Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-16 / 294. szám
1981. DECEMBER 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 baromfifeldolgozóban Ösztönző árak, jobb minőség Az idén több mint 1300 vagon libát és csirkét vásárolt fel a zagyvarékasi Béke Tej mel őszövetkezet baromfifeldolgozója, jövőre pedig 1800 vagon élő állat szállítására köt szerződést partnereivel. A feldolgozott baromfi 85 százaléka exportra kerül, a Szovjetunióba, az NSZK-ba, Ausztriába, Olaszországba, Líbiába. Jelenleg naponta átlagosan «7500 libáit és 28 ezer csirkét vágnak, tisztítanak, darabolnak, csomagolnak a két feldolgozó soron. Az üzem kapacitásét a „libaszezon” bővítésével szeretnék növelni, a felvásárlási árak differenciálásával arra ösztönzik a partnereiket, hogy ne csak a többször tépett, hízott libát adják le, hanem már májustól kezdve a tizhetes, egyszer tépett, előnevelt állatot is. A minőség javítása érdekében megszervezték a felnőtt szakmunkások képzését. Ebben a tanévben harminckettőn kezdték meg a tanulást. Képünkön: futószalagon a feldolgozott baromfi. Január f-től új árufuvarozási jogszabály Egyszerűbb, rövidebb, rugalmasabb Megyei szállítási értekezlet Szolnokon A jelenleg érvényben lévő, a közúti árufuvarozást szabályozó rendlelet 1960-ban született, aligha kétséges, hogy a megváltozott gazdasági körülmények miatt változtatásra, módosításra szorult. Január 1-től a KPM új jogszabálya lép életbe, amely többek között abban tér el a jelenlegitől, hogy rövidebb, egyszerűbb és rugalmasabb lesz. A fuvarozást szabályozó új rendelet volt a témája tegnap a megyei szállítási értekezletnek, ahol valamennyi fuvarozást és fuvaroztatást végző vállalat. szövetkezet képviseltette magát. Az értekedet előadója, dr. Gyurko- vics Sándor, a KPM jogi osztályának vezetője néhány olyan újdonságról beszélt, amelyek a mostani jogszabályban nem szerepelnek, attól eltérnek illetve egyszerűbbek nála. Például a rendelet nem tartalmazza a Polgári Törvénykönyvben amúgy is bent lévő, a fuvarozásra vonatkozó szabályozókat, mert az csak ismétlés lenne, figyelemre méltó újdonság, hogy a szerződő felek — a szállító és a szállíttató — önállósága megnövekszik, miután a jogszabály mind a fuvardíj, mind a határidő meghatározását a szerződéskötőkre bízza. (A fuvardíjnak csak maximumát szabályozza.) Január .1- tő’ nagyobb lesz a vállalkozó (fuvarozó) felelőssége, a szerződésben lefektetett határidő betartása alól nem lesz kibúvó. Eddig ugyanis az áruszállító a határidőcsúszást magyarázhatta például azzal, hogy éppen akkor nem vo't a fuvarozandó áruhoz méretezett gépkocsija „kéznél”. Az új jogszabály szerint a szállító feladata a szerződésben vállaltak teljesítéséhez megteremteni a lehetőségeket. A szerződésszegést egyébként kártérítéssel büntetik, jogi nvelven szólva i vétkességi felelősséggel tartozik a szerződés betartásáért mind a megrendelőrmind a vállalkozó. A határidő túllépéséért a szabályozó értelmében kötbért kell fizetnie a fuvarozónak, az . azonban nem haladhatja meg a szállítási költséget, a szerződés szerinti fuvardíjat. Az osztályvezető szólt arról is, hogy január elseje után új szervezeti formák alakulnak a szállítás területén is; kisvállalatok, kisszövetkezetek és kisiparosok is végezhetnek árufuvarozást. Ez utóbbiak csak közvetlenül a lakosság számára és csak az iparengedélyben feltüntetett területen. A kisvállalatok és szövetkezetek pedig hatvan-nyolcvan árutonna kapacitásig működhetnek. Az 1982. január 1-től érvényes jogszabály fontosabb irányelvei a Közlekedési Közlöny december 20-i számában jelennek meg. B. J. Import szója helyett martfűi fehérjetakarmány (Folytatás az 1. oldalról) móknek — a béltartalma alapján mintegy 48 százaléka volt első osztályú. Az idén előállított, darának mór több mint a 80 százaléka, az utolsó dekádban készített mennyiségnek például a 83,6 százaléka volt elsőrendű, azaz 42 százaléknál magasabb fehérjetartalmú. A martfűi növényolajipari dara jó minőségére jellemző az is, hogy a kis hányadot képviselő másodosztályú termékben is több mint 40 százalék fehérje található. Martfűn tehát már eleget tettek annak a népgazdasági követelménynek, hogy 80 százalékban első osztályú minőségű növényolajipari dara termeléssel segítsék abrakfelhasználásunk évenként tervezett egyszázalékos hatékonyságjavulását. A növényolajgyár kollektívája azon fáradozik, hogy műszaki fejlesztéssel tovább javítsák a napraforgómag-hajalás technológiáját. és jövőre már 85—90 százalékban első osztályú darát készíthessenek. Ennek azért lenne nagy jelentősége, mert amíg a kevésbé jó minőségű darákat jószerivel csak a kérődzőkkel, birkákkal és marhákkal etethették, addig a magasabb fehérje- és kevesebb rosttartalmú abrakalapanyagot a sertés- és a baromfi- ágazatban is hasznosíthatja az állattenyésztés. Ehhez természetesen megfelelő receptúrák kidolgozására van szükség. A tisza- földvári Lenin Tsz-ben növényolajgyári kollektívával együttműködve már megkezdték azokat az etetési kísérleteket,. amelyeknél a sertések abraktakarmányába napraforgódarával juttatnak megfelelő mennyiségű emészthető fehérjét. Ha a kísérletek eredményesek lesznek, a Martfűn gyártott darával évente 1600—1800 tonna, azaz mintegy 16—18 millió forint értékű, csaknem egészében importált szójadarát tudnának helyettesíteni a földvári termelőszövetkezetben. T. F. Megtakarítottak 3601 normaérát Újítók számadása a szolnoki Járműjavítóban Közös tanácskozáson értékelték tegnap a szolnoki Járműjavító Üzembén a hatékonyabb munkát elősegítő újítási tevékenységet a vállalat újítói és a Közlekedési Tudományos Egyesület képviselői. Ebben az évben a benyújtott 237 újítási javaslatból 108-at fogadtak el az üzemben, ezekből 16 jelentősebb feladattervi témát dolgoztak ki, közülük ötöt hasznosítottak, kilencet, kísérletre fogadtak el. A KTE hét tanulmánytervet dolgoz fel. egyik legjelentősebb ezek közül a Diesel-motorok javításához készül. Újítási díj címén 170 ezer 857 forintot fizettek ki, ezzel szemben a bevezetett újítások gazdasági haszna meghaladja az 1 millió 413 ezer forintot; mintegy 3601 normaóra-megtakarítást eredményeztek. Az értekezlet a legjobb kollektív és egyéni újítók, szakvélemény-készítők jutalmazásával ért véget. Miért maradnak a műszakiak? Ahogyan a kunmadarasi szövetkezetben látják • ..Szakemberre mindig szükség van” —• kapta régebben szüleitől útravalóul az a sok fiatal, akiből szakmunkás. technikus, mérnök lett. Lehet, hogv megváltozott az otthonról kapott indítás tartalma? Sokan és több oldalról próbálnák megközelíteni a lehetséges okokat. hopv kiderüljön, miért csökken a műszaki txálvák iránti érdeklődés, az ilven munkakörökben dolgozók gyakori pályamódosításának és a maradók megváltozott közérzetének mi is lehet az oka? A megújuló viták, a szűk baráti körben folvó. sokszor narázs hangulatú beszélgetések árulkodnak néMin-t az elnöktől megtudtuk. kétszázötven dolgozójuknak több mint a fele 35 éven aluli. — Ez a munkaerőgazdát- kodást nézve és a szellemi tőke szempontjából is sok kérdésit vet fel — mondja Barkas Ferenc, aki maga is nyugodtan hasanólhatia a ..fiatal” kormeghatározást Nvolc felsőfokú végzettségű szakemberből csak egv idősebb harmincöt évnél. Három fiatal pedig most iár valami Íven főiskola levelező tagozatára. Az. hogv a vezetők is fiatalok, részben vonzó. résziben ösztönző az itt dolgozó hasonló korúaikira. Korosztályunk problémái azonosak, és a végzettség, a megszerzett tudásanyag is egvségies. szakmailag egv nvelven beszélünk. Sípos Ferenc három évvel ezélőtt került a szövetkezethez. Főiskolát végzett mg *d néhánv vállalati év uitan helyezkedett el Kunmadarason, Karcagról iár be. ezzel nem áll egyedül a fiatal műszakiak' között. .— A madarasak érdekes módon ingáznak. í.gv alakult ki az a furcsa helvzet. hogv ők innen el; mi meg ide utazunk minden nap. Most egyetlen helvbeü mérnökünk van. Porkoláb Dezső, aki meahízotf műszpki csoportvezető. ő lépett a helyemre. amikor engem műszaki vezetőnek ielöltek. Az elnök mindehhez megjegyzi : — Négy évvel ezelőtt indult meg. elsősorban a külső körülmények kényszerítő hatására, a termék- és gvárt- ménvfeilesztés. Nem a' mostani gárda kezdte, mi átvettük és nagyrészt véelhezvit- tük. Ez a továbblépés is feltételezte a jó szakembereket. Egv ilven csoport kialakításának két média van: kívülről ..hozott” és belülről ..nevelt” emberekkel. Mindkettőt alkalmazzuk. A hánv dologról A leggyakrabban emlegetett okok; a szellemi energiák parlagon heverése. az alkotó munka hiánya. az elszigeteltség. Nagy gyárakban és kis vállalatoknál dolgozó fiataloktól egyaránt elhangzanak ezek az érvek. Annál inkább meglepő, ha egv szövetkezet viszonylag rövid idő alatt olyan feltételeket kénes teremteni. hogv messze megelőzve nagyobb társait, műszaki gárdájába alkotó, aktív fiatalokat tud bevonni. A kunmadacasi Vas- és Elekt- romosieari Szövetkezetben azt kutatte'1- miitől más a fiatalok közérzete, mint az előbbiekben említett kartársaiknak. A frissen kinevezett mérnök szerint a változás egyértelműen az elnök személyéhez köthető. Elődjének az volt az elve. hogy kevés, iól megfizetett műszaki irányítson. Akkor mindössze ketten voltak, az elnökváltás uitán ugrott meg a szár műk. — Aki idekerült, igyekezett egv-eev témát megfogni. illetve voltak olyanok is. akik már magukkal hozták az ötletet. Ha gazdaságosnak tűnt. megkapták a támogatást a megvalósításhoz Eav óriási előnyük van a vállalatokkal, nagy gyárakkal szemben: mivel sokrétű a féladat. hamar kiderüli ki. mit tud legjobban és rövid idő alatt megfelelő posztra kerül. Aki vezetésre szervezésre termett, azt csinálja, aki elméleti beállítottságú, az ahhoz kapja meg a műszerparkot és a kutatási lehetőséget. Igaz. hogv szinte minden ielentkezőt felveszünk. de úpv gondoljuk — és a gyakorlat is ezt bizonyítja — aki nem megfelelő, úgyis kirostálódik. A kiugrás, hogv úsv mond iám .természetes kiválasztódás” alapién megy. Ennek lehetőségén kívül az is nagy kötőerő. hogv a tervezés rraind- annviunik feladata a napi munka mellett. Ez a tevékenység is összefog bennünket. szövetkezeti ipar általaiban szűkölködik szakemberekben. Az ágazaton belüli mindössze három szövetkezet mondhatja el a megyében, hogv megfelelő a helyzete, és mi köztük vagyunk. A fejlesztési koncepciók kialakításában részt vesznék a műszakiak, tekintet nélkül arra, hogv a termelésirányításban vagy a műszaki csoportnál dolgoznak. A kialakuló terv végrehajtása is ráiuk vár. ígv mindenki leaiobb tudása szerint dolgozik raita. A termékátvétel, a szabadalom és licencvásárlás mellett a saiá.t erőből kifejlesztett termékek is Mentősek, hiszen itt mérhető le igazán dolgozóink aktivitása. Több ilven, termékünk van. né Idául a kiskazán nagvon. bevált. Ahhoz, hogv úi ötletek és úfezerű megoldások szülessenek. olyan emberekre van szükség, akik biztosan mozognak a műszaki éleit területén. Űjra és újra előkerülnek a feladatok, az alkotási lehetőség. az önállóság a tárgyalásokban és szerződéskötésben. — Az az elvünk — mondja az elnök — hogv a ió képességű. alkotó embert becsülni kell. Aki ötletes, gyors és esetleg két perc alatt megoldást talál egv olyan problémára, amit más — durva példával — esetleg több év alatt dolgoz ki. azt meg kell fizetni. Számokkal ez úgv néz ki. hogv a műszakiak átlagjövedelme 5 ezer ötszáz forint fölött van. ehhez ion a célprémium és az úiítási díjak, kinek-kinek aktivitása szerint. A fizetés reális — Szerintem anyagilag nem vagvunk sokkal előbb, mint sok társunk — kapcsolódik ehhez a tárnához Sípos Ferenc mondanivalója —. hogv a téeszefcben dolgozó műszakiakat ne ;s említsem. A nálunk levő műszakiak már nem kezdőik, általában 5—8 évre dolgoznak, és ehhez viszonyítva reális az ötezer forint körüli fizetésük, A plusz, ami nagv vállalatnál nincs, az évi 6—8 ezer forintos prémium, amit például egv csoportvezető már megkap. Azt mondom, mégis inkább az köt ide sokunkat. amit csinálhatunk. A két véleményt összegezve kialakulhat a kép: megvan a megoldás, feladat és pénz kérdése az egész. Lehet. az is eszébe »nt. vaion miért csak a vezetőiket kér-- dezltük meg erről a témáról. Az említett hét fiatal között alig egv-kettő akad. akinek legalább csoportvezetői címe ne lenne. Nem valamiféle cím és rang utáni vágv ennek aiz ",va. egyszerűen ígv lehet biztosítani számukra azt a iövedelmet. amelv elég ahhoz, hogv anvari okokból, ne vágyódjanak másfelé. Nem egvedi példa, sok helven ígv van. Ami lényeges: az inkább a szakmai része a dolognak — hogyan lehet például eev kis szövetkezet rugalmasságát biztosítani azzal, hogv az átlagos anyagi érdekeltség mellett a szakmai hovatartozás érzését, a hivatástudatot erősítik. Ez az amiben sóik naivabb vállalat is tanuló lehetne Kunmadarason. Fejszés Edit Kiderül: ki mit tud? „Hozott” és „nevelt” emberek Kisbútor a Jászságban A szekreter és az íróasztal hasonlít azokhoz, amelyeket egyedi vagy kisszériás termékekként megcsodálhatunk a kiállítóteremben, néha a bútorboltok kirakatában. A Jövő Asztalosipari Szövetkezet jászjákóhalmi üzemegységéből kikerülő bútorok azonban a nyugatnémet partner rajzai alapján és igényei szerint készülnek, egyes megoldásai eltérnek az itthon megszokottaktól. A készárukon kívül a társszövetkezeteknek is végeznek bérmunkát. Tölgyfűrészárut, faforgácslapot. farostlemezt és tölgyfúriiírral borított bútorlapokat készítenek, többek között a visegrádi és a ceglédi bútoripari szövetkezetnek. Eddig 1530 Bajkái típusú sarokszekrényt, 500 Colombo és 770 Colorado fantázianevű Bárdos Lászlóné naponta 250 darab szekrénylábat csiszol a Bajkái típusú kisbútorhoz szekrényt adtak át Jászjákó- h almán.
