Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-02 / 282. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. DECEMBER 2 Clkújtása ra|t)ii^^u!m3H Nincs rá pontos köz- ieazaatási meghatározás. A leghivaitar losahb. amit kitaláltak erre a településformára: falu az ami nem város. Ez oersze óhatatlanul magában foglal - ia a falu vélt feilődésének irányát: a városiasodást a várossá alakulást Nem utolsó sorban ennek hatására a falusi fiatalok a modem élet ideáliát csak a nagyvárosokban véllik megtalálni. Pedig a falusi élet válódi értékeit kell kombinálni azokkal a komfortténvezők- keH amelyeket a nem na- raszti generáció ma még csak a városi életformában remél vagy vél megtalálni”. Ennek a — a Magvar Agrártudományi Egyesület legutóbb Keszthelyen rendezett falu- feilesztésd konferenciáián megfogalmazott — orogram- nak első része: az út. Hiányoznak a bekötő utak. a falusi utak zöme kiépítetlen. Sok községiben, ha esik az eső. nem Miét gyalog közlekedni. Ezért inkább nem mennek ki házaikból az emberek. Nem öltözködMi a falu? Álom, álom, édes álom Persze a falu korántsem üdülőhely csupán. ahol — legalábbis az idegenforgalmi idényben — gyöngyös Dártá- ban és árvalánvhaias kalapban iárnak az emberek. Mindenekelőtt lakóhely, mégpedig a fél ország lakhelye. Sokféle igényt és lehetőséget kell. tehát az építésznek. mondhatni a falutervezésnek összehangolnia. A maradandó értékeket olvan. a mai élet igényeit kielégítő környezetbe kellene illeszteni, amely Ú1 formáiéban is megőrzi a falusias hangulatot. átlag 35 méteres hosszúságú telek egv méter széles sávfán lehetett felépíteni. Ilven szűk helyen Dedig legfeljebb r-r,'ii-’- fémek éli A 35 méteres telekmélvséa magyarázatra szőrük Ha az építési előírások ilyen aggályosak. felvetődhet a kérdési. miért nem nagyobb teliken építkeznek? A terület- feilesztésd meggondolások azonban a falvak városiasodásának alapjait kívániák lerakni, ezért a laksűrűség növelésével egv későbbi gazdaságos közművesítés és úthálózat létesítésének lehetőségeit kívániák megteremteni. Más kérdés, hogy egy ió - esetben is csak évtizedek múlva valóra váló elképzelés ma funkcionális gondokat okoz. Az építészek persze megpróbálták az álattenvésztés és a telepítésiéi lesztés igényeit összeegyeztetni. Olyan gazdasági épületeket terveztek amelyek a nvárikoiw- ha. a szín stb. mellett magukban foglaltak egv higiénikus. zárt istállót is. Csakhogy ezek az épületek egyrészt nagyon drágák, voltak, másrészt az összkomfortos istállóihoz napi két-három köbméternyi víz kell mégpedig — mivel sok helyen a törpevizművek kapacitása éoahogv az ivóvízellátáshoz elég — ez a feltétel iUuzó-- rikussá tette a terv széles körű megvalósítását. Nem is beszélve arról, hosv ennvi szennyvizet már nem lehet deríteni, elvezetéséhez csatornarendszer kellene, amire a településiéi lesztés elképzelései szerint is csak a távoli lövőben lesz lehetőség. A falu azonban nemcsak a városiasodásra vonatkozó elképzelések miatt veszített saiáitos vonzerejéből. Elérte a környezetszennyeződés is. A fokozódó műtrágyázás például rontia az -ivóvíz minőségét. A ma még sok helyütt használt ásott kutak vizének nitrit-, nitrát- és kloridszennveződése már olvan mértékű, hogv előódéz- hetőfávé válhat az elsősorban a csecsemőkre veszélyes methemoglobonémia nevű betegségnek, ami a vér csökkent oxigénfelvevő képességével iár. Miiven tehát falvaink iö- vőie? Egyelőre nem tudni, de alakítása raitunk múlhat.. (bonyhádi) Tasakkitöltés (a kép felső részén a mintatasakok) önkiszolgáló vásárló Az ellenszelvény alapján a vevő gyorsan kiválasztja a keresett tasakot Gyorsabb vásárlás, alacsonyabb árak Önkiszolgáló OFOIÉRT A jászberényi OFOTÉRT- boltban önkiszolgáló részleget hoztak létre. Lényege, hogy a filmeket, papírokat, vegyszereket az önkiszolgálóban a vevő saját maga választja ki, ési sokkal gyorsabb a vásárlás, mivel csak a pénztárnál kell esetleg várakozni. Ennél soktol lényegesebb, hogy a vevő a filmet, amit előhívásba, kidolgozásra kíván beadni, saját maga borítékolja a mintaborítékok alapján. A kitöltött tasakot a pénztárnál leadja és soron kívül megkapja az ellemszel- vényt és 10 százalék kedvezményt. Az elkészült filmért, képért sem kell sorban állni, saját maga keresi ki a bizonylata alapján az elkészült munkát a szekrényből és a pénztárnál fizet. Nagy örömmel látnánk Szolnokon is ezt a megoldásit, hiszen a szolnoki bolt forgalma sokkal nagyobb s nagyon sok időt és pépzt takaríthatnánk meg, a törzsvásárlók és a betérő vásárlók egyaránt. Bízunk benne, hogy a herényi példa ragadós lesz, s rövidesen arról számolhatunk be, hogy a szolnoki 28-as bolt is csatlakozott e jó kezdeményezéshez. (— nzs —) A hagyományos fallusi házak az út két oldalára füzér- szerűen épültek. Az utcáira oromzattal néző házakat az istállók. ólak, színek és konvhakertek követték, Szaknvelven szólva, a lakó- és üzemi funkció átfedte esvmá&t. Már a két háború között elkezdődött később pedig a falun, de nem a mezőgazdaságból élő lakosság számának gyarapodásával felgyorsult az átépítés. A hosszú nyeregtetős házak helvett megjelentek a kocka alakú, sátortetős, villaszerű épületek. Az úi tucatházak építése azonban nemcsak esztétikai gondokat okozott Erőteljesen gátolna a ház körüli mezőgazdasági tevékenységet is. És ez a másik fő gond. Az építési előírások szerint ugyanis csak a lakóházitól 16 -méternyi távolságra lehetett állattartó épületeket emelni. Ez az 5 méteres kötelező élőkértét. a 10 métere« lakóházmélvséget és a szomszéd telektől való háromméteres távolságot figyelembe véve azt ielentette. hogv az istállókat csakis az nek rendesen, hiszen egv elegáns kosztümhöz, vagy öltönyhöz nem illik a gumicsizma. Még a buszmegállóhoz sem lehet eliutni. Egy- egv esős nap tehát a telíites bezártság érzetét kelti a falulakókban. Utak kellenek tehát de ha a falu kizárólag állami beruházásból épülő utakra vár. az eddigi építési ütem alapján körülbeltül 500 év kellene a telies falusi belső úthálózat kiépítéséhez. Olcsó megoldásokra van tehát szükség. Annál is inkább, mert ezek a belső, úgynevezett lakóuitak nincsenek olyan megterhelésnek kitéve, mint például az autópályák. Erre a célra kitűnően megfelel olvan olcsó anyag, mint a bányakavics, a kőbánva- fneddő. sóit az egyébként környezetszennyező ipari melléktermék, a pemve is. amiből mésszell keverve, lassan költő, betonszerű képződ-' ménv lesz. Az időiárás viszontagságadnak ellenálló úthálózat amellett hogy megkönnyíti a falusiak életét a falut is elérhetővé teszi. Nemcsak a különböző szolgáltatások, nemcsak a kényelmesebb. nvugodtabb lakhelyet keresők, hanem például az idegenforgalom szálmára is. Falvaink jelene és jövője All nodik az igazgató ősünk nem tipikus jelenség, ha valakinek mégis ismerősnek tűnne, az pusztán a véHetlan műve. Előre kell bocsáitanom. igazgatónk — bár szereti az élet minden örömét —. nem szerelemről, nem csípős halászléről, még- csak nem is egy kapitális szarvasbikáról álmodozik, hanem jód működő gazdaságról. jó ütemű műszaki haladásról, jó politikai környezetről. Az igazsághoz tartozik az is, hogy nem a cselekvés helyett, hanem azt megélő- .zően adja fejét álmodozásra. Mi több: ezt várja el munkatársaitól is. És íme. máris direktorunk álmai netovábbjához érkeztünk. Megsizállottlkónit hisz abban. hogv egyszer minden felelős beosztásban dolgozó munkatársa, a főmérnöktől a művezetőkig, csupa olyan embereikből áll majd, akiknek lesz bátorságuk önállóan gondolkodni. s amikor proplématnegoldással foglalkoznak képzeletüket szabadjára engedni. Módszeresen fáradozik egy ilven csapat kialakításán. Igazgatóink rendszeresen ..partira” hívja munkatársait és közülük mindazok eljönnek, akik erre kedvet éreznek. Kívülállóknak első pillantásra éz a kötetlen, sokszor csapóheó beszélgetés időt vesztegető locsogásnak tűnhet. Ámde, aki már néhányszor végiieülte a „partikat”. meggyőződhetett arról. hogv ezeken a. találkozókon nagy ötletek is születnek. A vállalatnál dolgozó kitűnő koponyák itt mindig jelen vannak, és engedve az igazgató bátorításának. ilyenkor mindent elmondanak. ami eszükbe iut az éppen terítékre kerülő témáról Fantáziáinknak nem szab korlátot senki érc svn- mi. Derű. és sok-sok értékes gondolát, kollektív töprengés okos problémamegoldás jellemzi ezeket a csoportos álmodozásokat. A résztvevők száma e<?we nő igazgatónk álma egyme inkább valósággá válik. Mikor halad még gyorsabban ez a folyamat? Majd ha igazgatónk másik álma is akadály nélkül megvalósul hat: annak, aki fejével és kezével jól és sokat dolgozik, annak jól fizethet, alki pedig rosszul dolgozik, az ráfizet. A részletek most nem - érdekesek, mert akik elismerik a bér- és jövede- lemszaibáiyozásnak jelenlegi rendjét, ellentmondásait, azok néha szintén dédelgetnek ilyen álmokat. Mutatóban ezúttali csak egyet; mondjuk azt, hogy az újítá si díjakat teljes egészében a termelési költségek terhére számolhatnák el a vállalatok, nem pedig a részesedési alap terhére, mint most, elriasztva ezzel az újítókat, csökkentve az értékes újítások számát, növelve az újítási díjak megállapítása körüli jogviták gyakoriságát. Jól tudom ennek a helyzetnek a megváltoztatása egyelőre bizony még vágyálom máraid. De az álmodozást szerencsére semmiféle rendelet nem tiltja Térjünk hát vissza hősünk álmaihoz. Megbízható kooperáció, pontos szerződésteljesítés. Álbmvilág. A ritka kivételeket nem számítva, hol vannak azok a vállalatok, szövetkezete amelyek fegyelmezetten,. könyörgésre nem várva külön iut tatást nem igényelve korrekt szerződést kötnek a termékeikre vagy szolgáltatásaikra igényt tartó várnaiatokkal? Kötelezettségűiknek pontosan, szé' pen eleget tesznek, ha hibáznak. amit elrontottak, kijavítják. Ha váratlanul szállítási nehézségük támad — azonnal küldik az akadály- közlést. nehogy partnerüket lehetetlen helyzetbe hozzák. Ha' gyártmányukon változtatni vagy áraikon módosítani akarnak ezt csak vevőikkel egyetértésiben, velük konzultálva teszik. Ameny- nyiben rászolgáltak, megkérik a felárait de ha úgy alakul, akkor a kötbért is vita nélküli kifizetik, nem dolgoztatva feleslegesen a bíróságokat. Lehet. hogv esyszer még ezek az álmok is teljesülnek ? Még csak egyet hadd említsek meg a mi kanokul reménykedő igazgatónk álmaiból. Felsőbb szervek, ellenőrzés. elszámoltatás. Kedves igazgatónknak szinte már rögeszméjévé vált, hogy a gazdasági, politikai ellenőrzésnek. a számonkérésnek minden szinten érdemibbé kellene válnia. Például ne csak azt vizsgálják az arra illetékesek, hogy egy rendeletet, határozatot miként teljesít a vállalat, hanem azt is, hogy a teljesítés felóteleivel rendelekezett-e, azt megteremthette -e. egyáltalán a rendelet vagy a határozat az életben jónak bizonyult-e? Hátha már elavult az élőírás. esetleg betű szerint ugyan nem, de érdemben megtörtént a végrehajtás. Vagy: ha nehezen teljesíthető, az arra illetékesek mit segíthetnének, mát segítsenek a vállalatnak? Természetes, ahol' mulasztást tapasztalnak. ott a felelősségre vonós sem maradhat el. zt megkönnyítendő devalválni kellene a ..bőr- papírokat”, az ügyesein megfogalmazott igazoló jélenité- sefcet. Gyakrabban meg lehetne vizsgálni például azt is. hogy milyen lehetőségeket hagyott ki, milyen haszontól esiett el1 egy adott váElBlat? Érdemben kellene tanulmányozni az okokat, ha belevágott valamibe és az nem sikerült. Ha a kockázat. amit vállalt, arányban állt az elérhető eredménnyel. de előre nem, látható nehézségek miatt nem vált be .a számítás, ilyenkor nem elMalrasztaliást, 'hanem — az eredménytelenség dacára is — dicséretet érdeméi a kezdeményező vezető. 'Ellenkező esétban legközelebb nem mer, és nem fog kockáztatni. Hogy a számomra kimondottan rokonszenves igazgató álMai mit jelentenék? Ennek eldöntését rábízom a kedves olvasóra. Gyertyános Zoltán , íz állatte- nvésatésben a szakosított telepek szennyvize. Ebben a nagv tömegű szennyvízben a biológiai öntisztulás hiányában akár eev évit* is elérhetetlen a súlvos fertőzést okozó szalmonella törzsek. A fertőzési lánc megszakításához mesterséges fér-, tótien'tőket kellene beiktatni: ezek a beruházási költségek 25—40 százalékát emésztenék feL Ámbár- talán ezzel kapcsolatban nemigen van helve az anyagiak f^n- tol.gatásának. Gondot okoz