés a görög anima — lélek — szóból származik.) Az embernek az a törek­vése, hogy a valóságos moz­gást ábrázolatokon is jelez­ze igen régi keletű. Elég csupán a híres spanyolor­szági Alta m ira- bar 1 a n g fal­festményeire emlékeztetni, amelyek a húszezer évvel ez­előtti népesség tóitvánvem- lékeit úgy örökítik meg. hogy azok , szinte filmmé rendeződnek. Ezeken a sziklafalba vájt jeleneteken az egyik jószág pihen, a másik föltápászkodik. a har­madik már áll. sőt lépni, ugrani készül.. . Nos, maga az animációs — „lelkes” — film sem sok­ban különbözik ettől a rög­zítési eljárástól. A különb­ség csupán annyi, hogy a rajz- és tárgyfilmek alakjai tényleg mozognak: akárha élnének. úgy változtatnak helyet vagy trónt Barba pa­pa és kedves családja, szinte pillanatról pillanatra cserél­nek küllemet. Mostani ismere'eink sze­rint az álló képek -megmoz­gatásán üí érdeme esv bizo­nyos németalföldi , Athanasi­us Kircher nevéhez fűződik, aki a XVII. század közepén a házak falára vetített ör­dögábrázolásokat mégpedig úgv hogv Belzebub öocsojt és fivéreit madzagokkal rán­gatta. 1709-ben már hazánkban Megyénkben a legnépsze­rűbb és a legnépesebb ama­tőr művészeti ág a karénelk- lési, amelyben valamennyi korosztály — az alsótagoaa- tos gyerekektől a nyugdíja­sokig — képviselteti magát. A közel 200 gyermek- és if­júsági kórus, az 53 felnőtt énekkar és pávakor több mint 10 ezer tagot számlál. Az utóbbi években a kórus­mozgalom fellendülését jól segítette az együtteseket tá­mogató, fenntartó szervek megnövékedéit, figyelme és anyagi áldozatkészsége. Az együttesek műsorvá­lasztása általában jónak, tar­talmasnak minősíthető. Ará­nyosan tűzik műsorukra a hagyományőrző, a klasszikus és- a mai szerzők komponál­ta alkotásokat. A helyes programok kialakítását, ősz- > szeállítását a KÓTA javasla­tokkal segítette; egy-egy ta­lálkozón a közös összkari művek megtanulása a cso­portok egyéni repertoárját is gazdagította. Az ifjúsági és úttörőkóru­sok műsorából még mindig hiányoznak — természetesen akadnak ió példák — az igé­nyes Kodály-, de főként a Bartók-művek, bár az idei s a következő évi centenárium szinte valamennyi együttes- munkáját meghatározta, sor­ra kerültek a.műsorba a két zeneszerző alkotásai. Időnként sajnos az együt­tesek erejét meghaladó mű­veket is hallhatunk, gyenge tolmácsolásban, amelyek ku­darcélményhez juttatják a dalosokat, vezetőket. Fontos, hogy az énekkar képességeit, tudását reálisan mérjék fel a karnagyok, s ehhez igazít­sák a repertoár bővítését. A valós fe' készültségre viszont hátran alapozzanak, hiszen a színvonal emelése minden együttes belső igénye. Ezt is működtettek olyan vetí­tőgépet, amely a mai dia- pozitívokhoz hasonló beté­tekkel idézte meg a mozgás képzetét. Ezt az elsősorban oktatási célokra használt eszközt Simádi István, a sárospataki kollégium tudós tanára ötlötte ki. A francia Joseph Ferdi­nand Plateau 1829-ben ké­szült PJ^antoscope nevű szer­kezetének korongja már az önmagába visszatérő mozgást — például egy bo­hóc labdaütögetését — is tökéletesen be tudta mutat­ni ; a nem sokkal később született Mutoscope viszont arra i-s alkalmas volt. hogy történeteket meséljen el. Ez utóbbinak egymás után per­gő lapjain ugyanis olyan áfo- dák sorakoztak. amelyek együtteís látványa rövidke mesévé álltak össze. A mai rajzfilmek hatását először a szintén francia Emil Reynaud érte el. Pra- xinoscope nevű készüléke zselatinszalagra ragasztott — 300—700 kiszínezett ábrá­ból álló — képsort világí­tott át. s vetített rá a lepe­dőre. Valóságos rajzfilm termé­szetesen csak a fénykéDezés feltalálása után készülhetett. Azokkal a hatalmas fotó­masinákkal. előbb természe­tesen a valóságos .mozgáso­kat örökítették -meg. de az­tán arra is rájöttek. hogv az élettelen tárgyak véletlen elmozdulásait js rögzíteni lehet, s ezekből önálló fo­lyamat áll össze. Tulajdonképpen ez a föl­fedezés a rajzfilmcsinálás alapig hiszen a filmkockák mutatják a hangversenyek nívós produkciói, a minősí­tőkön szerzett előkelő díja­zások, a szakvélemények. Szolnok megye kórusmozgal­mát országosan is elismerik. A megyében a hangszeres együttesek skálája igen szí­nes. A pávaköröket kísérő vagy önálló műsort adó ci- terazenekarok sorában akad­nak kiemelkedő együttesek, szólisták; a Szolnoki fúvós­ötös munkáját a megyei ta­nács művészeti díjjal ismer­te el; a Szolnoki szimfonikus zenekar szerepe a hangver­senylátogatók táborának nö­velésében, a zenei ízlés for- má'ásában igen jelentős. Több városban, nagyköz­ségekben biztató eredmény­nyel működnek fúvószeneka­rok. Karmester hiánya és hangszerellátási gondok miatt azonban több együttes felbomlott az utóbbi tíz-ti­zenöt esztendőben. A fiatalok körében egyre inkább nő a hangszertanulás iránti érdek­lődés', s ha még közel sincs arra lehetőség, hogy a me­gye minden községében, nagyközségében kielégítsék az igényeket, törekedni kell ■az utánpótlás zenekarok szervezésére. Nem szabad megfeledkez­ni a már ismert, kisebb-na- gyobb múlttal rendelkező csoportok utánpótlásának biztosításáról. Az énekkari mozgalom komoly gondja a férfi dalosok hiánya. A je- len'egi helyzet, javítását, a közös éneklés megszeretteté­sét már az úttörőegyüttesek­nél kellene tudatosabban megkezdeni, irányítani. Az utóbbi években (az intézmé­nyek összevonása miatt) az általános iskolai kórusok száma 130-ról 106-na csök­kent. a szakmunkásképző in­tézetekben változatlan a lét­szám, holott ebben az okta­mindegyikón mást és mást látunk. így élednek meg a papírra vetett figurák és ugyanígy a bábok, amelyek kezét lábát mindig odébb és odéfbb igazi tiá'k. s úgv fényképezik le. «■Az animációs filmek ké­szítőinek eleinte rengeteget kellett vesződniük. Az egy­más után következő lapok az állandó háttér előtt gya­korta elmozdultak, s a vég­ső látvjány így igencsak za­varossá vált. Később a;ztán lyukasztott lapokat alkal­maztak s ezek már ponto­san ráillettek a rajztáblák fémtüskéire (stiftjeire). E kezdetleges e=zközök1kel készült rajzfilmek a fekete­fehér stílus termékei voltak, vagyis mind a hátteret, mind a figurákat fehér pa­píron fekete tussal rajzol­ták meg. és ezeket filmez­ték le. Az amerikai Earl Hurd 1914-ben azonban rájött, hogv a változó figurákat át­látszó celluloid lapokra is rá lehet rajzolni, és ígv nincs szükség az állandó hátterek újból és újból való megfestésére. Ez a látszólag retetét, értését, a művészeti nevelést segítendő — a kó­rusnak igen jelentős szerepe lehetne. Alepvető gond a szakemberek, a vezetők hiá­nya. A KÖTA megyei szer­vezete a következő öt eszten­dőt úgy szeretné zárni, hogy addigra valamennyi szak­munkásképzőben megalakul­jon az iskolai kórus. A kö­zépiskolai és a felmőttegyüt- tesek köre viszont örvende­tesen bővült. Az énekkarok teljesítmé­nye — résziben — tükrözi ve­zetőjük művészeti-pedagógiai felkészültségét, ezért kiemel­kedő hangsúlyt kapnak a továbbképzések, tapasztalat- cserék. A nem szakképzett karvezetőknek a C-kategória megszerzésére lehetőséget kí­náló tanfolyamot indítanak. A hivatásos karnagyok éven­te hat-nyo'c alkalommal szakmai továbbképzésen, bő­víthetik. frissíthetik elméleti, gyakorlati tudásukat. A pá­vakörök munkájának, mű­sorválasztásának megköny- nyítésére írják ki jövőre a népdalgyűjtő pályázatot. A dalosok már tíz éve várják a nyolcvannyolc megyei nép­dal kiadását, amely — ha az ígéretek valóra válnak — remélhetőleg a közeljövőben megvalósul. Köztudomású, hogy a mű­vészeti csoportokat a. szerep­lés, a taps, a sikerélmény él­teti. Sajnos nem ritka az olyan hangverseny, találko­zó. amelyben — e-^tleg több száz dalos is szerepel — a közönséget a zsűri és a szín­padon éppen nem lévő kó­rusok alkotják. A rendezők­nek nagyobb gondot kell fordítani a szervezésre, de a kórusoknak is feladatuk sa­egyszerű öflet a modern rajzfilmikészítés alapja. Walt Disney, e művészeti ág máig legnagyobb alaik" ja már így forgatott. így készültek egyebek között híres Miiki egerének történe­tei ás. amely mesealak azért is figyelemre méltó mert kerék, ikömnyen rajzolható formáival az első eszményi­en tökéletes rajzfiSmfigu- ra... Noha hazánkban csak igen későn. 1951-ben kezdődött meg a rajzfilmgyártés, éhért ez a rövid három, évtized is elég volt ahhoz, hogy a világ élvonalába fölzárkóz­zunk. A Pannónia Filmstú­dióban a remekebbnél re- mekebb rajzfilmek készül­nek — Bubó ddktor és szá­mos más figuratársa a világ­nak szinte minden iájára eljutott — sőt újabban már egy Oscar-díj is fémjeVi a magyarországi rajzfilmkésizr tők tehetségét. Ezt a fiatal Rófusz Ferenc A légy című néhány perces grafikai jel­legű alkotása nyerte el. A. L. Harminc éve Magyarországon is... Figurát fehér papírra fekete tussal A rajzfilm története ját közönségük kialakítása. Fekete Sándor A rajzfilmek végső változata ezen a Vágóasztalon készül el SZÓRAKOZTATÁS ÉS MŰVÉSZI IGÉNYESSÉG Törekvések, eredmények a megye zenei életében tási formában — a zene sze-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom