Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-07 / 262. szám
1981. NOVEMBER 7 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A segítő szándék nem ismeri a mezsgyét Együttműködés a tiszaroffi és a törökszentmiklósi tsz között A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa felhívásban szorgalmazta, a megyei pártbizottság március 28-i ülésén a megye VI. ötéves tervének egyik területfejlesztési feladataként jelölte meg a kedvezőtlen adottságú termel őszövetkfezeték szervezett segítését. A kezdeményezések nyomán a megyében létrejött a patronálási rendszer, ennek keretében a 10 ezer 300 hektáron hosszú ideje jó hatékonysággal. jövedelmi: bőséggel és költségszinttel gazdálkodó törökszentmiklósi Béke Tsz egy olyan társszövetkezet patronálását vállalta, amelyben a 2953 hektárnyi szántóterület 23 százalékán esztendőről esztendőre bizonytalanná teszik a termelést a tiszai áradások. A talpraallashoz lendület kell Kasza János, a törölk- szentmdklósi Béke Tsz elnöke mutatja a MÉM Statisztikai Gazdaságelemző Központjának 1980. évi, eredményesség szerinti rangsorolását.. Tizenegy gazdálkodási mutató alapján, az ország 1338 mezőgazdasági termelő- szövetkezete között a Béke Tsz-t az ötvenedik a tiszaroffi közös gazdaságot. az 1269. helyein „jegyzik”. Kedvezőtlen helyzete ellenére az At~ Tykalásznak is megvannak a lehetőségei, hogy a termelés biztonságának, .jövedelmezőségének megteremtésével, a tervidőszak végére lényegesen előbbre léphessen az orszá-. gos rangsorban. Igyekszünk ebben a segítségükre ' lenni, de nem nyújthatunk látványos dolgokat. — ők sem számítanak ilyesmire. Jól bevált gazdálkodási módszereinket. tapasztalatainkat ajánlottuk féli. ami. reméljük, segítségükre lesz az első lépéseiknél, a nekirugaszkodásnál. Mert a talpraál- láshoz lendület kell! — Saját, nem kevés tennivalójuk mellett mit vállalhatnak a patronálok? Az Aranykalász Tsz szakembereivel közösen felülvékenységét és javaslatot készítünk a termelésfejlesztésre, a jövedelmezőség javítására. A jogszerű, a szövetkezeti törvényekben meghatározott működéshez szükséges szabályzatokat átadjuk. és a közös gazdaság hasonló Okmányainak elkészítésében segítjük az önkormányzati és társadalmi testületek munkáját. Közvetlenül a termelés színvonalának javítására szükség szerint gépékkel segítjük a rof- fi határban dolgozókat. — Az utóbb soroltakat nem nehezítik a távolságok? Hiszen a két szövetkezet határrészei nem szomszédosak. — A segítő szándék nem ismeri, nem ismerheti a mezsgyét, a távolságot. Igaz. egymástól majd ötven kilométer távolságra gazdálkodunk, de ez nem lehet akadálya annak, hogy a szák- embereink időnként kölcsönösen felikeresnék egymást, tanácsot kérni, vagy adni. Ami a tárgyi segítséget illeti? Természetesen a tennivaló sürgősségének, veszélyeztetettségének megfelelően döntünk, hogy útnak iindftosunfee gépeket Ti®-a" roffra. nehogy azok „utaztatása”. üzemeltetése még giazdaságltalanaibbá tegye a tsz egyegy munkáját. vizsgáljuk a szövetkezet teNem az okmányokat szaporítják A két szövetkezet együttes párt- és gazdaságvezetőségi ülésén alig három hónapja írták alá az öt évre szóló szocialista együttműködési megállapodást. A patronált gazdaság elnöke. Balogh Lajos máris arról számolhat be. korántsem arról van szó,s hogy a miklósi és a rotffi tsz inattárálban több lett egy-egy Okmánnyal. — A tizennégy korona alatti szántóterületeinikan nem tudtunk tavaly megfelelő szaporítási fokozatú búzát termelni. A Béke Tsz- től annyiért kaptunk cserealapon 50 tonna jó minőségű búza vetőmagot, ameny- nyit étkezési búzáiként fizetett volna érte a GMV. Tráigvaszóró adaptereket kölcsönöztek a miiklósiak. hogy ideiében befelezhessük a szántásra váró táblákban a szerves tápsnyaig-visKzapót- Lást Meglehetősen elavult a gépparkunk. a veszteséges esztendőkiben aliig-aMg volt lehető.? égünk új eszközök vásárlására. Ha most valami törik-szakad. nem kell mindjárt nyakukba venni az országot az anyagbeszerzőknek. a rendszerint hiánycikk alkatrészekért: a törökszentmilklósiak készséggel kisegítenek bennünket a saját raktári készletükből. — Hamarosan itt a tervkészítés időszaka. A jövő évi tennivalók összeállításánál számítanak-e a patronálok segítségére? — Feltétlenül, és nem,csak közgazdasági elemző mum- ikájulknai tapasztalataikra. Úgy véljük — ° Béke Tsz vezetőségének elképzeléseit is ismerve használhatok többes számot — hogy a következő években, a kölcsönös érdekeltség alapján, mindkét gazdaság tevékenységében szerepet Játszik majd az együttműködés. Gondolkodunk például azon. hogy amíg nálunk szűkösek a beruházási 1 ehetősések. vállaljuk, hogy a Béke Tsz növemdékmarháinak egy részét felhizlaljuk, a területünkön kihasználatlanul álló. régi épületekben. Náluk így nem lenne szükség férőhelybővítésre, a mi gyenge adottságú szövetkezetünknek pedig az új szabályozók lehetővé teszik, hogy részesedjünk a különböző árkiegészítésekből. A tavalyi évet 40 milliós veszteségigei záró tiszaroffi tsz-ben az idén előreláthatóan már csak a szairvasmar- haágazat rontja a gazdálkodás mérlegét. Aki a gazdaságot már korábban is ismerte, annak szembe tűnnék más változások is: a rendiben tartott üzemei utak. az állattartó épületek tiszta környéke, a rendezett szérűik a mintaszerűen rakott szénaikazlalkkal. Rend a portán és a fejekben — Most mér valóban szétnézhet a portánkon bárki — mondja elégedetten Gál István. a szövetkezet fiatal párttitkára. — Igaz, ami igaz, nem csaik a határban és az állattenyésztési telepeken kellett rendet tennünk. Volt mit elrendezni a fejekben is. A sok kudarcot megért tagságunk körében nem könnyen találtak megértésre azok az intézkedések, amelyek elengedhetetlenek a gazdasági megerősödéshez. A változást nem a munkaszeretet hiánya, sokkal inkább az erőfeszítések sikerébe vetett hit hiánya nehezítette. — Mi változott meg az emberek gondolkodásmódjában? — Sikerült elérnünk, hogy mindig, mindenki találjon értelmes elfoglaltságot. Korábban is elvégezték az emberek a feladatukat, de ha túl voltak egy-egy munkán, ritkán néztek újabb után, amivel ki töltsék az idejüket. Most már nem kell biztatni a kőművest, hogy álljon, a vetőgép mögé farosnak, ha éppetn nincs tennivalója az építkezéseknél. A növénytermesztésben dolgozóknak se esik nehezükre, ha a határiból 'beszorulva az építőknek kell segíteniük. Ahogy a párttitkár sorolja, nem egyik napról a másikra teremtődnek meg a gazdaságokban a biztonságosabb termelés, a jövedelmezőbb gazdálkodás feltételei. A változást elősegítő feladatok megvalósításában, viszont nincs magára hagyatva a vezetőség. — Szövetkezetünk hatvsmegynéhánv kommunistája. a szocialista brigádta- gok. mind .szószólói azoknak az intézkedéseknek, feladatoknak. amelyekhez, nyugodtan ki jelenthetem: felnőtt a tagságunk is. Készek vagyunk befogadni minden, a talpraöliásurikait segítő új módszert, jól bevált pyakor- liatot. T. F. Mit vásároljon a cég? ez volt a téma a műanyagcikkeket készítő vállalat vezetőinek megbeszélésén. A főkönyvelő humorizált, lapozgatva a műszaki fejlesztés, a gépbeszerzés tervdokumentumait. összecsapva az aktát, felnézett, somolyogva mondta: „Az a véleményem, hogy könnyen a szanrállá- sunkba kerülhet a dolog.. Tagolva a két szócskát, illusztrálva, hogy nem veszélytelen dologról van szó. Később megemlíti, szerinte „ ha egy vállalati vezető álmaiban rémeket lát, akkor megjelenik előtte egy rendelet, száma: 10/1981. IV. 2. PM. Ez az a szabályozó, amely előírja, hogyan rendezzék a veszteségesen gazdálkodó üzemek pénzügyi helyzetét. Meghatározza a szanálási bizottság teendőit^ a felelősség- revanás módját, a vezetők fizetéscsökkentésének mértékét. A kérdésre tehát, hogy ki vállalja a kockázatot, s az ezzel járó felelősséget, mindebből könnyen és rosszul arra következtethetnénk, hogy mindenütt az egyszemélyi vezető. Válás Rába-módra Elöljáróban egy nem megyei példa, amely ennek ellenkezőjét bizonyítja. Típusváltásra készül a Rába. Szakított a MAN-nal a győri Magyar Vagon- és Gépgyár. Nem szükséges különösebben' illusztrálni, hogy a döntés nem kizárólag a vezérigazgató és a vezérigazgatói tanács tagjainak tevékenységéhez fűződik. A háttérben ott található a vállalat fejlesztői kollektívája, amely az osztrák AVL List intézet mérnökeivel dolgozta ki az új motorcsalád dokumentumait. Hajlamosak vagyunk könnyen névre szólóan személyhez .kötni egy-egy cég felemelkedését vagy bukását. Kétségtelenül, igen sok múlik azon, hogy egy vállalat legfelsőbb vezetői körében milyen felkészültségű, és kockázatvállalásra milyen mértékben hajlandó szakemberek ülnek. Mielőtt a mértékről esne szó, illik tisztázni, nem a piac szeszélyeinek kitett magányos hősök a szereplők. Elegendő emlékezni a papírgyári rekonstrukciónál, az V. számú papírgép vásárlására. A lehetséges alternatívák felmérése után végül öt cég neve, s a mellettük félsorakoztatott érvek és ellenérvek tömege maradt a „kosárban”. A döntést — a beruházó vállalat vezetőinek döntését — kereskedők és műszakiak pontos program szerint lebonyolított előkészítő munkája előzte meg. S itt érdemes megállni néhány gondolat erejéig e témánál. Egy-egy gazdasági lépés sikerét vagy meghiúsulását jelentősen befolyásolja az előkészítők tevékenysége. Ma Magyarországon és a megyében is a nagyobb vállalatok „bírják” olyan apparátussal, amely felméri, elméletben kisakkozza a döntések várható hatását. A kisebbeknél vagy átcsoportosítják a lehetséges „szellemi kapacitást” — így adódnak polihisztor műszaki vezetők, akik egyszemélyben gyártmány- és gyártástervezők vagy piackutatók. — Vagy pedig marad a „csak biztosra törekvés” lassúsága. Nincs olyan szervezet, amely a kis- és középvállalati döntéseket előkészítené, esetleg a választott alternatívát „gyármánymély- ségig” továbbfejlesztené. A termelői árak módosításával a vállalatok, a gazdaságok érzik, milyen ármozgások vannak a külpiacon. S kezdődik a sokak számára labirintusnak tűnő változás: tavaly például tonnánként 1200 fontsterlingről az év végére 800 alá zuhant a réz ára, az idén augusztus 3-án átlépte az ezret. A nemzetközi piacon az árak módosulnak, sűrűn előfordul egy-egy próbálkozásnál a tőkés exportra irányuló kilépési kísérletnél a protekcionizmus. Lehet ehhez alkalmazkodni? Úgy tűnhet, képtelenség. Különösen még kockáztatni is. S ismét feltűnhet képzeletünkben a világniac viharában hajladozó vállalati fácska. Persze, tudnunk kell, hogy a kockázatból eredő veszteségek, árkülönbözetek fedezésére — vagy ha a részesedési alaoot terhelő kötelezettségekre nem futja az üzemeknek — tartalékokat kell képezni. Félelem a sikertől Ennek nagysága meg is határozza a kockázatvállalás mértékét Persze, ez csak szegről-végről igaz. Veszteségekről beszéltünk, de a tar- ta'ékalao iobbára átmeneti veszteségek finanszírozására szolgál, és többnyire nem be- fo'yásolja egy hosszabb távra szóló nagyobb — a vállalat tevékenységét több éven át befolyásoló vállalkozás biztonságát avagy bizonytalanságát. Persze, érdemes az apróbb, az üzemek egy esztendei termelését érintő „kétes” kimenetelű törekvésekkel is foglalkozni. Miről lehet ilyen esetekben szó? Például munka- és üzemszervezésről. Mondjuk arról, a Kontakta mezőtúri gyárában, hogy a nem csekély anyagiakkal létrehozott különlegesen szervezett szerelősor meghozza-e a befektetést), s ad-e többletet? Az ilyen próbálkozások és megoldások hozzásegítik a vállalatokat az éves tervmutatók eléréséhez, túlteljesítéséhez. Vannak azonban, korlátok — éppen ezek az említett mutatók —, amelyek arra ösztönzik az üzemeket, hogy tartózkodjanak az említettekhez hasonló kisebb vállalkozásoktól. Éppen a kockázat miatt. A gépéket gyártó szövetkezet főmérnöke mondja, nem lesz könnyű jövője, mert olyan jól dolgoztak az év első háromnegyedében, hogy bajba kerülnek a bázis miatt. Tehát esetenként a vállalkozások kétes kimenetele mögött nem a sikertelenségtől, hanem éppen a túlzott eredményességtől való félelem áll. A hátország ösztönöz S ha már a sikertelenségről is ejtettünk szót. A balsikert próbálkozás nemcsak egy vezető, hanem egy egész kollektíva teherbírását mérlegre teszi. A Kunhegyes és Környéke Vegyesipari Szövetkezet például új üzlet után kutatott. Már a megállapodás küszöbén a partner másnak adta át a kábeldobok gyártását. Elveszett a felkészülés minden energiája. anyagi befektetése. A szövetkezet igen komoly erőfeszítésekkel. kerekedett felül a válságos helyzeten. Elő'járóban a munkahelyi vezetőkről! beszéltünk, arról, hogy milyen jelentős a szerepük abban, kijön-e a lépés, és lépnek-e egyáltalán a vállalatnál, a gazdaságnál. Mégis, a legtöbb szó a háttérről, arról a jó vagy rossz hátországról esett, ami egy- egy kockázatos döntés esetén a munkahelyi vezető mögött áll. A legtöbb esetben e háttér a 'fontosabb. Hajnal József Babér vagy bukás Ki vállal kockázatot? az AGROKER-pé! Akadozó alkatrészellátás— vállalkozó tsz-ek Az AGROKER-vállalatok alapvető feladata a mezőgazdasági üzemek igényeinek kielégítése. a termelés műszaki feltételeinek biztosítása. Mivel a mezőgazdaság munkája ciklikus, a soron következő feladatok évszakonként ismétlődnek, így az AGRO KER-Váí’ 1 a>i tok tevékenységének is ehhez kell igazodnia. Az idényenként jelentkező más-más igények teljesítése nem halogatható. A harmadik negyedév végén elkészülő számvetés alapján az idén eddig az előző évekénél nagyobb kereslet volt a jellemző. Az évvégéig várhatóan 60 mil/To forinttal haladja meg a tényleges árbevétel az előző évit, és ez. egy úttal 52 milliós terv- tfilte! jesítést is jelent. A mezőgazdasági gépek piacán 1980 végén nagymértékű felvásárlás volt. aminek hatására az év eleji forgalom mérséklődését várták. Ennek épp ellenkezője következett be. A mezőgazdasági üzemek az előző évekhez hasonlítva lényegesen nagyobb hitelt vettek igénybe gépvásárláshoz. Elsősorban komplex gépsorokat vettek. Idáig 528 millió forint értékű mezőgazdasági gépet adott el azAG- ROKER. Általában ki tudták elégíteni az igényt, kivéve néhány erőgépet. Még több mezőgazdasági üzemet érintett az a jelenség, hogy az alkatrészellátás az előző évek javuló színvonalához képest visszaesett. Báláz AGROKER a korábbiaknál magasabb nyitókészlettel kezdte az évet. az igények . rohamos növekedése nem egyszer ellátási problémát akozott. Ennek ellenére eddig 24 százalékkal több. összesen 353 millió forint értékű alkatrészt adtak el. Az. ellátás főleg az import termékeknél nem volt kielégítő. romlott a külföldi partnerek szállítókészsége. A feszültségek feloldására a vállalat kooperációs kapcsolatot kezdeményezett néhány termelőszövetkezettel. amelyek melléküzemági tevékenységként vállalták csaknem ötvenmillió foript értékű alkatrész gyártását. A műtrágya forgalmazásából eddig 490 millió forintos árbevétel keletkezett. A nitrogén hatóanyagú műtrágyák kellő mennyiségben, időben rendelkezésre álltak. A termelő vállalatok szállítási nehézségeinek áthidalását segítette a tavaly létesített és feltöltött műtrágyatároló. Az árualap egész évben magasabb volt a rendelésnél. A forgalmazást segíti az a szerződésforma, amelyet az AGROKER kínál a felhasználóknak. Eszerint előszállítás esetén a műtrágya készletezését finanszírozzák, és a tároláshoz költségtérítést , fizetnek. A 447 millió forint értékű növényvédő szer forgalmazása zökkenőmentes volt. F. E.
