Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-02 / 282. szám
1981. DECEMBER 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megkezdődött a kenderesi gázgyűjtő- és továbbítótelep építése. A beruházás kivitelezési munkáit az Üt- és Vasútépítő Vállalat végzi Gyorsabban lefektethető, könnyebben javítható — Előre szigetel* távfűtővezeték a „láthatáron” Kell a KELIT Szolnoknak Nemcsak SzoUiokon. hanem az efiész me evében sok gondot okoznak a ielenllee használt távfűtővezetékek, eavebek mellett azzal, hoev külön betoncsatornába keli áevazni őket. nehéz és körülményes mozgatható beton fedlaookkal kell szigetelni, lev ha valahol a vezeték eltörik- a iavítás naev felfordulással iár. A meavei Beruházási Vállalat tudomásárai iu.tott.hoev a Bács meeved Építőipari Vállalatnál sikerrel iárt eev úi. előre szigetelt távfűtő vezetékkel folytatott kísérlet- sorozait ezért felkereste a B ÁCSÉP-et tudna-e ebből a KELIT fantázianévre .jhallr eató” vezetékből más megyéknek is kielégítő menv- nviséeet gyártaná. Nemrégiben tanácskozásra evőitek össze Szolnokon a Beruházási Vállalat, a városi tanács műszaki osztóivá, az Ingatlankezelő Vállalat és a megyei ÁÉV képviselői, hoev a KELIT szolnoki el- teries7,'%éről táréval írnak a BÁCSÉP-ijeL A KELIT előnyei között szereDeL hoev evorsan lefektethető. nem igénvel külön betoncsatornát és fedlaoot miután eleve szigetelt: a belső, úgynevezett haszoncsövet oolvunetán hab és eev külső műanvaa cső védi. Élettartamát száz évre becsülik a kísérleteket végző éoí- tésüevi szakemberek. A csatorna nélkül földbefektethető KELIT hatméteres szakaszokból áll. a csatlakozások utószáeetelését a BÁCSÉP elvállalna. Anélkül, hoev hosszas műszaki magyarázattal bailód- nánkl elegendő, ha a KELIT előnyei között rnée megemlíti ük. hoev meghibásodás esetén a hiba forrását lényegesein egyszerűbb megtalálná mint a ielenlee alkalmazót betonteknőbe áevazott horaanvcsőnél. A iavításhoz nem szükséges erőeiéoek használata. miután nincs szükség a nehéz fed tanok eltávolítására. Az Ingatlankezelő Vállalat végeredményben érthető óvatossággal fogadta az úi cső elterieszthetőségét Feltételei között van. hoav a BÁCSÉP tanítsa meg a szolnoki szakembereket az úi teohnolóaiai alkalmazására, biztosítsa a KELIT esetleges Javításéhoz a felszereléseket ..célszerszámokat” és különleges anyagiakat A belső haszoncső ne normál acéL hanem horganyzott leeven. és mielőbb szereljenek fel könnven kezelhető hitaaielző berendezéseket. A BÁCSÉP a feltételek közül nem fogadta el a horganyzott cső használatát mivel ilven cső — legalább is a kért méretekben — nincs hazai forgalomban. A hiiba- ?alző beszerzéséről csak a lövő év első negyedévében tud nyilatkozni, lévén az import áru. A BÁCSÉP vállalja az úi technológia betanítását és a KELIT szállítását 1982 harmadik negyedévétől, mégpedig garanciával és a munkálatok elvégzésével egvütt. Az előzetes számítások szerint a KELIT ugyan nem olcsói'1' a ielenlegá távfűtő- vezetéknél. ám ha figyelembe vesszük- hogv gyorsabban lefektethető egyszerűbben iaví tható és hosszabb élettartamú. előnve vita thatatlan Várhatóan a Széchenyi lakótelem következő ütemének éDítésénél a lövő év végén már az úi. előre szigetelt csövet használják a meleg víz szállítására B. J. A Szolnoki Sütőipari Vállalat karcagi süteményes üzeméből például évi 10 millió forintos értékben kerülnek ki a különböző péksütemények : naponta 27 féle termékkel látják el a városit és a környéki falvakat. Leginkább a fcakaóscsiigát és a tejeskiflit kedvelik a vevők. Ezekkel együtt sok vásárló keresi azt a félzsíros tehéntúrót is. amelvet a Szolnoki Tejipari Vállalat karcagi üzemében készítenek, napi 2 ezer kilbgram- mos mennyiségben. A környékiben hizlalt, sertések feldolgozásaim vállalkozott a Karcagi Húsfeldolgozó Társulás is aimelvniek üzemében 45 fajta árucikk készül. Fotó: Tarpai Karcagról Kalács, szalonna és túró Három esztendővel: ezieflőfat az egyik minisztérium felmérése megállapította, hogy hazánkban a mezőgazdasági termelés és a feldolgozó tevékenység egymástól eltérő ütemben fejlődött, s hogy ez igen gyakran okoz gondokat. Több esetben, is előfordult. hogy az ország különböző tájain megtermelt zöldség és gyümölcs tönkrement jmert nlem vélt eliég tároló- és hűtőtér. Ezek hiánya akadályozta gyakran, a piachoz való rugalmas alkalmazkodást, ami jelentős anyagi károkat okozott, nem beszélve arról, hogy mindez a lakosság közérzetét is előnytelenül heifolyásoiita. Nem -mondhatjuk ugyan, hogy mára minden gond Havonta 7—8 mázsa kerül ki — füstölés után — a császárszalonnából Ebből a kalácsból 1000 —1200 darab készül naponta Félkilós csomagokban indul útjára a félzsíros tehéntúró megszűnt ezen a területen, ám tagadhatatlan, hogy az utóbbi években a fejlődés telenttős. Jól érzékelteti ezt az itt látható néhány felvétel is amely Karcagon készült, s igazolja hogy a Szolnok megyei gazdaságok terményeit mindnaigyobb mennyiségben dolgozzák fel a helyi üzemekben. Gsépai borok exportra Jó ütemben halad a szőlőtelepítési program a Tiszazugban Idejét múlta a gázveszélyre figyelmeztető tábla a ti- szakürti, csépai, tiszaugi pincék bejáratánál: kiforrt az idei bor, a nedű derítésével foglalatoskodnak már a pincemunkások. A Tiszazug szőlőtermesztő gazdaságaiban, más vidékekhez hasonlítva, kevésbé tizedelték meg a rügyeket a kora tavaszi fagyok, így jó eredményeket könyvelhet el az ágazat a csépai, a nagyrévi és a cser- keszőlői termelőszövetkezetekben. A cserkeszőlői Magyar— Román Barátság Tsz-ben már annak a százhektáros nagyüzemi művelésű táblának a kétharmadáról is szüreteltek az idei őszön, amelyiknek a telepítéséhez 1978- ban láttak hozzá a gazdaság kertészei. Erről a területről és a hatvan hektárnyi hagyományos szőlőből összesen 580 tonna termést szállítottak a Délalföldi Pincegazdaság ti- szakürti pincészetébe. A té- esztagoknál és a kívülállóknál háztájiban termett bornak való értékesítésének szervezésére is vállalkozott a szövetkezet, 540 tonna szőlőt vásárolt fel a kisüzemekből, amit ugyancsak a tisza- kürti feldolgozónak adtak el. Jól jártak a cserkeszőlői termelők, hiszen a téesz magára vállalta a termés elszállítását. A nagyüzemben ugyanakkor az ágazat bevételeit növelte a háztáji szőlőértékesítés. Így aztán — annak ellenére, hogy a közös táblákban a hektáronkénti szőlőtermés alatta maradt a tervezettnek — a 4,2 milliós árbevételi tervét 200 ezer forinttal túlteljesítette a gazdaság szőlészeti ágazata. Jövőre már mind a 100 hektárról szüretelnek az új telepítésű szőlőben, és 1982 őszén hozzálátnak egy újabb nagyüzemi tábla kialakításához. Három ütemben további 100 hektárt ültetnek be tömegbort adó fajták vesz- szőiveL, ezeknek jó részét a Magyar—Román Barátság Tsz kertészei gyökereztetek majd. Csépán a' napokban is sokan szorgoskodtak a Tisza- menti Tsz homokd« földjein. Az 1974 óta folyamatosan telepített 202 hektáros nagyüzemi szőlőterületet, négyéves ütemben, újabb 259 hektárral növelik. Minőségi borszőlőt, kékfrankost ültetnek a téeszbeliek és a munkájukat segítő:, a téesz tiszaugi építőtáborában dolgozó katonák. Az idei őszre betelepítésre ütemezett 83 hektáros táblában, már a vége felé közelednek a munkákkal, de a Középtiszai Állami Gazdaság meliorációs főmérnökségének gépei folyamatosan készítik elő a talajt a jövő évi telepítésekhez. Az újonnan beültetésre kerülő táblák utolján várhatóan 1988-ban fordulnak termőre a tőkék. Jó esztendőt hagynak maguk mögött a szőlőtermesztők Csépán is: a tőkékről hiányzó mennyiséget pótolta a termés magas mustfoka, a kedvezőbb értékesítési lehetőség. A 202 hektáros nagyüzemi és a 83 hektáros alacsony művelésű táblákról összesen ezer tonna szőlőt szállítottak el a Délalföldi Pincegazdaságnak. A téesz tiszasasi feldolgozó üzemébe is került 230 tonna bogyó, aminek a leve, 1600 hektoliter kékfrankos rizlingszilváni, cabernet és irsai Olivér már kiforrt, a gazdaság tiszaugi pincéjében, aüol nagy gonddal kezelik, fejtik- derítik a borokat. Az idei szőlő levét ugyanis, első alkalommal, határainkon túl értékesítik: a jövő év első hónapjaiban az NSZK-ba „utaznak” a Tiszamenti Tsz- ből a hatvan-nyolcvan hek- tós, minőségi borral teli hordók. A nagyrévi tsz-ben 44 hektáron termettek az idén a tőkék abból a nagyüzemi szőlőterületből, aminek a beültetéséhez 1977-ben láttak hozzá, és a telepítéséta tervezett 1981. évi befejezés helyett már 1979 őszén maguk mögött tudták a gazdaság szőlészei. Nem is akármilyen termést adtak az újonnan termőre fordult tőkék, egy-egy hektárról több mint 9 tonna bogyót szüreteltek. Végeredményben a gazdaság több minti 250 hektáros szőlőterületről a termőre fordult új telepítésű, a felújított régi, a hagyományos és az igazán még nem termő, de az idén már szüretelt táblákról összesen 1250 tonna bogyót értékesítettek. A várakozáson felüli termésmennyiség és a jó minőség révén a tervezett 9,2 millió helyett 12,5 millió forint árbevételt könyvelhet el szőlőből a Tiszazug Tsz. A nagyrévi szövetkezetben is teljes a nagyüzem azokban a szőlőnek szánt táblákban, ahol már a korábbi 186 hektár betelepítésével párhuzamosan előkészítették a talajt a gyökeres vesszők ültetéséhez. Minőségi vörösbort adó fajtákkal, kékfrankos és cabemet vesszőkkel telepítenek be az idén 100 hektárt, és kihasználva az előző ütemben nyert kétéves előnyt, 1983 tavaszáig befejezik további 110 hektáron a szőlővessző ültetését. A terv szerint a tervidőszak végéig még további 150 hektárral „megtoldják” a szőlőtelepítési programot, így a VI. ötéves terv derekától félezer hektárnál nagyobb, korszerű, nagyüzemi művelésű szőlő- területtel, és évente mintegy 10 ezer tonna borszőlő betakarításával számolnak a nagyrévi termelőszövetkezetben. T. F. Fejtik, derítik az NSZK-exportra szánt idei borokat a csépai Tiszamenti Tsz tiszaugi pincészetében A nagyrévi termelőszövetkezetben a felénél tartanak egy 100 hektáros nagyüzemi szőlőtábla betelepítésének. Képünkön: cabernet és kékfrankos gyökeres vesszőket ültetnek a téesz kertészei A jászberényi Cipőipari Vállalatnál Követik a divatot Kevés olyan vállasait volt a megyében az idén, ahol annyira veszélybe került volna az éves terv teljesítése, mint tavasszal a jászberényi Cipőipari Vállalatnál. A Pest megyei Műanyagipari Vállalattól rendelt formatalpak többhetes szállítási késése nehéz feladat elé állította a herényieket. A 60 ezer pár talp hiánya 12 millió forintos veszteséget jelentett a vállalatnak amellett, hogy a folyamatos munka is hetekre megszakadt. A belkereskedelemnek, készülő szandálok helyett más termékeket kellett gyártani. Megoldást az a nagytételes szovjet megrendelés hozott, amelyet más talpmegoLdással (a Tisza Cipőgyár táblás talplemezéből szabva és házilag elkészítve) rendelt meg év közben a partner. Az 50 ezer pár a kiesés nagy részét pótolta, mintegy 8 millió forintos,, év elején nem tervezett bevételt hozva. A termeléskiesést év végéig sikerült pótolni. A PEMÜ május óta már rendszeresen Gondot okozott a talphiány szállít, az időveszteséget pedig szervezési intézkedésekkel próbálták behozni. A dolgozókkal egyetértésben a kritikus időszakban előrehozták a szabad szombatok eay részén kiadtak az éves szabadságokból,, illetve a munkások egy részét átcsoportosították a félkésetermé- kek gyártásához. A munka megindulása után túlórákra került sor, és — élve a rendetetek adta lehetőséggel — újfajta szerződéses! viszony létesítésére a vállalat és a dolgozók között. Ez utóbbi lehetővé teszi, hogy akinek kedve és ereje van. másodállásiban dolgozni, a talpbélésbevonást ebben a formában, otthoni munkával végezze Az új foglalkoztatási rendszer bevált, a dolgozók megkedvelték, a (vállalat pedig 14 ember napi munkáját tudja ezzel a megoldással.pótolni. A harminc bedolgozónak havonta körülbelül ezer forint többletjövedelmet jelent ez az elfoglaltság. A kezdeményezés jelentőségét az is növeli, hogy a vállalat a hasonló nehézségek megelőzésére változtat gyártmány- szerkezetén. Előtérbe kerülnek azok a talpmegoldások, amelyekkel vállalaton belül is boldogulnak. A biztonság növelésére szállítópartnereik számát bővítik. A PEMU-vel 150 ezerrel kevesebb párra kötnek szerződést, a hiányzó mennyiséget a Tisza Cipőgyár formatalp termékeivel szeretnék, pótolni. Jövőre 530 ezer pár lábbeli. gyártását tervezik. A felmérések szerint tovább erősödik az a divatvomal, ami az erősen tűzött, gazdagon megmunkált felsőrészeket igényid. Éppen ezért hozta előre a néhány évvel későbbre tervezett új kapcsolatok kiépítését A jászdózsai „Tárnámén ti Termelőszövetkezetnek nyújtottak segítséget felsőrésztűzn melléküzemág létesítéséhez. F. E.
